Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-26 / 71. szám

A világpiac nem csak tapsol... Korszerű termék ” korszerű technológia Kötöttáru Pásztáról } S' rád megyei Pásztori új, modern üzemet létesített, amely 450 környékbeli asszonynak és leánynak nyújt munkale­hetőséget. A konfekciórészleg napi 1500 tréningruhát ké­szít, a modern körhurkológépeken pedig 200 kg jersey anyagot állítanak elő. (MTI-foto: Danis Barna) A kereskedelemben nincs tavaszi fáradtság Ismert helyzet: megcsodá­lunk egy-egy terméket, vala­milyen kiállításon vagy be­mutatón, aztán később hiába keressük az üzletekben, már csak a legközelebbi kiállítá­son találkozunk vele újra... Van javulás e tekintetben, tagadhatatlan, kivált a fo­gyasztási cikkek körében, de azért akad még mindig bő­ven csak kiállításra készült mintadarab is. Ez a mintada­rab egyet feltétlenül igazol: a konstruáló kedvvel, ötletek­kel, tehetséggel tartjuk a nemzetközi színvonalat; igen — csakhogy ez az egész ipar teljesítményének megítélése­kor már kevesebbet nyom a latba. Más dolog, egyedi mintadarabot szerkeszteni la­boratóriumi körülmények kö­zött, és megint más az ilyen remek darabot a szériagyár­tás eltérő követelményei és lehetőségei között is remek­nek megtartani. Pedig a pro­dukció érdemi része — már amire a világpiac nemcsak tapsol, de fizet is, az itt kez­dődik: amikor a prototípus sorozatgyártása megindul. Egy új termék sorozatgyár­tásához rengeteg mindent kell előteremteni, és összehangol­ni. Uj szerszámokat, gépeket, új műveletrendet. Esetleg új kooperációs lehetőségeket is fel kell kutatni és így tovább. A gyártmányszerkesztői gondolattal össze nem han­golt technológia óhatatlanul okoz valamilyen eltérést a so­rozatban előállított új konst­rukciónál. Valtozékoaiy lesz a termék minősége például, — ez a leggyakoribb követ­kezménye különben a meg nem felelő technológiának, amit a gyártás közben elő­forduló fegyelmezetlenség durvább hibákkal is megtold- hat. Mindezek miatt esetleg a méretekben, vagy az élettar­tamban, vagy a használható­ságban kell engedményt ten­ni, — végeredményben a kor­szerűségből engedni azért, hogy a termék gyártható le­gyen. Igaz, kezdődhet ember­feletti küzdelem — a koope­rációs társakkal, az elavult gép- és szerszámparkkal, de Amikor néhány héttel ez­előtt megkérdeztük Papp Jó­zsefet, a Hatvani Konzerv­gyár igazgatóját, hogy mi újság az üzemben, így vála­szolt: keressük őket március közepén, akkor tálcán kínál­nak néhány szenzációt... Nos, eljöttünk. Az igazgató ugyan vidéken tartózkodott hivatalos ügyben, Bellák Ist­ván főmérnök és Rácz Sán­dor termelési osztályvezető azonban szívesen álltak ren­delkezésünkre, s az ígért szenzációkkal sem maradtak adósok. — Tizenhárom esztendeje dolgozom a gyárnál, de ilyen jó, gazdaságos évünk nem volt, mint a legutóbbi. Ter­meltünk 550 millió forint ér­tékű különböző árucikket, s nyereségünk a tervezett 20 millióval szemben megközelí­ti a 30 millió forintot. Így az­tán ötmillió fölé emelkedik a részesedési alap, ami annyit jelent, hogy kétezer dolgo­zónk a napokban megkapta a múlt - esztendőre szóló tizen­harmadik havi fizetését — mondja Bellák István. — Mi nek köszönhetjük ezt a si­kert? Több tényező közreját­szik a jó eredmény alakulá­sában Üzemünkben döntő cikk a paradicsom, amiből tavaly nemcsak kellő meny- nyiség jutott a gyárba, ha­nem annak minősége, beltar- t:almi értéke is magasabb, volt a korábbiaknál. De álta­lában éreztette már hatását a kormány zöldségprogramja mert a többi nyersanyaggal sem volt gondunk. Bázisgaz- daságnink időre szállították a zöldivé sót. babot, paprikát, uborkát. így az erechnények­ermek során meg az esetek többségében — eppen a tö­meggyártás előnyeiről mond le a gyár. Javítgatva például a szériadarabokat a szalag végén, s eközben — magasra állítva a mércét — magasra duzzasztja a selejtet is. Így, végül ugyan korszerű termék hagyja majd el a gyárat — a széria „megtizedelése” után —, csakhogy, ez a gyárt­mány legfeljebb műszakilag lesz modem, gazdaságilag vi­szont semmiképpen sem, mert az így keletkező magas önköltséget a felhasználó nem hajlandó a termék árában megfizetni. A korszerűnek elfogadott termék prototípusáról — a gyártási feltételek figyelem- bevételével —, esetleg érde­mes új vitát indítani, újabb követelményeket végiggon­dolni. Összevetni a gyár le­hetőségeit az új áru korszerű szellemével, tehát végigzon­gorázni: mit enged meg a munkások szakmai felkészült­sége, az adott géppark, a szer­számkészlet, az anyag- és al­katrész-beszerzési lehetőség, a gyár szervezete?... Milyen fejlesztésre van pénz, mekko­ra a kereslet, s mindez össz­hangba hozható-e? ... Egy biztos: a félmegoldás, még ha oly látványos is, nem megol­dás, és ahol arra számítanak, hogy ,menet közben majd ki­alakul” a véletlenek sorának szolgáltatják ki a vállalatot Azt a technológusok és konstruktőrök pontosan tud­ják, hogy egy-egy gyár fej­lesztési politikáját hosszabb távra többféleképp is alakít­hatják. Lehet például sok új, korszerű termékkel bombázni a piacot, évenként kicserélni a gyártmányok 20—30 száza­lékát. Ehhez az elképzeléshez konvertálható, könnyen át­állítható gyártóberendezések, rugalmas, változtatható tech­nológia szükséges. Szólhat az elképzelés úgy is, hogy egy­két hosszú távon is tisztessé­gesen fizető gyártmány elő­állítására rendezkedik be a vállalat, s ehhez spéciális technológiát honosít meg az üzemben. Közismert, hogy ez bői kiindulva, ezután sem kívánunk változtatni az utol­só időben kialakult gyakorla­ton. Vagyis: nem arra törek­szünk, hogy minél több nyersanyagtermelő partne­rünk legyen, hanem egy-egy gazdaság növelje döntően sa­játos zöldségterületét... Munkánk gazdaságosságát elősegítette ugyanekkor a külhoni és belföldi piac meg­növekedett felvevő ereje, va­lamint a paradicsom jó árfek- ví>e ... S amit semmiképpen sem szeretnék elhagyni: a tavasztól késő őszig tartó sze­zonmunkák idején szocialis­ta brigádjaink példás áldo­zatvállalással támogattak bennünket a megnövekedett feladatok ellátásában. Hibátlan áru Mint ismeretes, a hatvani üzemből kikerülő árucikkek kétféle piacra kerülnek. A finom, gyenge, üveges zöld­borsót, babot, a zakuszkát, a dobozolt paradicsompürét fo­gyasztjuk idehaza, de szíve­sen vásárolják az angol, szov­jet, francia, német kereske­delmi cégek is, hogy saját vevőkörükben „terítsék”. Az ilyen átvételt természetesen minőségi ellenőrzés előzi meg, amit több helyen végez­nek. Következő szenzációnk at utóbbi technológia magasabb termelékenységet nyújt. Az igazság azonban az, hogy a termelékenységet ez is, az is „hozhatja”, — csak másban. Az időben piacra kerülő új termékek például az átlagos­nál mindig nagyobb bevételt eredményezhetnek, tehát a viszonylag magasabb költsé­gek bőségesen megtérülhet­nek a magasabb árbevételben, s akkor a konvertálható tech­nológia hatásfoka sem marad el a speciális géppark hatás­fokától. Évenként sok új gyárt­mánnyal jelentkezik a pia­con, abban — mondhatják — nagy a kockázat: Hoi a garan­cia arra, hogy egy bizonyos számú, új termék egytől egyig beválik majd a piacon? Ez igaz. De hol a garancia arra, hogy a hosszú távra ki­választott tennék valóban hosszú távon lesz keresett cikk. Mert ha nem, akkor ha­mar eldobhatják a különben magas termelékenységű cél­gépeket. Elég egy találmány viharos elterjedése, s ez nap­jainkban könnyen megesik, — s máris leült a vállalat. A könnyűbeton-szerkezeteknek a hatvanas évek végére törté­nő előretörése a nehézbeton- szerkezetek rovására például ilyen gyors, még a 60-as évek derekán sem látható változás volt. Vagy: említhetem a ka­zettás magnó, és a teflonbe- vonatú edények váratlan fel­bukkanását Tehát: konkrét recept nincs. A kockázat vállalása az eredményes gazdálkodás nélkülözhetetlen alkotóele­me. A fejlődés gyorsasága hozta így. Egy tény azonban bizonyos: a korszerű termék sorozatgyártása korszerűtlen gyártási eljárással ritkán hoz a konyhára, sőt többnyire visz, hírnévben is, anyagiak­ban is. Konstruktőr és tech­nológus, ugyanannak a csa­patnak (divatosan: team-nek) a tagja; nem egymás után, hanem egymással, együtt kell dolgozniuk. 1973-as esztendő hatvani ter­mékeivel kapcsolatos. A Magyar Konzervipari Tröszt szakemberei február végén, értékelték hazánk kü­lönböző üzemeinek termé­keit, az exportra és belföldi fogyasztásra szánt konzer- vek minőségét, s a vizsgálat eredményeinek egyesítése alapján Hatvan szerezte meg az első helyet. Ahogyan a hi­vatalos értesítés is fogalmaz: átlagosan jó minőség jellem­ző a gyár termelvényeire. Ez egyébként egyértelműen ki­tűnik abból az adatból, amely szerint a Hatvanban előállí­tott különböző konzervek 99 és fél százaléka elérte az el­ső osztályú szintet, s csupán alig fél százalékát kellett má­sod, . harmad, negyed osztály­ba sorolni. Az üzem termelési sike­reit, a kiváló áruminőséget, valamint a szocialista brigá­dok hatékonyságát érintő be­szélgetés során természete­sen szóba került az idei esz­tendőre való felkészülés, illet­ve az ötödik ötéves terv fel­adatainak kimunkálása. E te-. kintetben műszaki fejlesztési tervek, feladatok szolgáltat­nak alapos meglepetést. Por, koktél, tészta — Ami az ötödik ötéves terv fejkeatesi feladatait il> A nyárias tavasz nem érte váratlanul a ruházati keres- kedeLmet; az üzletekben csaknem teljes a tavaszi vá­laszték. A tavalyinál jóval több árut szállítanak az üze­meik a boltokba. Az ellátás a szezoncikkekből a tavalyi­hoz hasonlóan megfelelő színvonalon biztosítható, ezen belül néhány kereset­tebb cikkekből a hazai kí­nálat bővülésének eredmé­nyeként az igényeket job­ban ki tudják elégíteni. A selyem- és a selyemtí­pusú kelmékből — az árle­szállítás nyomán növekvő kereslet kielégítésére — 10— 11 százalékkal több kerül forgalomba, javítják a gyap­jútípusú szövetek kínálatát, s megfelelő ellátást ígérnek a pamutruházkodási szöve­tekből is. A választékot egyebek között jugoszláv ballonnal és batiszttal. bra­zil düftinnel, bolgár karton­nal színesítik. A felsőruházati cikkek kö­zül a korszerű alapanyagok­ból készült termékek érté­len, erre a célra 430 millió forintot szeretnének fordíta­ni, mégpedig úgy, hogy a gyár profilja alapvetően ne vál­tozzon — kapcsolódik a be­szélgetésbe Rácz Sándor. — Tehát maradunk a zöldségnél, savanyúságnál, paradicsom­nál. Az utóbbi kapacitását azonban 20 százalékkal kí­vánjuk növelni, s két új cikk gyanánt bevonulna termé­keink közé a paradicsompor, illetve a fűszerekkel ízesített paradicsomkoktél, az ivóié. Egy paradicsomporító már dolgozik Kecskeméten, a miénk lenne a második az országban. Ha a velük kap­csolatos beruházást sikerül megoldanunk, gyakorlatilag egész évessé válik az üzeme­lésünk ... Elkészüli új ötéves tervünk másik fontos beruhá­zásának szánjuk, évi 80U va­gon teljesítménnyel, a szálas és darabos tészta gyártásának meghonosítását. Ez kevés em­bert köt le, de igen megemel­né az egész i gyár termelé­kenységét. Makarónit, metél­tet, csigát, s különböző leves­tésztákat akarunk, 800 vagon- nyi tételben előállítani, s mind ennek, mind pedig a paradicsom porításának elő­feltételeit állami támogatás n-ülkul, iiot$2u tejúuiiu etemé kesítését növelik; férfi jer- sey-öltönyből, női jensey- kabátból a tavalyinak a négyszerese, az ugyancsak hurkolt alapanyagú női és bakfis ruhákból kétszerese áll rendelkezésre Tovább javul a ballonkabát-ellátás: a női kabátok 30 százaléka olcsóbb lengyel importból származik. A Könnyűipari Miniszté­rium rendelkezése eredmé­nyeként nem lesz hiány fér­fi- és íiúingből, van elegen­dő szintetikus női és leány- kaüehémemű. A jelentős ju­goszláv, kínai, koreai és egyiptomi importtal meg­nyugtató az első félévi pa- mutfehérnemű-ellátás is. Harisnya, harisnyanadrág, zokni — a flórzokm kivéte­lével — ugyancsak van ele­gendő. A cipőkínálatban -is javu­lás várható, fejlődik a gyer­mekcipők választéka. Irán­ból olcsó műanyag, műbőr férfi és női szandálokat, s utcai viseletre is alkalmas pvc-lábbeliket vásároltak. zahítel, illetve saját anyagi erő felhasználásával biztosí­tanánk. Nyitány májusban Látogatásunk végeztével Bellák István főmérnök rö­viden összegezte a gyár köz­vetlen munkafeladatait, vala­mint az idei szezon előkészí­tésével összefüggő kérdéseket. Mint megtudtuk, változatlan lendülettel folyik a paradi­csom „kiszerelése”, a nagy edényekben tárolt sűrítmény dobozolása. Az üzemnek, az új paradicsomtermés beérke­zéséig, 523 vagonnyi áru meg­rendelésnek kell eleget tennie, amire fennállásunk óta szin­tén nem volt még példa. Az eddigi „egytizedes” igény so­se érte el az 500 vagont. Teljes kapacitással dolgo­zik a dobozüzem is, ami ugyancsak az 1974-es eszten­dő szezonális munkáival függ össze. A főmérnök szerint a szerződött bázisgazdaságok mindenütt elvetették a zöld­borsót, s amennyiben kedve­zően alakul az idqjárás, május vegén befutnak az első szál­lítmányok. Az üzem irányítói bíznak a nyitányban, remény­kednek a tavalyihoz hasonló termelési sikerekben, a mun­kások zsebébe csúszó újabb tizenharmadik havi - fizetés­ben, ezzel együtt pedig abban hogy megteremtik az ötödik ötéves tervben körvonalazott rekonstrukció, üzembővítés feltételeit. [ ^ Molávj^r Gyűlő i hgy hangver­seny sorosat margójára Hétfőn este ünnepi külső­ségek közepette jubileumi hangversenysorozat kezdő­dött Hevesen. A 10. évfordu­lóját ünneplő Járási Peda­gógus Kórus, a Zeneiskola, az 1. számú Zenei Tagozatú Általános Iskola, az 1. heve­si zenei hetek, megrendezésé­vel összegezi eredményeit, mutatja be munkájának gyü­mölcseit. A több mint két hónapot kitöltő hangversenysorozat gazdag programot ígér, és ismerve a hevesiek lelkese­dését, művészi ambícióit, bi­zonyára siker kíséri a bemu­tatókat, amelyek gazdag él­ményt nyújtva tovább for­málják majd a zenét szerető közönség ízlését. Az egymást követő rendezvények során bőven lesz alkalmunk arra, hogy lapunk hasektjain fog­lalkozzunk Heves zenei éle­tével es méltassuk az egyes hangversenyeket. Most ez alkalommal másra szeret­nénk felhívni a figyelmet. Az i I. hevesi zenei hetek műsorának előkészületeit messzemenően támogatták, segítették a nagyközség párt- és állami vezetői. A sokszínű programot tartalmazó, dí­szes ismertető bevezetőjét a nagyközség tanácselnöke ir­ta. ö mondott ünnepi beszé­det a díszhangverseny előtt1, míg a. jubileumi kiállítás megnyitására a nagyközség pártbizottságának titkára vállalkozott. Mindez nem formaság és a legkevésbé protokoll. Többről pan szó. Elsősorban arról, hogy He­vesen a párt- és az állami vezetők személyes részvéte­lükkel is segítik a kulturá­lis munkát, ezzel is bizo­nyítva annak jelentőségét. Mi ebben a különös? — kérdezheti bárki e sorok után. Nincs benne semmi különös, sőt mondhatnánk, így van ez rendjén. Csak­hogy a fentebb említett tá­mogató magatartás és sze­mélyes részvétel még nem vált általános gyakorlattá, még nem érzik mindenütt egyformán a kulturális te­rület, vagy ezen belül egy- egy művészeti ág és rendez­vény jelentőségét. Es hatá­sát az emberek gondolkodá­sára, sőt mi több, magatar­tására is. Ezért adjuk örömmel a hírt Hevesről, mert ágy érezzük — és az eredmények is bizonyítják —, hogy eb­ben a nagyközségben a part­es állami vezetők személyes példát is mulatnak arra, ho­gyan lehet és kell segíteni, a kulturális intézmények kez­deményező szándékát. Es ez a magatartás, de mondhatnánk úgy is, mun­kastílus, már összecseng a néhány nappal ezelőtt köz­zétett párthatározattal, amely az eredményekre ala­pozva magasabb rangra kí­vánja emelni a közművelő­dést. (márkusz) ií>-7!. március 26., kedd GERENCSÉR FERENC Makaróni Hatvanból Minden eddiginél jobb évet zárt, s komoly üzemfejlesztésre készül a konzervgyár

Next

/
Thumbnails
Contents