Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-24 / 70. szám

Az ingatlankezelő felújítási munkái Mit kap a bérlő? Az ingatlankezelő vállalat negyedszázada alakult Eger­ben, s fejlődése talán a leg­jobban illusztrálja a megye- székhely gyarapodását. 1949- ben még mindössze ötezer fo­rintot fordítottak korszerűsí­tésre, felújításra, karbantar­tásra, tavaly pedig ez az ősz- szeg már meghaladta a 25 milliót. Ebben az évben ké­szült el és az övék lett az északi lakótelep hőközpontja, amellett, hogy több mint négyezer lakásnak is „tulaj­donosai”; a létszámuk az idén várhatóan eléri a kétszázat. A krónikához hozzátartozik még: sok-sok, nem éppen nyugalmas esztendő után ta­valy eljutottak arra a szint­re, hogy elnyerték a kiváló vállalat címet. Kevés az átmeneti lakás Az új lakások gondja mel­lett másik nagyon fontos fel­adat Egerben a belváros re­konstrukciója. Kégi, megron­gálódott, korszerűtlen épüle­tek tömegét kell minél gyor­sabban felújítani és korsze­rűvé varázsolni, úgy, hogy a hagyományokat megőrizve hangulatosabb legyen a bel­város képe is. Tavaly 24 lakás felújítását végezték el csaknem 11 mil­lió forintos beruházással. Ezek mellett ott található a Széchenyi úton felújított Cse­megebolt, illatszerüzlet, a Bajcsy-Zsilinszky utcában a Napsugár Áruház. Harminc régi lakást bontottak le; ve­szélyes állapotot megszüntet­ni szintén több helyen volt sürgős. A Május 1 utcában például a várfal egy része fe­nyegetett kidőléssel a fölötte lévő föld nagy nyomása miatt: le kellett bontani a régit és újat építeni helyette. A putnoki vasútvonal alatt egy régi pince már-már á közlekedést veszélyeztette, s ugyancsak életveszélyessé " vált a Centrum Áruház je­lenlegi, ideiglenes épüete is. Ennek felújítását még nem fejezte be a vállalat. A lebon­tott lakások közül kettőt nyil­vánítottak előzőleg életveszé­lyesnek. Mindezeket a munkákat megnehezíti, hogy kevés a városokban az átmeneti la­kás. Tavaly még maradékta­lanul tudták teljesíteni a fel­újítási tervüket, az idén azonban — mint azt Semjén Pál igazgató elmondta — ke­vés lesz már a mostani 58 szükséglakás. Egyébként ezekből 12 egyszobás. hat másfél, a többi pedig kétszo­bás lakás. Mindegyik komfor­tos; a 18 kis méretű, elavult szükséglakást hamarosan le­bontják majd. A felújítási karbantartási keret az idén már 28 millió, jövőre pedig 38,5 millió forint lesz. A meg­gyorsuló munkához legalább 25—30 átmeneti lakásra vol­na még szükség. A helyzetet csak tovább rontják a bér­lőkkel folytatott viták, hiszen a kiköltözés köriüi huzavona, a fellebbezések hetekig kés­leltetik egy-egy felújítás kez­detét. Tavaly 179 bérleményt szüntettek meg, részben ér­tékesítés révén, viszont 558 új bérlettel szaporodott az állo­mány: ide kapcsolódott az egercsehi-bányatelepi. csak­nem 300 lakása is. Panaszok — megszűnőben A vállalat szolgáltató szö­vetkezeteknek és más cégek­nek adja ki megbízásait a felújításokra — nyilvánva­lóan borsos árat fizet érte. Az utóbbi időben a gördülé­kenyebb szervezés, önkölt­ség-csökkentés igényének ha­tására bővítették javító-kar­bantartó részlegüket. Ez is a gyarapodás egyik mutatója, de általában is elmondható: a kis kollektíva már eljutott arra a szintre, hogy tervsze­rű tanácsi felügyelet mellett önállóan gazdálkodhasson. A szakemberellátottság is lehe­tővé teszi már ezt, műszaki, belső ellenőrző gárdájuk te­vékenysége a magasabb szín­vonalú munka biztosítéka. Persze, a feladatok is mind bonyolultabbak, hiszen a kor­szerű házgyári építkezések­hez a karbantartóknak is ha­sonlóan fel kell készülniük. Egyébként azért is érdemes hangsúlyozni a nagyobb ön­állóságot, mert egy sor tevé­kenységükben nincsenek kel­lően ösztönözve és végső so­ron a direkt irányítási mód­szer érvényesül velük szem­ben. A pénzügyi fedezet — 141 millió forint: — csaknem a kétszerese annak, ami a meg­előző öt évben rendelkezésre állt. A terv első három esz­tendeje alatt 126 bérleményt korszerűsítettek, s emellett olyan nagy gondot is a vál- lukra vettek, mint például a város alatt ■ húzódó pince- rendszer feltárása. A követ­kező években — köztudott — meggyorsul a belváros rekon­strukciója, s ez a vállalat to­vábbi növekedését kívánja. Erre fel is készülnek, tízmil­lió forintos költséggel már épül az új telephelyük, ga­rázsokkal, raktárakkal, mű­helyekkel. A korszerűség igénye meg­kívánja, hogy a vállalat azo­kon a területeken, ahol gáz­elosztó vezeték a közelben található, bevezesse a laká­sokba a gázfűtést. Tavaly la­kásonként átlagosan 23 ezer forint költséggel 30 lakásban oldották meg a gázfűtést, s az idén is körülbelül ilyen arányú lesz a fejlesztés. Ezt a munkát már túlnyomórészt saját szakembergárdájával végezteti el a vállalat. ★ Csupán egyik oldala az in­gatlankezelő munkájának a rekonstrukcióban való rész­vétel, de úgy hisszük, a köz­vélemény erre figyel legin­kább. Korábban panasz is volt szép számmal a lakók, bérlők részéről. Azonban a kiváló vállalat címet nem adják véletlenül, éppen, a pa­naszok csökkenéséből is ki­tűnt. Hasonló vélemény ala­kulhatott ki az elmúlt évet tekintve: jogosan pályáznak az idén is erre a címre ... Hekeli Sándor Nők — férfi poszton , Mi lesz veled, itiolnárszakma? Még nem is oly túlságo­san régen terebélyes volt, vi­rágzott a nagy múltú mol­nárszakma — napjainkban pedig már alig hallunk róla valamit. Jobbára az időseb­bek, legfeljebb a középkorú­ak — főként pedig a falusi­ak — emlékezetében élnek a malmok, míg a fiatalok nagy része talán a fogalom­mal sincs teljesen tisztában. Amíg valamikor úgyszól­ván minden valamirevaló te­lepülésnek volt gabonaőrlö üzeme — jelenleg a nagyob­bak közül is csak néhány mondhat magáénak egyet- egyet. Jellemző megyénkre is, hogy két évtizede még félszáznál több malomba hordták a búzát, most pedig már mindössze csak ötbe vi­hetik. Régi, ismert mesterség bú­csúzik csöndesen. Az öreg épületek után elkopnak, el­fogynak lassan a „lisztes molnárok” is. Ahogyan a Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalatnál értesültünk: ötvennégyre tehető a teljes malmi szakmunkásgárda — ami bizony kisebb, mint ami­lyenre egyébként igény len­ne. Egyre több a segédmun­kás, a betanított munkás. sok fontos, férfiposzton kény­telenek nőkkel próbálkozni, hogy a műszakokat megtart­hassák. Még aggassztóbb. hogy jó néhányan abból a kevés molnárból is rövide­sen nyugdíjba mennek. Mit tehetnek, mit tesznek ebben a helyzetben? A válasz — meglepően — több optimizmust áault e mintsem vártuk, öt év alak rendbe jöhetnek. Három fia­tal tanul ugyanis jelenleg a székesfehérvári — országos — szakmunkásképző intézet­ben. Egy az idén, egy jpvő-' re, egy pedig két esztendő mi^lva végez. S mellettük három felnőtt szerez 1974- ben bizonyítványt.' Ami két­ségkívül örvendetes — de persze nem elegendő. To­vábbi két fiatax idei'..beisko­láztatására” van szükség, s sikerülnie kell annak az ok­tatási programnak is, amely­nek során az összeg legalább hat felnőtt kezd tanuláshoz. — Cseppet sem könnyű persze a dolgunk — beszélte a személyzeti vezető —, hi­szen a megyénktől meglehe­tősen távol esik az egyetlen szakmunkásképző intézet, de még a felnőttoktatásban részt vevők konzultációs központ­ja is. Emiatt, érthetően kisebb is az érdeklődés irán­tuk. Még akkor is. ha a leg­különfélébb ' kedvezmények­kel próbálunk segíteni a hall­gatókon: tisztességes ösztön­díjat biztosítunk, megtérít­jük például az utazási és szállási költségeket, napidí­jat és átlagbért fizetünk. Még­is újra meg újra próbálko­zunk. S reménykedünk. Fő­leg pedig a fiatalokban. An-, nál is inkább, mert már a molnárszakma is tisztább, egészségesebb és könnyebb, mint régen. s természetesen sokkal jobban fizetik. S em­líthetem ennél a megállapí­tásnál például azt, a fiatal­embert. aki két esztendeje tett szakmunkásvizsgát, s most 12 forintos n abére van. A megoldás azonban —így is várat magára. Ma sem biztos még, hogy a hiányáé szakmunkásokat pótolni, fő­leg pedig öt év alatt pótolni tudják. Sőt — mint mondták — van olyan malom is, ahol a termelésirányítót posztokon előbb vagy utóbb szükséges­sé váló őrségváltás sem tör­ténhet úgy, mint szeretnék. Kevés a műszaki utánpótlás is. így telnek a hónapok. Így őröltek tavaly is 7 565 vagon kenyérgabonát — amit az ember alig akar elhinni. .. Gy. Gy. AZ EGYKE INKÁBB egy­séges élelmiszer-gazdasági ágazattá fejlődő mezőgazda- sági termelés gyakorlatában egy igen speciális, ritka je­lenség figyelhető meg. Amíg az élet, a termelőmunka egyéb területein általában arról panaszkodnak a jól képzett, fiatal szakemberek, hogy a felét, a negyedét is alig tudják mindennapi mun­kájuk során hasznosítani an­nak. amit a főiskolán, az egyetemen tanultak, addig a ma mezőgazdasági nagyüze­mében dolgozó idősebb és fiatalabb szakemberek — még az úgynevezett közép­vezetőket is beleértve — ál­landóan azzal a problémá­val küzdenek, hogy a fel­gyorsult ütemben változó, korszerűsödő termelési gya­korlattól már megint elma­radtak. Lényegében tehát arról van szó, hogy átmenetileg a gyakorlat megelőzte a kép­zést, valamint a mái' kike­rült, régebben a termelésben dolgozó szakemberek kép­zettségi szintjét És. hogy mindezt legalább röviden, néhány gyakorlati példa is illusztrálja: gondoljunk csa:- az új és a még újabb szakosí­tott állattenyésztési telepek­re, a növényvédelem vegyi eljárásaira, az erőteljesen ki- oontakozo, zárt növényiéi­Segít a számító­gép Magyarország egyik legna­gyobb számi l óközpon t. j aken t működik a Számítástechnikai Koordinációs Intézet Sie­mens típusú komputerekből álló berendezése. Ezeket a számítógépeket főleg bér­munkában veszik igénybe a A Kohó- és Gépipari Minisztérium modern épülete, amelynek acélszerkezetét a számítóközpont igénybevételével tervezte az IPARTERV. A Budapest központjában elhelyezkedő számítógépet úgy üzemeltetik, hogy az érdeklődők bármikor szabadon be­leshetnek az ablakokon át. Gyakran állnak gyerekek a „ki­rakat” előtt, s ez azt jelzi, hogy mire ők felnőnek, számuk­ra a számítógép már nem jelent csodát. felélnek a követelmények­nek. Most mintegy 50 millió fo­rintos költséggel újabb gé­pekkel bővítik a számító- központot, s így annak adat­tárolóiban egyszerre elhe­gyezhető lesz például 10 ezer újságoldalnyi helyet elfog­laló szöveg. Ez indokolja az adatbank elnevezést, mert olykor így is nevezik az ilyen nagy tároló kapacitás­sal rendelkező számítóköz­pontokat. Amint a bankok feladata nagy mennyiségű pénz tárolása, ehhez hasonló­an a számítógépek adatbank­ja nagy tömegű és gyorsan kikereshető adatokat tárol. A számítógéphez előfi­zetők is csatlakozhatnak. A komputertől bármilyen távol levő helyen egy viszonylag olcsó berendezés, valamint telefonvonalak segítségével ugyanúgy „kérdezni lehet", illetve válaszokat kaphatnak az előfizetők. B. I. különböző vállalatok, intéz­mények, . Óránként 7 400 fo­rintos díjért végzik el ré­szükre a megrendelt számí­tásokat; Annak érzékelteté­sére. hogy ez milyen előnyös a megrendelőnek: egy terve­zőmérnök több hetet igénylő számítási munkáját a gép néhány perc- alatt elvégzi. Vannak azonban olyan fel­adatok. amelyeket számító­gép nélkül megoldani nem lehet. A MÉLYÉPTERV pél­dául a vidéki városok víz­vezeték-hálózatának tervezé­sét végezteti számítógépen. A sok száz kilométer hosszú csővezetékrendszerek mére­tezése olyan sok .számítást igényelne, hogy korábban írem is gondolhattak arra, hogy azt megtegyék, hanem e helyett csak hozzávetőle­ges, közelítő számításokat végeztek. 1968 óta ezeket a munkákat számítógéppel vég­zik, s így nemcsak drága mérnöki munkaórák ezreit takarítják meg, hanem — és ez ennél is fontosabb — a komputer segítségével mére­tezett hálózatok olcsóbban elkészíthetők és jobban meg­Ez a televízióhoz és írógéphez egyaránt hasonlító ké­szülék módot ad arra, hogy „társalogni” lehessen a kompu­terrel. A kérdést az írógépen kell leírni, s a válasz pilla­natokon belül leolvasható a képernyőn. (MTI Foto — KS) Lemaradva — a gyakorlattól illesztési rendszerekre, s az ezeknek megfelelő új fajták meghonosítására, az öntözé­ses gazdálkodás térhódításá­ra! Ha mindebből eddig vala­ki azt a következtetest von­la volna le. hogy ezen az allapoton. ezen a helyzeten bármelyik mezőgazdasági nagyüzemünkben siránkoz­nak vagy problémáznak, az téved. Ugyanis, ha — érthető okoknál fogva a képzés a kép­zet: ség átmenetileg le is ma­radi — a szemlélet lépési tart és tartott ezzel a gyors változással. Vagyis: idősebb és fiatalabb szakembere- ink egyaránt megértik, sőt örülnek ennek a ..problémá­nak”. s szívesen vállalják szervezetien és autodidakta módon a továbbképzés ter­hét. ERRŐL TANÚSKODIK a K ertészeti- Egyetem gyöngyö­si főiskolai karán működő továbbképző intézet rövid, 14 hónapos tevékenysége is: ez alatt az idő alatt, 781 szak­ember fordult meg itt, s vér­tezte fel magát a legújabb tudnivalókkal. A ‘ középfokú beosztásokban dolgozók sza­mára tartottak borászati, kertészeti, növénytermesztési, erdészeti továbbképzést, egy héttől hat hétig tartó tan­folyamok keretében. A felső fokú képzettséget igénylő be­osztásokban dolgozó szakem­berek pedig előadásokat hall­gattak a fólia alatti palán­tanevelés és utóhasznosítás, a paradicsomtermesztés leg­újabb eredményeiről és el­járásairól. a szőlőtermesztés távlatairól. Ugyanakkor e szorosan vett, szakmai továbbképzés mellett — az üzemszervezés; a szövetkezeti demokrácia, az ügyvitel színvonalának to­vábbi javítása érdekében — rendeztek tanfolyamot sze­mélyzeti vezetők,' döntőbi­zottsági elnökök, nőbízottsa- gi elnökök, munkaügyi veze­tők, munkavédelmi, bizton­ságtechnikai megbízottak és üzemszervezők számára is. A jövőben még élénkebb, népesebb lesz a továbbképző intézet Gyöngyösön és más — az élelmiszer-gazdaság számára szakembereket kép­ző és továbbképző — intéz­ményben. Ezt bizonyítja az. hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ez év februárjában rendeletben is kötelezővé tette a szak­emberek továbbképzését amelyet, a MÉM Mérnök- és Vezető-továbbképző Intézete ' irányít és ellenőriz. Ennek alapján valamennyi. érintet t gazdaságban, üzemben évről évre oktatási tervet kell a vezetőknek készíteniük, hogy szervezetten, összehangoltan és még magasabb színvona­lon folyhassanak le ezek a tanfolyamok. i A MÉM MÉRNÖK- és Ve- , zető-továbbképző Intézete is kiadta a? ez évre ajánlott tanfolyamok jegyzékét, azok - programját. Ezekben további új témák is megjelentek,' mint a mezőgazdasági társu­lások vezetőinek tanfolyama, o s új megvilágításban kr^L- nek szóba a zárt term 'S-*5' rendszerek, a szakosított te­lepek alsó, közép- és felső szintű ' szakembereinek tan- 1 folyamain. Faludi Sándor jmwMQ 1974. március 34., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents