Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-19 / 65. szám

A gyöngyösi szolgáltató szövetkezet egyéves mérlege Többet takarítanának — Fürgék a boyok — A nők adnak magukra ÁLSIKER Egyre többet emlegetj ifit: szolgáltatás. Bár ez a szó elterjedt, mégsem fejezi ki azt a sokféle és sokoldalú tevékenységet, amit az em­berek elvárnak és olykor hiába várnak. De- az utóbbi időkben nap­világot látott határozatok is erre a tevékenységre irá­nyítják a figyelmet. Érde­mes tehát széjjelnézni a gyöngyösi Szolgáltató Ipari Szövetkezet háza táján. Va­jon az elmúlt évben meny­nyit valósítottak meg elkép­zeléseikből, elnyerték-e a megrendelőik elégedettsé­gét? o o o o Valahogy nem úgy sike­rült, mint ahogy szerettei volna. Amikor felajánlották a gyöngyösi háziasszonyok­nak, hogy hívásra házhoz mennek és ott mindent rend­be tesznek, azt képzelték: kapva kapnak a lehetősé­gen. Nem egészen így tör­tént. A számok is bizonyít­ják, hogy a terveiket nem tudták megvalósítani hiány­talanul. Ebben közrejátszottak ugyan személyes okok is. Most, hogy bizonyos átszer­vezést is végrehajtottak, is­mét bizakodnak. Hátha több háziasszony engedi át nekik a partvist, a porszívót és padlókefélőt. Főként a folyamatossággal vannak bajban. Nagyon vál­tozó a kereslet a takarítók iránt. Ezért igyekeznek szer­ződést kötni a megrendelők­kel. Főként a közületi ügy­felek körének a kiszélesíté­sétől várnak sokat. Egyre több hivatal, vállalat, iroda adja oda nekik a kulcsot. Még a létszámot is átveszik tőlük, ezért olyan kényel­mes a takarítás a közintéz­ményeknél, ha a szövetke­zetre bízzák rá magúkat. 0 0 0.0 Egyre többen keresik a fürge boyökat, akik most már kis tehergépkocsikkal vállalkoznak mindenféle szállításra. Gyorsan és arány­lag olcsón, amellett készsé­3. Azt senki sem vitatja, hogy a szabad szombat milliók időbeosztásába^ jelentős vál­tozást eredményezett. Keve­sebben mérlegelték viszont e fordulat jelentőségét, alig­ha foglalkoztak az ebből fa­kadó nagyon is sürgető ten­nivalókkal. Ezekről ugyanis nem elég vaktában beszélni, s néhány meglátásra, egyéni tapasztalatra.alapozva követ­keztetéseket 'levonni. Nem elég, mert ez az alapállás magában rejti a szubjekti­vizmus veszélyét, s eltorzít­ja magukat a tényeket. Mindenekelőtt a helyzetet kellene sokoldalúan felmér­ni, mert csakis így lehetne valósághű képet kapni. Saj­nos megyénkben még meg sem kísérelték sem az üze­mekben, sem a közművelő­dési intézményekben. Érdemes megemlíteni há­rom országos kísérlet leg­fontosabb következtetéseit. A Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete egyrészt azt elemezte, hogy a művelődési intézmények felkészültek-e a megnövekedett szabad. Idő felhasználására, képesek-e kulturális igények felkelté­sére és kielégítésére, más­részt azzal is foglalkozott, hogy a szabad szombatos rendszer milyen változásokat hozott a munkáscsaládok sza­badidő-struktúrájában. A SZOT kulturális osztálya 19(13 decemberében, 1939 januárjában és áprilisában száz szakszervezeti művelő­dési otthon rendezvénypoliti - káját’ vizsgálta, elsősorban azt kutatva, hogy alapoz- nak-e, s ha igen, akkor mi­ként a megnövekedett sza­bad időre. A Művelődésügyi Minisztérium 1969-es kísér le­gesen és udvariasan tesznek eleget a különböző kívánsá­goknak. Ismét a számok bizonyít­ják: milyen kifizetődő vál­lalkozás ennek a szolgálta­tásnak a fenntartása a szö­vetkezetnek is. Hátha még a kissé elöregedett állagú gépkocsik felújítása nem ke­rült volna olyan sokba. Elég tekintélyes mennyiségű fo­rintot vitt el tőlük a teher­autók felfrissítése. Ennek ellenére is jelentős mértékben teljesítette túl a tervét a boyszolgálat, ami azt is igazolja, hogy keresik őket a gyöngyösiek. o © o o Persze, a nők! De ne ie- gyíntsünk mi, férfiak lemon­dóan, mert a tény, hogy a nők sokat adnak magukra, nekünk is kellemes. Miat­tunk szépítkeznek a fodrá­szoknál és a kozmetikusok­nál. Még ha egy' kicsikét azért is, hogy a társnőjüket az irigység sápassza el. Ez utóbbi csipkelődés azonban nem csökkenti az előző meg­állapításunk igazát. Érdekesek az ide vonatko­zó számok. Gyöngyösön a női fodrászüzletekben több mint két és fél millió fo­rintot hagytak ott a vendé­gek tavaly,, a kozmetikában pedig több mint ötszázezret. Hogy mennyivel szeré­nyebbek a férfiak: ők csu­pán hatszázezer forintot köl­töttelv „fejékük” gondozásá­ra. Itt egy újabb rosszmá­jú megjegyzést kell ten­nünk: a fiatalabbak, a ti­zen- és huszonévesek közül sokan a bozontos fürtjeiket a női fodrászokkal gondoz­tatják. Erre jegyezte meg Bokros László, a szövetke­zet elnöke: — Tudomásul kell venni­ük a férfifodrászoknak is a .divat változását, és olyan frizurát keli csinálniuk, ami­lyet a vendég rendel. 0000 Ki gondolta volna, hogy a fényképészet nem kifizető­dő? Ezt bizonyítja a mérleg eredménye. Bár többet ér­tek el forintban, mint egy évvel korábban, tehát tob­te arra keresett választ, hogy péntek—szombat—vasár­nap különböző időpontjaiban milyen programok vonzzák az érdeklődőket. A tapasztalatok meglepő­ek, s ráadásul nem egy vo­natkozásban egyeznek azzal a helyzetképpel, amellyel a megye üzemeiben, közműve­lődési intézményeiben — ha csak jelzésszerűen is, de — találkoztunk. Először is joggal kérdezhet­jük, hogy szabad-e a szabad szombat. Joggal, hiszen a munkaidő-csökkenés adta le­hetőségekkel igen sokan nem élnek úgy, ahogy azt a köz- művelődés irányítói várták volna. Nem véletlen, hiszen a munkások, főként a fa­lun élő, de városon dolgozó bejáró szakmunkások sza­bad szombatjaikat a „csalá­di jövedelem” kiegészítésére használják fel. Ez koránt­sem elítélendő, mert a kul­turált életmódhoz társul az igények növekedése, ezek ki­elégítéséhez viszont pénz kell. A fusizás során szer­zett forintok, a háztáji meg­munkálásából. a szőlőműve­lésből származó összegek a betétkönyvekbe vándorol­nak, azért, hogy idővel bú­tort, új típusú televíziót, esetleg gépkocsit vásároljon belőle a család. Hasonló szemléletet jelez az is. hogy az utóbbi időben jelentősen megnövekedett a „Csináld magad” mozgalom, a különböző barkács- és hob- by-körök iránti érdeklődés. Ez a tevékenység is pénzmeg­takarítást jelent, méghozzá ben örökítették meg náluk az • arcvonásaikat, mégis csökkent a nyereségük. Köziejátszott ebben olyan nem várt esemény is, mint a hatvani részlegnél bekö­vetkezett félresiklás. Bírósá­gi tárgyalás és börtönbünte­tés lett a vége. Kiderült, hogy a gebines fotórészlegek túlságosan si­kamlós talajra épültek. Meg is akarják szüntetni ezeket a részlegeket. o o o o A szolgáltatások fokozá­sát szeretnék elérni az idén. Nemcsak a már eddig is kí­nált munkákat akarják nö­velni, hanem újabb megol­dásokat is keresnek. Így a bérmosást. Szeretnének egy olyan szalonfélét kialakítani, amelybe mosógépeket állíta­nának be. Jön a háziasz- szony vagy a háziúr, a sza- tyorjában a szennyes. Bedob néhány forintot a gépet üze­meltető automatába, aztán várja, amíg a fehérneműje tisztán kikerül ismét a gép­ből. Aki vasalni akar, ott helyben azt is elvégezheti. Néhány forintért azonban ezt a munkát is átvállalják tőle a szövetkezet dolgozói. Az ötlet nem új, de kitű­nő. Már csak a megvalósí­tása van hátra, amihez a helyiséggond .is újabb aka­dályt állít. A városi tanács segítségét kérték és várják ebben az- ügyben. 0 O O O Határozat a nők életkö­rülményeinek a megkönnyí­tésére. Ez na,gyón szép és nagyon jó dolog. Amikor általában és elmé­letben szólni kell e h atáro- zat helyességéről, mindenki egyetért. Amikor a határo­zat szellemében sok hétköz­napi cselekvésre lenne szük­ség, akkor jönnek a sóhaj­tások: de hát, elvtársak, ez nem is olyan könnyen megy, honnan vegyünk pél­dául egy helyiséget a mosó- vasaló szalonhoz? Szerencsére ettől nehezebb ügyekkel is megbirkóztunk elég sikeresen. Miért ne bíz­nem is akármilyet. Gondol­junk csak a korszerű ott­honban nélkülözhetetlen apróbb' berendezési tárgyak viszonylag magas árára. Ez az érdeklődés úgy tű-, nik. országos jellegű. Tudo­másul kell venni, számolni kell vele, , alapozni lehet rá. mert hozzájárul az egyéni­ség sokoldalúvá formálásá­hoz. Ezeknek a köröknek a beindítása nem mindig megy könnyen, hiszen anyagi be­fektetést igényel, mégis meg­éri az áldozat, hiszen a vál­lalkozás idő múltán kamato­zóvá is ’’Válhat. Nem is be­szélve az egyéb előnyökről, többek között arról, hogy vonzza, leköti az embereket, akik szívesen vállalkoznak arra, hogy péntek délután, szombaton délelőtt is eljár­janak a foglalkozásokra. Az is kétségtelen, hogy a szabad szombat bevezetése után az emberek még inkább ntthonülövé váltak. Ezen sem érdemes túlzottan füs­tölögni. Nem. mert ez nem jelent kulturális érdektelen­séget. Még akkor sem, ha kevesebben mennek színház­ba, moziba, ha nem nö kel­lő mértékben a könyvköl­csönzés és -vásárlás, ha csökken a klubkönyvtárak, a művelődési házak látogatott­sága. ha ide csak a fiatalabb korosztály jár elsősorban! Az sem baj. hogy ebben jórészt a tv a ludas és mind­inkább azzá válik, hiszen nő a műsoridő, s az országban egvre többen nézhetik a má­sodik csatorna adásait. Iga­za. yap annak * nyugatne­Prágcába tart — egy egri kocsikaraván Külföldre induló kocsika­ravánt — autós osztagot — búcsúztattak hétfőn a reggeli órákban a VOLÁN 4. számú Vállalat egri központjában. A 10 nagy teljesítményű Tát­ra. a hozzájuk tartozó mű­helykocsi és más szolgálati jármű — mint az indulás előtt dr. Tompa Ottó osztály- vezetőtől megtudtuk —, mint­egy harminc fős személyze­tével Prágába készül. — Az Inzenyrske A. Pru- myslové Stavby N. P. alvál­lalkozói lesznek a Heves me­gyei gépkocsizók, testvórvál- lalatuk, a szegedi VOLÁN dolgozóival együtt — hallot­tuk a továbbiakban. — A csehszlovák fővárosba és kör­nyékére szól a megbízás, elő­zetes értesüléseink szerint la­kótelep-, illetve közműépítési munkára, föld, valamint egyéb anyag szállítására. A mi tíz autónkkal és a szege­diek 25 gépkocsijával, no­vember végéig mintegy két­millió tonnás fuvart kell vé­gezni kisebb-nagyobb távol­ságon belül. Az egriek — ahogy isme­retes olvasóink előtt — már korábban is dolgoztak Cseh­szlovákiában, ilyen hosszú időre azonban, hétfőn utaz­nak először. Képünkön útra készen a karaván ... met szakfolyóiratnak, ame­lyik lakonikusan megálla­pítja, hogy „A tv diadalme­nete drasztikus módon meg­változtatta az emberek sza­badidő- és életezokásait”. Ezzel mint ténnyel kell szá­molni. hiszen a varázslatos vizuális élmény komplex mó­don hordoz irodalmi, művé­szeti és tudományos ismeret- anyagot. Ezzel kell számolni, erre kell alapozni, megte­remtve többek között a tv mindmáig kidolgozatlan, fel­nőttekre is szabott pedagó­giáját. Sokan az igénytelenségre hivatkoznak, érdektelenség­re panaszkodnak. Ügy vél­jük, meddő kesergés ez ad­dig, amíg a felnőtt lakosság majd ötven százaléka nem rendelkezik a minimális mű­veltségi követelményt jelen­tő nyolcosztályos végzettség­gel. Az sem mellőzendő mozza­nat. hogy a munkáscsaládok c.gy része szűkös, korszerűt­len lakásban él, s mindenek­előtt. kényelmes. korszerű otthont akar biztosítani ma­gának. S ha már az igényeknél tartunk, hadd mondjuk el azt is, hogy az egyik legneme­sebb közművelődési feladat, felkelteni ezeket. S e téren bizony korántsem rózsás a helyzet megyénkben. Elszo­morító az, hogy az üzemek egy része megelégszik azzal, hogy érdektelenségre apellál, s nem törekszik arra, hogy — akár népművelők segítsé­gével is —, de helyi kultu­rális választékát kínáljon­A NAPOKBAN, EGA TA­NÁCSKOZÁSON, amikor a tavalyi gazdasági eredmé­nyek értékelése került sorra és már hosszabb ideje vívód­tak azon, hogy a legutóbbi verseny résztvevői közül vol­taképpen ki nyerjen, kik ke­rüljenek az élre — valaki kesernyésen, megjegyezte: — A papírforma alapján valóban helyes a kialakult rangsor, s nem ellenkezhe­tek vele, nem tiltakozhatom én sem ellene Magam is a többiekkel együtt szavazok. Ennek ellenére azonban meg­vallom, hogy furcsának, rend­kívül furcsának tartom a ki­alakult ítélkezési gyakorlatot. Pontosabban fogalmazva: ir­reálisnak. Aztán pedig részletesebben is kifejtette gondolatait, el­mondta a véleményét, amely- lyéL egyébként — a sűrű ha­logatásokból következtetni le­hetett erre — mások is egyet­értettek. Nevezetesen arról beszélt, hogy az értékelések alkalmával az elért eredmé­nyeket általában a bázisidő­szakéhoz, a korábbi teljesít­ményekhez hasonlítják. Ami bizony nem mindig reális összehasonlítási alap, koránt­sem biztos, hogy igazi siker fokmérője. Igaz, hogy a húsz-huszonöt évvel ezelőtti kulturális pezs­gés a múlté. De csak az egy­kori formában, az a lehető­ség ugyanis ma is adott, csak új szemlélettel, sajátos mód­szerekkel a mához, a jelen realitáshoz mért fogásokkal kell közelíteni. A passzivitás nem állás­pont. Egyáltalán nem meg­nyugtató az, hogy a SZOT kulturális osztálya által vizs­gált 100 művelődési házösz- szes rendezvényeinek csak 3 —4 százaléka számol a sza­bad szombattal. S ráadásul ez a szám is túlzott, mert a kultúrotthonok olyan prog­ramokat is „szabadszomba­tosnak” jelöltek, amelyek nem voltak azok, csak éppen szombatra estek, s így lega­lább kozmetikázták a so­vány eredményeket felvonul­tató statisztikát. Aggasztó, hogy megyénk közművelődési intézményei­ben legalább ilyen rossz a helyzet. Nincs igény? Ilyen is előfordul, de majd min­denütt hiányzik az igényfel­keltés is. Persze, már ezen is régen túl kellene lenni, hiszen a 6zabad szombat mil­liók részére valósiig, s a többség számára már évek éta az. A közművelődésnek kell előbbre lépnie, lehetőleg az üzemekkel karöltve. Nem le­het elégszer hangsúlyozni, hogy az utóbbi öt-hat évben jelentkező, felismert társa­dalmi igények és a közmű­velődés pülanatnyi helyzete között egyre mélyül a szaka­dék. ügy is fogalmazhat­nánk, hogy a népművelés ré­gi koncepcióját túlhaladta az idő, S ezzel mindenekelőtt a közművelődés szakemberei­nek, irányítóinak kell szá­molniuk ... í Pécsi István Nemegyszer előfordult már ugyanis ilyenformán, hogy egy-egy valóban tiszteletre méltó, olykor kiugró produk­tumot az előző esztendőben éppenséggel megdöbbentő ki­siklás előzött meg. Esetleg olyan, amelyről pontosan a versenyzők tehettek. Nem fi­gyeltek eléggé a versenyre, nem törték túlságosan ma­gukat, hogy előbbre halad­janak. gőt, mondhatni úgy is, bogy — bocsánat a kifejezé­sért — trehányak voi lak. Ké­sőbb aztán, hogy figyelmez­tették őket mulasztásaikra, vagy történetesen maguktól is ráébredtek hibáikra, össze­szedték magukat: nyilvánva­lóan többet mutattak, mint előzőleg. S a tíz, húsz vagy harminc százalékkal nagyobb eredményért még nem is volt szükség valami hű de nagy igyekezetre — ám a tíz, húsz vagy harminc százalékos tel­jest tménynövekedés u gy an - ekkor rendkívül sokat nyo­mott a latban. Nem beszélve arról, amikor például félsze­res vagy másfélszeres ered­ményhez jutottak az említet­tekhez hasonló versenyzők, viszonylag könnyűszerrel! GYAKORTA TAPASZ­TALNI, hogy mások — s ta­lán ezek vannak többen — kevésbé. vagy egyáltalán nem ismerik az úgynevezett hullámvölgyet, időről időre megbízható formát mutatnak, egyenletesen növelik teljesít­ményeiket állandóan. Nem nehéz felismerni, hogy a lát­szólag mérsékeltebb, de fo­lyamatos eredménynövekedés sokkal értékesebb a koráb­ban említett, s nagyon, is megtévesztő látszatsikerek- néL Mégis, a kialakult gya­korlat szerint ez utóbbiak vannak hátrányban az érté­keléseknél. A báziseredmé- nyeket valahogy egyoldalúan vizsgálják, sokkal. inkább elemzik a többletteljesítmé­nyek okait, mintsem, a koráb­bi, gyengébb produktum hi­báit. Számos esetben elnéző­ek vagyunk a mulasztásokkal szemben, ha azokat pótolják. Sokszor az egyszerű pótlással is megelégszünk, a ráadásnak pedig — ha mégoly kevés is — egyenesen lelkendezünk. S jutalmazunk... Aligha kell különösebben hangsúlyozni, hogy meglehe­tősen helytelen ez — még ha tradíciója van is. A hasonlí­tásra. az összevetésre kétség­telenül szükség van, de az értékelésnek nem lehet az egyedüli alapja. Mert ha az. nyilvánvalóan meghamisítjuk az igazságot, irreális képet alkotunk, s akarva, akaratla­nul sok más, becsületes, tö­rekvő ember, brigád, üzem, vállalat kedvét szegjük. ÍTÉLJÜNK HAT józanak­éul, legyünk körültekintőb­bek, mielőtt véleményt mon­danánk a teljesítményekről — hiszen ezzel nem ártha­tunk a versenynek, hanem sokkal inkább: használha­tunk neki. Gyóni Gyula HwüswCi 1931 március 12„*mi» nánk ezúton is? G. Molnár Ferenc (Puskás Anikó felvetele) Munkások, szabad szombaton Uj szemlélet, új módszerek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents