Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-15 / 62. szám
Tit fall mini nysScmüliárd forint a dolgozóknak a részesedési alapból Összesítették a vállalati mérlegbeszámolókat A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUMBAN elkészült a vállalati mérlegbeszámolók ösz- szesítése. A legfontosabb mutatók alapján az 1973. évi vállalati gazdálkodás főbb pénzügyi tendenciái a következőkben foglalhatók ösz- sze: Az 1973. évben népgazdaságunkban felgyorsult a termelés és értékesítés. Vállalataink és szövetkezeteink (mezőgazdasági termelőszövetkezetek nélkül számba véve) árbevétele folyó áron 11,1 százalékkal a megelőző évinél jóval gyorsabban emelkedett. Az értékesítési dinamikus fejlődésében jelentős tényező az export belföldi értékesítést is meghaladó, gyors ütemű felfutása. A központi és vállalati intézkedések hatására javulta munka termelékenysége és a termelő kapacitások kihasználása. Az központi és vállalati intézkedések hatására javult a munsa termelékenysége és a termelő kapacitások kihasználása. Az 1973. évben 100 forint értékű termelési tényező (eszköz és munkaerő) felhasználásával az előző évinél 2,70 forinttal több termelési értéket állítottak elő. A központi intézkedések vállalati végrehajtásának ütemét azonban fokozni kell, mivel 1973-ban még változatlanul kei esnek mondható a perspektivikus célokat szolgáló vállalati fejlesztési és szervezési intézkedések száma, a gyártmányszerk.- zet számottevően kedvező átalakulása pedig még nem érzékelhető A teljesitmenyek emelkedésével egyidejűleg javuló költséggazdálkodásról számolhatunk be. A termelési értékhez viszonyítva csökkentek a fajlagos költségek, 100 foiint termelési értéket alapul véve az anyag- költségek 80 fillérrel, a bérköltségek 30 fillérrel, azösz- szes termelési költség pedig 1 forint 70 fillérrel volt alacsonyabb, mint az előző évben. A költségek színvonalának javulásában — a hatéKony- ság emelkedése mellott — a költségvetés fokozott tehervállalása is szerepet játszott. A tőkés piacokról beáramló áremelkedés (pl. gyapjú, nyersbőr, vegyipari termékek esetében) _ lefogására a költségvetés 5,3 milliárd forintot fordított. Az állami iparban es építőiparban foglalkoztatott fizikai munkások és közvetlen termelésirányítók 1973. március 1-i központi béremelésének ellenére sem növekedett a bérköltség hányada. Az értekét tekintve _ elhasználódott, de még működő állóeszközök további üzemeltetése — rövid távon — az eszkozköbsegek csökkentésével járt. Az ilyen (0-ra leírt) állóeszközök állománya tovább növekedett és részarányuk népgazdasági szinten a működő állóeszközök összes értésének 8,5 százalékát, az iparban oedig 10,7 százalékát tette ki. A fizikailag és erkölcsileg elavult állóeszközök működő állományának növekedése kedvezőtlen jelenség, mely hosszabb tavon jelentős többletköltségekkel és a gyártmányok minősegének romlásával bír. A gazdálkodás fokozó V hatékonyságának eredményeképpen a népgazdaság egészében 10,4 százalékkal, a? iparban pedig 8,2 százalékkal több, támogatásokkal csökkentett vállalati jövedelem képződött. A termelés és a forgalom bővülése, a költséggazdálkodás javulása és a kedvezőbb jövedelmezőségű export részarányának növekedése együttesen a nyereség 17,9 százalékos, ielentős mértéké emelkedeset eredmény A tervezettet is meghaladt nyereség létrehozásában vi. amennyi népgazdaság ág részt vett: az iparba-i 14,' százalékkal, az építő:p.irt>ar 1(^9 százalékkal, a mafő-, erdő- és vízgazdálkodásban 45,9 százai ókkal, a száiduis- és hírközlésben 30,6 százalékkal és _ kereske leiemben 19.7 százalékkal javult a vállalatok eredménye. A NYERESÉG MEGOSZTÁSA az állami és a gazdálkodó szervek között a megelőző évekhez viszonyítva lényegében változatlan maradt Vállalataink 100 forint nyereségből 36 forintot fordíthattak érdekeltségi alapjaik képzésére. Az 1973. évi nyereségből képzett részesedési alap több mint 10 milliárd forint, amelyből a vállalati hatáskörben megvalósított bérfejlesztés miatti befizetési kötelezettség teljesítése után is 8 milliárd forintot meghaladó összeg felhasználására van lehetőség. Ez az összeg több mint 21 százalékkal magasabb az előző évinél. Ezen belül a mező-, erdő- és vízgazdálkodásban csaknem 33 százalékkal, a kereskedelemben több mint 10 százalékkal nagyobb a felhasználható részesedési alap, s ez az iparban is a nép- gazdasági átlagot meghaladó mértékben emelkedett. Az 1973. évi nyereségből származó nettó részesedési alap — az előző évinél 3 nappal több — 27—28 napi bérnek felel meg. A gazdálkodó szervek — mint minden évben — év közben felhasználták részesedési alapjuk egy részét: évközi prémiumokra, jutalmakra, újítási díjakra, törzsgárdatagok jutalmazására és szociális, kulturális kiadások kiegészítésére. A tartősabb érdekeltséget biztosító béremelés a személyi jövedelemnövelés másik lényeges eleme. A gazdálkodó szervek 1973-ban 8—9 százalékkal több bért fizettek ki, amiből 6 százalékos béremelést saját elhatározásból valósítottak meg. Az 1973. évi nyereségből képzett fejlesztési alap a népgazdaság egészében több mint 24 milliárd forint, amely az előző évűnél 20 százalékkal, a tervezettnél pedig 10 százalékkal magasabb. A VÁLLALATOK SAJAT fejlesztési forrásainak 13 százalékos növekedése lehetővé teszi a beruházási folyamat élénkülését. Ez annál is inkább fontos, mivel a népgazdaság egészében javuló eszközhatékonyság mellett számos vállalatnál indokolatlanul alacsony a kapacitáskihasználás foka. A vállalati gazdálkodás biztonságát szolgálják a tartalékalapba helyezett összegek. A gazdálkodó szervek 1973. évi nyereségük után több mint 5 milliárd forinttal növelték tartalékalapjukat. Ez 10 százalékkal több, mint a megelőző évi alapképzés. Ezzel együtt 1973. végére 17 milliárd forint íö- , lé emelkedett a vállalatok és szövetkezetek tartaléka. A mezőgazdasági szövetkezetek alaptevékenységének árbevétele 15 százalékkal, egyéb tevékenységüké pedig 9 százalékkal haladta meg az előző évit. Az árbevételek növekedésével együtt nőttek a termelés költségei is, ezek emelkedése mintegy 11 százalékos. A mezőgazdasági szövetkezetek jövedelme 12,6 százalékkal növekedett. A jövedelembővülés hatására emelkedett az érdekeltségi alapok összege is. Az érdekeltségi alapokon belül a fejlesztési alapba 18,5 százalékkal, a szociális-kulturális alapba 33,5 százalékkal, a biztonsági tartalékalapba 66 százalékkal többet helyezhettek a szövetkezettek. Az évközi munkadíjjal csökkentett jövedelmük 55 százalékát fejlesztési alapra, 5 százalékát szociális-kulturális alapra, 14 százalékát biztonsági alapra, 19 százalékát részesedési alapra osztották fel és 7 százalékot képvisel a központi pénzalapokba befizetett jövedelem. AZ ELŐBBI POZITÍV tendenciák mellett meg kell említeni, hogy voltak olyan szövetkezetek is, amelyek a jövedelem emelkedését — rövidtávú érdekektől vezérelve — főleg a személyi jövedelem növelésére (kiegészítő részesedésre) használták fel. (MTI) *T V L. l_ »TI UÍT(Trt AT Cl ^ szo^no^ Tiszamenti Vegyiművek bővíti szuperfosz- * IJlUtlUyy LI fát-üzemét. Ebben az évben a magyar mezőgazdaság 560 ezer tonna szuperfoszfát műtrágyát kap a gyárból. Az új kénsavgyárban a tervezett 200 ezer tonna helyett ebben az évben 230 ezer tonna kénsav készül. Az össztermelésből 80—90 ezer tonnát tudnak exportálni. Képünkön: a kéntároló tér. (MTI-foto: Balassa Ferenc felvétele.) ABC-áruház épül Apcon és Zagyvaszántón Közel háromezer tagot számlál az Apc és Vidéke Általános Fogyasztási Szövetkezet, s árbevétele az elmúlt esztendőben meghaladta a 48 millió forintot. Persze, nem nagy összeg ez, ha azt vesszük, hogy a szövetkezethez tartozik a szomszédos Zagyvaszántó teljes üzlethálózata, valamint Rózsa- szentmárton néhány boltja. Ennek megfelelően az idén mintegy 340 ezer forintot tudnak csak fejlesztésre fordítani az apciak. Mégis elismeréseiéi kell megemlítenünk, hogy az új vezetés gyakorlatilag teljesen rendbe hozta a szövetkezet szénáját,. s az elkövetkező években gondot tud fordítani az üzlethálózat Kibővítik a hűtőlancot korszerűsítésére, a három település lakosságának jobb ellátására. — Nemrég lezajlott küldöttgyűlésünk jóváhagyólag vette tudomásul, az igazgatóság azon szándékát, hogy Zagyvaszántón és Apcon ABC-áruházakat létesítsünk — mondotta látogatásunk alkalmával Varga András ÁFÉSZ-elnök. — Ez a vállalkozás komoly anyagi terheket jelent a szövetkezetnek, s nem is tudjuk a költségeket teljes egészében magunkra vállalni, összefogásra, a MÉSZÖV támogatására van szükség. Ezen azonban, úgy érzem, nem múlik a dolog. Különösen Zagyva- szántón lehet széles köSsolgálat és teremtés ,yM%. Mi tesz érdekessé egy embert? Az élet drámai for- gandósága? A megtett út messzesége? A vállalt sors teremtő szolgálata? S ha jobban belenézünk a forgan- dóságba, nem valamennyi ember érdekes? — Édesapám féllábbal jött haza az első világháborúból és ez meghatározója lett az életemnek. Bányász volt, dolgozott János-aknán, Mat- ranovákon meg Bika-bikken. Rokkantán a cipeszség kitanulására kényszerült, ö javítgatta az üzemnél a bányászok lábbelijét. Aztán éjjeliőr lett, mezőgazdasági munkás. El most is, nyolcvannégy éves. Kitartást, helytállást tőle tanultam. öten voltak testvérek, ma már csak hárman élnek. Öccse bányász és a húga is bányászhoz ment feleségül. A bányászéletet választotta ő is — Gubán Dezső. — Már iskolás koromban 10—11 évesen cselednek kellett szegődnöm. Mikor az iskolát kijártam, egész évre elszegődtem. Tizennégy éves koromban küldönc lettem szülőhelyemen, a Nádújfalui Fűtőanyag RT banyájánál. Később a palaválogatókhoz kerültem, tizenhét évesen pedig már föld alatti írnunk a- helyre osztottak be. Minden munkát megpróbáltam es egesz a vájarságig vittem. János-akna, Mízserfa, Mát- ranovák' — ezek voltak bá- * nyaszéletenek állomásai. * 1942-ig dolgozott banyában, aztan jött a behívóparancs, s a doni fronton kellett gyűr- kőznie a halállal. A hadifogság megváltást jelentett a számára. — Pontosan emlékszem: 1943. január 18-án jutottam fogságba. Az év közepén pedig mar antifasiszta iskolára mentem. Az iskola vezetője Sziklai Sándor elvtárs volt. Itt találkoztam és kötöttem ismeretséget Berzeviczi tanárnővel, Gerő Ernővel, Vadas Sárival és Nemes Dezsővel. Nemes Dezső bácsi „ká- derozott”, amikor partizániskolára jelentkeztem. Kijev- ben volt ez az iskola. A fegyveres kiképzés mellett igen komoly politikai felkészítést kaptunk. A kijevi partizániskolán kértem felvételemet a pártba. Harci bevetésünkre már nem kerülhetett sor, mert az ország nagy része felszabadult. 1945. januarjaban lepett a felszabadult magyar földre. Debrecenben a Liszt Ferenc és a Kossuth Lajos utcák sarkán levő ház előtt állt őrséget, ahol most emléktábla hirdeti: „Ebben az épületben tartózkodott és ülésezett a felszabadulás után az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. évi december 22-étöl. 1945. évi április 7. napjáig.” Április 7. -után is a kormányőrség tagja maradt. Egészen 46 elejéig teljesített szolgálatot Budapesten, a Parlamentben. — Mikor hazatértem a falumban. engem választottak meg párttitkárnak, később pedig községi bírónak. Földosztás, választási harcok... Hogy úgy mondjam, mindig ott voltam a fő sodrásban. És pontosan 25 eve, 1949. március 15-én, behívattak az Egri Járási Pártbizottságra, ahol politikai munkatárs lettem. Kerek negyedszázada dolgozom a pártapparátusban. öthónapos pártiskolára küldték, s amikor az iskoláról visszatért, a Gyöngyösi Járási Pártbizottság élére állították. Később a Füzesabonyi Járási Pártbizottság titkára lett, majd 1953. júliusában az Egri Járási Pártbizottság első titkári posztjára került. Huszonegyedik esztendeje viseli már ezt a tisztségét. — Ötvennyolc éves vagyok. Dolgozom. Ügy érzem, mindig becsülettel tettem eleget a rám bízott feladatoknak. — Mivel tölti egy járási pártbizottság első titkára a szabad idejét? — Erre a kerdesre nehezen tudnék felelni. Tulajdonképpen nincs is szabad időm. Hivatást vállalt. példát mutat. Élete eleven bizonyság arra, hogy áldozató^ árán is az egészben és az egészért kell élnünk. Maradék nélkül magáévá teszi az emberek gondjait. Mindez pedig távolról sem puszta szó. Teljesíti amit a fejlődő idő követel, és — szívével is jelen van munkájában. — Hosszú ideje a járási pártbizottság első titkára Azelőtt volt könnyebb dolga vagy mostanában? — Olyan helyen dolgozom ahol egyetlen napot sem lehet unatkozni. Ha valami baj van, ha nem megy rendben valami, azonnal kiderül, — Beszéljen a családjáról — Régóta nős vagyok. Feleségem még az életemben elgyászolt. Negyvenháromban, mikor fogságba kerültem, levélben arról értesítették, hogy hősi halait haltam és özvegyi nyugdíjat is folyósítottak neki. Hogy' a debreceni kormányőrségből pár napi ’szabadságra hazatértem, magam mentem el a salgótarjáni társadalombiztosítási intézetbe és mondtam, itt vagyok, élek, ne fizessenek tovább a feleségemnek özvegyi pénzt. Van egy nevelt fiúnk és egy kis- unokánk. Gubán Dezsőt eddigi munkássága során számos kitüntetéssel jutalmazták. A Szabadság Érdemrend, a Munka Érdemrend, a Szocialista Munkáért Érdemérem és a Haza Szolgálatáért kitüntetések birtokosa. És megkapta a legmagasabb kitüntetést is — a Szocialista Hazáért Érdemérmet. Gubán Dezsőnek a munkája jelenti az életét. S ez a munka: szolgálat és teremtés. iPaíaky Dezső j rű összefogásra számítani. Ennek megfelelően az első lépcsőben, vagyis jövőre, ott építkezünk először. A zagyvaszántói áruház terveit a cementgyár műszaki gárdája vállalta társadalmi munkában. Az üzem szocialista brigádjai az építésből is kiveszik a részüket, s az igazgatóság különböző gépi berendezéseket bocsát rendelkezésükre. Telket a helyi tanács biztosít, s ugyancsak támogatják az akciót mintegy százezer forint készpénzzel. Mi ebben az évben a két üzletház építkezéseire 248 ezer forintot tartalékolunk, s ennyit még a következő években is biztosítani tudunk a munkák kivitelezésére. Miként az ÁFÉSZ elnökétől megtudtuk, a 144 négyzetméter alapterületű zagyvaszántói ÁBC-áruház a Bajcsy-Zsilinszky utcában épül fel. Az alapterület felét a vevőtér teszi ki, ahol tőkehús mérésére alkalmas sarkot is kialakítanak. Az épület többi részében raktárhelyiségek, valamint irodák, szociális létesítmények lesznek. Nem mond le azonban az ÁFÉSZ a jelenlegi korszerűtlenebb üzletekről sem. Kettőt fenntart korábbi rendeltetése szerint, a község központjában levő 11-es boltot azonban papír- szaküzletté alakítja at. Az apci ABC-áruház építésére csak a zagyvaszántói beruházást követően kerül sor, mégpedig az Üjtelepen. ahol jóformán nincs üzlet. Ide kívánkozik továbhá, hogy az Apc és Vidéke Álta lános Fogyasztási Szövetkezet igazgatósága, a jóváhagyott terveknek megfelelően, ebben az esztendőben 250 ezer forintot költ hűtőkapacitásának bővítésére. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy minden apci, zagyvaszántói, rózsaszentmártoni üzletbe, árudába gyorsan romló ételek tárolására alkalmas hűtőszekrény kerül (m. gy.) 1974. március lő* péntaÉ
