Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-13 / 36. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk

Homokszemek a gépezetben

BEJÁRTA A VILÁGOT az egyik nyugatnémet nagyvárosban készült felvétel: gépkocsik hosszú sora halad a máskor az autók számára szigorú tabut jelentő villamos-sínek között, most nyugodtan közlekedhetnek rajta, méghozzá három okból is:

1. A Német Szövetségi Köztársaságban most szinte sehol sem mennek a villamosok;

2. Villamosok és buszok híján a segítőkész autósok a hírek szerint tömegesen vesznek fel kétségbeesetten integető gyalogosokat, így a magángépkocsik voltaképpen „joggal”, haladhatnak a tömegközlekedési járművek helyén.

3. Annál is inkább megtehetik ezt, mert a gépkocsivezetők jól tudják, hogy nincs, aki felelősségre vonja Őket: a legfrissebb jelentések szerint immár a rendőrök is csatlakoztak az általánosnak mondható közalkalmazott sztrájkhoz.

Ma is sok szólásmondás van forgalomban világszerte a német precizitásról Bonnban ugyancsak szívesen emlékeztetik a látogatót a közszolgálati gépezet olajozott működésére. Nos, ebbe a gépezetbe most — éppen úgy, mint az egész gazdasági gépezetbe — csikorgó homokszemek kerültek. A sokat dicsért mechanizmus leállt

A MUNKÁLTATÓK ÉS A DOLGOZÓK képviselői között nem szakadtak meg a tárgyalások. Lehet, sőt valószínű, hogy ez a méreteiben példátlan munkabeszüntetés nem bénítja meg hosszan a Német Szövetségi Köztársaság életének fontos szektorait, de a jelenség akkor is rendkívüli figyelmet érdemel — elsősorban tünetként. Méghozzá távolról sem csak nyugatnémet jóval inkább nyugat-európai tünetként. Angliában a gazdasági-szociális feszültség, amelynek az országos bányászsztrájk csak az egyik megnyilvánulási formája, rendkívüli választásokhoz vezetett, Belgiumban hasonló okokból kormányválságra került sor és így tovább.

A LÉNYEG AZ, hogy a nyugat-európai „gazdasági csoda” megtorpant, a recesszió jelei most már leta- gadhatatlanok. Újra hamis prófétáknak bizonyultak azok, akik azt hirdették, hogy a mai kapitalizmus immár zökkenők és megrázkódtatások nélkül biztosítja az egyenletes gazdasági növekedést.

MAWAAAMAAAő.aAAŐ’.AAAAA «✓yVWVA/WSAAAA/VVVVVVVWWV’^VVVA/VVVVVW '

Washingtoni olajértekezlet

A partnerek nem hajlandók hathatósabb” együttműködésre

Az áthidalhatatlannak látszó ellentétek szép»égtapasz- szal való elfedésére alkalmas kompromisszumos formula keresése jegyében folytatódott kedden a 13 vezető olajimportáló tőkés ország washingtoni értekezlete, miután hétfőn este Michel Jokert francia külügyminiszter felszólalásával nyíltan összeütközött az egymással szögesen ellentétben álló amerikai és francia álláspont. A kedd délelőtti ülést megelőzően a 9 közös piaci ország egyórás különtanács- kozást tartott, hogy az amerikai és a francia álláspont klbékíthetetlenségének megkerülésével olyan megfogalmazást találjanak, amelyet a záróközleményben a továbbhaladás „mikéntjére” adott válaszként tálalhatnak a nyilvánosság elé.

Az energiaválság ügyében a tőkés államok között kiéleződött ellentéteket Nixon elnök hétfőn este a fehér házi díszvacsorán elhangzott pohárköszöntőjében az atlanti szövetségi rendszer létkérdésének szintjére emelte.

A francia álláspontot példátlanul élesen megfogalmazó Jobert külügyminiszter kereken kijelentette, hogy a washingtoni értekezleten képviselt országok „nem beszélhetnek mások nevében olyan kérdésekben, amelyek rendezése nem néhány magasan fejlett energiafogyasztó ipari ország akaratától függ.” „Nem szabad úgy megjelennünk a világ előtt — hangsúlyozta —, mint akik önmagukban próbálják ktjelölnt az új utat, olyan utat, amely elkerülhetetlenül az olajtermelő országokkal, esetleg az összes fejlődő országokkal való konfrontáció vagy konfliktus felé vezet”

NSZK sztrájkhelyzet

Nyugat-Bcrllnben tovább szélesedik • sztrájkmozgalom.

Teljes a sztrájk a közlekedési dolgozók körében és sztrájkolnak a postások, a szemétszállító munkások, valamint a gáz- és vízművek dolgozói is. A gáz- és vízszolgáltatást azonban egyelőre biztosítják a lakosságnak és a legfontosabb középületeknek. Felvételünkön: stuttgarti villamosvezetők szakszervezetük sztrájk felhívását olvassák.

tNépújság-telefoto — AP—MTI—KS)

A NEMZETKÖZI munkás- és kommunista mozgalom nagy egyéniségének, a baráti , Jugoszlávia köztiszteletben álló elnökének, Josip Broz Titónak, a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent válogatott beszédei méltán váltanak ki nagy érdeklődést a magyar olvasók táborában Is. A válogatás az 1969 márciusától 1973 áprilisáig terjedő korszak beszédeit, interjúit, megnyilvánulásait mutatja be, köztük olyan rendkívül fontos és érdekes, s világszerte nagy feltűnést keltő dokumentumot is, mint a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége összes szervezeteihez és tagjaihoz 1973 szeptemberében intézett levelet.

A válogatás, éppen az említett korszak izgalmassá gá- nak és az elvi-eszmei küzdelmek gazdagságának megfelelően, kitűnően megmutatja Titónak, mint pártvezetőnek és államférfiúnak egyedülálló szerepét a 3U" goszláv életben. Beszédesen bizonyítja a szerző politikai éleslátását, nagyszerű elemző képességét, elvhűségét, határozottságát a szocialista eszmék és gyakorlat védelmében, a szociaUzmuseUenes nézetek — mindenekelőtt a nacionalizmus és a ktspol- gárlság — elleni küzdelem- ben.

Tito rendkívül élesen bírál, nem kendőzi a nehézségeket es fogyatékosságokat., de teszi ezt éppen abban — az általa tényekkel Is gazdagon bizonyított —• meggyőződésben, hogy mindezt a Jugoszláviai szocialista építés hatalmas eredményei, az általános nemzeti fellendülés keretei között kell és lehet csak helyesen megítélni. 1972 júniusában Moszkf^Némsős

1914, február 13., szerda

1 szocialista Jugoszláviáért

Josip Broz Tito: Válogatott beszédek

vában elhangzott beszédében mondotta: „Jugoszlávia társadalmi termelése a legmagasabb százalékarány szerint fejlődik a világon, s az utóbbi húsz évben átlag 7 százalékot tett ki évente, A háború utáni időszakban a társadalmi termelés több mint négyszeresére emelkedett. Az ország- lakosságának 36 százaléka foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, holott 1953-ban még 61 százalékuk a mezőgazdaságból élt."

BESZÉDEIN vezérfonalként húzódik végig a párt harci készségének, befolyásának é* felkészültségének növelésére irányuló erőfeszítés. Ebben a vonatkozásban sokszor szól arról, hogy a demokratikus centralizmus fontos elem a kommunisták szövetsége szervezetében és cselekvési módjában. „Már a VI. kongresszus előtt (1952-ben — a szerk.), de főleg utána... a párt szerepe a társadalmi élei valamennyi fontosabb területén háttérbe szorult. Csak az eszmei irányítás feladata maradt meg neki. Persze ez is g szerepéhez tartozik, de ez nem elég. Olyan tagokra és olyan fegyelemre van szükség soraiban, hogy az egész tömeget képes legyen eszmeileg Irányítani, egyúttal pedig meg tudja gátolni, hogy az osztályellenség olyan pozíciókat foglaljon el, amilyeneket különféle formában már meg is kaparintott” — mondja 1972 őszén, éppen amikor viták tapasztalhatók az önigazgatás értelmezése, a nemzetek önállósága kérdésében. Tito tézise a*, bogy a sok nemzetiségű országban a JKSZ a legfőbb összetartó és integrációs erő, amely a szocia-.

lista termelési viszonyok

mellett egvciül képes feloldani minden társadalmi ás gazdasági ellentmondást.

A szerző ugyanilyen következetességgel tér vissza újra és újra a munkásosztály szerepének megmagyarázásához. „Sokan úgy vélekedtek eddig, hogy nekik kell beszélniük és határozatokat hozniuk a munkások nevében, s a munkásokat nem is igen kell megkérdezniük. Hiszem, hogy munkásaink ezt nem engedik meg többé. Munkásaink fel tudják fogni, hogy Joguk van dönteniük minden olyan kérdésben, amely a termelésüket és lényüket, 3 munkások és önigazgatók lényét érintik.”

JUGOSZLÁVIA ELNÖKE közismerten rendkívül aktív nemzetközi tevékenységet fejt ki, s ez kifejezésre jut a kötetben is. Sokoldalúan taglalja, hogyan értelmezik a jugoszláv kommunisták a cselekvő el nem kötelezettség politikáját, amelyet nemzetközi tevékenységük alapján tekintenek. A fejtegetéstől teljesen nyilvánvaló, hogy — ha egyes kérdések megítélésében lehetnek is eltérések —, Jugoszlávia gyakorlati lépéseiben együtt halad a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, azokkal, amelyek a Varsó) Szerződés keretébe tartoznak. Ez nyilvánul meg a vietnami háború, a közel-keleti válság, valamint az európai rendezés ügyében kifejtett álláspontokban és gyakorlati politikában.

Tito egy pillanatra sem téveszti szem elől a Szovjetuniónak, , mint szocialista nagyhatalomnak szerepét és

érdemeit a békéért ée a társadalmi haladásért folytatott világméretű küzdelemben. S úgy is mint az el nem kötelezett országok egyik vezető egyénisége, határozottan fellép a „szuper- hatalmak” határokat elmosó és megtévesztő megjelölése ellen: „Vajon a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat csak azéirt, mart mind a kettő nagyhatalom, azonosítani kell, ahelyett, hogy azt néznénk, melyik nagyhatalom mit cselekszik és milyen magatartást tanúsít?”

EGV GAZDAG, a népért, a kommunista eszmékért és a szocializmus diadalmaskodásáért folytatott élet nagy tapasztalatait gyűjti egybe a kötet. Bátran néz szembe a gondokkal és nehézségekkel és emberi nagysággal. bölcsességgel választ ad olyan kérdésre is, amely sokakat foglalkoztat Jugoszláviában és a vele baráti testvéri viszonyban levő más szocialista országokban is: „Nálunk nem úgy van, hogy minden egy embertől függ csupán. Az egész nép megérti, mit kell cselekednie, ha elmegyek én vagy valaki más. Hiszem, megmarad azoknak az embereknek a nagy száma, akik értik valóságunkat. és tudják mit kell cselekedniük. A nép megmarad. Az a nép pedig, amely olyan kálváriát járt, mint a mi népünk, nem felejti ezt el, tudja, hogy mi a legnagyobb és legerősebb támasza, tudja, hogyan kell megőriznie önmagát.”

Neues János

Amerikai részről azt hangoztatják, hogy Franciaország szerintük „szélsőséges” álláspontja még közös piaci partnerei körében is „elszigetelődött”.

Az ellentét lényege az, hogy amerikai részről az olajfogyasztók állandó jellegű — és az olajtermelőkkel szembeállítható — szervet kívánják létrehozni, a közös piaci országok viszont legföljebb csak rövid életű „munkacsoportok" alakítására hajlanak.

Nixon elnök a fehér házi vacsorán rendkívüli nyomatékkai hangsúlyozta, hogy a szövetségesek együttműködésének hiánya „erősíti az elszigetelődést áramlatokat az USA-ban ... Akadnak olyanok, akik úgy vélik, hogy az USA-nak egyoldalúan vissza kellene vonnia Európában állomásozó fegyveres erőit, sőt, ami azt illeti, a világ minden részéről".

Amerikai megfigyelők szerint Nixon elnök gyakorlatilag az USA egész szövetségi politikájának „gyötrelmes felülvizsgálását” helyezte kilátásba arra az esetre, ha vonakodó tőkés partnerei nem hajlandók „hathatósabb együttműködésre” az olajválság és világgazdasági következményei kezelésében.

A 13 legnagyobb kőolaj- fogyasztó ország washingtoni konferenciájának kedd délutáni ülése fél órás késéssel kezdődött, és a megnyitás után az ülést azonnal elnapolták.

Ofszowsks

hazautazott

Moszkvából

Stefan Olszowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Lengyelország külügyminisztere kedden hazautazott Moszkvából.

A Vnukovól repülőtéren — amelyet feldíszítettek Lengyelország és a. Szovjetunió lobogóival — Andrej Gromi- ko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és más hivatalos személyiségek búcsúztatták Oiszowskit és kíséretét.

A lengyel külügyminiszter Moszkvában tárgyalásokat folytatott Andrej Gromikó- val.

A \?DK

szakszervezeti

kongresszusa

A VDK állami és pártve- zetőí fogadták Enrique Pas- torinót, a Szakszervezeti Világszövetség elnökét és a VDK szakszervezeti szövetségének harmadik kongresz- szusára Hanoiba érkezett külföldi szakszervezeti küldöttségek vezetőit. A meleg, elvtársi légkörben lezajlott megbeszélésen részt vett Ton Duc Thang, a VDK elnöke. Le Duan, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának első titkára,

A kongresszus kedden folytatta hétfőn megkezdett munkáját.

Jugoszláv Szocialista Köztársaság

Déli szomszédunk, » 888 904

négyzetkilométer területű, zo.s minió lakosú Jugoszlávia soknemzetiségű ország.

Az állam föderatív felépítése az osztály' és nemzeti elnyomás alóli felszabadulást. politikai egyenjogúságot és önrendelkezést biztosit Jugoszlávia népeinek. A szövetségben egyesült Szerbi» (88 400 négyzetkilométer, 7,5 millió fő), Horvátország (56 500 négyzetkilométer, 4,3 millió föl, Szlovénia (80 300 négyzetkilométer. 1.7 millió fő), Bosznia-Hercegovina (51100

négyzetkilométer. 3,7 millió fő), Gma Gora (13 800 négyzetkilométer, 0,5 millió fő) és Macedónia (28 700 négyzetkilométer, 1,8 millió fő), Szerbiához s autonóm tartomány (Vajdaság 81 500 négyzetkilométer, 1,9 millió fő), ás Kosovo 10 900 négyzetkilométer, 1,2 millió fő) tartozik,

A Jugoszláv állam szerkezete a többi szocialista országoktól eltérő. Az 1993-ban elfogadott új alkotmány megerősítette a munkáa-paraszt hatalom, a szocialista tulajdonviszonyok és -elosztás elvét. Ekkor vette fel az állam a Jugoszláv Szocialista Köztársaság nevet. Az önigazgatás alsó fóruma a kommuna, a felső pedig a Köztársasági és Szövetségi Szkupstlna (gyűlés), amely a légíőbb hatalmi szerv,

A Szövetségi Gyűlés 870 tagú, 5 kamarás; Általános, Szövetségi, Gazdasági, Közoktatási és Kulturális, Népjóléti és Közegészségügyi, szarvezésl-Pul'i tikéi Tanácsból áll. Minden Kamarának 130 tagié van. Ez alakítja meg a különböző Igazgatási, végrehajtó és ellenőrző szerveket. Illetve választja meg a köztársaság elnökét, aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka.

Ez az alkotmány biztosítja s soknemzetiségű Jugos'tá-na valamennyi napének a' szakadási jogát la magiba f ,,jlő önrendelkezést. Minden áilampoigá! számára a szabad nyelvhasználat, a kultúrafejlesztés is biztosított. A nemzet; jogok kiterjesztését segítette a gazdasági reform, amely a szövetségi állam rovására tovább erősítette az egyes köztársaságok gazdasági szerepét.

A szkupstina-rend*zár 1968. évi

reformja, a nemzetek jogainak további növelését eredményezte. Ennek érteimében megalakították a Népek Tanácsát, ahova minden köztársasági szkupstina 10—10, az autonóm tartományok lakosaik számától függetlenül 5—5 képviselőt küldenek. A Szövetségi Tanács részeként működő szerv az egyes köztársaságokat és tartományokat közvetle- nül érintő kérdésekben dönt.

A kormány szerepét, a Szövetségi Végrehajtó Tanacs tölti be. Elnökét (miniszterélnöK) a Szövetségi Tanács tagjai közül jelölik, tagjait, a szövetségi titkárokat, az elnök javaslatára nevezik ki. Az 1971-ben elfogadott alkotmányt függelék szerint a JSZSZK-t az elnökség képviseii. Az elnökség a köztársaságok egyenrangú képviselete és az autonóm tartományok megfelelő képviselete alapján alakul meg.

A köztársasági Jogok szélesítése nyomán a fejlett és fejletlen Köztársaságok között fokozódott a gazdasági különbség (az egy főre Jutó országos átlag 4649 dinár, amely köztársaságonként eltéréseket mutat), a gazdaságilag fejlettebb köztársaságok. az ipari körzetek lakosságának gyors növekedéséhez ez hozzájárult,

1904. szeptember 17. óta Jugoszlávia részt vesz a KUBf több szervezetének munkáiéban és agyra szorosabbra fűzi kapcsolatait annak tagországaival. 1971-ben a KGST országok 35 százalékkal részesedtek a jugoszláv Importból. 24 százalék* an pedig az exportból, ugyanebben az evben a KGST-országokknl bonyolított jugoszláv árucsere- forgalom 1,7 md. dinár volt. Sokoldalú együttműködés alakult kt a «zoi-szám-. gén- haló- autó- és villamos gépgyártásbani xolyamatban van az energetikai, színes és nehézfém! pari termeié*. valamint az építőipar területén való együttrnűködásj szerződések kimunkálása is,- TEHRA -