Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-10 / 34. szám
Teljes gépesítés - társulással Mátraballán legfőbb pénzforrás a burgonyatermesztés Kilábaltak a hullámvölgy bő! W Újra nyereséges Kőbánya a Mátravidéki Vállalat A? országc<s helyzet a burgonyatermesztés múlt évi gondjait illetően közismert. Először a piacon, majd a szilveszteri kabaréban találkoztunk a problémával: kevés termett, behozatalra szorult a népgazdaság brugo- nyából, s bizony — főleg a szabadpiacon — meg is emelkedett az ára. Mindezt a nemrég közzétett, statisztikai jelentés is közli: „A burgonya termésmennyisége — főleg a kisebb vetésterület folytán — 11—12 százalékkal csökkent. A hiányt import pótolja.’11 Megyénkben sem volt jobb a helyzet az országosnál, s nálunk is elsősorban a szükségesnél és a lehetőségeknél jóval kisebb vetésterület okozta a kiesést: mindössze 150 hektáron termeltek termelőszövetkezeteink áruburgonyát, 1973-ban. A SZÖVTERMÉK igazgatója szerint, ennek a területnek el kell érnie az 500 hektárt, hogy a mintegy 2000 hektár háztáji és kiskertbeli, önellátó termelés mellett az ellátatlan népesség szükségleteit is ki lehessen elégíteni a megyében. Az iparszerű nagyüzemi termelésnek pedig azok a gazdaságok lehetnek a bázisai. amelyek eddig is nagyobb mértékben foglalkoztak burgonyatermesz téseel. Mátraballán Is régi hagyományai vannak a búrgonya- terme&ztésnek. Igaz, tavaly 17 hektár volt csupán a közösben a burgonya vetésterülete, de még ezzel is a megye három legnagyobb burgonyatermesztő gazdasága közé tartozik. Ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy az országos 110, s a megyei 140 mázsás, hektárankénti átlaggal szemben, ebben a kis gazdaságban több mint 170 mázsás hozamot értek el, akkor okkal nevezhetjük a mátra- ballai szövetkezetei a megye egyik burgonyatermesztő bázisának. A 17 hektár közös területnél jóval nagyobb területen — mintegy 40 hektáron — termesztői tek burgonyát Itt is a háztájiban. Mátraballán ugyanis régi hagyományai vannak ennek a növényi kultúrának: a szó szoros érteimében, a burgonya a kis hegyi falu lakóinak a legfontosabb pénzforrása. Ugyanis — túl a saját szükségleten, s a piaci értékesítésen — még az állatállomány legfőbb táplálékául is a burgonya szolgált A közös gazdaság főmezőgazdásza és az ellenőrző bizottság elnöke elmondotta, hogy éppen erre a régi hagyományra alapozták eddig is — az utóbbi néhány év óta — a nagyüzemi termesztést. A sikerhez ez a körülmény is jelentősen hozzájárult, hiszen a tagokat nem kellett sem meggyőzni, sem „rászoktatni” a burgonyatermesztésre, sőt ők maguk igyekeztek a vezetőséget és a főmezőgazdászt rábeszélni e régi hagyomány folytatására. Ugyanakkor az is tény: ma már nem a hajdani művelési —termesztési módszerekkel dolgoznak a közös burgonyaültetvényeken. A vetés teljesen gépesített, nem kell a sorokat töltögetni — azt is a gép végzi —, sem kapálni, mivel sikerrel alkalmazzák a vegyszeres gyomirtást is. A betakarításnál még szükség van kézi erőre, igaz nem ásóval és kapával, hanem géppel forgatják ld a burgonyát a földből, s csupán a válogatás, a felszedés történik hagyományos módon. Ez is csak egyelőre, mivel — ha a megyei burgonyatermesztő társulás megalakul — teljesen gépesítik a betakarítást is. A főmezőgazd ásztól megtudtuk, hogy ebben az évben megduplázzák a burgonya vetésterületét, s így a háztáji gazdaságokkal együttesen, közel 80 hektáron ültetik el kedvenc növényüket. Szeretnék elérni, hogy a háztáji gazdaságok is egy-egy nagyobb táblában, nagyüzemi művelés alá kerüljenek, mert ezáltal jelentősen kevesebb gondja lenne a tagságnak a háztájival, s — mint eddig is — lényegesen magasabb termésátlagot takaríthatnának be a nagyüzemi technológiával művelt területről. Az ugyanis elsődleges, hogy a termésmennyiség növekedésével mind a közös, miirtd az egyéni jövedelmek egyenes arányban növekedjenek. A számítások szerint, már a tavalyi átlagtermés is szép jövedelmet biztosított: volt több olyan tsz-tag, aki 80— 100 mázsa burgonyát takarított be a háztájiból, s ez 3 forintos kilogrammonkénti áron is 25—30 ezer forint jövedelmet jelent! A közös, nagyüzemi táblákon még ennél is jobb az eredmény, mivel hektáronként 30—3íi mázsával több termett azokon, mint a háztájiban. A SZÖVTERMÉK igazgatójától szerzett értesüléseink szerint, már ebben az évben megalakul a megyei burgonyatermesztési társulás, amelyben részt vesz a mátra- ballai, a bodonyi, a káli, tar- naörsi, atkári, tarnaszent- máriai, pélyi és a gyöngyösi termelőszövetkezet. Közösen vásárolják meg azokat a gépeket, berendezéseket, s szerzik be a megfelelő vetőmagot, s mindazt, ami a nagyüzemi, iparszerű termesztéshez szükséges. Mátraballán Is 40—50 hektárra növelik a vetésterületet, s a megyei összes, közös művelésű burgonyaterület i.s eléri a tervezett 500 hektárt, s remélhetően nem csökken a már említett háztáji, kis- kerti 2000 hektár burgonya- terület sem. Így — számításba véve a várható átlaghozam-növekedést is — bősége.- sen lesz az elkövetkező években burgonyánk. Falndi Sándor Lapunkban — mint emlékezetes talán olvasóink előtt — többször is foglalkoztunk a Mátravidéki Kőbánya Vállalat kínos helyzetével. Megírtuk, hogy a tekintélyes ösz- szegű beruházás — a szokatlan berendezés, a zökkenő- mentes üzemeltetéshez szükséges ismeretanyag, gyakorlat hiánya miatt — a vártnál sokkal kisebb eredményt hozott. Később pedig, miután az ilyenféle nehézségeken túltették magukat a kőbányászok, a megrendelések váratlan visszaesése akadályozta munkájukat S így a vállalat veszteséges lett. Ha nem is éppen hét, mindenesetre jó nehány szűk esztendő után — á közelmúltban örömmel . értesültünk végre a kedvezőbb fordulatról. A jó híreket: Kocsis István igazgatótól kaptuk. — Nincs ugyan még kész a hivatalos zárómérlegünk — mondta — annyi azonban máris bizonyos, hogy hét millió forint körüli a tavalyi nyereségünk. Nem túlságosan sole, de több a semminél. A számunkra pedig — annyi rossz után — rengeteget ér. • ............ i ........ ■ A változások okait keresvén ilyen válaszokat kaptunk: — Hozzászoktunk a korszerű gépekhez. Javult a karbantartási, javítási munka. lényegesen csökkentek az üzemzavarok. Jellemző, hogy napjainkban például a recski bánya egy műszakban is majdnem annyit termel, mint két esztendeje, kettőben. — Általában is érződik eredményeinken a jobb munka- és üzemszervezés. Sikerült tovább növelnünk az értékesebb kőanyagok részarányát, s így ez ma már a 30 százalékot is eléri. Meghaladja a 430 ezer tonnát. Mindenféle beruházás, különösebb költség nélkül — pusztán belső intézkedések hatására — először vált nyereségessé a sokáig kínlódó i gyöngyössolymosi üzemünk. . . 1 ......................... A z üzemvezetők Kiss László Gépek kattogása, tárcsák forgása. hegeáztőpisztolyok sziszegése, emberkezek szorgalmas munkája. Általános ez a kép és mégis mindenütt egyedi. Egy-egy üzembe, ha bepillant a látogató, óráról órára, valami új születésének lehet szemtanúja. o®o A csarnokban álló hosszú asztal mellett lányok és fiatalasszonyok ülnek, szerelnek. Dinamókat és búvárszivaty- tyúkat „varázsolnak” újjá a gondos kezek. Az egri MEZŐGÉP Vállalat központi gyáregységének villamos üzemében megszokott ez a napi kép. Sokaknak talán egyhangúnak, monotonnak tűnik. Kiss László üzemvezető, mégis tíz esztendeje, nap mint nap újat, érdekeset talál benne Lelke- eedéssel és nagy körültekintéssel Irányítja a munkát. — Több mint százan dolgoznak Itt. Látja, zömmel nők. Van közöttük szakmunakás és betanított munkás. A szikemhez nőtt ez a kis közösség. amelyet nem kis munkául sikerült kialakítani. Egy alapfeltétele van ennék, hogy az ember legalább annyira szeresse az üzemet, mint az otthonát. Én egy évtizede jóban, rosszban, kitartottam dolgozóim mellett. Aztóta egész kollektívát neveltem, ami büszkeséggel tölt el. Fiatalok vannak itt nagyrészt, akik hallgatnak rám és szívvel-lélekkel dolgoznak. — Mi tesz valakit üzemvezetővé? — Legyen szakmailag képzett és legyen ember a talpán. Szeresse munkatársait, és ha férnek tőle, segítsen, egyben a fegyelmet, a rendet is megkövetelje. — Szeretik önt a munkatársai? — Ügy érzem, igen. Nem tudok olyat kérni tőlük, hogy azt ne teljesítenék. Ott volt például a társadalmi munka, vagy a kommunista műszakok szervezése. Jóleső érzés volt látni, hogy különösebb agitáció nélkül jöttek dolgozni, és ha arról van szó, jönnek most is. — Hogyan sikerült tekintélyt kiharcolni? — Nem kis erőfeszítéssel. Szívós és következetes munkával, nem utolsósorban pél- .damutatással. Széles körű a jogköröm. A bérezésben, jutalmazásban, sőt az üzemfejlesztésben is döntési jogom van. De — a kollektíva érdekeit szem előtt tartva. A te kintély fontos része az is. hogy az üzemvezető a dolgozók akaratát tolmácsolja a gyáregység vezetőinél is. Erre évek óta mindig megkérne!- munkatársaim. o°o — 25 évig dolgoztam a Vetőmag Vállalat központjában. Budapesten. Voltam áruforgalmi nyilvántartó, diszpo- nem, előadó és szaktanácaadó Az igazit mégis kilenc éve találtam meg Kaiban. tgy vélekedik Ostermann Ferenc, a Vetőmag Vállalat észak-magyarországi központjának üzemvezetője. — Szeretem ezt a pályát. Amikor a határból megkapjuk a nyers borsót, a lucernát vagy a kerti magvakat, tisztítjuk, válogatjuk, osztályozzuk. Így a nyens áruból olyat produkálunk, amely' nemcsak, hogy megfelel a szabványnak, hanem a külKollár Lajos földi országok is elismerik es szeretik. Persze, ehhez sok irányú szakmai ismeret kell. A gazdag élettapasztalat nem volt elegendő. így, 45 éves koromban, elvégeztem a felsőfokú technikumot. És milyen jó ebben a korszerű üzemben tudásomat kamatoztatni. Száztíz ember gondját, baját ismerem hiszen naponta közöttük élek, osztozom örömeikben, bánatukban. Meg aztán Ismerem a külföldi igényeket is. Már tudom, hogy milyen vetőmagvakat igényel az osztrák, a nyugatnémet, a svájci partner. Gyakran előfordul, hogy elfáradok, de másnap megint csak újra kezdem. Lelkesít, ha valakinek van egy 'jó ötlete és azt megvalósítjuk. Most, 5.3 éves koromban is tervezek, naponta tanulmányozom a szabványokat, a termelési szerződéseket, mert nyolcvanmillió forint érték fölött őrködni nem kis feladat. (Aj Illatos üzem. így az utazók az Országa; Gyógy- növényforgalmi Szövt-k-. füzesabonyi kirendeltségét. Nem véletlenül, hiszen az év legkülönbözőbb időszakában hagymától és főként kamillától illatos a környék. Évente 18 féle gyógynövényt válogatnak, szárítanak, csomagolnak itt, amelyeket vagonokba pakolva szállítanak az ország és a világ különböző részeibe. Az üzem vezetője három esztendeje Kollár Lajos. — A felszabadulás óta á szövetkezeti mozgalomban dolgozom. Voltam a füzesabonyi járásban szövetkezeti elnök, aztán, a megyei szövetségnél politikai, munkatárs, és a valamikori MÉK igazgatója. Mégis itt, ebben az üzemben találtam meg azt, amire évek óta vágyódtam. Különös szakma a mienk, olyan anyagokat dolgozunk fel, amelyeket a gyógyszer- ipar használ. Tehát alapvető a jó minőség. Ehhez viszont elengedhetetlen a szakmai tudás. Ahhoz, hogy valaki jó vezető legyen, alapvető a szakmai és politikai képzettség. Tudni kell szervezni és — Mérséklődött a létszámmozgás, a bérfejlesztés a vállalathoz erősítette a dolgozókat, s javította a fegyelmi helyzetet is. A termelékenység — bár még nem vagyunk vele ma sem elégedettek — olyan mértékben emelkedett, hogy iparági szinten az előkelő második helyre kerültünk, # korábbi utolsóról Az alaposabb, következetesebb piackutatás következteben több új partnert is találtak és megtartottak. Említhetnénk ezek közül például Hódmezővásárhelyt és a környéket, vagy történetesen Békéscsaba térségét, ahová a költségesebb szállítás ellenére is. a jó minőség, az igények megbízható teljesítése miatt igénylik a mátrai követ. — Exportkutatásaink sajnos nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket — beszélte az igazgató —, törekvéseinkről azonban, természetesen nem mondunk le. Továbbra is próbálkozunk, keressük külföldi megrendelőink kedvét különféle kőfajtáinkkal. S eközben a múltból máris a jelenbe léptünk. — Milyenek az idei tervek, a kilátások — kérdeztük Kocsis Istvánt. — Vannak még tartalékaink — válaszolta —, s véleményem szerint ki is tudjuk használni ezeket. S ki Is kell használnunk, mert a piaci helyzet megítélése alapján: a tavalyinál nagyobb megrendelésekre számíthatunk. Az elmúlt évben, több mint nyolc százalékkal növeltük a termelésünket, s e mennyiségnek — az imént említettek miatt — az idén még tovább kell "emelkednie. 850 ezer tonna köre szeretnénk vállalkozni, s hisszük, hogy kitermelésének, értékesítésének semmi akadálya nem lesz. Sokat várunk legújabb bányánktól, a 42 miliő forintos költséggel létesített karancsi a legnehezebb pillanatokban is dönteni. Az embernek önkritikusnak kell lennie, ugyanakkor dolgozótársaitól is el kell tudni fogadni a kritikát. Irányításommal zömmel betanított munkások dolgoznak. Jó érzés köztük lenni, mert őszinte és közvetlen emberek. Gyakran felkeresnek problémáikkal, főleg a nők. Amikor ideke- rültefn, sokaknak 4,20 volt az órabére. Ezt azonnal felemeltem és ma már 9,80—10 forint a legalacsonyabb órabér üzemünkben. Építettünk új, szociális helyiségeket, van mosdónk, zuhanyozónk és ebédlőnk. Ügy érzem, jó a légkör ebben a kollektívában, jő munkatársaim közOstermann Ferenc (Foto: Puskás Anikó.) érzete. Együtt örülök közös sikereinknek, ami további munkára ösztönö?. Mentusz Károly „félmobil üzftn'-tol, amely a jelenlegi próbák befejezése után, egymagában évi 200 ezer tonnát termelhet Természetesen számítunk Récékre, s bizakodunk egri bányánkban, amelynek falazóblokkjai még mindig keresettek. Bár a vállalat az utóbbi években sokat korszerűsödött a Mátra vidékén a gépesített üzemek egész sora született — továbbra is napi-, renden marad természetesen a műszaki fejlesztés. Mint megtudtuk: most- éppen régi! nagy tervük a recski kötél-’ pálya automatizálása közeledik a megvalósítás felé; Ha túl lesznek < a feladaton, nem kevesebb, mint 50 százalékos sapacitásjavulás várható. Kétségtelenül örülnek * tavalyi sikereknek es bizakodnak az idei évben, a jövőben. Tudják azonban, hogy csupán a sikerből és a bizakodásból nem lehet megélni, ezért fokozott - igyekezettel próbálják újabb eredményeiket, további céljaikat elérni. Komolyan vették a startot, figyelnek a legkisebb zavaró körülményre is, törekszenek az akaratlanul adódó hibák mielőbbi kijavítására. Mert a visszaszerzett renomét most már — érhetően —nem akarják elveszíteni! Győni Gyula Keddtől minden I. Békekölcsön beyáltható Az idén. mint ismerete* valamennyi államkölesönkötvér.yt visszafizetnék: Az Országos Takarékpénztár január 15-én tartotta az T. Békekölcsön utolsó sorsolását. Azóta elkészült a 150 oldalas összesített nyereményjegyzék, s ennek alapján február 12- én kezdik meg az OTP-ídó* kok, a postahivatalok és a takarékszövetkezetek a kötvények beváltását, amelyre kizárólag ezek a szervek jogosultak. A legutóbb kisorsolt 17,1 millió forint összegű nyereményen, valamint a 34,2 millió forintot kitevő törlesztései visszafizetésen kívül beváltanak minden korábban kihúzott. 1. Békekölcsönkötvényt. Az Országos Takarékpénztárnál az MTI munkatársának elmondották hogy as összesített nyereményjegyzék a kölcsön első húzásától kezdve valamennyi nyereménnyel kisorsolt kötvény számát sorrendben tartalmazza, így minden kötvényt azzal az összeggel, váltanak be, amellyel korábban, vagy legutóbb kisorsolták. Semmiféle hátrány nem éri tehát azokat a kötvénytulajdonosokat, akik nem kísérték figyelemmel a sorsolásokat, vagy elmulasztották kötvényük beváltását. A kibocsátás óta sok kötvény megsérült, elszakadt, beszennyeződött. Az ilyen kötvények közül természetesen csak azokat váltják be, amelyek a lényeges ismertetőjegyekkel rendelkeznek fél kötvényeket, kötvénycsonkokat a visszaélések elkerülése végett beváltani nem lehet. Az erősen sérült, vagy hiányos kötvények beválthatóságát. a takarékpénztári fiókok bírálják el. A kötvények hiányában sem a nyereményre, 6em a névértékre igény nem tartható, az 1. Békekölcsönjegyzés alkalmává! kiszolgáltatott igazolások a kötvényeket nem pótolják. (MTI) UpnűLfSfí fi 1971. február 10, vasáraa#
