Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-10 / 34. szám

N épssedéspolitika — társadalombiztosítás m Hatvani kísérlet HOMO TECHNIKUS: je­lenünk, de még inkább jö­vőnk embere. Ennek a neve­lésére kötelezte el magát másfél évtizede Hajdú Kál- n.dn, az új-hatvani Hámán Kató Általános Iskola igaz­gatója, a pedagógiai újító mozgalom egyik fáradhatat­lan munkása. Sokéves kö­vetkezetes ténykedésének el­ismerése a jubileumi emlék­érem, amelyet a közelmúlt napokban vett át a művelő­désügyi minisztériumban. S ilyesféle munkálkodásának, tapasztalatainak köszönhető az is, hogy iskoláját az idei esztendővel fontos módszer­tani kísérletezés céljára je­lölték ki. — A természettudományos oktatás hatékonyságát kíván­juk fokozni, mégpedig olyan demonstrációs segédeszkö­zökkel, amelyek végigkísé­rik az általános iskolán a gyermeket, s mind a fizika, matematika, mind a műszaki rajz anyagának elsajátításá­ban nagy hasznukra lesznek. Egy nyugatnémet cég szállí­tott hazánkba néhány mű­szerdobozt, amiből Hatvan­nak is juttatott az Országos Pedagógiai Intézet. Ezt al­kalmazzuk elsőként az or­szágban — mondotta látoga­tásunk alkalmával Hajdú Kálmán igazgató. — Szakmai bemutatót már tartottam a „Fischertechnik” hasznosítá­sáról. iskolai szinten azonban csak szeptemberben vezetjük be. Les' egy 15 fős kísérleti osztálj U...S, amelynek telje­sítményén hónapról hónapra, évről évre ellenőrizzük a de­monstrációs anyag hatékony­ságát. A műszeres dobozok altalános érvényű bevezeté­sére a kísérleti idő leteltével, négy esztendő múlva kerül­het sor.' TfZ DOBOZ. MIND KÜ­LÖNBÖZŐ tartalommal, a gyermekek életkori sajátos­ságainak, az iskolai tan­anyagnak megfelelő műsze­rezéssel, alkatrész-összeállí­tással. Néhány perc alatt ki­csinek bizonyul az intézet szertára, annyi minden kerül napvilágra. Itt; építő elemek, csigák, kardántengelyek, fo­gaskerekek sorjáznak, odább egyenirányító, dióda, relé, elektromágnes, jelfogó, tran­zisztor, feszültségmérő kínál­ja magát. Mellettük pedig füzetek, rajzok, az előállít­ható szerkezetek leírásával. — Csak arra kell megtaní­tanunk a gyerekeket, hogy a rajzot „olvassák”, utána mindent maguk készítenek el. Vagyis megismerik a kü­lönböző technikai vívmányok logikáját, működési elvét. S ez a lényeg! Fizika, mate­matika órákon nem a tanár szemléltet többé, hanem a gyermekek hatolnak az elektronika, a műszaki rajz mélységeibe. A mi feladatunk együtt dolgozni velük, ellen­őrizni a munka különböző fázisainak helyességét — te­szi hozzá az igazgató, KÉSŐBB, SZINTE VA­RÁZSÜTÉSRE, a legbonyo­lultabb szerkezetek kerülnek szemünk élé, annak igazolá­sára, mi mindent „tudnak" a „Fischertechnik” dobozai, a bennük rejlő piros és szür­ke műanyag alkatrészek, fo­tocellák, termisztorok, kon­denzátorok. Néhány perc, ■ működik, szórja piros, zöld, sárga fényeit a miniatűr köz­lekedési lámpa. Negyed óra múlva nedvességérzékelő berregteti a csengőt, jelezve, hogy kint csapadékosra for­dult az időjárás. S nem sok­ba telik Hajdú Kálmánnak, hogy elektromos számláló gépet kreáljon, amelynek fo­tocellája pontosan mutatja, hány személy haladt el előt­te. Természetesen nem min­den dobozból vonulnak elő ilyen bonyolult szerkezetek. Különböző alkatrészek az alapismeretek megértéséhez nyújtanak segítséget, vagy a gyermekek statikai tudniva­lóit gyarapítják. A hajszálnyi pontosságú elemekből így akár nagyon egyszerű önjá­ró kocsit, erőátviteli szerke­zetet, akár pedig hidat, épü­lettömböt össze lehet állíta­ni. Legfontosabb elv mind­egyiknél: a gondolkodtatás, a tudatos cselekvésre ösztön­zés, illetve e készség fejlesz­tése. — Persze nem olcsó mu­latság, amire, vállalkozunk — mondja továbbiakban a hat­vani kísérletek szervezője, el­indítója. — De az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság itt járt képviselője, valamint az OPI és a minisztérium küldöttei egyöntetűen úgy nyilatkoztak a bemutatón, hogy az illetékes tárcák gon­doskodnak a korszerű de­monstrációs eszközök folya­matos beszerzéséről, az isko­lahálózat ellátásáról. Valljuk meg, másként el sem képzel­hető, hogy lépést tartsunk az idővel, a technika forradal­mával. Évről évre új műsze­rek, új gépek lépnek éle­tünkbe, lassan átvesznek az embertől minden munkát, ezekhez már olyan kezelő- személyzet kell, amely nem csak kívülről ismeri őket, hanem működési elvükkel is tisztában van. A HÄM AN KATŐ ALTA­LANOS ISKOLÁBAN lezaj­lott „ismerkedés” alkalmával azt is megtudtuk, hogy nem csupán Hatvan vesz részt ebben a fontos, izgalmas kí­sérletben. A nyár folyamán az egri tanárképző gyakorló általános iskolájába Is meg­érkezik egy osztályra való műszaki felszerelés, hogy szeptemberben sor kerülhes­sen alkalmazásukra. Amikor a tantárgyak tömbosítésére törekszünk, valóban elkerül­hetetlen ez az eszközszük­A több mint két eszten­dővel ezelőtt a nők ér­dekében hozott párthatározat­nak talán legfontosabb ered­ménye, hogy tudatossá tette a problémát, a tényt, hogy — van, hogy foglalkozni kell vele, oda kell figyelni rá'. És — foglalkoznak vele — odafigyelnek rá. Sok üzem­ben forgattam összefoglalók lapjait: értekezleteken, meg­beszéléseken született elgon­dolások eredményeit — meg­valósult és megvalósuló in­tézkedésekről — hogyan hoz­zák be a nők bérének lema­radását, hogyan igyekeznek javítani a munkakörülménye­ken, hogyan könnyítik meg a nehéz fizikai munkát. Jártam olyan üzemekben, ahoi nemrég még asszonyok tolták-vonták a textilbálákkal rakott targoncákat. — Ma villamos szállítóeszközök könnyítik a nehéz munkát. Sokszor látogattam el eb­be a gyárba, éveken ót — a folyosón, ahol a targoncákat húzták-toltók a nők — a só­hajok folyosójának neveztem magamban. Ma már csak az emlékek őrzik a ziháló tüdő. az aritmiásan dolgozó szív fáradalmait... Sorolhatnám az eredmé­nyeket: mindazokat a helye­ket, ahol korszerűsítettek, automatizáltak, jobb, kedve­zőbb munkafeltételeket te­remtettek a nőknek. Számos üzemben meattsitettek a Gyermek- gondozási segély A gyermekgondozási se­gély összege 1973 végéig a munkaviszonyban álló kis­gyermekes anya részére, havi 650 Ft, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetben dolgozóé pedig havi 550 Ft volt. 1974. január 1-től, *az új rendelkezés szerint, a gyer­mekgondozási segély össze­gét három gyermekig, a gyermekek számától függően felemelték: az első gyermek után iiavi 800,— Ft a második gyermek után havi 900,— Ft a harmadik és az ezt követők havi 1000,— Ft gyermekgondozási segély jár az anyának. A mezőgazdasági termelő- szövetkezet tagja, valamint a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetben alkalmazottként dolgozó anyánál, a gyermek­gondozási segély havi össze­ge: ' az első gyermek után 700,— Ft • második gyermek után 800,— Ft a harmadik és minden további gyermek után havi 900,— Ft. A gyermekek számának megállapításánál, az anya sa­ját és örökbe fogadott gyer­mekét, valamint a háztartá­sában élő mostoha és nevelt gyermekét is figyelembe kell venni. Egyebekben a gyermekgon­dozási segély jogosultsági fel-, tételei nem változtak. A gyermekgondozási segély összegét tehát befolyásolja, hogy a gyermek, alá után 1974. januártól a segély igé­nyelhető, az anyának hánya­dik gyermeke. Felmerül azonban a kér­dés, hogy a gyermekgondo­zási segély összege megál­lapításánál, második, har­madik gyermekként kik vehetők számításba? Figyelembe vehető-e az .idősebb gyermek, az a saját gyermek, aki már nem él a család kötelékében: például meghalt, férjhez ment, kül­földre távozott, állami gon­dozásba adták, nevelőszülők­höz került stb.? szak alól. És mindenütt az országban a szolgáltatás javításával, új gyermekintézmények létesí­tésével, a régiek befogadóké­pességének emelésével igye­keznek valamit könnyíteni a dolgozó nők vállán nehezedő terheken. Folytathatnám tovább az eredmények sorolását — a világosabb, tágasabb üzeme­ket, a kellemesebb munkafel­tételeket. Az intézkedések, amelyek azt célozzák, hogy a nők jobban részt vehessenek a szakmai képzésben, a mű­velődésben. A Központi Bizottság ha­tározata nyomán a társada­lom igyekszik megteremteni a feltételeket, hogy a nők egyenrangúsága — és egyen ­jogúsága mindinkább valódi tartalommal teljék meg. De van még- tennivaló és nem is kevés. Hány nő áll például irá­nyító. poszton? Milyen régi a párthatározat, hogy a fontos, irányító munkakörökben is növelni kell a nők szá­mát. Megvalósul-e ez a gyakor­latban? j Attól félek — nem úgy, ahogy szeretnénk. Az előítéletek mélyen gyökereznek. És az a vezető, akinek dönteni kell a fontos munkakörök betöltéséről, az esetek többségében — a férfit választja. _____:__„___ A segély összegének meg­állapításánál figyelembe kell venni az anya minden, ko­ránban született, vér szerinti gyermekét (a halva született gyermeket is, akit ilyenként anyakönyveztek), örökbe fo­gadott gyermekét és ezeníe,- lül azt a mostoha vagy nevelt gyermekét is, akivel az igénylő a segély elbírálása­kor együttél. Ikerszülés esetén vagy ha az anyának több gyermek- gondozási segélyre jogosító gyermeke van, a segély mindegeik gyermeke után, külön-külön megilleti. Az elmondott általános szabályokat a következő gyakorlati példákkal világít­juk meg: — az anyának első gyer­meke 1969-ben halva szüle­tett. 1973. februárban szüle­tett gyermeke után, 1973. de­cemberében 650 Ft gyermek- gondozási segélyt kap. 1974. januártól, mint második gyermek után havi 900 Ft illeti meg. (Ha az anya me­zőgazdasági termelőszövetke­zetben dolgozott a szülés előtt tagként vagy alkalma­zottként, a gyermekgondozá­si segély összege 800 Ft); — amennyiben az előbbi példában említett anya ház­tartásában él még egy mos­toha vagy nevelt gyermek is, úgy 1974. januártól a gyer­mekgondozási segély összege 1000 Ft. Mezőgazdasági ter­melőszövetkezetben dolgozó, szülő nő esetében pedig 900 Ft. Az 1973. februárban szü­letett gyermeket harmadik gyermeknek lehet tekinteni a segély összegének megál­lapításakor. — az anya 1968-ban szüle­tett gyermeke után ikreknek adott életet és a gyermek- gondozási segélyre jogosult­ság feltételeivel rendelkezik. 1974. januártól, segélyének összege 900+1000 Ft, együt­tesen 1900 Ft. Mezőgazdasá­gi termelőszövetkezeti tag­nak és a termelőszövetkezet­ben dolgozó alkalmazottnak az említett példa esetén 800 +900 Ft, együttesen 1700 Ft jár; — a házastársak elváltak. Gyermekük az apához kerül. A volt házastársak minde­gyike ismét házasságot köt, vagy élettársi viszonyt léte­sít. a) Az elvált férj új felesé­gének is van már egy vér szerinti gyermeke. A jelenle­gi házasságából született gyermeke után gyermekgon­Az előítéletek sajnos épp olyan mélyen élnek a nők­ben, mint a férfiakban, ön­bizalom hiányában a másik nő tudása —, képessége irán­ti bizalmatlanságban nyilvá­nulnak meg. A nő helyzete családon be­lül is nagyon lassan változik. És megváltozott a gazdasági, társadalmi helyzetének tet­tekben való elfogadása és méltánylása, — amit vulgá­risán így szoktak kifejezni — mosogasson a férj is, „segít­sen” a férj is — árnyaltabban pedig így mondhatnánk: a terhek méltányos és megfele­lő elosztása a családtagok kö­zött —, ritkán, nehezen való­sul meg. A statisztika szerint az asszonyok szabad idejének jó részét „felfalja” a háztartás. A nő egyenrangúsága az ott­hon, a családi ház területén valósul meg legkevésbé. Ott még mindig makacsul tartják magukat a régi normák, a régi előítéletek. P edig — a társadalmi és a magánelet szoros egységet alkot. Hat és vissza­hat egymásra. És ha a csalá­don beiül a teher zöme a nő vállára nehezedik, ha ő fele­lős a család minden gondjá­ért, bajáért, még érzelmi egységéért is —, akkor a társadalom könnyítései, in­tézkedései nem érhetnek iga­zán célt. Kertese Magda dozási segélyt igényel. Ha a jogosultság egyéb feltételei­vel rendelkezik, 1974. janu­ártól 1000 Ft (mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetben dol­gozó nó esetében 900 Ft se­gélyre jogosult, mert az új­szülöttet ebből a szempont­ból harmadik gyermekként lehet figyelembe venni. A sa­ját kettő, vér szerinti gyer­meke mellett számításba ve­hető férjének első házasságá­ból származó, de velük együttélő gyermeke is). Az elvált feleség is gyer­mekgondozási segélyt igényel új . házasságából született gyermeke után. Az anya új házasságából született gyer­mek második gyermeknek számít; a segély összegét ha­vi 900,— Ft-ban kell meg­állapítani. A felhozott példák szerint tehát 1 gyermeket 2 gyer­mekgondozási segélyt igénylő nőnél is figyelembe lehet venni a gyermekek számának megállapításánál. A vér sze­rinti anyánál is és annál az anyánál is, akinek háztartá­sában él a gyermekgondo­zási segély igénylésekor. Kik jogosultak az új ren­delkezések alapján magasabb összegű gyermekgondozási se­gélyre és hol, hogyan kell ezt a jogosultságot érvényesíte­ni? Minden anya, aki 1974. január hónapra gyermekgon­dozási segélyre jogosult, már az említett összegű segélyt kapja függetlenül attól, hogy szülése az új rendelkezések hatályba lépése előtt vagy után történt Annak, aki 1 gyermek után kaphat gyermekgondozási se­gélyt (első szülés esetében) a folyósító szervek (üzemi ki- fizetőhelyek vagy a Nyug­díjfolyósító Igazgatóság) min­den külön kérés nélkül a magasabb összegét folyósít­ják. 650 Ft helyett 800, illet­ve mezőgazdasági termelőszö­vetkezetben dolgozó nőnek 550 Ft helyett 700 forintpt. A gyermekszámtól függő­en progresszíven emelkedő összegű segély megállapításá­hoz azonban az anyának a segélyt folyósító szervek ál­tal megküldött igazoláson anyagi és büntetőjogi felelős­ség mellett nyilatkozni kell, korábban született gyerme­keiről (vér szerinti és örök- befogadott), valamint háztar­tásában élő mostoha és ne­velt gyermekről. A magasabb összegű segé­lyek megállapítása és folyó­sítása e nyilatkozatok alap­ján történik. Azok a gyermekgondozási segélyben részesülő anyák, akik a nyilatkozatokat már visszaküldték a folyósító szervnek, de azt nem az előb­bieknek megfelelően állítot­ták ki (például nem tüntet­ték fel a halva született, a szülés után meghalt, vagy a családi kötelékből elkerült saját gyermeket stb.), hiányos adatközlésüket újabb nyilat­kozattal egészítsék ki és küldjék meg annak a szerv­nek a címére, amely segé­lyüket folyósítja. (Munkálta­tójuk üzemi kifizetőhelyéhez, illetve a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz.) Az új társadalombiztosítá­si rendelkezések végrehajtá­sa során a ■ gyakorlatban e tájékoztatóban felhozott ese­teken kívül bizonyosan egyéb *uás természetű problémák is felmerülnek. Megoldásukra az érdekel­tek forduljanak bizalommal a munkáltatójuknál működő üzemi kifizetőhelyhez vagy a lakóhelyük szerint illetékes 1 társadalombiztosítási igazga­tósághoz, illetve kirendelteég­Az Észak-magyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdál­kodási Vállalat (Kazincbarcika, Tardonai u. 1. sz.) műszaki vezetőt keres az 1974-ben beüzemelő hatvani slrandtliritchöz Feltételek: gépész felsőfokú, vagy technikusi képesítés, legalább 5 éves gyakorlat, lehetőleg helyi ismeret. Jelentkezes írásban a vállalat személyzeti osztályán. séglet. Moldvay Győző Előítélet és egyenjogúság családanyákat az éjszakai mű­i

Next

/
Thumbnails
Contents