Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-08 / 32. szám
[VILÁG PROLETÁRJAr ' JETEK! Kórus nem, Don fosé igen Beszélgetés Simándi Józseffel és Kerekes János-1 sál, hatvani hangverse- nyűk után. Munkatársunk | riportját a 4. oldalon olvashatják. Népesedés- politika — társadalom- biztosítás címmel újabb, jelentős munlcajogi, egészségügyi és szociálpolitikai intézkedésekről közlünk tájékozta- \ tást, melynek első részét, lapunk 5. oldalán olvashatják. Heti rádió- és tv-műsor lapunk 7. oldalán. Még nem járványszeru, de már terjed az influenza Dr. Kabát Mária, a KÖJÁL I megbízott igazgatójának \ nyilatkozatát olvashatják a 8. oldalon. Közlemény a Varsói Szerződés bizottsági ülésérői BUKAREST: A Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei bizottságának ülé- I séről a következő közleményt | adták ki. 1974. február 6—7-én a Ro- I mán Szocialista Köztársaság fővárosában, Bukarestben ülést tartott a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi [ minisztereinek bizottsága. A bizottság munkájában I részt vettek a Varsói Szerződés tagállamainak honvédéi- I mi miniszterei, valamint az egyesített fegyveres erők fő- I parancsnoka és vezérkari fő- | nöke. Az ülésen megvizsgálták a I Varsói Szerződés szervezete katonai szerveinek tevékenységével összefüggő időszerű kérdéseket. A honvédelmi miniszterek I bizottságának ülése baráti [ légkörben, valamennyi résztvevő kölcsönös megértésének | szellemében folyt le. A megvitatott kérdésekben I összeegyeztetett határozató-1 kát hoztak. Az ülésen Ion Ionita had- | seregtábornok, a Román Szocialista Köztársaság nem-1 zetvédelmi minisztere elíró-1 költ. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 32. szám ARA: 80 FILLÉR 1974. február 8., péntek Külkereskedelmi mérlegünk a tőkés forgalomban is aktív Dr. Bíró József sajtótájékoztatója Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter csütörtökön a Parlament Gobelintermében tájékoztatta az újságírókat a külkereskedelem 1973. évi eredményeitől és további feladatairól. Elmondta, hogy külkereskedelmi forgalmunk tavaly is dinamikusan fejlődött. A szocialista országokban 16, a nem szocialistákban 25 százalékkal több árat értékesítettünk, mint 1972-ben, az import pedig 5, illetve 20 százalékkal nőtt. Főként az áremelkedéseknek tulajdonítható, hogy a nem szocia- liita országokkal jelentős mértékben emelkedett a forgalom. Külkereskedelmünk aktívuma a szocialista országokkal növekedett, a nem szocialistákkal pedig hosz- szabb idő után ismét aktívvá vált forgalmunk. A szocialista országokban a korábbinál több timföldet, gumiipari és vegyipari terméket, gépet szállítottunk, s növeltük az importot műtrágyából, növényvédő szerekből. A nem szocialista országokba a korábbinál mintegy 60 százalékkal több kohászati terméket szállítottunk, de vegyianyagokból és gépekből is többet exportáltunk, mint 1972-ben. Ugyanakkor könnyűipari nyersanyagokból és különféle vegyi termékekből a korábbinál többet hoztunk be. Fokozódtak a termelési kooperáción alapuló szállítások. A fejlett tőkés országokba exportált gépipari termékeinknek mintegy 15—20 százaléka kooperációs szerződések alapján készük Ugyanez a tendencia egyre inkább érvényesül a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünkben is. 1974-ben a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása nagyobb lesz, mint tavaly, ezért az idén az export mérsékeltebb ütemű fejlődésével és az import élénkülésével számolhatunk. Hazánkban ugyanis az idén fokozódnak a beruházások, s időszerűvé vált a vállalati készletek feltöltése is. A szocialista országokkal tovább kívánjuk növelni a kereskedelmi forgalmat, figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy 1973-ban a szocialista viszonylatú forgalomban a kivite’ jóval meghaladta a behozatalt. A Tanácskozás a demokratikus centralizmus időszerű kérdéseiről Az MSZMP KB politikai főiskoláján, csütörtökön, kétnapos tanácskozás kezdődött a demokratikus centralizmus időszerű, elméleti és gyakorlati kérdéseiről. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a politikai főiskola rektora megnyitó szavai után Vértes Imre, a Népszabadság rovatvezetője, a pártépítési tanszék tanára megtartotta vitaindító referátumát. Ezt követően korreferátumok hangzottak _ el, majd a résztvevők — vezető pártmunkások, a pártépítés oktatásával foglalkozó szakemberek, a tömegszer vezetek képviselői — hozzászólásukban foglalkoztak a X. pártkongresszus határozatai végrehajtásának helyzetével. Számos felszólaló elemezte a demokratikus centralizmus érvényesülésének elteleti es gyakorlati tapasztalatait. A vitában felszólalt Nemes Dezső is. (MTI) i ,, ...................... , .i■ ■ ■ ■ ■ p artnerországokkal együtt közös érdekünk tehát, hogy az import nagyobb mértékben növekedjék, mint az export, ezért a vállalatoknak gondosan vizsgálniuk kell szocialista országokból való vásárlások bővítésének lehetőségeit. Exportunkat a gazdaságos termékekből kell.fokozni. A fejlődő országokkal mind export-, mind importforgalmunkat növelni kívánjuk, arra törekszünk, hogy ezeknek az országoknak a részesedése növekedjék hazánk külkereskedelmi forgalmában. A tőkés világgazdaság válságjelenségeiről szólva a miniszter rámutatott, hogy az utóbbi években több, mint 100 valutát ezernél több alkalommal leértékeltek, s az infláció erőteljesen növekedik a tőkés országokban. A legfontosabb nyersanyagok és alapanyagok világpiaci árszintje az elmúlt két esztendőben csaknem két és félszeresére emelkedett. A tőkés világgazdaság e jelenségei népgazdaságunkat is érintik. Folytatódik például az energiahordozók, szintetikus szálaik, vegyianyagok, a gyapjú, a pamut, a pamutfonalak árának emelkedése, amit azonban termelő vállalataink csak kisebb mértékben érzékelnek, mivel a költségvetés az áremelkedés jelentős részét kiegyenlíti.' Ezek az ársemlegesítő törekvések viszont szükségessé teszik azt, hogy a költségvetés elvonja a tőkés export árnyereségének egy részét abban az esetben, ha az exportált terméket olyan importált nyersanyagokból, alapanyagokból készítették, amelyekhez az állam árki- egyenlítő támogatást nyújtott. Ugyanakkor az is szükséges, hogy mindenütt fokozottan takarékoskodjanak az energiahordozókkal, a nyersanyagokkal és félkésztermékekkel. A jelenlegi világgazdasági folyamatok és tendenciák alapján várható, hogy az árak, ha nem is emelkednek tovább, de magas szinten fognak stabilizálódni. Ezért mindenképpen célszerű az energiagazdálkodás ésszerű megszervezése és a takarékosság. ,Az alkotó erőre, a munkakedvre nem lehet panaszunk” Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese az egerszóláti Béke Tsz zárszámadó közgyűlésén Ma Hsves megyével ismerkedik vendégünk Dér József, a szövetkezet elnöke a vezetőség beszámolóját tartja. ünnepi köntöst öltött csütörtökön délelőtt Egerszólát. A megyeszékhelyhez közeli faluban zárszámadó közgyűlésre készülődtek a vezetők és a tagok. A feldíszített művelődési házban gyülekezett a tagság. Nagy taps fogadta az elnökségben helyet foglaló Fehér hajóst, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét, Vaskó Mihályt, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkárát, Fekete Győr Endrét, Heves megye Tanácsának elnökét, Gubán Dezsőt, az MSZMP Egri Járási Bizottságának első titkárát, Hegyi Jánost, Heves megye Tanácsa Egri Járási Hivatalának elnökét és Farkasdi Gyulát, az Eger—Gyöngyös vidéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkárát. A Himnusz hangjai után Dér József, a közös gazdaság elnöke ismertette a vezetőség beszámolóját. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a rendkívül rossz termőhelyi adottságok között tavaly kimagasló eredményeket értek el. Gondos szakmai előkészítéssel, hozzáértő, lelkiismeretes munkával hektáronként 75 mázsás szőlöát- lagtermést takarítottak be- A legjövedelmezőbb üzemágnak mégis az állattenyésztés bizonyult, különösen a liba- tenyésztés. Az elmúlt években nagy hire lett az egerszóláti libáknak, mivel a törzsállomány influenzamentes. Az előnevelt libákat az állami gazdaságok is szívesen vásárolják. Elismeréssel szólt a Baromfiipari Országos Vállalat Trösztjével kialakított szoros kereskedelmi kapcsolatról. A továbbiakban arról beszélt a szövetkezet elnöke, hogy a libatenyésztés fejlesztésére a feleslegessé vált szarvasmarha-istállókat átalakítják. Így két év alatt olyan népes tény észanyagot kívánnak előállítani, amely- lyel ki lehetne cseréim az Kiemelkedő a Mátravidéki Fémművek Jő évet zárt a kohó- és gépipar A KGM előzetes tájékoztatása szerint 1973-ban jó évet zárt a kohó- és gépipar. A tárcához tartozó vállalatok nyeresége, előzetes számítások szerint megközelítette a 22 milliárd forintot, vagyis több mint 2 és fél milliárd forinttal volt magasabb, mint 1972-ben. Főkent az új termelőkapacitások, a gyárt- mánystruktúra fokozatos átalakítása, a javuló költséggazdálkodás tette lehetővé a nyereség növekedését. Közrejátszott azonban — külö- aóeeo a kohászati termékek exportjában — a világpiaci árak emelkedése. A nyereségnek megfelelően a KGM-vállalatok részesedési alapja 15—16 százalékkal múlta felül 1973-ban az előző évit. A gépiparban a részesedési alap 1,1 milliárd forint, ami 33—35 napi keresetnek felel meg, a kohászat eredménye 34—36 napi kereset értéke 300 millió forint. Az összeg egynegyedét jóléti, kulturális, sport stb. célokra fordították a vállalatok. A megmaradt összeg jelentős részét év közben .anyagi ösztönzésre hasznai-. ták fel, így év végi részesedésként átlagosan 11—13 napi keresetnek megfelelő nyereséget osztanak szét március közepétől április közepéig. Ez a tárca területén csaknem 400 000 dolgozót érint. Kiemelkedő eredményt ért ei a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár, de az átlagnál magasabb részesedés várható a Dunai Vasműben, a Gyár- és Gépszerelő Vállalatnál, az IKARUS-ban, a Magyar Vagon- és Gépgyárban és a Mátravidéki Fémműben. (MTI) egész ország liba törzsállományát, az influenzamentes egerszóláti libára. Dér József a továbbiakban a fejlesztési tervekről szólva elmondta, hogy 2000 hek- tós új pincét, valamint Egerben korszerű vendéglátóegységet építenek. Befejezésül hangsúlyozta: hogy a tavalyi év fejlődése töretlen volt, ennek eredményeként most a közös gazdaság történetének legeredmenyesebb esztendejét zárja. Egy tízórás munkanapra 116 forint jutott. A szövetkezet nyeresége megközelítette a négy és félmillió forintot. A tagoknak 182 ezer forint prémiumot osztottak. Mindezek figyelembevételével a gazdaság egy-egy tagja 25 ezer forint jövedelemhez jutott a közösből. Az elnöki beszámoló után Göböly József, az ellenőrző bizottság elnöke és Matali Sándorné, a nőbizottság elnöke tett jelentést a tagságnak munkájukról. Ezután hozzászólásokra került sor, melynek keretében felszólalt Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese is, (Folyt, a 3. oldalon) Benve Valéria Székesfehérváron Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja csütörtökön az MSZMP Fejei- megyei Oktatási Igazgatóságának székhazában megrendezett, pártnapon az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tartott előadást. Ezt megelőzően a Fejér megyei Pártbizottság székházában a megye és a megyeszékhely helyzetéről tájékozódott.
