Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-05 / 29. szám

Határozat a családokért Ki dolgozik helyettük? Zöldül a saláta / A medinai Béke Tsz-ben megkezdték a saláta tápkockákba tűzdelését és kiültetem sét az üvegházakba. Képünkön: gyomlálják a palántákat. (MTI foto: Cottvald Ká roly felvétele — KS.) Négymillió tonna vasérc a Szovjetunióból Növekszik a hazai acélgyártás Mindenki által jól ismert a határozat, amely a nők, a családok, a felnövő nemze­dék érdekében született. A társadalom ezután többet ■vállal magára a gyermekne­velés terheiből, s nagyobb kedvezményekkel ösztönöz arra, hogy népesebbek legye­nek a családjaink; minden szempontból biztosítani igyekszik ehhez az anyagi feltételeket is. Sokszor emeltünk már szót az ellen, ha kismamákat a munkahelyükön nem az őket megillető megbecsülés­ben részesítették. Nemegyszer hallottak: a főnöknek nem merik megmondani a beosz­tott nődoigozók, ha terhesek, húzzák, ameddig csak lehet­séges. Ezek a példák is mu­tatják, hogy valamilyen fe­szültség — hol kisebb, hol nagyobb — eddig is fennállt a termelés érdekei, illetve az édesanyák érdekei, kívánsá­gai között Volt feszültség — a népesedéspolitikai határo­zatot megelőzően is... Az elmúlt években prog­ramokat dolgoztunk ki a ha­tékonyság, a termelékenység javítása, a műszakok számá­nak növelése érdekében. Rég­óta sürgős intézkedések ezek, amelyek az elvárásokhoz mérten magasabb színvonalra emelhetik iparunkat Ugyan­akkor aggaszt mindenkit, aki a legkisebb felelősséget is ér­zi országunk jövője iránt, hogy népességünk nem sza­porodik, de csökkenő irányt vett Szükség volt tehát en­nek érdekében is tenni vala­mit, A feszültséget azonban — amely talán még nagyobb lesz a termelés érdekein és a kismamák kívánságai kö­zött — valahol szintén le kell küzdeni.... Megyénkben sok vállalat, üzem dolgozik, ahol a foglal­koztatottak túlnyomó többsé­ge nő. Okét kérdeztük meg; a legérdekettebbetoet, Kisebb létszámmal — többet A Heves megyei Ruhaipa­ri Vállalatnál a létszám 87 százaléka nődolgozó. Jórészt falukból bejárókat foglalkoz­tatnak, a gyöngyösi közpon­ti üzemen kívül két gyorsan fejlődő részlegük van Bél­apátfalván és Pétervásárán. Az átlagéletkor: valamivel 30 év fölött. Beszélgető partnereink: Mátyási Gyuláné szb-titfkár, Kiss Kálmánná programozó, nőfelelős, Farkas Gáborné áruforgalmi előadó, a HVDSZ központi vezetőségének tag­ja, illetve Katona Béla igaz­gató. — Hogy először a gazdasá­gi érdekekről szóljak; — kezdte Katona Béla — szá­molunk azzal, hogy az új ha­tározat az eredményességünk rovására megy. Pedig mi a termelésünkkel is közvetle­nül a népesedéspolitikai in­tézkedéseket szolgáljuk, hi­szen legnagyobb részt gyer­mekruhákat készítünk. A lét­számunk 420, pillanatnyilag 72-en vannak gyermekgon­dozási segélyen. Kénytelenek vagyunk az állomány és a dolgozólétszám közötti kü­lönbséget növelni, hogy a kiesést pótoljuk. Olyan nem­igen tapasztalható, hogy a kedvezményekben, . j uttatá­sokban valaki ne részesülne a kollektiv szerződésnek meg­felelően: csaknem a teljes létszám nő,' a közhangulat nekünk egyáltalán nem le­het közömbös. — Eddig is több munkafo­dyamatot gépesítettünk, hogy fizikailag ne legyen, megter­helő itt dolgozni — folytat­ta az szb-titkár. — Csak ezt az anyagi lehetőségek is be­folyásolják: egy vasalóprés például 170 000 forint, s egy kis vállalatnál bizony ez nagy összeg. A másik gondunk: kétműszakos a termelés, s ennek mindig mennie kell, mert különben baj van a terv teljesítésével Mi a ta­pasztalatunk? Többen inkább nem jönnék vissza hozzánk a gyermekgondozási segélyről, de nem vállal ják a két mű­szakai A telephelyeink egy- műszakosak, és a központ­ban is igyekszünk majd olyan területet kialakítani, ahol egyműszakos a munka, leg­alább a legjobban rászór u-; lóknak. Könnyebb feladatok — Hogyan pótolják egy^ egy kiesett munkaerő helyét. Február első napjaiban outi EZágszerte megkezdődtek a vetőmagszállítások, egész sor gazdaság már át is vette a legkorábban elvetendő nö­vények magját. Tormai Ká­roly, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat kereske­delmi igazgatója elmondot­ta: a termelők a tavalyinál is jobb, egyenletes ellátásra számíthatnak a tavaszi ka­lászos növényekből Az> első között elvetésre kerülő ta­vaszi árpából ezervagonos a kínálat, ebből a mezőgaz­dasági üzemek saját készle­tük felújítására 650 vagon­nyit szánnak, s a vállalat a táppénz, a szülési szabad­ság ideje alatt? — A szalag mellett részfel­adatokat kell teljesíteni min­denkinek — mondta Kiss Kálmánné nőfelelős. — Beta­nított 'munkások lévén, a cél, minél jobban begyakorolni egy fogást. Ám különböző pótlékokkal arra is ösztönöz­zük őket, hogy több rész­munkát elsajátítsanak, s az ilyen dolgozókat az egyik helyről át lehet irányítani egy másikra, ahol éppen hiányzik a munkaerő. Persze, így is vannak hiányos szala­gok pillanatnyilag is, s ilyen­kor megszervezni a folyama­tos munkát, már nagyon ne­héz dolog. Kiterjedt a bedol­gozó hálózatunk, talán az ő segítségükkel megoldható len­ne... — Négy hónap után egyéb­ként nem kérnek a terhes anyától 100 százalékos telje­sítményt. A legkönnyebb, neki megfelelő területet vá­laszthatja anyagi következ­mény nélkül. A nehézségeken szerintem csakis a kisebb kö­zösségek, a brigádok össze­tartásával lehet segíteni. Ök sokait tehetnek egymásért — Nekem viszont feltétle­nül az a véleményem — vet­te át a szót Farkas Gáborné —, hogy a férjeknek is meg kell adni a táppénz lehetősé­gét, ha a gyerek megbeteg­szik. Otthon eldönthetik, ki mikor fontosabb a munká­ban, és így a kiesés esetleg nem lesz olyan nagy a fele­ség munkahelyén sem. Per­sze, erre még nincs határo­zat.— Hekefi Sándor raktáraiba» 390 ragomnyf tartalék marad, amire pót- megrendeléseket to felvesz­nek. Százharminc vagánnyá tavaszi árpát már ki to szál­lítottak a mezőgazdasági üzemekbe. Zabból 250 vago- nos igényt jelentettek be a termelők, ezt a vállalat ki­elégíti A vállalat összesen kétszer vagomnyi hibrid vetőmagot bocsát a tsz-ek rendelkezé­sére, ez ugyan nem több, mint az elmúlt évben, de a fajtaválasztékot sikerült megjavítani s ez egyértel­műen kedvez a gazdaságok­nak. Előnyös számukra, A fain a szocializmus útján Mint lapunkban már hírül adtuk, január utolsó heté­ben Verpeléten nyitották meg Falu a szocializmus út­ján című kiállítást. A köz­ségekben élő munkásság és parasztság életét bemutató anyagot az elmúlt napokban Karácsondon és Abasárov, tekintették meg az érdeklő­dők. A vándorkiállítást a héten Gyöngyöspatán mutat­ják be, március végéig pe­dig Lőrinciben, Ecséden, Nagyrédén, Adácson és Hor­ton tekintheti meg a nagy- közönség. hogy 1973, éviméi nagyobb mennyiségű úgynevezett két- vonalas hibrid áll rendel­kezésükre. Ezzel jobb ter­mésátlagokat érhetnek eL A korai vetésű bonsóból is kielégítik a megrendelése­ket. A tavalyinál több évelő pillangós növény vetőmagot küldenek a termelőüzemek­be, egyebek között például lucernából és vörösheréből bőséges a kínálat A tavaszi árpa és a zab vetőmagját március 1-ig mindenhol átvehetik a gaz­daságok, a kukoricahibride­ket március végéig szállítják el a megrendelőkhöz. (MTI) A tervek szerint ebben az évben hazánkban három és fél millió tonna acélt ter­melnek. Ennek előállításához az alapanyagot túlnyomó­részben a Szovjetunió és a többi szocialista ország biz­tosítja, a szállítási szerződé­seket aláírták — mondták a Kohászati Alapanyag-előké­szítő Közös Vállalatnál az MTI munkatársának. Vasércből a Szovjetunió 3 millió 950 ezer tonnát szál­lít, amelyet a hazai ércbá­nyászat kiegészít 410 ezer tonna rudabanyai mangánt is tartalmazó érccel. A fel­dolgozásban jelentős szerep jut a borsodi érceiőkészítő- nek. A nyersvas ötvözéséhez kis mennyiségben brazil, indiai és svéd vasércet és különbö­ző országokból krómot, nik­kelt, molibdént, mangánt, ti­tánt,' vanádiumot és irídiu­mot is felhasználnak az acél­gyártó művek. A szerződések értelmében kokszból 685 ezer tonna a Szovjetunióból, 255 ezer tonna Csehszlovákiából, 220 ezer tonna Lengyelor­szágból érkezik. A Dunaúj­városi Kokszolómű 44 ezer tonna kokszot szállít a Bor­sodi Ércelőkészítő Műnek. Az acélgyártásban nagy a jelentősége a vashulladék­nak, amelyből a vállalat eb­ben az évben 1 millió 66 ezer tonnát bocsát az ipar rendelkezésére. A Kohászati Alapanyag-előkészítő Közös Vállalat április 4-re munkai ba állítja a második, csak­nem 50 millió forint értékű csehszlovák lemezbálázó be­rendezését, amellyel 900— 1200 kilós bálák helyett 2000 —2500 kilósakat préselnek. Ezzel az acélgyártó kemen­céknél csökken az adagolási idő, kisebb lesz az elégési veszteség és a kemencék hő­vesztesége, javul a kemen­cék kihasználási foka. fflBgKezdfék a tavaszi vefőmagszállifást A szövetkezés alapgondolata jegyében Miért szükséges & KTA? kifogyott A közelmúltban a Dél- Heves megyei tsz-szövetség küldöttközgyűlése rendkívül érdekes témát tárgyalt, a küldöttek a kölcsönös tá- nogatási alap tervezetét vi­tatták meg. Urbán Imrével, a szövetség titkárával arról beszélgettünk, hogy mi teszi szükségessé a KTA létreho­zását s az alap milyen se­gítséget nyújt a szövetke­zetek gazdálkodásához. — A termelőszövetkeze­tekben az egymás segítése, támogatása nem új keletű jelenség — mondta a szövet­ség titkára. Számtalan pél­dát lehetne felhozni, hogy a gazdaságok gépekkel, eszkö­zökkel segítették vagy éppen segítik egymást. Nem újke­letű a szervezett segítség- nyújtás, a KTA gondolata sem. Szövetségünk elnöksé­ge már 1968-ban napirend­re tűzte a kérdést, de 1971- ben és 1972-ben is foglal­koztunk a témával. Koráb­ban azonban a jogi tisztázat­lanság miatt nem lehetett a támogatási alapot létrehozni. Az elmúlt évben a TOT ajánlása alapján megtörtént m kellő szabályozás s így tswsaövetkezeteink számára to lebelsógeasé vétik, hogy, a KTA ne csupán elképzelés, hanem valóság legyen. — Mi a célja az alap­nak? — Az alap több célt szol­gál. Egyrészt segítséget nyújt bizonyos egyedi, vagy közös programok finanszírozásához, másrészt segít a termelő- szövetkezeteknek az átme­neti pénzzavar leküzdésé­hez. Ezen túlmenően lehet­ségessé válik a veszteséges termelőszövetkezetek támo-. gatása is olyan «etekben, amikor garancia van arra, hogy a támogatás valóban a szövetkezet megerősödését szolgálja. Szeretném elmon­dani, hogy a működési sza­bályzat mindenki számára — legyen az erős, közepes vagy gyenge szövetkezet — bizto­sítja a belépés jogát. Ugyan­akkor azt is hangsúlyozni szükséges, hogy semmilyen esetben nem lehet az alap célja, hogy az állámi vesz­teségrendezési funkciót vala­milyen formában is átvegye. Éppen /ezért a KTA végle­ges juttatást — nagyon in­dokolt esetben — csak olyan mértékig adhat, amennyi az illető szövetkezet setetie. ■— Milyen mértékű a szö­vetkezetek hozzájárulása? — Az ajánlás szerint a belépő termelőszövetkezetek öt éven át bruttó jövedel­mük egy százalékát teszik be évente. Abban ‘az eset­ben, ha szövetségünk min­den szövetkezete belép, ak­kor ez az összeg öt év alatt mintegy 25 millió forintra növekszik. — Hogyan történik a hi­telnyújtás? — Az alap a szövetkezeti önkormányzatnak megfele­lően intézőbizottsággal és küldöttgyűléssel irányítja, működését. Az intéző bi­zottság szűkebb választott testület. E szűkebb testület akkor dönt, ha a kölcsönző nem kér nagyobb. összeget saját betétje tízszeresénél. Az ennél nagyobb összegek odaítélése a küldöttgyűlésre tartozik. — Van-e kamat? — A tervezet szerint a kölcsönnyújtás, végleges jut­tatás, vagy óvadéknyújtás 5 százalékos kamat mellett történik. A kamatot a költ­ségek levonása után vagy a szövetkezetek tőkéjéhez kell csatolni, vaey pedig; a űzo-< •vetkezeiétt rendelkezésére kell bocsátani. — Milyen időre adjak a kölcsönt? — Ez az egyes esetektől függ. Mindenesetre az a cél, hogy a kölcsönök odaítélése — kétharmados szavazat- többséggel — minél gyor­sabban, a lehető legkisebb adminisztrációval történjen. Ez azért szükséges, hogy a gondok gyorsan megoldód­hassanak, másrészt a pénz forgási sebességének fel- gyorsítása révén a relatív nagyságrend növekszik.-- A KTA nem konkurrál a bankkal? — Semmiképpen. Az alap sem banki, sem pedig álla­mi pénzintézeti funkciókat nem helyettesít s azokkal el­lentétben sincs. A szövetke­zeti önkormányzatnak egy olyan szervezete, amely a szövetkezés alapgondolatát is kifejezi, az egymás segí­tését, támogatását. — Mikor kezdi meg mű­ködését az alap? — Rövidesen összeül a KTA közgyűlése. Ott dől el, hogy ki kíván tagja len­ni s a közgyűlés fogadja el a működési szabályzatot is. Utána pedig megkezdődik a hétköznapi munka. Kaposi Levente 11774.' január 24-én a Posta Központi Hírlapirodánál (Bu­dapest, V., József nádor tér 1.) február hó 1-től öt hónapra egy NDK-ban tanu­ló egyetemista részére előfi­zették lapunkat, a Népújsá­got. (Nyugtaszám 027490.) 1974. I. hó 29-i keltezéssel a Posta KH1 egyéni előfize­tési osztálya az alábbi érte­sítést juttatta el a tisztelt előfizetőhöz: „A Heves m. Népújság c. lap előfizetésével kapcsolatban közöljük, hogy a február havi szám­fok) kifogy(ott)tak és így csak március hó 1-től kezdődően tudjuk a lapot megindítani. Az előfizetési díj lejártát en­nek megfelelően későbbi idő­pontban jegyeztük elő." Nem nagy ügy az egész. A baráti országban tanuló egyetemistánk — akit már értesítettek, hogy februártól kapja a Népújságot — egy hónapig biztosan kibírja még, hogy nem kap naponta hírt szűkebb hazájáról és nem juthat el hozza napon­ként kedvenc lapja. Vigasz­talásul viszont egy hónapig ■snea akkor, ta érkezik majd lipcsei címére a Népújság, amikor ő már itthon tölti vakációját. Amiért mégis szóvá tesz- szük: január 24-én a Posta KH1 miért nem tudta, hogy „február havi számfok). ki- fogy(ott)tak”? és miért fo­gadta el az előfizetést? A másik szintén nem közöm­bös: a Népújság — bár szá­mos külföldi országba eljut — jelenleg is van olyan helyzetben, hogy — több száz vagy ezer példányban is! — kielégítse akár a ha­zai, akár a külföldi olvasói igényt. / Természetesen ez csak ab­ban az esetben lehetséges, ha szerkesztőségünkkel és kiadó- hivatalunkkal együtt a Posta Központi Hírlapiroda is így akarja, és ha egy-egy kül­földi előfizetés lapunkra nem billenti fel egyre javuló kül­kereskedelmünk mérlegét. — papp — kéimmft im íebruat &, keéü > Külföldre

Next

/
Thumbnails
Contents