Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-28 / 49. szám
EiBlóír-jaz-'asápS teljesűmép tíz-tizenöt Evvel EZELŐTT nem beszéltünk élelmiszer-gazdaságról; akkoriban még külön-ktilön vettük szemügyre a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetét, feladatait. Nem is olyan régen, csak hét évvel ezelőtt olvadt össze a földia uvelésügyi minisztérium az élelmiszeripari tárcával. Az egységes minisztérium létrehozása tulajdonképpen elismerése volt a bekövetkezett gazdasági változásoknak. A termelőerők gyors ütemű fejlődése tette szükségessé, hogy a mezőgazdasági termelést a termékek tárolását, feldolgozását és for- £..Imazását egységes és ösz- szefüggő folyamatnak tekintsük, és eszerint kezeljük az élelmiszer-gazdaság szervezetében. Nagyon szorossá vált az utóbbi időszakban a mező- gazdaság és az élelmiszer- ipar kapcsolata. Évente mintegy 23 milliárd forint értékű mezőgazdasági termék kerül az iparba — ebből 22 milliárd forint értékű jut az élelmiszeriparba. Forgalmi adó nélkül számítva is a 22 milliárd forintnyi n--ers vagy félig feldolgozott mezőgazdasági termékből 43 milliárd forint értékű készterméket állít elő az élelmiszeripar. Közismert, hogy hazánk a 'elszabadulás utáni fejlődés eredményeként agrárország- oól fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá vált Iparunk örvendetes előrehaladása mellett jelentőségének megfelelően kell értékelnünk az élelmiszer- gazdaság szerepét és jelentőségét. Még mindig sok a tévhit ezzel kapcsolatban, és megengedhetetlenül nagy a tájékozatlanság. MAGATOL ÉRTETŐDŐ, hogy az élelmiszer-gazdaság jelentőségét, teljesítményét eredményeit és gondjait csak a népgazdaság egészén belül, Félmillió térítésmentes véradó Az idén 25 esztendeje, hogy hazánkban szervezett formát öltött a véradás, a térítés- mentes véradómozgalom pedig másfél évtizedes múltra tekint vissza. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról, az eddigi eredményekről és a további tennivalókról nyilatkozott dr. Gyűszű Miklós, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese az MTI fő- munkatársának. A kettős jubileum jelentőségét hűen tükrözi az idei vöröskeresztes világnap jelszava: „Adj vért, életet mentesz!” Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy társadalmunk megértette a véradás jelentőségét, amit az is bizonyít, hogy 15 év alatt a térítésmentes véradás hazánkban tömegmozgalommá vált, az abban részt vevők száma országosan meghaladja az 500 ezret. Mit mutatnak a számok? Tíz esztendeje az egy év alatt felajánlott vérmennyiségnek nem egészen 40 százaléka volt térítésmentes, 1973-ra ez az arány a 15 év előttinek 3,5-szeresére emelkedett, s ennek 82 százalékát térítés nélkül bocsátót, ták az állampolgárok az egészségügyi szolgálat rendelkezésére. A tavaly levett vér 84 százalékát gyógyintézetekben használták fel, a többit valamilyen vérkészítmény, esetleg gyógyszer formájában. A véradás további fejlődése, a mozgalom szélesedése szempontjából változatlanul fontos a véradók fokozott társadalmi megbecsülése. Feltétlenül indokoltnak tartjuk, hogy a munkahelyeken a különféle kedvezmények juttatásánál részesítsék előnyben a véradókat. A Magyar Vöröskereázt vezetősége szeretné elérni — és mar tett is ilyen irányú lépéseket —, hogy azok, akik 30-szor, 50- szer vagy még többször adtak vért — a nálunk rendszeresített kitüntetésen túl külön magas szintű él- ismerésben részesüljenek. . - , r.i ié »>y— »hhoz viszonyítva vehetjük szemügyre. Fontos tudnunk, hogy változatlan — az 1968. évi — árakon számolva a bruttó nemzeti termelésből az élelmiszer-gazdaság produktumának részaránya az elmúlt hat év folyamán 26 és 28 százalék között alakult. A mezőgazdaság folyó árakon számítva 17—18 százalékban részesedik a nemzeti jövedelemből. Köztudott azonban, hogy a jelenlegi árak nem tükrözik hűségesen a mezőgazdaság teljesítményét. Ha a társadalmi ráfordításokkal arányos árakat tekintjük a számítás alapjának, akkor a mezőgazdaság aránya a nemzeti jövedelem előállításában 30 százalék fölé emelkedik. Ha hozzászámítjuk az élelmiszeripart is, akkor együttes részarányuk — tehát az élelmiszer-gazdaság részaránya — a nemzeti jövedelem előállításában megközelíti a 40 százalékot Ezek a számok, arányok természetesen évről évre kisebb-nagyobb mértékben módosulnak, mégis fontos eligazítást adnak. Jelentős a szerepe az élelmiszer-gazdaságnak a keresőképes lakosság foglalkoztatásában. Bár a mezőgazdaságban fokozatosan csökken a dolgozók száma, mégis hazánk minden harmadik keresője az élelmiszer-gazdaság valamelyik ágazatában /talál munkaalkalmat Viszonylag szerényen részesedik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a beruházásokból, a népgazdasági erőforrásokból. Tavaly például a 115 milliárd forintos ösz- szes beruházási értékből 16,7 milliárd jutott az élelmiszer-gazdaságra. Ez az arány az utóbbi években 14— 18 százalék között ingadozott. Mindez azt te jelenti, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek és az élelmiszeripari vállalatok sok belső tartalék mozgósításával produkáltak több terméket, növelték a munka termelékenységét AZ ÉLELMISZER-GAZ- DASAG éves terveit jelentősen túlteljesíti. Az utóbbi évtizedben az egykori 15—17 mázsás hektáronkénti búzatermés megkétszereződött. Állandósultak, a világviszonylatban is jelentős 40 mázsán felüli hektáronkénti kukoricahozamok. Már 1972- ben több húst termeltünk, mint amennyit a IV. ötéves terv végére, 1975-re előirányoztunk. Jelenleg az egy főre jutó hústermelésben a világon a harmadik helyen vagyunk. Gondjaink viszont vannak — az temert ©kék miatt — a zöldség-, burgonya- és gyümölcstermelésben, a cukorrépa-termesztésben. Az elért színvonal lehetővé tette, hogy hazai termelésből elégítsük ki a lakosság élelmiszerigényeinek több mint 90 százalékát. A nemzetközi összehasonlításban a személyenkénti és naponként 2750 kalóriát meghaladó átlagos fogyasztást már a jó táplálkozás szintjének tekintik. Nálunk viszont az egy főre jutó fogyasztás elérte már a 3200 kalóriát. Ez világviszonylatban is magas szint. A felszabadulás előtti időszakhoz képest hazánkban egy-egy személy 75 százalékkal több élelmiszert fogyaszt! Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a mi lakosságunk minden kiadott forintból csaknem 50 fillért élelmiszer, ital és más élvezeti cikk, — tehát élelmiszer-gazdasági termőt — vásárlására fordít! Nem teljes a kép az export és az import adatai nélkül. Az élelmiszer-gazdaság termékeinek 22—25 százaléka exportra kerül. Tavaly ösz- szes kivitelünk 24,6 százalékát az élelmiszer-gazdaság adta. A tőkés országokba irányuló kivitelből még nagyobb — általában 36—39 százalékban — vette ki részét az ágazat. A legfontosabb tőkés országokat tekintve ez az arány eléri, sőt meghaladja a 60—70 százalékot is. Mindennek ellenében külföldről olyan termékeket hozhatunk be, amelyek az élelmiszer-gazdaságban és a népgazdaság más ágazataiban is nélkülözhetetlenek. Az összes behozatalnak 9 —10 százaléka, a tőkés importunk 19—29 százaléka élelmiszer-gazdasági jellegű, így az éleimiszer-gazd asá g külkereskedelmi egyenlege 1967 óta egyre kedvezőbben alakul. Az akkori 2,2 milliárd devizaforintról tavaly már 6 milliárd devizaforintra emelkedett kiviteli többletének értéke. HAZÁNK IPARI ORSZÁG, melynek a mezőgazdasága is egyre inkább iparosodik, korszerűsödik. Érthető, hogy gazdasági fejlődésünk ütemét elsősorban az ipar fejlődése határozza meg. Emellett viszont sajátos helyzeténél — kedvező külkereskedelmi lehetőségeinél — fogva az élelmiszer-gazdaság is jelentős mértékben hozzájárulhat a népgazdasági céljaink gyorsabb eléréséhez. T. B. Autóbuszok fcalatt T'JüMBTr rcRIMR. :"5SS' •» irhhApIí AÜ Mi I . .•x&kox*-..Ä -'' > w rr. ééí m V iái I ?«8*3* , , A Mezőgép Vállalat gyöngyösi gyáregységében évente 100 darab autóbusz teljes felújítási: t végzik el. A meghibásodott alkatrészeket kicserélik, az autóbusz karosszériákat is megjavítják, lefestik. Az átfutási határidő 55 napja alatt újjávarázsolt gépek kerülnek le a futószalagról. (Foto: Puskás Anikó.) Egy panasz - egy válasz - és egy megjegyzés Igea tisztelt szerkesztőség! Nagyon sokat foglalkoznak mostanában a három és ennél több gyermekesek segítésével. Nekem is három kis gyermekem van, magam rokkantnyugdíjas vagyok, feleségem tsz-ben dolgozik, nehéz fizikai munkán. Hogy munkáját könnyítsük, vettünk egy gáztűzhelyet, de a palackot hozzá, sajnos, csak 1975-re ígérték. Hiába reménykedtem, hogy helyzetünket figyelembe veszik, s talán hamarább elintézik a kérelmünket. Csalódtunk. Kérjük szíves közbenjárásukat, Tisztelettel: Kovács István Apc Árpád u. ML Tárgy: Kovács István gázbekötési kérelme. Üzemegységünkhöz érkezett levelükre az alábbiakat közöljük: Kovács István apci lakos 1973. december 10-én beadott pébé-gáz Igénylését 3868. sorszám alatt igazoltuk vissza 1975. évre. Tekintettel az igénylők nagy számára, illetve az ellátási nehézségekre, az igényeket a beérkezés sorrendjében a megadott éves keretszámok mellett, sorszám szerint elégítjük ki. Sajnálattal közöljük, hogy a nevezett igénylő részére soron kívül pébé-gáz- palack-bekötési engedélyt nem áll módunkban kiadni. Kun Lajos 'v,nP" üzemegységvezető Mire költik a fejlesztési alapot! Kísérlet a mintavállalatnak liijelölt i-es VOLÁN-nál Az idén inkább csak teher lesz még a dolgozóknak, igazi hasznát akkor látják, ha már megszokták, s érzik, hogy rajtuk akarnak segíteni. Az viszont kétségtelen, hogy időben kell gondoskodni a bevezetéséről, mert ha már későn, a szűknek bizonyuló műhelyekben kapkodva szervezik át miatta a munkát, abból semmi jó nem származik. A szerelők nehéz fizikai munkáját felváltó, ugyanakkor a javításokat meggyorsító kisgépesítésről van szó: az idén a VOLÁN Tröszt a Heves megyei 4-es számú vállalatot jelölte ki mintavállalatnak, hogy kipróbálják, milyen átszervezésre van szükség a bevezetéséhez. Nagy ugrást jelent ez a műszaki fejlődésben, szinte teljesen átalakítja a műhelyek munkáját. Megváltoztatja a tempót, 6 bár az igaz, hogy jóval könnyebb lasz utána a munka, de a régi, megszokott mozdulatokkal sem lehet már tovább dolgozni. Nem lesz könnyű tehát megvalósítani a kétségtelenül jobbat, korszerűbbet; éppen az egyik dunántúli vállalat emiatt bekövetkezett nehézségei Is bizonyítják, ahol tavaly már próbálkoztak az átszervezés- «Éfe % — Nem közömbös, hogyan fogunk hozzá a szerelés, javítás teljes gépesítéséhez — mondta beszélgetésünkkor Balogh Tibor, a VOLÁN 4- es számú vállalat igazgatója —, viszont egy pillanatig sem lehet kétséges, vállalkoznunk kellett a kísérletre, mert mindenképpen hatékonyabb, s ami fődolog: az emberek számára könnyebb munkát biztosít. — Kiválasztották-e már a megvásárolandó berendezéseket? — Nagyon alapos tanulmányozás után döntünk csak arról, mit vásárolunk meg. A KGST-államokban használatos gépekről van 6zó; az elkövetkezendő hetekben Moszkvába Í6 kiutazunk egy ilyen bemutatóra, s az ottani tapasztalatok alapján kötünk szerződéseket. A kiválasztásnál fontos szempont: nem mindegy, milyen energiával dolgoznak a kisgépek. Előzetes kalkulációk szerint nekünk a villanymotorok olcsóbbak lennének, persze lehet, hogy találunk jól használható emelőszerkezeteket, alkatrészek, fődarabok elhelyezéséhez, és ezek éppen sűrített levegővel működnek. A másik, amire figyelnünk kell, isosg a má iármj'róeinku hez milyen típusok a legmegfelelőbbek. A csavarozógépek, emelők, az alkatrészek biztonságosabb beszerelését is jelentik, de csak akkor, ha jók a mi ZIL, IFA, Skoda, Ikarus kocsijainkhoz. Kísérlet lévén, a költséget, körülbelül 3 és fél millió forintot, a tröszt fedezi, nekünk viszont a feladatunk, hogy hasznos kisgépeket vásároljunk. — Milyen átszervezésre van szükség mindehhez m szerelőműhelyekben? — Először is szakosítani akarjuk a szerelőrészleget. Most oda áll javításra mindegyik gépkocsi, ahol éppen hely van, s ott veszik körbe az emberek a hagyományos vágószerszámokkal, kalapáccsal. A kis célgépeket és azok energiaforrásait viszont egy-egy meghatározott területen szereljük fel, 6 a kocsik a típusuknak megfelelően mindig ugyanott lesznek javíthatók. Megszervezzük ezeknek a gépeknek is a folyamatos karbantartását, ugyanúgy, mint a járműveknél. Hiszen teljesen új technológiát alakítunk ki, és ha valamelyik berendezés tartósan nem lesz használható, akár ki is dobhatjuk az egé£&yebkég'u csak § aocv pont! telepen, Egerben vehetjük ezt be, mert az úgynevezett 2-es szemlék, a nagyobb javítások túlnyomó- részt itt történnek. — A műszaki fejlesztési osztály már elkészítette a céljavaslatot, azután készül a szervezési tanulmány, munkanapfényképezést végzünk, kipróbáljuk a megvásárolandó gépeket A kísérlet ezután kezdődik, s úgy tervezzük, hogy a sikert megalapozó jó előkészítésre anyagilag is ösztönözzük az érdekelt szakembereket Az új rendszer bevezetésére a jövő év vége a határidő. — A műszáki fejlesztési tervünkben persze a kisgépeken kívül más is szerepel, ami szintén nem kis feladatot jelent Az idén az egri központ részére teljes diagnosztizáló műszersort vásárolunk, ezenkívül még körülbelül 1,7 millió forintot költünk új gépekre. Újabb Ikarus panoráma autóbuszokat kapunk, a helyi járatok ellátására pedig a már bevált Skoda-buszok érkeznek. Arra törekszünk, hogy rövid időn belül megkezdődjön a gyöngyösi üzemegységi telep második ütemének építése: javítócsarnok, szociális létesítmények lesznek itt. A dolgozók munkája min- renképpen könnyebbé válik ezekkel a fejlesztésekké,, az utazás pedig remélhetőleg még kulturáltabb lesz... Tévedés ne essék, tiszteletben tartjuk azt a vas következetességet amellyel a palackokat sorrendben adják ki. Nem is kívánnánk, hogy minduntalan kivételt tegyenek, soron kívüli engedélyekkel. De! Nálunk létezik olyan elv, hogy a fizikai munkásokat, akik nehéz helyzetben élnek és több gyermeket nevelnek, támogatni kell. Ennek a támogatásnak ezerféle formája lehetséges. Többek között még olyan is, hogy a három gyermeket nevelő, nehéz fizikai munkát ■végző anyának könnyítsühk a munkáján, életén, egy gázpalack bekötésével. Talán ha végignéznénk a nyilvántartást, amely a beérkezés sorrendjét szigorúan rögzíti, éa ebből megállapítanánk, ki mikor kap palackot, kiderülne, hogy van, aki már a második palackra vár, s hamarább megkapja, mert hamarabb kérte. Javítani keli az ipari sió vet kezetek munkavéde mi és egészségügyi helyzet st A korábbi évekhez képest, tavaly kilenccel több baleset történt a megyei KISZÖV tagszövetkezeteinél, s mert a sérülések általában súlyosabbak is voltak a előbbieknél, a miattuk kiesett munkanapok száma 580-nal növekedett: vagyis 12 dolgozóra egész esztendőben nem számíthattak. S előfordulhat még ilyesmi, mert jónéhány ipari szövetkezetnél nem megfelelőek a munkakörülmények, még a megyeszékhely nagyobb üzemeiben is jócskán akad rendetlenség. Több helyütt megfeledkeznek a kötelező szemlékről, nincs középtávú, sőt, még éves terv sem a helyzet javítására. 'A témát napirendre tűzve, dr. Holló Béla elnökletével, ilyenekről és hasonlókról esett szó szerdán a KISZÖV egri, vezetőségi ülésén, ahol emellett még, hogy csak a fontosabbakat említsük: értékelték a szövetkezetek munkaversenyét is, s legjobbnak talált ktsz-eket or- traágoe kitüntetésre javasok- II w dr ............ i ..'inamí J
