Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-27 / 48. szám

^J|»«yiA>VvVNA^*A/VV víWVA/W“. V\ v\VvV/.W^ '^.SAÄr’WKAdv VvV>vA/VVNíSefc.VVVVL‘* Kedd esti külpolitikai kommentárunk Beszédes csend ADYT IHLETTE a századforduló táján gyönyörű prózára — publicisztikára — egy párizsi általános sztrájk híre. írásának az volt a lényege, hogy lám, milyen ereje van azok közös cselekvésének, akik a munkapadok mel­lett állnak, a vasutakat vagy éppen az elektromos erő­műveket üzemeltetik. Ma, szerdán, újabb nyugat-európai országban gon­dolkodhat el mindenki ugyanezen: négy teljes órán Ke­resztül általános sztrájk bénítja meg Olaszországot Még az angliai, a nyugatnémet és egyéb sztrájkok után is különlegesen impozánsnak ígérkezik az itáliai munkabeszüntetés. Egy olyan országban, amelyben na­gyon sok és sokfélé szakszervezet, sót három, négy szak- szervezeti szövetség van, ez az általános és teljes egység messzehangzó figyelmeztetés mindazoknak, akiket illet Az itáliai négyórás mozdulatlanság nemcsak ebben a szokatlan teljességben különbözik más nyugat-euró­pai sztrájkmozgalmaktól. Abban is — és ez legalább olyan fontos —, hogy ez nemcsak, sőt nem is elsősorban bérmegmozdulás, hanem politikai demonstráció. Mi a háttere? 1973. nyarán viharos előzmények után végre nagyne- hezen megalakult Mariano Rumor balközép kabinetje. Széles körökben nagy reményeket fűztek ehhez a meg­újult formációhoz, hiszen előtte az a veszély fenyegetett, hogy „egyszínű”, egyértelműen jobboldali csoport áll Itália élére. Azóta azonban a Rumorékhoz fűződő remé­nyek rendre elhervadtak. 30, MONDHATNÁNK, közbejött a nemcsak Itáliát sújtó energiaválság. Olaszországban azonban még ennek a krízisnek is megvoltak a maga látványos mellékhajtá­sai. Nemcsak az derült ki, hogy a magánolajtársaságok az ország rovására óriási hasznot húztak a helyzetből — hanem az is, hogy mennyi magas rangú állami hivatal­nok fedezte, persze nem ingyen, ezeket az üzelmeket. A baloldal szónokai rámutattak arra, hogy ez a fojtogató összefonódás a magánmonopóliumok és az állami admi­nisztráció csúcsain, nem egyedi jelenség, hanem a mai Itália egyik legtipikusabb, s ezért egyik legnagyobb di­lemmája. A drágulás az élet minden területén óriási. A közel­múltban a tésztafajták áremelése bontotta meg újra az olasz családok költségvetését (hogy miért, ahhoz nem kell kommentár: gondoljunk csak a spagettire...). A ta­valy nyáron megígért reformok — köztük az elmaradott dél iparosítása — szép csendben lekerültek a napirend­ről. A SZAKSZERVEZETEK sokáig vártak, bizalmat elő­legeztek a balközép kormánynak. Ez a bizalom nem té­rült meg, ezért most azt mondják; elég. Ez a legfonto­sabb-, amiről a gyárakban, hivatalokban, intézményekben és közutakon ma négy órára beálló csend beszéL (KS) SALT GENF: Kedden megtartottá* a stratégiai fegyverzet korláto­zásával foglalkozó tárgyalá­sokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség soron le­vő találkozóját Nixon sajtóértekezlete Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: Nixon elnök csalódást oko­zott azoknak, akik valami­lyen fontos bejelentést vár­tak 4 hónap óta első (magyar idő szerint kedden hajnalban megtartott) sajtóértekezleté­től, amelyet az országos rá­képtővfrónkon érkezet Süsüm! Kobajasi (baloldalon), a japán képviselőház szo- cia lista párti tagja ismerteti a honatyákkal az olajbotrány- > nyal kapcsolatos bizonyt lkokat Kiderült, hogy az olajvál- r ságból törvénytelen hasznot bűzlak a monopóliumok — töb- >bek között Japánban it Párizsban szatirikus film készült. Ennek során „a kfnal 'katonák” — a francia fővárosban tanuló ázsiai diákok, mint ‘statiszták — „bevonultak Párizsba”. A kínai nagykövetség ^hivatalosan tiltakozott „A kínaiak Párizsban” című film él­űén. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) dió- és tv-hálózatok élő adás­ban közvetítettek. Negyvenperces sajtóérte­kezletének bevezetőjeként Nixon elnök rövid helyzet- jelentést adott az energia- ellátás alakulásáról, anélkül azonban, hogy tényszerűen alátámasztotta volna azt a bejelentését, amely szerint „az energiaválság már el­múlt, de az energiaproblé­ma még fennáll”. Az ener­giaválságnak „energiaprob­lémával” való átminősítésén kívül az elnök nem nyújtott további vigaszt az amerikai millióknak, akik ezúttal is — kilométeres sorokban — órá­kat várakoztak a benzinku­tak előtt. A sajtóértekezleten elhang­zott 20 kérdés közül 12 az elnök elleni alkotmányos vádemelés eshetőségének, il­letve a Watergate-ügy más vonatkozásainak témaköré­ben mozgott. Nixon elnök csupán két vonatkozásban szolgált vi­szonylagos újdonsággal: 1. Ezúttal először személyesen is megerősítette, hogy saját értelmezése szerint ellene történő alkotmányos vád­emelésre csakis büntetőjogi értelemben büntetendő cse­lekmény szolgálhat alapul. Véleménye szöges ellentét­ben áll a képviselőház jog­ügyi bizottságának a múlt héten közzétett irányelveivel, amelyek szerint az alkotmá­nyos vádemelésre okot ad­ható cselekmények köre sem­miképpen sem szűkíthető le a köztörvényi bűncselekmé­nyekre. 2. Határozottan le­szögezte, hogy vélemény» szerint „nincs alap a vád­emelésre” és — mint hang­súlyozta — „nem száraitok arra, hogy vád alá helyez­nek”. Az elnök hasonló határo­zottsággal jelentette ki, hogy még akkor sem hajlandó le- ■ mondani elnöki tisztségéről, ha (amint ezt az egy hete lezajlott michigani pótvá­lasztás kimenetele is jelezte) az előjelek arra mutatnának, hogy a republikánus I pártra „katasztrófális vereség” vár az ősszel esedékes kongresz- szusi választásokon. A „michi­gani üzenettől” megriadt re­publikánus törvényhozóknak Nixon azt tanácsolta, hogy' „a béke és a gazdasági vi­rágzás” témájára alapozzák választási kampányukat, mert szerinte „ez és nem a Watergate lesz a választások főkérdése”. ■ Kissinger legújabb közel- keleti misszióját érintő kér­désekre válaszolva az elnök kijelentette, hogy a szíriai— izraeli haderőszétválasztás ugyan „nincs közvetlenül összekapcsolva” az arab olaj­embargó feloldásával, de" el­ismerte, hogy a „megállapo­dás létrehozása jótékony ha­tással lenne az embargó kér­désének rendezésére is”. Az elnök hozzátette: „további előbbre lépés a békerende­zés terén elősegítené a hala­dást az olajembargó ügyé­ben is. viszont ez utóbbi megoldásának lelassulása le­fékezheti az előrehaladást a békerendezést illetően is. Etióp katonai zendülés Az etiópiai fővárosból ér­kezett jelentések szerint a hadsereg második hadosztá­lya kedden reggel megszáll­ta Eritrea kormányzóság köz­pontját, Aszmara városát. A fellázadt egységek megszáll­ták a város összes stratégiai fontosságú épületeit, és in­tézményeit, köztük a. repülő­teret, s a bankokat is. Addisz Abebában minded­dig nem foglaltak állást hi­vatalosan az eseményekkel kapcsolatban. Oyorslisfa A gépkocsi-nyereménybetétkonvvek 1974. tebruír 25—26-i sorsolásáról Szlrájklitillam JVyugat-Európában A múlt év novemberétől túlóra megtagadásával, 1973. február 10. óta pedig munka- beszüntetéssel küzd Nagy- Britannia 270 ezer szénbá­nyásza az infláció leküzdé­séért, a magasabb berekért. A bányászokkal szolidaritást vállaltak a szállítómunkások, a mozdonyvezetők és a gáz­gyári munkások is. A nyugatnémet közalkal­mazottak (közlekedési, köz- tisztasági, postai és rendőr­ségi dolgozók) február 11-éii kezdtek béremelési sztrájk­ba, amelynek során sikerült 11 százalékos béremelést ki­harcolniuk. A fémipar dolgo­zói 15—18 százalékos bér­emelést követelnek a mun­káltatók 8,5 százalékos aján­latával szemben. A dolgozók múlt év végi megmozdulásai idején az NSZK-ban dolgozó 2,5 millió vendégmunkásból 150 ezer veszítette el a mun­kahelyét. Erősödik a szakszervezeti mozgalom Olaszországban. Ennek jele a február végére hirdetett általános politikai sztrájk is. A szakszervezeti mozga­lom a legtöbb európai or­szágban már a XIX. század­ban kialakult, az önsegélye­ző pénztáraktól a XX. szá­zadban eljutott az egységes, országos szakmaközi közpon­tokig. A 49-es évekig a szak- szervezetek elsősorban Euró­pában működtek. 1945. után a Szakszervezeti Világszö­vetség keretében rövid idő­re létrejött az európai szak- szervezetek egysége, amely az imperialista hidegháborús politika következtében az év­tized végére felbomlott. Franciaországban és Olasz­országban a baloldali erők befolyása következtében osz­tályharcos szellemben folyt a szakszervezeti munka. A más országok mozgal­*914, február 21* fßerda mainak élére kerülő re­formista szakszervezeti ve­zetők a munkaadókkal és az állammal való együttműkö­dés új formáit alakították ki. A hatvanas évektől a dolgo­zó tömegek a napi gazdasá­gi követelések mellett a mo­nopóliumokkal szembeni ha­tározottabb fellépést, a mun­kanélküliség megszüntetését, az infláció megállítását, a szakszervezeti jogokat korlá­tozó törvények megszünteté­sét és mélyreható szociális reformokat követelnek. Ezt a törekvést jelzi a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű országok szakszervege tej közötti kapcsolatok fejlesz­tése. Ennek szellemében jött létre az európai szakszerve­zeti konferencia előkészíté­se az év elején Genfben. A földrészünk szervezett dolgozóinak száma 150 mil­lió, amely különböző szak- szervezeti központhoz tarto­zik. A legnagyobb taglétszá­mú szervezet az 1945. októ­ber 3-án Párizsban alakult Szakszervezeti Világszövet­ség. 116 millió európai dol­gozót képvisel, 6 millió a nyugat-európai, Uű millió tag pedig a szocialista orszá­gok szakszervezeteihez tar­tozik. Prograjában a szak- szervezeti jogok chartája, szolidaritási alap létrehozása, társadalombiztosítási charta, a dolgozó ifjúság és a nők követelései, az analfabétiz­mus elleni harc, a szakkép­zés. a szolidaritási akciók, valamint a szakszervezeti ká­derképzés szerepel. A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége a Marshall-tervet támogató brit, holland és amerikai szakszervezetek kezdeménye­zésére 1949. december 7-én alakult Londonban. A Nyu- gat-Európában működő szer­vezetei 26 millió tagot tömö­rítenék. Feladatának a dol­gozók jogainak érvényesíté­sét tekinti a vállalatokkal és az állammal való kapcsola­tai révén, az adott társadal­mi-gazdasági rendszer kere­tein belül A Munka Világszövetsége Nyugat-Európában 4 milliós taglétszámmal rendelkezik. 1920-ban alakult Keresztény Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége néven. A mai ne­vét 1968-ban vette fel. Kez­detben az 1891-ben kiadott Rerum Novarum pápai en- eiklika alapján állt, csak a munkások és a tőkések egy­másrautaltságát hirdette. Az utóbbi időben a szakszerve­zetei egyre inkább világi jel­leget öltöttek, az osztályhar­cos szakszervezetekhez köze­ledve, gyakran közös akciók­ban vesznek részt velük. Az autonóm szervezetek­hez 4 millió szervezett do! gozó tartozik. . = zmu ­Az Országos Takarékpénz­tár a gépkocsi-nyeremény- betétkönyvek 51. sorsolását február 25—26-án Budapes­ten, a Keleti László Űttöró- házban tartotta meg. A Bu­dapesten váltott betétköny­veket 25-én, a vidéken vál­tott betétkönyveket pedig 26-án, délelőtt sorsolták. A sorsoláson azok a 10 000 és 5 000 forintos betétköny­vek vettek részt, amelyeket 1973. október 31-ig váltottak és 1974. január 31-én még forgalomban voltak. A két­napos húzáson összesen 615 gépkocsi talált gazdára. Az 5 000 forintos betétkönyvekre 431 darab, a 10 000 forinto­sokra 184 darab autó jutott Alább adjuk a megyénk­ben váltott betétkönyvek nyerőszámait 10 000 Ft összegű betét­könyvek: 9 013 543 Moszkvics 412 9 021 033 Trabant Lim. 9 012 108 Trabant Lim. 9 021 447 Moszkvics 412 9 021 796 Wartburg Lim. 9 024 505 Moszkvics 412 9 026 178 Zsiguli 5 000 Ft összegű betétköny vek: 9 502 360 Polski Fiat 1500 9 504 109 Zaporozsec 9 513 402 Zaporozsec 9 543 176 Trabant Lim.' 9 549 435 Moszkvics 412 9 550 890 Zsiguli 2 101 9 551 664 Moszkvics 412 9 556 658 Zsiguli 2 101 9 561 214 Trabant Lim. 9 568 525 Wartburg Lim, 9 573 691 Zaporozsec 9 575 189 Zaporozsec 9 575 365 Zaporozsec 9 575 734 Dacia 1 300 9 579 081 Moszkvics 412 STOP* Használt autók vétele eladása BIZOMÁNYI ÉRTÉKESÍTÉSÉ A ES nipriuir TELEPEN: Debrecen, Balmazújvárosi út 3. Nyitva: 8-tól 15 óráig, szombaton 8-tól 12 óráig IZIAND 935 Írország 9500 NAGY­BRITANNIA HOUAII. DIA DANII NORVÉGIA SVÉD­ORSZÁG FINN­ORSZÁG NSZK 98800 9550 98*0 9580 92200 9600 »6500 9 1000 ©560 9 800 9300 ® 300 9150 91000 BELGIUM 9850 ®S00 FRANCIA ORSZÁG LUXEM­BURG SVÁJC OLASZ­ORSZÁG AUSZTRIA GÖRÖG­ORSZÁG CIPRUS ü 2400 932 9440 *3500 91500 9300 it 40 • 800 ® 500 © 7 9400 92650 925 TÖRÖK* ORSZÁG 9300 x Nincs adat 3500 A szakszervezet taglétszáma ezer főben » A Szakszervezeti Világszövetség tagszervezet» • A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének tagszervezet? » A Munka Világszövetségének tagszervezet* Autonóm

Next

/
Thumbnails
Contents