Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-03 / 28. szám

AHOL MÉQ

TÉL VAN...

A meteorológiai jelentés semmi biztatót nem ígér. az előrejelzés szerint egész nap nulla Celsius fok felett lesz a hőmérséklet. A gépkocsi szélvédő üvegét is eső permetezi, a jelek szerint bán- kúti látogatásunk semmi jó- •val nein kecsegtet. Pedig mi a lelet keressük. Hogy aggodul maskodásunk nem egyedülálló, azt a turistaház ve- 7. lője, Várkonyi Miklós is bizonyítja. A turistaház egyik törzsvendége, aki. éveli óta rendszeresen jár síelni a Bük-iennsíkra, legutóbb pironkodva vitte magával silé- reit: mit szólnak az emberek, ha látják, hogy ilyen időben síelni megyek. Nos, az emli- 1ett vendég nem bánta meg, hogy nem. lécek nélkül vágott az útnak. Bánkút környékén a hegyoldal még őrzi a havat. Igaz, a fehér lepel egyre vékonyabb, s ha nem kap „utánpótlást” a felhőkből, bizony hamarosan alkalmatlanná válik a szép télj sport űzesére.

Síelő

tanai jel öltek

A bánkúti turistaház 53 férőhelyének csaknem a felet az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola másodéves testnevelés szakos hallgatói, valamint tanáraik foglalják él. Hagyomány már, hogy az egriek Bánkúton tartják minden évben a 8—9 napos si- tanfolyamot, amely szerves része a testnevelő tanárok képzésének. Magam is itt ismerkedtem meg nehány esztendővel ezelőtt a sízés alapelemeivel. Azóta többször meglátogattam már a sítábort, amit azonban most tapasztaltam, az elért a szokásostól , kellemesen meglepő volt szamomra,

— Lényegesen fejlődött Bánkút kprnyéke — tájékoztat Markos Tibor docens, a főiskolai sítábor vezetője. — A bánkúti síklub vezetősége, személy szerint Molnár Adorján elnökhelyettes jóvoltából kedvezményesen használhatjuk L nemrég átadott sífelvonót. így a hallgatók már az első két-három napon többet sajátíthattak el az ismeretanyagból, mint a korábbiakban a táborozás teljes időtartama alatt. Pedig a csoport összetétele hasonló az ezt megelőző évekéhez. A 22 lány és 12 fiú közül egy sem vett még részt rendszeres síoktatásban, legtöbbjük most kötött először lécet a lábara. Versenyszerűen atlétizálnak, labdajátékokat űznek, vagy tornásznak, de akad közöttük OB Ires vízilabdázó és úszó is. Az itt eltöltött napok alatt meg kell tanulniuk a támasztott ívelést, a futó- mozgást, el kell jutniuk a terepakadályok bizonságos leküzdéséig. Ezenkívül az elméleti órákon a többi téli sporttal, úttörőtáborok szervezésével, túrák, kirándulások vezetésével is megismerkednek.

Elmélet és gyakorlat együtt

Ottjartunkkor nyolctol kilenc óráig dr. Péntek László, a tabor orvosa tartott egészségügy i ‘előadást. Ismertette a hallgatókkal a túrákra való felkészülés követelményeit,, A gyerekek öltözködésére, táplálkozására, a táborozás esetleges higiéniai problémáira éppúgy figyelnie kell a tanárnak, mint ahogyan, ha baleset történne, a tanárnak

misig

1974. február vasárnap

Kapuvári Csaba, (balra), a Tanárképző Főiskolák spartakiádján lólengés ben szerzett aranyérmet. Felvételünk. tanúsága szerint a sílécekkel is jól bánik az aranyérmés tornász.

kell elsősegélyben részesítenie a sérülteket.' Egyszóval hasznos, szükséges tanácsokat kaptak a főiskolások az előadótól.

S hogy a táborozások vezetéséhez valóban sokoldalú ismerettel kell rendelkeznie e tanárnak, hogy meglepetések ne érjék és váratlan helyzetekben is tudja, mit kell tennie, az hamarosan kiderült Gyakorlati foglalkozással folytatódott a program, magam is kipróbálhattam, milyen kellemes dolog a sífelvonó, népszerűbb ne- vén a „jójózás”, vidáman, kipirulva, önfeledten siklottunk a hegyoldalban, néha „közelebbről is” érzékelve milyen a havas lejtő. Aztán egyszerre köd lepte el a környéket, majd amilyen gyorsan jött, oly hirtelen fel is szakadt a mindent homályba borító szürkeség. Aki nem észlelte, nem érzékelte még,1 milyen meglepetésekkel szol- : gál néha a természet, az bi- ; zony könnyen zavarba jön. Ezért jó az elmélet és gyakorlat ilyen összefonódása, mint amire ez a táborozás lehetőséget ad. Persze, az: sem mindegy, hogy milyen a hangulat. Nos, a hallgatók nem mennek a szomszédba ! vidámságért. A két vízilab-: dázó például „Egri vízzel” tréfálta meg társait, — s a ! húsz literes Akarnia tartalma jó ideig lázban tartotta a hí-: székenyebbeket... Jut idő a . tanulás közben pihenésre és: szórakozásra is. A friss, tiszta hegyi levegő jobb étvágy- gerjesztő a gyógyszereknél, de a hallgatók egyáltalán nem panaszkodnak az ellátásra. Bőséges mennyiségű, ízletes étel kerül az asztalokra, s legalább olyan gyorsan tűnik el onnan, mint amilyen hirtelen felszakadt a köd a hegyoldalban. A táborozás utolsó két napján sífutásban, majd lesiklásban versengenek a résztvevők, a búcsúesten pedig a saját maguk által összeállított és előadott vidám műsor zárj a a programot.

Bánkút,

„feJfede?ése"

A turistahaz vezetőjétől, Várkonyi Miklóstól megtudtuk, hogy ezen a télen alaposan megnövekedett Bánkúton a forgalom. A közel- múltban.hét lesíklópályát és két új felvonót avattak, melyekkel hóban szűkölködő hazánk legjobban kiépített sibázisává lett ez a környék. A fokozott érdeklődés bizony nehéz feladat elé állítja a turistaház vezetőjét. Az épület befogadóképessége már most szűkösnek bizonyult, és még inkább kevés lesz a hely, ha 1974-ben elkészül Miskolc felől a bekötő út. Fejleszteni kellene

vízellátást is, de pillanatnyilag erre nincs megfelelő anyagi fedezet Hogy a figyelem egyre inkább Bánkút felé fordul, ezt igazolja, hogy itt is működésbe lép a meteorológiai szolgálat és hallhatunk Bánkúiról rendszeres hójelentést. Ezenkívül az elmúlt nyárhoz hasonlóan idén ismét építőtábort szerveznek a sípályák gondozására és a sielési lehetőségek további bővítésére.

Végezetül egy érdekesség. Várkonyi Miklós a közelmúltban levelet kapott egy „aktív” síelőtől, aki arra kérte, írja meg neki, milyen lesz a hó márciusban Bánkúton. Természetesen erre a kérdésre nem lehetett választ adni. De azt több éves tapasztalat biz lyítja, hogy a Bükk-fennsíknak ez a része sokáig tartja a havat

Még jő, hogy végre felfedeztük. ..

Virágh Tibor

Tíz éve Jelent meg a Magyarország

Ezen a héten a MAGTAR- ORSZAG olvasói az első oldalon az 523-as számmal találkoznak. Ez a szám azt jelenti: 523. hete, tíz esztendeje tájékoztat a nagyvilágról és a házáról aMAGYAli- ORSZÁG. r

Ebben a számban a többi között a legfrissebb közel- keleti fejleményekről, a nemzetközi békemozgalom harcának új szakaszáról, a

nyugat-európai kommunista pártok müncheni értekezleterői, Grivasz tábornok haláláról, a száz napi válság után megalakult török kormányról, hazai témák közül pedig a mezőgazdaságnak adott hitelek hasznáról, a háromperces telefonidő hátteréről és a Körszínhóz új évadjáról írnak a Magyar- ország munkatársai.

Jubileumra készül a GTE

Jubileumra készül a Gépipari Tudományos Egyesület, az évforduló méltó megünneplése foglalkoztatja az egri szervezetet. Több más mellett erről esett szó a legutóbbi elnökségi ülésen is, amelyen bejelentették, hogy április 5—12. között gépipari

hetet rendeznek a megye másik két szervezetével, a gyöngyösivel es a sirókival együttműködve, gazdag programmal. A műsorról egyébként rövidesen bővebb tájékoztatást is ad majd a szervezet legközelebbi híradója.

Lukács Pál és Esztá Zsuzsa kamarahangversenye Egeiben

Az Országos Filharmónia bérleti sorozatának második kamarahangversenyére , kerül sor február 5-én Egerben, az Állami Zeneiskola Bartók- termében. Az este hét órakor kezdődő hangverseny

két művésze, Lukacs Pál (mélyhegedű) es Esztó Zsuzsa (zongora), Dittersdorf-;

Hummel-, Dávid Gyula- és Hi ndemith-mű veket tolmácsol.

20 05:

A Karamazov testvérek

Magyarul beszélő szovjet film, a tv Orosz klasszikusok című sorozatának legújabb darabja. Ivan Pirjev rendező 1968-ban készítette ezt a filmjét (a sorozatban láttuk tőle.a Félkegyelműt es a Feher éjszakukat), s a film forgatása közben liult meg. Munkatársai fejeztek be a művet. A regény Dosztojevszkij késői műve. Az iszonyú,' sodró történet apa- gyilkosság körül forog. Az apát a törvénytelen féltestvér, az epilepsziás Szemr- gyakov öli meg, de ő-e az igazi bűnös, vagy tálán a legidősebb testvér, Dmitrij, aki már régóta vágyakozott erre a tettre, esetleg a középső, Ivan, aki az egészet kieszelte, és sugalmazta,, sőt szuggerálfa? A négy testvérben Dosztojevszkij egyetlen embert osztott négyfelé, hogy tulajdonságait külön- külön vizsgálja. A főszerepekben Mark Prudkint (magyar hangja Csákányi László), Mihail Uljanovot (Bitskey Tibor), Kirill Lav- rovot (Szabó Gyula), Andrej Mjagkovot (Úri István), Lionella Pirjevát (Csomós Mari) és Valentyin Nyiku- üint (Verebéiy Ivan) láthatjuk.

Egri munkások az óvodákért

Továbbra is szívügyüknek tekintik az egri üzemek és vállalatok dolgozói, hogy a megyeszékhely óvodagondjain az erejükhöz mérten enyhítsenek. Az utóbbi hetek kommunista műszakjain ke« resett pénz öszegét a napokban fizették be az Egri Városi Tanács fejlesztési alapjának számlájára. Az EVIL, az ÉMASZ és a BUBIV egri gyárának dolgozói ezzel újabb nyolcvanezer forinttal járultak hozzá a gyermekintézmények építéséhez. 'A -Textil Nagykereskedelmi Vállalat szőnyegeket, törülközőket vásárolt a kommunista műszak összegéből, ezzel is segítve a leendő óvodák felszerelését.

V^W/W/WWVWWWWWWWWWAAA«AM«AMMAMA«««A«««A«A««AAAAAAA»a****aaaaaaaaaa.aa.*...*...*..... - - - - - - - - - -,r ' -I-'

JO HANNS EÖSLER:

Fries Andergest, aki a hétvégét egy kis hegyi tó partján, szállodában töltötte, igyekezett gyorsan végezni a reggelivel. Apró szemű, meleg eső esett, a tó világoszöld vize csendesen hullámzott, egy szenvedélyes horgász ennél jobb időt el se képzelhet.

Már éppen kifelé indult, amikor odalepett hozza egy fiatal lány:

— Nem vinne el magával horgászni, Andergest úr'f

— Szívesen, kisasszony.

A fiatal hölgy ajánlata nem okozott különösebb örömet Andergestnek. Csak - annyit tudott róla, hogy Gittának hívják. Előző este néhányszor felkerte táncolni, de szinte csak azért, mert a mellette levő asztalnál ült a szüleivel. Azoban jólnevelt fiatalember volt, így nát elmosolyodott és azt mondta:

— Szívesen, kisasszony.

Már második órája ültek

a csónakban.’ A tó felszíne alig moccant. Körös-körül néma csend, a csónakban hallgatás. Végül is Andergest törte meg a csendet:

— Szeret horgászni?

— Ugyan. Nem, tudok ennél undokabb dolgot elképzelni.

— Hát akluyr...?

— Mit csodálkozik, Andergest? — Gitta elmosolyodott. — Tényleg azt képzeli, hogy azért jöttem magával, mert szeretek horgászniz '

— Természetesen.

Gitta fólresimította a homlokába hulló hajfürtöt.

— Csodalatos ember maga, Andergest, tetszik nekem. Lehet, hogy ért a horgászathoz, de ami a nőket illeti, tökéletesen analfabéta.

Andergest komoran húzta ki a horgot, megnézte és visz- szadobta a vízbe.

— És most úgy gondolja, — kérdezte gúnyosan, — hogy ezután a hízelgő vallomás után...

—Én semmit se gondolok, de a mama azt hiszi.

— A mamája?

— Igen. Tudja, nincs tehetségem a tanuláshoz. Nem érzek kedvet a hivatali munkához se. így hát a mama elhatározta, hogy minél előbb férjhez ad. Ezért is jöttünk erre az üdülőhelyre. A lathatáron feltűnt ön és rögtön megtetszett a mamának. Sót, nagyon is. Maga gazdag ember, mi pedig szegények vagyunk. Mi van abban csodálatos, hogy a mama megparancsolta, menjek el magával horgászni?

Andergest csodálkozva pillantott Gittára:

— Meglep az őszintesége.

— Kár csodálkoznia.

— Miért?

— Mert ha egyetértenék a mama tervével, akkor nyilván hallgatnék róla.

— Nem tetszem magának?

— Ellenkezőleg, nagyon is tetszik, — mondta Gitta. — Az első perctől kezdve tetszik. Azt viszont nem hiszem, hogy valaki azért fog feleségül venni egy lányt, ■mert az egyszer elment vele horgászni. A marna nézetei teljesen elavultak. Ennek ellenére a mama kidolgozta a tervet. Látja azt az öreg fát a parton? Ott ül a bokrok közt a mama. Mindent figyel. Es ott a kádasban van egy kis kunyhó. Oda bújt el a papa. Ha nem történik semmi köztünk, akkor pontosan tizenkét oralcor a vízbe kell ugranam. Maga természetesen utánam ugrik, kihúz, én szorosan átölelem, ebben a pillanatban csónakon már itt is a papa, a szituáció teljesen egyértelmű, érti mar?

— De hat akkor miért meséli el nekem?

A lány arcan árnyék futott át:

— Mert én másképp képzelem el a boldogságot... Lehet, hogy nagyos ostoba vagyok, de hiszek a szerelemben.

És könnyedén elpirult.

— Kár — mondta Andergest.

— Miért?

— Lehet, hogy sikerült volna a terv.

—- Hazugsággal? Soha!

Andergest magához húzta

a lányt.

— Megörült? És ha meglát a mamám?

Andergest gyöngéden szájon csókolta.

— A mamát meg kell hagyni abban a hitben, hogy terve sikerült, örülök, hogy végre egy becsületes lányra találtain. És ha nem nevetsz, ki, drágám, akkor arra kérnélek, légy a feleségem,..

A hotelben a család már türelmetlenül várta Gittát. El nem tudták képzelni, hová lett. A mama már jó néhányszor kiment a terraszra.

.Végre a sövény mögött feltűnt a lány kék ruhája.

Az anya elébe sietett:

— Nyugtalankodtunk miattad, kislányom. Hol jártál?

— A tavon. Andergesttöl horgásztam.

— Andergesttel? Azzal a fiatalemberrel, alávet tegnap este ta ncoltál ?

— Igen, mama.

— Ö hívott magával?

— En hivattam meg magam. Teljesen beleestem.

Az anya elszömyedt:

— Borzasztónk ezek a mai lányok! Mi meg itt izgulunk apáddal, hogy nem törtent-e veled valami.

— De bizony történt, mama.

— Az isten szerelmére, mondd már!

— Éppen most jegyeztük el egymást.

— Eljegyeztétek egymást? De hiszep csak tegnap ismerkedtetek meg! Hogyhogy ilyen hirtelen?

Gitta ' ragyogott:

— Elmeséltem neki egy történetet. Annyira odavolt tőle, hogy rögtpn megkérte a kezemet.

Fordító tU.

Z. Hering Margit