Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-03 / 28. szám
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1978. évi terv teljesítéséről a népgazdaság fejlődéséről ? (Folytatás aZ 1. oldalról) százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit. A vegyipar volt 1973-ban is «I leggyorsabban fejlődő ágazat. Elsősorban a kénsav- gyártás, a n i trogénm űtrágya- termelés, a kőolajfeldolgozóipar és a műanyagipari cikkek termelése emelkedett. Az építőanyagiparon belül a finomkerámia ipar 19 százalékkal, a mész- és cement- ipar 12 .százalékkal növelte termelését. A cementtermelés 15 százalékkal volt több az 1972. évinél. A termelés növekedése mellett 9 százalékkal nőtt a cementbehozatal is. Az élelmiszeriparon belül több mint 10 százalékkal növelte a termelését a tejipar, a cukoripar, a söripar, a növényolajipar és hasonló mértékben nőtt az ásványvíz-, a szikvíz- és az üdítőital-gyártás. A húsipar termelése az első három negyedévi sertésfelvásárlás visszaesése miatt az előző évi szinten maradt. Az év első felében előforduló húsellátási nehézségek a II. félévben fokozatosan megszűntek. Néhány fontosabb iparcikk termelése Az 1973. évi Az 1973. évi tény tényleges , menyaz 1972. cin nyiség százalékában Villamos energia, milliárd kwö 17,6 108 Szén, mlliió tonna 26.8 104 Kőolaj, millió tonna 2.0 m Földgáz, milliárd köbméter 4.8 118 Benzin, millió tonna 1.3 109 Fűtőolaj, millió tonna 2.9 104 Gázolaj, millió tonna 2.8 117 Hengerelt acél, millió tonna 2,3 103 Bauxit., millió tonna 2,6 tto Timföld, ezer tonna 953,1 129 Cement, millió tonna 3.4 115 Húzott síküveg, millió négyzetre,.. 9,3 97 Kénsav, ezer tonna JV itrogenműtrágya (hatóanyagban> €47,8 114 ezer tonna 403,6 108 Műanyagok, ezer tonna Szintetikus alapú vegyi szálak, 111,7 az ezer tonna 9,6 146 Autóbusz, darab 7781 112 Tehergépkocsi, dömper, darab Televízió, ezer darab 2825 61 353.0 101 Hűtőszekrény, ezer darab 371,2 112 Pamutszövet. millió négyzetméter 346.3 in Kötöttáru, ezer tonna 16,0 109 Cipó, millió pár 41,2 111 Hús, ezer tonna 395,3 92 Vaj. ezer tonna 22,3 12 6 Sajt, ezer tonna 27,9 152 Sör, millió hektoliter 3,8 US Beruházás — építőipar 1973-ban a népgazdaság szocialista szektorában 106,4 . milliár forintot fordítottak beruházásra, kevesebbet az éves tervben előirányzottnál. A beruházások összege folyó árakon 3 százalékkal, ezen belül a központi döntési körbe tartozóké 1 százalékkal, a vállalati-szövetkezeti döntésieké 5 százalékkal volt több az előző évinéL összehasonlítható árakor a beruházások volumene megegyezett az 1972. évivel. Az ipar fejlesztésére több mint 40 milliárd forintot fordítottak, mintegy 700—800 millió forinttal többet az egy évvel korábbinál. A kommunális beruházások majdnem 2 milliárd forinttal, kb. 26 milliárd forintra emelkedtek Nőtt a szállítás-hírközlés valamint a kereskedelem beruházásainak összege is. A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a vízgazdálkodás beruházásai együttvéve megközelítették a 20 milliárd forintot, az 1972. évi szintet azonban nem érték el. Az üzembe helyezett beruházások értéke 98 milliárd forint volt, folyó árakon 4 százalékkal több az előző évinéL Az egyedi nagyberuházások közül nem fejeződött be a mohácsi farostlemezgyár fejlesztése, és csak részlegesen kezdett termelni néhány más ipari, létesítmény is. Elmaradt a tervezettől a. telefonhálózat bővítése, a. kórházi ágyak számának növekedése. A befejezetlen beruházások állománya 8 milliárd forinttal nőtt, és az év végén elérte a 10 milliárd forintot. Az országos építési-szerelési tevékenység a tervezett 3,5—4 százaléknál valamivel kisebb mértékben, kb. 3 százalékkal emelkedett. Ezen belül az állami építőipari vállalatok és a szövetkezetek 5 százalékkal több, az építőipari közös vállalkozások és a házilagos építőipari szervezetek kevesebb munkát végeztek, mint az előző évben. Valamelyest javult az építőipari munkák koncentrál t- sága: az év végén a kivitelezés alatt álló építmények száma 6 százalékkal kisebb, értékük 6 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel azelőtt. A visszautasított építési igények tovább csökkentek. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak évi átlagos száma 360 000 volt, 2 százalékkal több az 1972. évinéL Az építőipari munkások száma (199 000 fő) lényegében nem változott, az egy építőipari munkásra jutó építőipari termelés 5 százalékkal meghaladta az előző évit Az építőipari tevékenység korszerűsödött Nőtt a köny- nyűszerkezetek alkalmazásával készített építmények száma és aránya. Az állami építőipari vállalatok az átadott lakások 60 százalékát házgyári, illetve panelos technológiával készítették. 1973-ban 85 000 lakás épült, a tervezettnél 4000-rel több. Az állami erőből épített lakások száma majdnem 3000- rel elmaradt az előirányzattól, a magánlakás-építés jelentősen (7700-zal) meghaladta azt A lakosság építkezéseit az állam újabb jelentős kedvezményekkel segítette elő. Mezőgazdaság — vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése — az előirányzott 1— 2 százalékkal szemben — kb. 5 százalékkal nőtt; a növénytermelésben 6—7 százalékkal, az állattenyésztésben 2— 3 százalékkal. A termelés növekedése a nagyüzemekben — az állami gazdaságokban és a tsz-ek közös gazdaságaiban — 7—8 százalék, a háztáji és kisegítő gazdaságokban 1—2 százalék volt. Kiemelkedő volt a búza, a kukorica és a szőlőtermelés. Búzából 10 százalékkal, kukoricából 7 százalékkal termett több, mint az előző évben. A bor termelése 21 százalékkal volt nagyobb az 1972. évinéL A burgonyatermésmennyisége — főleg a kisebb vetésterület, folytán — 11—12 százalékkal csökkent, a hiányt import pótolja. Gyümölcsből több, zöldségből ugyanannyi, cukorrépából kevesebb termett, mint egy évvel azelőtt. Néhány főbb mezőgazdasági termék termés* mennyisége és termésátlaga Tsrméamenny, mi!! torma J87J 1973 Bii-a 1,1 <f,$ Kukorica 5.5 5,0 Cukorrépa 3,9 2,t Burgonya 1,3 1,3 Bor, millió hl 5,0 8,J Termését!., g/ha Búza 31,0 3 í,S Kukorica 33,8 40,5 Cukorrépa 370, r 397,0 Burgonya . 119,9 W9.3 A szarvasmarha-állomány a néhány éve tartó csökkenés után 1973-ban kb. 2 százalékkal emelkedett, és az év végén 1 930 000 volt. A tenyésztés szempontjából kedvező, hogy a tehénállomány ennél valamivel nagyobb mértékben, 2.6 százalékkal nőtt. A vágómarha- és a tejfelvásárlás 14—14 százalékkal haladta meg az 1972. évit. A sertésállomány az év végén 3 millió darab volt, 17 százalékkal több az előző év véginél. A kocák száma 22 százalékkal emelkedett. A vágósertés- felvásárlás 14 százalékkal elmaradt az 1972. évitől. A mezőgazdasági aktív keresők — elsősorban a tsz-ta- gok — száma 1973-ban tovább csökkent. Az aktív tsz- tagok száma az év végén kb. 550 000 volt, mintegy 28 000 fővel, 5 százalékkal kevesebb az egy évvel azelőttinél. Kevesebben dolgoztak az állami gazdaságokban is. A tsz-al- kalmazottak szama kb. 117 000 volt, ugyanannyi, mint az előző évben. A mezőgazdasági üzemek az év folyamán 6 500 traktort, 1 400 kultivátort, több mint 1 600 gabonakombájnt stb. szereztek be. A műtrágyafelhasználás 17 százalékkal nőtt és egy hektár szántó-, kert-, szőlő-, gyümölcsös területre — hatóanyagban — 215 kg jutott. Az öntözött terület 310 000 hektár volt, 16 százalékkal nagyobb az 1972. évinéL A korszerű termelési rendszerek a termelés mindkét fő ágában tovább terjedtek. A nagyüzemi gazdaságokban a kukorica-vetésterület 30' százalékán, a cukorrépa-terület 20 százalékán a termelés zárt termelési rendszerben valósult meg. Folytatódott a szakosított állattenyésztő-telepek létesítése és az állami gazdaságok és a szövekezetek több mint 500 szakosított szarvasmarha-, sertés- és baromfitelepen folytattak iparszerű termelést. Folytatódott az árvízvédelmi vonalak korszerűsítése és a lakosság közműves vízellátásának bővítése. A Kiskörei Vízlépcső üzembe helyezése a Tiszántúl öntözésének további fejlesztését teszi lehetővé. Szállítás — hírközlés A közlekedés az év folyamán mind a szémély-, mind az áruszállítási igényeket kielégítette. Az utasok szárna 2 százalékkal, az elszállított árúk mennyisége 4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A szállítások lebonyolításában — a tervnek megfelelően — nőtt a közúti közlekedés aránya. A vasúti szállításban, új villamos- és Diesel-mozdonyok üzembe állításává L a korszerű vontatás aránya az előző évi 80 százalékról 83 százalékra emelkedett. A vasúti személykocsik befogadóképességének növelése és a vasúti utazások számának csökkenése mérsékelte a zsúfoltságot. Bővült a vasút teherszállító kapacitása, nőtt a villamosított és a kettős vá- gánypárú vonalak hossza, folytatódott a vasúti pályák korszerű biztosító berendezésekkel való ellátása. A közúti távolsági személyszállítás fejlesztésére 605 új autóbuszt állítottak forgalomba és 14 újabb helységet kapcsoltak be az autóbuszhálózatba. Az év végén a települések 98 százaléka volt az autóbuszközlekedésbe bekapcsolva. A személygépkocsi-állomány 70 000 darabbal nőtt és az év végén elérte a 410 000 darabot. Az állomány 94—95 százaléka, több mint 380 000 személygépkocsi a lakosság tulajdonában volt. A közúti hálózat fejlesztése során elkészült többek között az M—7-es autópálya Székesfehérvárig, a 4. sz. főútvonal ceglédi szakasza mintegy 30 km-es új nyomvonalon, a Nyíregyháza—?.é - hony közötti felújítás stb. Az év végén átadták a forgalomnak az újjáépített medve! közúti Duna-hidat. A helyi személyszállításban a villamosokon utazók szánna csökkent, az autóbuszokon és . a metrón utazóké emelkedett. Metrón — a teljes kelet-ryu- gati vonal üzembe helyezése után — naponta 500 ezren utaztak. kétszer- annyian, mint 1972-be a. A hírközlési hálózat fejlesztését szolgálta a mikrohullámú összeköttetes kiépítése Győr—Pozsony, Budapest—■ Pécs, Budapest—Miskolc— Tokaj között. Pécsett elkészült és március óta működik egy 20 kw-os, a II. program vételét biztosító tv-adó. A telefonhálózat a budapesti, újdiósgyőri és ceglédi központokkal, 12 000 állomással bővült. Az év végén 90 helység — 19 város és 71 község — volt bekapcsolva a távhi- vásos rendszeri ' ' 8 helycéggel több, mint egy évvel azelőtt Külkereskedelem 1973-ban a külkereskedelmi forgalom 66 százalékát a szocialista országokkal, azon belül 63 százalékát, a KGST- országokkal, 34 százalékát a Szovjetunióval bonyolítottuk le. A terv az 1973. évre a szocialista országok viszonylatában — az államközi szerződésekben vállait kötelezettségeket figyelembe véve — a kivitel és a behozatal 7—7 százalékos növekedésével számolt Ténylegesen az export 15. százalékkal, az import 5 százalékkal nőtt Az exportterv túlteljesítése és az importtervtől való elmaradás főleg gépipari termékekből származott. A nem szocialista országok viszonylatában — folyó devizaárakon — a kivitel 24 százalékkal, a behozatal 18 százalékkal nőtt Az exporton belül mind az ipari, mind a mezőgazdasági termékek kivitele számottevően emelkedett Az importon belül a gépbehozatal csökkent, a többi árucsoporté meghaladta az egy évvel azelőttit. A végbement áremelkedéseket nem számítva az export a tervezettet meghaladóan, kb. 11 százalékkal, az import az előirányzottnál kevésbé, kb. 3 százalékkal emelkedett. Az év folyamán rubelelszámolásokban a tervezettet és az előző évit meghaladó kiviteli többlet keletkezett. Az egyenleg dollárelszámolásokban as aktiv volt, az előző évi-és a tervezett behozatali többlettel szemben. Foglalkoztatottság — jövedelmek — fogyasztás 1974. január elsején az aktív keresőik száma a népgazdaságban 5 080 000 volt, kereken 20 000 fővel. 0,4 százalékkal több, mint az előző ev azonos időpontjában. A keresők száma kisebb mértékben emelkedett, mint a korábbi években. Június, Hői az államigazgatásban, a kutatóintézeteknél és más munkakörökben mintegy 155 000 dolgozó munkaidejét csökkentették. Érzel az 1968 óta munkaidő-csökkentésben részesülők szama meghaladta a 2,3 milliót, az összes munkások és alkalmazottak 60 százalékát. A brigádmozgalom fejlődésének eredményeként az állami szektorban mintegy 1,5 millió dolgozó vett részt munkabrigádokban, túlnyomó részük, kb. 1,3 millió fő a szocialista brigádmozgalomban. A munkaverseny- mozgalomban számosán értek el kiváló eredményeket és kaptak kitüntetést. 1973-ban a lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme 4.5—5 százalékkal volt magasabb az előző évinéL Az állami iparban és építőiparban dolgozó munkások reál-, bére és reáljövedelme a márciusi béremelések következte, bon az átlagot , meghaladóan nőtt. Az állami iparban a munkások havi átlagbére 2443 forint volt, 10,8 százalékkal magasabb, az épftő- , iparban 2307 forint, 8 százalékkal magasabb az előző évinél, A többi ágazatban foglalkoztatott munkások, valamint az alkalmazottak havi átlagbére ennél kisebb mértékben emelkedett.. A fogyasztói árak emelkedését Is figyelembe véve a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére átlagosan 2.5— 3 százalékkal, ezen belül az állami iparban és építőiparban dolgozó munkásoké 6.5— 7 százalékkal volt magasabb az 1972. évinéL Jelentősen növelte a lakosság reáljövedelmét a természetbeni és pénzbeli társadalmi juttatások emelkedése. A pénzbeli társadalmi juttatások összege a béreknél jóval gyorsabban. 19 százalékkal nőtt. A családi pótlék ösz- szege kb. 30 százalékkal emelkedett, ami nagyrészt a tejáremelés kompenzálására gyermekenként folyósított összeg havi 50 forintos emeléséből adódott A kifizetett nyugdijak összege 20 százalékkal volt nagyobb az 1972. évinéL Az év végén a nyugdíjasok száma 1 683 000 vol t, 75 000-rel több, mint egy évvel korábban. Emelkedett a nyugdíjak havi átlagos ösz- szege is. Az év elején a szokásos 2 százalékos nyugdíj-' emelésen túlmenően a tej és tejtermékek áremelése miatt nyugdíjanként további havi 50 forinttal növelték a nyugdijakat A fogyasztás jelentős részét képviselő kiskereskedelmi forgalom. értéke , folyó árakon 177 milliard forint volt, 15,1 milliárd forinttal, 9,4 százalékkal több, mint 1972-ben. összehasonlítható árakon számolva az összes forgalom 5,7 százalékkal emelkedett Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása — ugyancsak összehasonlítható árakon — 3,6 százalékkal, a ruházati cikkeké 5 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 8,9 százalékkal nőtt. A lakosság által igénybe vett szolgáltatások növekedése kisebb volt, mint az áruvásárlásoké. A parasztság és a kettős jövedelmű háztartások saját termelésből származó fogyasztása nem változott számottevően. Valamennyi tétel figyelembevételével az egy lakosra jutó ösz- szes fogyasztás 4,5—5 százalékkal haladta meg az 1972, évit A takarékbetét-állomany az előző évinél nagyobb mértékben, 7,4 milliárd, forinttal, 14 százalékkal nőtt és az év végén 62. milliárd forint volt. Áralakulás Az ipar termelői árszmvo-' nala 2,5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az élelmiszeriparban 7 százalékkal, a többi ágazatban együttvéve átlagosan 1,4 százalékkal emelkedtek az árak. Elsősorban az exportált termékek ára emelkedett, a belföldön értékesített ipari termékek árszínvonala (élelmiszeripar nélkül) 0,8 százalékkal haladta, meg az egy ■ évvel korábbit Az építőipari árak 3 százalékkal emelkedtek, valamivel mérsékeltebben, mint az előző években. ^ A mezőgazdasági termékek felvásárlási. árszínvonala 8 százalékkal volt magasabb az 1972. évinél. Legnagyobb mértékben a tej és a vágómarha felvásárlási ára emelkedett A szocialista országokkal lebonyolított külkereskede- delemben az áremelkedés nem volt számottevő. A nem szocialista viszonylaté forgalom árszínvonala — a tőkés világpiacon végbemenő áremelkedések következtében — 12—15 százalékkal magasabb volt az előző évinél. Ebben a viszonylatban a behozatal áremelkedése valamivel nagyobb volt, mint a kivitelé. A kiskereskedelmi árak átlagosan 3,5 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel azelőtt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek közül a tej és tejtermékek, az égetett szeszes Italok és a dohányáruk árát az év elején hatósági intézkedéssel felemelték, A zöldségek bolti ára 9 százalékkal, a burgonyáé 6 százalékkal, a gyümölcsé 3 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A többi élelmiszer ára lényegében nem »’változott. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek átlagos árszínvonala — alkoholtartalmú italok és dohányáruk nélkül számítva — 3,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Év közben több iparcikk árát hatóságilag csökkentették: alacsonyabb lett többek között bizonyé* textil- és kötöttáruk, kozmetikai cikkek, műanyagok, az órák, hűtőszekrények, lemezjátszók, magnetofonok stb. ára. i Összességében a ruházati cikkek ára 2,4 százalékkal, a vegyes iparcikkeké I, 8 százalékkal emelkedett, mindkét árufőcsoporté kisebb mértékben, mint az előző évben. A kiskereskedelmi árak. a piaci árak és a szolgáltatások áranak változását figyelembe véve a fogyasztói árak — a tervezett kereteken belül — 3,5 százalékba, emelkedtek. Népmozgalom, egészségügyi és kulturális ellát. Az ország népesség' január 1-én 10 49; .'DOG lévőit, 33 000-rel több. n il egy évvel ezelőtt. Az ez lakosra jutó élveszületé ^száma az előző évi 14,7- ől 15.0- re, a halálozásoké 11.4 v II, 8-re emelkedett. A természetes szaporodás 3,2 má kos volt. 1000 éíveszi etett e 33 egy éven aluli h jutott, ugyanannyi, m : ó2- ben. Az orvosok számi - é • végén 25 600 volt, 6!>9 fővel több az egy évvel l-mrább.- nál. A körzeti orvosi iái ozat 60 általános orvosi és 0 > gyér mekorvosi körzettel -< A kórházi ágyak szí .3 5 . ággyal nőtt. A bölcsőde; le- rőhelyek száma az é vegén 45 000 volt, 2200-za! több, mint egy évvel korábban A gyermek gondoz; gélyt az év végén 191 ezren vették igénybe, 6000-re! többen, mint az előző év m Főként társadalmi • > .: f i gás eredményeként, a vezettnél nagyobb ben, tovább bővült a evőd;, hálózat. 100 óvodás gyermek közül 1972- ben 62 gyermek járt óvodába 9inban pedig 66. Az általános és a k pfo- kú oktatási intézmények nappali tagozatain, tanulók száma a folyó tanévbe: az iskolás korúak számának csökkenése miatt — úscso- nyabb, mint az előző -. ben volt. A 6—13 év- cn- kötelesek lényegében v . v mennyien tanulnak. A 14 - 17 évesek 29 százaléka sz-ak- munkásképzésben, 33 szár j léka középiskolai oktatásoan vesz részt. A felsőfokú oktatási intézmények nappalt ! tagozatain 61 500 diák te vul, 3100 fővel több, mint egy '" vei korábban. Tudományos kút- ■ ra több mint 10 milliárd forintot fordítottak, a nemre vedelem közel 3 százak 1973-ban, többek között, befejeződött a Szegedi Bm giai Kutató Központ épite; amelynek teljes bérűi;; költsége meghaladta a 00 millió forintot. 1973. év végéri ezer lak ■ ra 210 televízióelőfizető jutott, kilenccel több, min • '■ évvel korábban. A rádió' >- fizetők száma az előző évre, képest, nem változott mottevöen. A kiadott könyvek száma 6300, példány; fa- ma 03 millió volt, vala ni több mint 1972-ben. Ide-enforgalonr 1973-ban külföldiek T,í millió esetben utaztak vázánkba, ami .13 százaié. ;al több volt az 1972. évinél. A külföldiek 85 százaléka a szocialista országokból éri-: : Az év folyamán mag; ar állampolgárok 2,1 millió km- földi utazást bonyolítottak V 54 százalékkal többet, . az előző évben. A tüagya. állampolgárok 89 százaléka szocialista országokba utazott. Központi Statisitil Hivatal Jöic 1974. február 3* vasam«.
