Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-24 / 46. szám

Megbolydult a boldogi határ Egy évvel ezelőtt, ilyenkor februárban, meglehetősen vi­har előtti légkör uralkodott Boldogon. Rosszul állt a ter­melőszövetkezet szénája, mindenki azért izgult, hogy legalább komoly veszteség nélkül zárják az esztendőt Gyakori vendég volt akko­riban a gazdaságnál a Nem­zeti Bank küldötte éppen úgy,. mint a hatvani tanács több vezetője, akik vala­mennyien jó tanácsokkal, szakmai útbaigazítással szol­gáltak. Azt tűzték célul; el­kerülni a szanálást! Sikerült Most, alig tizenkét hónap múltán pedig már olyan han­gulatban oszlott szét a zár­számadó közgyűlés hallgató­sága, ami tovább erősítette a tagok bizalmát, 6 mintegy bizonysága volt araiak: ha tartják a szorosra fogott gyeplőt, újabb és újabb munkasikerek következnek. Kiárusítás, áaazati rends?er Hogyan lett úrrá annak idején a nehézségeken a Bé­ke Termelőszövetkezet? A vezetőségnek volt bátorsága szembenézni saját hibáival, s olyan intézkedési tervet terjeszteni a közgyűlés elé, amely a kiutat is megjelölte A rendcsinálás, az útkere­sés személyi változásokkal kezdődött Űj főkönyvelő ér­kezett a gazdaságba, majd áttérvén az ágazati rendszer­re, a kukoricáért őszi István, a kalászosokért Kepes János, a zöldségért pedig Zsíros István vállalt egyszemélyi felelősséget Névre szóló le­bontásban szabták meg a ta­vaszi tervek végrehajtását is, az elnököt pedig arra köte­lezték, hogy mind a párt- szervezetnek mind a vezető­ségnek rendszeresen beszá­moljon az üzem- és munka- szervezés állásáról. Gazdaságilag billentette egyensúlyba a szövetkezetét az is, hogy a SERKÖV forgó­alaphitelét áthozhatták az 1973-as esztendőre, többféle felesleges készletüket pedig nagyon gyorsan kiárusították. így lett forint a lueema-, árpa-, kukoricatöbbletből, s így értékesítették vemhes üszőiket Teljes diadal? Azt nem mondhatjuk, hogy a tavalyi évet lezárva, teljes a diadal Boldogon. Ezt Lu­kács Dezső elnök sem jelen­tette ki a zárszámadó köz­gyűlésen. Mert bár négymil­lió forint többletbevételt mu­tat az egyenleg, összevetve a kitűzött termelési tervvel, s az is igaz, hogy minden fontos irányító poszton ag­rármérnök vagy technikusi végzettségű férfiember kezé­ben összpontosulnak a dol­gok: akad még rendeznivaló, akad még gond a gazdaság háza táján! Legjobban az fogja meg az irányítók kezét, hogy korábbi beruházásaik még öt eszten­dőre lekötik á fejlesztési alap 54 százalékát. Ez gyakorlati­lag annyit jelent, hogy egyelőre a szakosodásra nincs lehetőség Boldogon- Fő szempont a tennivalók köze­pette: mineden erővel növel­ni a forgóalapszintet, s kisebb beruházásokkal „elő­készíteni a talajt” a majdani komoly lépésekre. Ebben az esztendőből például csak gabonatárolót építtet a szö­vetkezet, továbbá gépet vá­sárol, összesen alig kétmillió forint befektetéssel. A jövő évben szűkítik még a nö­vénytermesztést is. Marad a búza, kukorica, zöldség, cu­korrépa amelyek gépesítését saját erőből meg tudják ol­dani. Félmillió liter tej Ami az idei esztendő ter­veit illeti, az elképzelt 32 millió forint termelési érté­ken belül jelentős szerep jut a vegyes hasznosítású szarvasmarha-állománynak, valamint 70 anyakocájuknak. Az anyakocák szaporulata, amely egy 'év alatt megkö­zelítheti az ezer darabot, teljes egészében a tagok ház­táji gazdaságába kerül neve- lésré, hizlalásra. Ezt később felében a szövetkezet dolgoz­za fél, s értékesíti, másik felét pedig az állami keres­kedelemnek juttatják, A községben egyébként közel nyolcszáz szarvasmar­hát tartanak nyilván. Többet, mint a közös gazdaságok 1959-es szervezése előtt. Ez pedig nagy szó, megyeszerte ritka jelenség. A jószágtar­tás természetesen megoszlik. Az említett szarvasmarhák jelentős hányada a közösben van, s ahogyan javul a ház­táji tehenek tejhozama, úgy tapasztalható ugyanez a szö­vetkezet állományánál. A községi vezetők előzetes becslése szerint 1974-ben megközelítően félmillió liter tejet állít elő Boldog, s he­lyes, ' célszerű, a háztájira is gondoló takarmányozással ez a szám még emelkedhet „Asszonyok üzeme' Hosszabb távon természe­tesen nem hagyhatják figyel­men kívül a helyi élet irá­nyítói hogy a mezőgazdaság technizálódása munkaerő­felesleghez vezet Ezt elke­rülendő, az első sikeres lépé­seket már megtették a bol- dogiak. A termelőszövetkezet egy használatlan épületét a Kőbányai Porcelángyár ren­delkezésére bocsátotta, s az ennek átalakításával fiók­telepet létesített Jelenleg 174 olyan -embert foglalkoztat itt a pesti gyár, akik kiestek a mezőgazdasági termelő munkából, s erejük apró alkatrészek, elektromos cikkek előállítása, összesze­relése révén hasznosítható. Szinte valamennyi múnkás asszony vagy leány. Ügy is hívják a telepet: „asszonyok üzeme”. Akik ide kerültek, nem bánták meg. Szorgal­mas, pontos munkával már valamennyi havi kétezer fo­rint felett keres. Vagyis annyit, mint a közös gazda- 1 Ságban. Eled a határ Mindezen látvány és ta­pasztalat közepette arra is volt időnk, hogy szétnézzünk a boldogi földeken. Minden jel azt mutatta: éled a határ! Egyik részen megkezdő­dött hétszáz hektár kukorica- és hetven, hektár cukorrépa* föld simítózása. Aznap kezd­ték meg hatvan hektár borsó szakaszos vetését S javában folyt; a pillangósok fejtrác gyázása, míg a kalászosok a helikopterről szórt műtrá­gyát várták. A kertészetben két nagy sátor teli. volt ter- • móré kirakott salátával, más­hol a százalékos zöldségter­mesztők a melegágyakat ké­szítették elő. Munkakedvben, vállalkozó szellemben nincs...tehát . hi­ány. Csák a vezetők tartsák most már magukat azokhoz a határozatokhoz, amelyekre a közgyűlés kötelezte őket. A kölcsönös összhang, biza­lom meghozza ■ - termését, a tavalyinál is bővebb, gazda­gabb esztendőt Moldvay Győző *' ‘ ’ ............. ..... V égleges otthont kap az egri KAEX A régit lebontják, az újat felépítik Épül? Nem épül? Bővítik? Megszüntetik? Üj gyár? Régi gyár? Marad? Költözik? A KAEV 10. sz. egri gyárában aligha volna értelme rejt­vénynek feladni az említett kérdéseket. A lelkesedésből, az összetartásból, a kenyér­adóhoz való ragaszkodásból évről évre kitűnően vizsgázó gárda ugyanis több mint két évtizede hallja, hiszi, s nem is hiszi már, hogy egyszer mégiscsak megépül a több mint fél tucatszor megígért új gyáruk. Közben természetesen dol­goztak, s dolgoznak. Nem is akárhogyan. A többszörös élüzem, a szocialista munka gyára kitüntetés jogos tulaj­donosai mindig „rátettek” még néhány „lapáttal” a ter­vekre, az elmúlt éves fel­adataiknak is 109 százalék­ban tettek eleget. Pedig a múlt év decemberében egy­szeriben válságosra fordulta gyár sorsa, helyzete. De er­ről szóljon inkább a legille- tékesebb: Veréb József igaz­gató. — Valóban nehéz napokat éltünk át, hiszen a vasas*- szakszervezet életveszélyes­nek nyilvánította a gyárat, s egyben megtiltotta a terme­lést is. Szerencsénkre válla­latunk vezetői nem kis fele­lősséget vállalva, gyorsan se­gítettek, ml pedig aládúcol­tuk, megerősítettük az épü­leteket, aztán ismét kezdetét vette a termelés. Igaz, hogy a sok dúcolás miatt inkább bányára, mintsem üzemre hasonlítanák a munkahelyek, de az a lényeg: a kedélyek lecsillapodtak, ismét megy a munka. Mint tősgyökeres „le­mezgyár!” is mondom: más­képpen el sem tudtuk volna képzelni* ugyanis ez. a kol­lektíva hosszú évek óta min­dent-vállalt, 6 vállal ezért az üzemért. A Könnyűipari Minisztéri­um és megyénk vezetőinek múlt heti közös döntését is­merve nem alantaian már az optimizmusunk a gyár jö­vőjét illetően. Az egyeztető tárgyalások után megszüle­tett a döntés: nem toldoz­Közel két évtizeddel eze­lőtt, egy osztrák szőlősgazda, Lenz-Moser, újszerű kísérle­tével lenyűgözte a világot Szakított a regi formákkal és a hagyományos helyett ma­gasművelésű szőlőket telepí­tett Ezzel forradalmasította és kórszerű alapokra helyezte a szőlőtermesztést. Céltuda­tos és következetes munká­val kidolgozott, a ma már nevét viselő művel'ésmóddal azóta is széles sorokban, be­ton- vagy faoszlopok között, kihúzott drótok mentén ter­melik a szőlőt. Hogy ez a termelési mód az európai államok közül Magyarországon oly gyorsan elterjedt, az annak köszönhe­tő, hogy hazai viszonyaink között ez segítette legjobban a nagyüzemi szőlőtermesztés kibontakozását. Heves megye gazdaságai a hatvanas évek elején, orszá­gosan is úttörő példát mutat­va, egymás után telepítettek magasművelésü szőlőket. En­nek eredményeként a két nagy múltú borvidéken — Egerben és a Mátra álján — több mint tízezer hektáron va­lósították meg a gépi szőlő­termelést. .Ez. tette lehetővé, hogy az évszázados hírű he­vesi borok ismét rangjuknak megfelelő elismerésben része­sülnek, határainkon túl is. A gépi termelés, a nagy- adagú műtrágyázás, sőt me­gyénkben a repülőgépes nö­vényvédelem mind hozzájá­rult, hogy a magasműveléssel csakhamar elérték a hektá- ronkintt 60—70 mázsás sző­lőtermést. A széles sortávol­ságú ültetvényekkel országo­san Is megteremtették a szü­ret gépesítésének feltételeit. A szőlőkben a termés növe­Két társulás alakul Iparszerű szőlőtermelés Heves megyében tökéletesítik a. feldolgozást. A két társulássá! lehetőség nyílik arra, hogy a gazdasá­gok közösen termeljenek, és hosszú távon együtt értéke­sítsék boraikat. Ezzel több­letjövedelemhez jutnak és segítik a minőségi áruterme­lés fokozását. kedésével mégis egyre -na­gyobb gondot jelent a beta­karítás. Köztudott, hogy az üzemekben kevés a kézi munkaerő, viszont a hagyo­mányos szüret ezt igényli. A gazdaságos termelés pedig ma már megköveteli a hek- tárankénti 100 mázsás átla­got. Hogyan tovább? Bebizo­nyosodott, hogy ez csak a nagy tömegű, iparszerű ter­melési mód bevezetésével ér­hető el. Ilyen irányú kezde­ményezés valósul meg Heves megyében is. Pekó József, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium. kertészeti osztály- vezetője: — Magyarországon üzeme­ink már a hetvenes évek ele­jén megteremtették az ipar­szerű szőlőtermelés közgaz­dasági feltételeit. Miután a magasművelésű szőlőkben a szüretelés is gépesíthető, így tulajdonképpen kialakul egy zárt rendszerű technológia, amely lehetővé teszi a nagy tömegű termelést. 1972-ben három, 197-3-ban már húsz és az idén pedig mintegy öt­ven ameiikai, francia is bol­gár szüretelőkombájn segíti majd a gazdaságok munká­ját. A zárt rendszer beveze­tése természetesen nagy szakértelme; követel Bioló­giai, kémiai és technikai is­mereteken alapul Minden részfolyamatra kiterjed, a ta­laj szerkezetétől a szőlőfajta­választáson, a növényvédel­men, a gépesítésen át egé­szen a betakarításig,. figye­lembe véve a helyi adottsá­gokat, a domborzati és köz- gazdasági viszonyokat. Az iparszerű szőlőtermelés szo­ros tartozéka a feldol­gozás, a bor kezelés és -táro­lás is. A célkitűzés az, hogy ne csupán egy-egy gazdaság vezesse be az iparszerű ter­melést, hanem többen társul­janak. Így közös erővel, a kölcsönös előnyök alapján, megfelelő érdekazonosság mellett termelhetnek jó mi­nőségű szőlőket és kiváló bo­rokat. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi ■ Minisztérium­ban megalakult a termelési rendszerek operatív bizottsá­ga, amely eddig a balaton- boglári, az izsáki és a kis­kunhalasi állami gazdaságok­ban kialakított iparszerű sző­lőtermelési rendszert ismerte el. örvendetes, hogy Heves megyében is van ilyen irá­nyú törekvés. Elképzelések szerint Egerben és Gyöngyö­sön hoznak létre egy-egy tár­sulást állami gazdaságok és szövetkezetek a szőlőtermesz­tés zárt rendszerének beveze­tésére. EnneK tervaoKumen- tációi nyáron kerülnek a mi­nisztérium operatív bizottsá­ga elé, ahol megválói!'ősit támogatni fogják. Farkasdi Gyula, az Eger— Gyöngyös vidéki Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­gének titkára: — Megyénk két történelmi borvidékén a gazdaságok ed­dig külön-külön termelték és értékesítették a szőlőt, illetve borokat. Az iparszerű terme­léssel viszont egy .olyan lánc alakult ki, amelyben ezek a mesterségesen elkülönített részek közelebb kerülnek egymáshoz.' Tehát megvaló­sul a termelés, a feldolgozás és az értékesítés egysége. En­nek eredményeként a Mátra alján a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság irányításá­val néhány környező terme­lőszövetkezet, Egerben pedig a pincegazdaság irányításával az Egri Csillagok és az an- dornaktályai Egervölgye Ter­melőszövetkezet társul az Iparszerű szőlőtermelés. Az idei esztendőt- előkészületek­re hasznábék fel. Felmérik, hogy milyen lehetőségek nyílnak a jelenlegi ültetvé­ny eken. a gépi betakarításra, jövőre pedig már közösen kezdik el a .munkát. A kor­mányprogram szellemében á társuló gazdaságokban' új - szőlőt is telepítenek, bővítik a bor tároló tereket és Dr. Köszeghy Géza, a Gö­döllői Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet tudományos osztályvezetője: — Az élet követelménye a szőlősgazdaságokban is az iparszerű termelés bevezeté­se és térhódítása. Ezért elis­merésre méltó a Heves me­gyeieknek ilyen irányú kez­deményezése. A zárt rend­szer megvalósítása azonban igen sok problémát vet fel. Felül kell vizsgálni a teljes üzem- és munkaszervezést. Erre kötöttünk szerződést a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdasággal. Egerben pedig a pincegazdaságnál vizsgál­juk, mennyire felel meg a zárt rendszer megvalósításá­nak a jelenlegi szőlőfogadó, -feldolgozó és -tárolótér./ Ah­hoz, hogy az iparszerű ter­melés tért hódítson, a gya­korlati szakemberek mellett ott kell lennie a biológusnak, a kémikusnak, a gépésznek, a közgazdásznak, hogy folya­matos szaktanácsadással lás­sa el azokat. Az új szőlőtele­pítéseknél pedig be kell ve­zetni a programozott üzem­szervezést, a 120—140 lóerős univerzális traktorokat és á szüretelő kombájnokat Ez á ' korszerűsítés segítheti elő alapjaiban, a következő évek­ben a gazdaságos termelést. Mentusz Károly zuk-foldozzuk tovább régi üzemünket, hanem új gyárat építünk a Kístályai úton, ahol különben már üzemel is egy részlegünk. A Heves megyei Tanács 10 millió fo­rintot ad a beruházáshoz, a többit pedig a vállalatunk­tól kapjuk. Külön is szeret­ném elmondani, hogy a dol­gozók épségének, egészségé­nek biztonsága érdekében fellépő vasasszakszervezet­nek igen sokat köszönhetünk az új gyár megszületésével kapcsolatban is. Ugyanis a szakszervezet nem kevesebb, mint nyolcmillió forintot „hajtott ki” az építkezéshez. — Ezt a pénzt nem is kell visszafizetni? — Vissza kell fizetni a pénzt, csak megszerezni nem tudtuk volna a szakszerve­zet nélkül. S ugyancsak kö­szönettel tartozunk a megye, a város párt- és tanácsi ve­zetőinek is, akik szintén mellénk álltak, jelentős se­gítséget adtak, illetőleg- ad­nak az új gyár megépítésé­hez. —Hogyan néz majd ki az Új KAEV? — Ahogyan már említet­tem, háromezer négyzetmé­ter alapterületű csarnokunk már üzemel a Kispályái úton. Megkezdődött az ötmillió fo­rintos beruházással épülő má­sik csarnok építése is. A programban szereplő harma­dik csarnok fölött kapnak majd helyet a szociális léte­sítmények — öltözők, mos­dók, étterem stb. —, a felső szinten pedig az irodák. — Mikorra tervezik a bú- csúzást a régi gyártól? — A tervek szerint 1975. december 31-ével elkészül az új gyár, a régit pedig foko­zatosan lebontjuk és vissza­adjuk a területet a város­nak. — Ki lesz a kivitelezője a beruházásnak? — A Heves megyei Taná­csi Építőipari Vállalat. A be­ruházás során természetesen a gépparkot is korszerűsít­jük, "amire annál is inkább szükség van, mert terméke­ink egyre nagyobb mennyi­ségben jutnak el a kelet- é$ nyugat-európai piacokra, ahol tudvalevő, egyre nagyobb a konkurrencia, egyre emel­kednek az igények. Kapaci­tásunk lényegében már 1974- re Is lekötött, több új ter­mék gyártása is szerepel ter­veink között. Van tehát bő­ven munkánk, s most már van mire alapozni jövőnket is. Elvégre 1975. december 31-e már nincs is olyan messze... (koós) Az Egri Dohánygyár azonnali belépéssel vagyon­őrt keres felvételre. A Heves megyei Tanács VB Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ ÓÉPlRÓNÖT keres. Jelentkezni lehet az osztály személyzeti vezetőjénél zy 1974. február ZU vasára«#

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents