Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-24 / 46. szám

A sikeres munkaidő csökkentéshez a legjobb lehetőségeket keressék a kereskedők! ' MINT ISMERETES: a fő­városban április 1-én, vidé­ken pedig július elsején ke­rül sor a belkereskedelmi dol­gozók csökkentett munkaide­jének bevezetésére. Az intéz­kedés, a változás, országosan sok tízezer — Heves megyé­ben mintegy 8500 — embert érint, s ennélfogva hónapok óla rendkívül gondos, körül­tekintő előkészítés van folya­matban. Koordinációs bizott­ságok szervezik, segítik a fel­adatok végrehajtását, külön­böző tanácskozásokon tartják már jó ideje napirenden a fontos témát, tapasztalatcse­réken tájékoztatják egymást kölcsönösen a rendelet ered­ményes végrehajtásában ér­dekeltek. Legutóbb, éppen a közel- • múltban — ahogyan erről már beszámoltunk olvasóink­nak — Miskolcon rendeztek a Belkereskedelmi Miniszté­rium vezetői tájértekezletet a szomszédos négy megye, közöttük Heves szakemberei részére, hogy újabb alkalmat adjanak a helyzet áttekinté­sére, a tennivalók jobb meg­ismerésére, a munka tökéle­tesebb összehangolására. A megbeszélésen ismét ki­fejezésre jutott, hogy a bel­kereskedelemben történő munkaidő-csökkentésnek semmiképpen sem szabad majd hátrányosan befolyásol­nia a lakosság vásárlási igé­nyeinek kielégítését, de feltét­lenül a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javí­tását kell szolgálnia. S te­kintve. hogy az ilyenféle ér­dekegyeztetés nem éppen könnyű, a megoldás legjobb lehetőségeit kell keresni, megtalálni mindenütt. Az igyekezet — biztató. Ha teljes tapasztalatalj ugyan még nem Is állnak rendel­kezésre, a reprezentatív fel­mérések, alapján, néhány ál­talánosítható megállapítás mindenesetre máris van. Ilyen például, hogy a különféle egységeknél, vállalatoknál, szövetkezteknél határozottan számolnak az úgynevezett belső tartalékok feltárásával, hasznosításával, a korszerű­sítéssel. A csökkenés követ­keztében kieső munkaidőt — átlagosan — 43 százalékban próbálják jobb szervezéssel pótolni, örvendetes, hogy az északi, északkeleti megyéknél még kedvezőbb ez az arány. Hevesben, különösen a bol­ti kiskereskedelem törekvé­se dicséretes. Heves megyében és orszá­gosan is gond azonban, hogy a kialakuló kép részleteiben^ sajnos, már kevésbé kedve­ző. Ami arra vall, hogy nem egyforma az iparkodás. Meg­lepő, hogy még a nagyobb lét­számú üzletek közül is több, inlcább létszámemeléssel pró­bálkozik — különösen áll ez a vendéglátóiparra —, mint- sempéldául a szimpatikusabb módszerváltoztatással, eset­leg a munkaidőbeosztás mó­dosításával.. Elgondolkodtató, hogy indokolatlanul hosszú a nyitást megelőző előkészítés­re. illetve a zá.rást követő be­fejező munkákra fordított idő. ÜGY TÜNTK, hogy sokan nem mérik fel eléggé komo­lyan a munkaerőforrások le­hetőségét, korlátlanul rendel­kezésre álló feleslegre számí­tanak — ami sajnos, nem így van. Közismert, hogy mind nehezebb az utánpótlás biz­tosítása, egys területeken vagy időszakokban pedig egyene­sen lehetetlen. Ha szerencsé­re Heves megyében általában kedvezőbb is a helyzet, a két szakmunkásképző iskolában, előreláthatólag 440—450 ta­nuló szerez képesítést a tan­év végén, s a belkereskede­lemben sorra kerülő munka­idő-csökkentés következtében mindössze 230—240 új dolga- zóra lenne szükség — nem egészen biztos, hogy minde­nütt sikerül biztosítani a több­letlétszámot. S főleg éppen a vendéglátóipar számíthat kel­lemetlen meglepetésekre, jól­lehet már eddig is szerzett néhány kínos tapasztalatot Ahol a megoldást mégis, min­denképpen csak a létszám­emelés jelentheti, ott ilyen­formán nem árt hát jobban körülnézni, s például a nyári idegenforgalmi szezonban — főleg a Mátrában — esetleg a háztartásbeliek részmunka- időben történő foglalkoztatá­sára, kellő képzettségű nyug­díjasok alkalmaztatására gon­dolni. S ez utóbbiaknál fel­ismerni annak a lehetőségét hogy például az idényjellegű vendéglátóipari, idegenfor­galmi egységeknél — az ál­talánosabb, évi 840 óra he­lyett — 1260 órában is foglal­koztathatják az idős dolgozó­kat Természetesen a nyitva tar­tási idők változtatásával is se- ; gíthetnek magukon a keres­kedők, vendéglátók — ha a módosítás nem okoz problé- ; mát, nem jelent hátrányt a 1 20 05: Rejtélyes égitest Tv-játék, Kuczka Péter írásából. Hazánkban is nagy népszerűségnek örvend az olvasók köreben a „sci-fi”, azaz a tudományos-fantasz­tikus irodalom. Ezek több­sége mindössze az írók fan­táziáját dicséri, a valósághoz — még perspektívában is — ÖÜÜ »74. február 24., vasárnap vajmi kevés közük van, bár izgalmas olvasmányok. A Nemere László által rendezett Rejtélyes égitest különbözik ezektől az írá- soktól; nem a harmincadik ; században játszódik, hanem ; a mai Budapesten. Ezért is; ragadta meg a rendező fan­táziáját. Közismert, hogy az emberek többségét elsősor­ban a világmindenség mai titkai érdeklik, emlékezzünk ■' csak a • Kochutek-üstökös: nemrégiben történt feltűné­sére, vagy azokra a híradá­sokra, amelyek a naprend­szer távoli tájairól érkező rádiójelek eredetének kér­désével foglalkoztak. A tv-játék azzal indul, I hogy egy budapesti csilla- ‘ gász rejtélyes égitestet fedez fel az égbolton, s a titok ki­bogozásához segítségül hív­ja külföldön élő barátját. A ! kolléga meg is érkezik, ám: • a magyar professzort már: csak holtan látja viszont.: Hogyan és miért halt meg a magyar tudós? > Ezekre a : kérdésekre a filmbeli nyo­mozás igyekszik választ ad- : ni... A főszerepekben Béres Ilo­nát, Káldy Nórát, Básti La­jost, Kovács Károlyt, Dózsa \ Lászlót és Sinkó Lászlót latha^uis. 8 fogyasztók számára. S amint tájékozódtunk: az üz­letek, vállalatok, szövetkeze­tek vezetői foglalkoznak is ennék a gondolatával. Sike­res megvalósításához azon­ban elengedhetetlen a szál lítók és az üzletek munká janak pontos összehangolása a túrajáratok legkitűnőbb szervezése és fogadása, az egymás közelében levő, s egy mos időszaki helyettesítésé re alkalmas egysegek nyitvi tartásának legjobb egyezte tése. i A Belkereskedelmi Minisz­térium a különböző munka modellek kidolgozásával, a különféle módszertani útmu­tatók, ajánlások közreadásá­val már eddig is sokat segí­tett a feladatok végrehajtásá­ban. Mindezeken túl pedig — mint értesültünk — 100 mil­lió forint összeget biztosit a (március 1-ig, legkésőbb a hónap végéig, illetve április elejeig) pályázóknak gépek, berendezések vásárlására, so­ron kívüli lehetőséget teremt vén egyes, importból szár­mazó üzleti munkaeszközök beszerzésére is. 80 millió fo nntos bérpreferenciával pe­dig az indokolt létszámnöve­léshez nyújt további támo­gatást. Ami jelentős, főként, ha hozzászámítjuk a vállala­tok, szövetkezetek fejlesztés­re, korszerűsítésre rendelke­zésre álló, saját erőforráso­kat is, vagy történetesen fi­gyelembe vesszük a rakodás­fejlesztési alapból szerezhető újabb anyagi lehetőségeket. A MÓDSZEREK még csak most alakulnak, csiszolódnak, a végleges formára inkább csupán elképzelések vannak. Tény azonban, hogy a mun­kaidő-csökkentés a belkeres­kedelemben is megoldható és a bevezetése a kijelölt időpont­ban megkezdhető. Ha egye­lőre nem is lesz mindenki­nek szabad szombatja, több­let szabad idővel, szabadnap­pal feltétlenül ki-ki számol­hat, s ezt havonta legalább egyszer, a heti rendes pihenő nap mellett élvezheti. Ami nyilvánvalóan kedvezően hat majd további sok tízezer dol­gozó élet- és munkakörülmé­nyeire, közős eredményein­ket' gyarapítja. Gyóni Gyufa Aranyió alkonyt az időskorúaknak Beszélgetés dr. Szegő Imre igazgató főorvossal Statisztikai adatok sora igazolja, hogy hazánkban évről évre nő az idős korú lakosság száma. Ez magya­rázza, hogy egyre több fóru­mon foglalkoznak a nyugdí­jasok sajátos, megoldásra vá­ró problémáival. Nem egy helyütt próbálkoznak a terü­leti gondozás újszerű formá­ival, keresik, kutatják a tá­mogatás eddiginél sokkal ha­tékonyabb módszereit Heve­sen január elsején jött lét­re a Járási Gerontológiai Gondozó állomás, s ezzel egy országos szinten is úttörő jel­legű kezdeményezés megva­lósítása kezdődött meg dr. Szegő Imrének, a Megyei Szociális Betegotthon igazga­tó főorvosának, a gerontoló­giai gondozó vezetőjének irá­nyításával. Vele beszélget­tünk terveiről, s a figyelem­re méltó kísérlet jövőjéről. — Az elképzelés sz fin ötlete volt. Véleménye sze­rint miért kell keresni a törődés, a gondozás új út­jait? — A ma még csak na- . gyobb városokban létező te­rületi gondozási rendszer nem jelent hathatós segítsé­get az idős korúak számára. Egy-két fő hivatású gondo­zónő képtelen ezek problé­máival törődni, egyszerűen azért, mert nincs rá ideje, hogy naponta nyugdíjasok százait látogassa meg. Szoci­ális otthonaink zsúfoltak, köztudomású az is, hogy me­gyénkben is igen sokan vár­nak beutalóra, s nemegyszer évek telnek el, mire bejut­nak. Az is tény, hogy a szo­ciális otthoni elhelyezés a törődésnek korántsem a leg­ideálisabb formája. Igaz ugyan, hogy a magukra ma­radi idős emberek itt min­dent megkapnak, mégis, ne­hezen viselik el azt, hogy el­szakadtak környezetüktől, az otthontól, amit ők teremtet­tek. Ez a szituáció leiki de­pressziót, nem egy esetben fizikai rombolást idéz elő. Törést jelent maga a nyug­díj is, az, hogy a koráboan tevékeny ember hirtelen fe­leslegesnek érzi magát, úgy véli. hogy rá már nem szá­mítanak, munkáját, szakis­mereteit, tapasztalatait sen­ki sem igényli. Véleményem szerint ezen a helyzeten, ezen a folyvást erősödő izo­láltságon, veszélyeztetet Lsé­gen kell változtatni. Az ál­talam kezdeményezett kísér­let épp erre törekszik. A tervezetet jóváhagyta és tá­mogatja az Egészségügyi Mi­nisztérium Szociális Intéze­tek Központjának szociálge- rontológiai osztálya, s tá­mogatást nyújt a buda­pesti Semmelweis Orvostu­dományi Egyetem szervezés- tudományi tanszéke, vala­mint az Országos Korányi Frigyes Pulmomológiai Inté­zet. Alapvető elvünk az, hogy viszonylag krízismentes, aranyló alkonyt biztosítsunk minden idős korú emberszá­mára azzal, hogy nem sza­kítjuk ki a megszokott kör­nyezetből, hogy egyaránt tö­rekszünk az egészségügyi és a szociális gondozás hatéko­nyabbá tételére. — Hogyan fest a gya­korlati megvalósítás? — A rendszer lényege a megelőzés, a több irányú gondozás. A Járási Geron­tológia Gondozó Állomást egy éves előkészület után in­dítottuk meg. Ügy határoz­tunk, hogy évről évre szám­ba vesszük azokat, akik be­töltötték ötvenkilencedik évü­ket. Az adatfelvételi lapok — a kérdések lényegében fel­mérik a nyugdíj előtt állók érzelmi hangoltságát, egész­ségügyi állapotát és szociális helyzetét — eljutnak a köz­ségi tanácsokhoz. Onnan a fejléc kitöltése után hozzánk érkeznek vissza, s mi küld­jük őket a körzeti orvosok­hoz, akik precízen kitöltve ismét nekünk ‘postázzák az egyik példányt, a másik vi­szont a rendelőben marad. Ezután értékeljük az egóas- segügyi, a szociális helyze­tet, a veszélyeztetettség mér­tékét. Eioreiathatólag május­ban nyitjuk meg a járási rendelőintézetben a geron­tológiai ambulanciát. A napi kétórás rendelésre csak az előjegyzett betegek jöhetnek, mert így elkerülhetjük a zsúfoltságot, a túl hosszú vá­rakozást. Kétségkívül ez is előrelépés lesz, ez is sokat jelent, de legalább ennyire fontos a szociális gondozás. Ehhez viszont nem elég az orvos önzetlen segítsége, eh­hez társadalmi összefogásra van szükség. Ezért hoztuk létre a pártoló testületet, amelynek tagjai a járás part- és állami funkcioná­riusai, termelőszövetkezeti elnökei és üzemigazgatoi ök vállaltak, hogy segítsék az idős emberek foglalkoztatá­sát, hiszen a munka az al­kotótevékenység visszaadja az önbizalmat.-—Miként alakul majd m területi gondozás? — Eddig a járásban csak hírét hallottuk. Mi olyan vál­tozatot szeretnénk meghono­sítani, amelyik valóban ha­tékony segítséget jelent a megszokott környezetükben, otthon élő idős korúak szá­mára. Ezt községenként tár­sadalmi aktívahálózat segít­ségével oldjuk meg, akik a helyi nőbizottságok és a vö­röskereszt munkatársaiból toborzódnak, a községi Vö­röskeresztes titkár vezetésé­vel, természetesen önkéntes alapon, ök látogatják majd rendszeresen az idős embe­reket, mindenekelőtt a moz­gásképteleneket, a mozgás- szervi megbetegedésben szen­vedőket Elvégzik a legfonto­sabb ház körüli munkát, főz­nek, takarítanak. Nem feled­keznek meg persze a többi- ékről sem, eljutnak minden­hová, segítenek a rászo­rulókon. Amennyiben ez a rendszer beválik, idővel ta­lán ..tiszteletdíjat is biztosí­tunk számúkra. Bizakodó va­gyok, hiszen eddig bárkihez fordultam, megértett, támo­gatott. Hiszem, hogy ez a kí­sérlet sok százezer idős pol­gár örömére országos model-, lé nő majd*»o (pécsi) ^^a^^^aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa^aaaaaaaaaaaaaaaaaaa/saaaaaaaaaaaaaaaaaaa/saaaaaaaaaaaaaaaaaaaa/* 5züts Idszló : 12. — Tóth néni! Hat maga is? (Mögötte megszólalt a fia: — Nem bírtunk tiiár vele. Fél itt maradni éjszakára. Hiaba magyarázzuk, hogy nincs mitől tartania. Gyenge védekezés volt ez is, hiszen attól még nem kel­lett volna szekrényt, ágyát, ágyneműt szekérre rakni.. . A szobában Zsuzsa csak leroskadt egy székre. Meg­fogtam az állát, és hozza ha- joltam. — Ide figyelj, Zsuzsa! — mondtam neki. — Ki sem csomagolsz, érted? Inkább még tegyél az aktatáskám­ba egy kis hideg élelmet. Kinn tartom a kamrában. Addig én átöltözöm. És az­tán megyünk innen. — Én nem mehetek — mondta Zsuzsa- őszintén meglepődtem. — Hogy-hogy nem jö­hetsz? — Nekem most Flörira van szükségem — mondta ugyanazzal a fáradt szomo­rúsággal. — És én? — egyenesed­tem tel. — Nem kellett volna ta­lálkoznunk — mondta vál­tozatlan arccal. — En eztán már nem lehetek igazán boldog. — Mintha spanyol- csizma lett volna rajta, úgy vallott. — Én szeretlek té­ged, de nem hagyhatom itt Flórit. Akkor már ordítottam. — Miért nem hagyhatod itt? Csendesen válaszolt. — Nekem gyerekem lesz, Gyugyó! Elsötétült előttem a világ. Zsuzsa fogta az aktatáská­mat és kiment. Vakon vé­geztem, amit elterveztem. Cipőt húztam a gumicsizma helyett, tiszta inget vettem magamra, nadrágot váltot­tam. A nyakkendőt kötöttem éppen, amikor Zsuzsa feltép­te az ajtót. — Jönnek! — sikoltotta, és az ablakhoz rohant. — Jönnek! Mögéje léptem, s kikém­leltem én is az ablakon. Az udvarban végigfektetett deszkapallón libasorban lép­deltek az apostolok. Nem jöttek valamennyien, de én csak később tudtam meg, hogy Kelemen, a másodfu­rómester miért nem volt köztük. Azt azonban rögtön felfogtam, hogy valamelyi- . kőjük mégiscsak meglátott bennünket, amikor Zsuzsá­val visszatértünk a házba. És rögtön tudtam azt is, hogy mit akarnak. — Itt maradsz! — mond­tam Zsuzsának, és elhagy­tam a szobát, úgy ahogy voltam, ingujjban, a félig megkötött nyakkendővel. Ami énrám ott várt, ahhoz illett úgy megjelenni előt­tük, mintha éppen tetten értek volna. Ne higgyék egy percig sem, hogy ártatlan vagyok.^ Kiléptem eléjük az ud­varra. Meglepődtek kissé, talán azért, mert titokban remélték, hogy az egész nem igaz. De én odakiáltot­tam nekik; —. Rajta, kezdhetitek! Ettől még jobban megza­varodtak. Csak Flórián ma­radt magabiztos. Ellépett mellettem, behúzta mögöt­tem az ajtót, a zárban még benne volt a kulcs, azt rá­fordította. Mindent előre ki­számítottam, pontosan es megejtő bölcsességgel. Akkor elém lépett, jobb karját meglendítette és ököllel az arcomba vágott. Az ablakban, ahogy az várható volt, Zsuzsa fölsikol- tott, rohant a konyhába, de csak dörömbölni tudott a zárt ajtón. Én az ütéstől njegtántorodtam. Nem estem el, hiszen vártam az ütést Flórt meg várta, hogy vfsz- szaütök. Akkor én odakiál­tottam a többieknek: — Jöhet a következőt Erre még Flóri sem szá­mított. Hogy így beléjük lá­tok. Egy darabig döbbenten állt előttem, a nagy csend­ben csak Zsuzsa dorombo­lásé és sírása hallatszott, aztán Flórián megfordult, és elindult az udvarból kife­lé. Keményen, biztosan ütött, éreztem, hogy balfelől da­gad az állam. Másodiknak Csiga lépett hozzám. Meny­nyire sietett! Tenyérrel csa­pott meg, az aljas, a pofon jobban égett, mint Flóri üté­se. Az öreg Sóvárgó is arcul csapott, de milyen másképp! Jóságosán, némi atyai fed­déssel. Szikora pimaszul ütött, alattomosan; Bika, mindónk között a legepó- sebb, nevetségesen gyengén. Borostás meg szinte mente­getőzve — Komám, nekem semmi közöm hozzá, de hát... Utoljára Kicsi lépett elém, a többiek már mind ballagtak kifelé, hunyorított rám egyet, s játékosan vál­lon bokszolt. Az ajtón csendesült do römbölés, bentről Zsuzsa .sí­rása. Odamentem a kúthoz, jó darabig locsoltam magamat a hideg vízzel Aztán a konyhaajtóhoz léptem és el­fordítottam a kulcsot. Nem vártam, hogy nyüjon meg az ajtó. Csak a kapuból for­dultam még egyszer vissza. A mozdulatlan ajtó mö­gött hallgatott az egész ház. (FolftutjukJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents