Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-19 / 41. szám

Együttes feladat - együttes felelősség Az ifjúság eszmei, politi­kai, erkölcsi nevelése min­den mozgalmi és állami szerv, az egész társadalom feladata — olyan alapvető megállapítása ez a Központi Bizottság 1970. februárjában hozott ifjúságpolitikai hatá­rozatának, amelyről soha nem szabad megfeledkez­nünk. E gondolat valóra vál­tásán folyamatosan, rendsze­resen, állandóan munkálkod­nunk kell. Mi tagadás, ma még elég gyakran értelmezik helytele­nül, egyoldalúan az ifjúság nevelésével kapcsolatos fel­adatok megosztását. Sok he­lyütt úgy vélik, hogy a poli­tikai nevelés kizárólag a párt- és KISZ-6zervezetek feladata, a társadalom más szervei pedig csak arra hiva­tottak, hogy a nevelés felté­teleit biztosítsák. Ennek a szemléletnek a következmé­nyeként az állami, gazdasági szervek és vezetőik egy része szervezeti intézkedésekkel, anyagi juttatásokkal teljesí­tettnek véli ifjúságnevelő feladatait, é6 viszonylag rit­kán vállalkozik arra, hogy ennél többet tegyen. A közvetlen munkahelyt vezetőktől eltekintve az ál­lami, gazdasági vezetők je­lentékeny része meglehető­sen ritkán találkozik a fiata- lbkkal, alig ismerik szemé­lyes gondjaikat, problémái­kat Kevés támogatást nyúj­tanak a pályakezdőknek a munkahelyi kollektívába va­ló beilleszkedéshez, s a fia­talok politikai, közéleti akti­vitásának kibontakoztatását, politikai, erkölcsi, szakmai fejlődését sem segítik elég­gé. A neveléshez szükséges szervezeti keretek és dologi feltételek biztosítása ugyan nélkülözhetetlen és e terü­leten tiszteletreméltó előre­haladás is van, de ezek csali akkor kamatoznak igazán, ha tartalommal telitödnek, ha értelmesen szolgálják az ifjúság fizikai és szellemi gyarapodását, a holnap tár­sadalmát alkotó szocialista ember kialakítását. A fentiek természetesen nemcsak az állami, gazdasági szervekre és vezetőkre, de a társadalom más szerveire, intézményeire és a tömeg­szervezetekre és mozgalmak­ra is vonatkoznak. A szak­szervezetek munkájában pél­dául mindinkább a fontossá­gát megillető helyre kerül az ifjúságnevelő tevékenység, de éz elsősorban a vezető szerveik tevékenységében mutatható ki. A munkahe­lyeken dolgozó szakszerveze­ti csoportok és aktivisták kö­rében még nem vált általá­nossá a vezető testületeknél tapasztalható helyes szemlé­let és gyakorlat. A szocialis­ta brigádmozgalomban rejlő nagyszerű nevelési lehetősé­gek jó része emiatt tovább­ra is kihasználatlanul ma­rad. Az idősebb munkások a kívántnál kevesebbet törőd­nek azzal, hogy a mellettük dolgozó fiatalok erőteljeseb­ben kötődjenek a munkás- osztályhoz, öntudatuk fej­lődjék, ismerjék, szeressék szakmájukat, munkahelyü­ket és legyenek büszkék ar­ra. Pedig milyen sokat te­hetnének azért, hogy új munkatársaik megismerjék az üzem múltját, nemes ha­gyományait, termelési sike­reit, a gazdasági életben be­töltött szerepét. De nem csupán a társadal­mi, állami szervek háza tá­ján akad .mit igazítani. Sok kívánnivalót hagy maga után a család nevelő tevé­kenysége is. Jó néhány szü­lő — gyakran még a kom­munista szülők is — nem fordít kellő figyelmet gyer­meke személyiségének fejlő­désére, politikai, erkölcsi ar­culatának tudatos formálá­sára. Ügy vélik, az anyagi javak juttatásával, a jobb életfeltételek biztosításával eleget tettek szülői köteles­ségeiknek, és azután nem­egyszer keserűen tapasztal­ják, hogy gyermekük más lett, mint amilyennek meg­álmodták. Márpedig a szülői nevelést a társadalom egyet­len intézménye sem vállal­hatja át és aligha pótolhatja azt, következésképpen egyet­len szülő sem menthető fel e kötelezettség és felelősség alól. Az ifjúság eszmei, politi­ka, erkölcsi nevelésével járó sokoldalú munkát — bele­értve a szülők ilyen irányú nevelését is — a párt szer­veinek és szervezeteinek kell irányítaniuk, összehangol­niuk és ellenőrizniük. Munkájuk során gyakran a pártszervezetek is elköve­tik, azt a mulasztást, hogy a fiatalok politikai nevelését csak az ifjúsági szövetségtől, a KISZ-től kérik számon. Az ifjúsági szervezet rendkívül jelentős nevelő erő, s a ma­ga területén, a rendelkezésé­re álló feltételek és keretek között igyekszik is eleget ten­ni feladatainak, de nem vál­lalhatja magára azokat a teendőket, amelyeket más szerveknek, szervezeteknek kell elvégezniük. , A pártszervezeteknek mz ifjúságpolitikai határozat végrehajtásán munkálkodva arra kell törekdniük, hogy maradéktalanul jusson ér­vényre az ifjúság nevelé­séért érzett együttes felelős ség. Ezt persze nem elég csu­pán hangoztatni, hanem konkrét követelményeket is szükséges támasztaniuk az állami, gazdasági szervek kel és vezetőkkel, tömegszer vezetékkel és mozgalmakkal szemben. Ezek a követeimé nyék feleljenek meg az adott terület, üzem, intézmény sa­játosságainak, és az itt dol­gozó szervezetek munkájá­nak folyamatos, állandó ele­mét képezzék. A gondosan kimunkált, a különböző szer vezetek között egyeztetett teendők megvalósulását a pártszervezetek segítsék és ellenőrizzék. Az ellenőrzés során számoltassák be a ve­zetőség vagy a taggyűlés előtt a gazdasági, tömegszervezeti, tanácsi vezetőket arról, ho­gyan hajtották végre a fia­talok politikai nevelésében rájuk háruló tartalmi fel­adataikat. Ne elégedjenek meg az olyan beszámolókkal, amelyek csak a klubhelyiség juttatásáról és berendezésé­ről, a szórakozási, a kirán­dulások feltételeinek bizto­sításáról szólnak. Követke­zetesen kérjék számon a kü­lönböző területeken dolgozó kommunistáktól a közvetlen környezetükben élő és dolgo­zó fiatalokkal való törődést, s a kommunista szülőktől pedig következetesen igé­nyeljék gyermekeik példa­mutatóan gondos nevelését. Ez év első felében a párt- alap6zervezetek taggyűlésen tárgyalják meg az ifjúság­politikai határozat végrehaj­tásának állását, különös fi­gyelmet fordítva a fiatalok politikai nevelésének kérdé­seire. Jó alkalom ez arra, hogy felülvizsgálják intézke­dési terveiket, s kiegészítsék azokat az újabb teendőkkel. E munka akkor vezet igazán sikerre, ha gondosan meg­vizsgálják az állami, gazda- ßagi szervek és vezetők, a tö­megszervezetek és társadal­mi mozgalmak ez irányú te­vékenységét is. Az átgondolt elemzés és a tennivalók megfontolt megjelölése nagy­ban. hozzájárulhat ahhoz, hogy minden érintett és il­letékes — mindenki, aki itt tehet és akinek tennie kell valamit — saját feladatának érezze az új nemzedék szo- calista szellemű nevelését. Petroszki István az MSZMP KB munkatársa Ötmillió tonna hóolaj A Barátság 11. kőolajve­zetéken 1972. szeptember végén érkezett az első olaj­szállítmány a fényeslit1 i fogadóállomásra. Ez év feb­ruárjában már az ötm*l- liomod.ik tonna kőolaj érke­zését várják, ahol a fogadó- állomáson szovjet és magyar szakemberek minősítik a „fe­kete aranyat”. Képünkön: L. J. Debr- janszka olajátadó és Hohn Ferenc olajátvevő mintát vesz az olajtartályból. (MTI-foto: Balogh P. László) Csernyi újdonság: 0 TOMIT-1 zöldségtermelő gépsor A paradicsom mellé az idén zöldbab is társul AZ IGAZGATÓ íróaszta­lán megszólalt a telefon. A vonal túlsó részén Moszkva jelentkezett A paradicsom­kombájnok iránt érdeklőd­tek több ezer kilométer tá­volságból. Csány híre és neve, a nagy múltú dinnyetermeles mellett paradicsomával hatá­rainkon túl is bevonult a legújabb kori agrártörténet­be. Az állami gazdaság az utóbbi négy esztendőben út­törő feladatot vállalt Ma­gyarországon a modern zöld­ségtermesztés meghonosítá­sában. Amerikai technológia alapján hazánkban elsőként bevezették a zárt rendszerű, gépesített paradicsomter­mesztést. Mint minden új, ez is számtalan nehézséggel járt Az első két év Csányban is „gyakorló” év volt. Ismer­kedtek a tengerentúlról ér­kezett import gépekkel és az új paradicsomfajtákkal. Az­tán ahogy telt az idő, egyre inkább megismerték ezeket és a kezdeti új már nem is tűnt olyan újnak. Felsőfo­kon tanulták meg a gépek kezelését és értékelték a 47 kipróbált paradicsomfajta tulajdonságait. Figyelemmel kísérték, hogyan hat rájuk az időjárás, miként állnak ellen a hidegnek, a nap tűző hatásának és a különböző betegségeknek. Aztán válogattak a fajták között. Figyeltek, melyik mikor érik be a mi éghaj­lati viszonyaink között, és kiemelték azokat, amelyek a legmegfelelőbbnek bizonyul­tak. A gondos, körültekintő szervező munkának meg is lett az eredménye, miután tavaly minden várakozást felülmúlva paradicsomból hektáranként 310 mázsa át­lagtermést takarítottak be. Erre még nem volt példa Európában, de az Egyesült Államokban sem, ahonnan a fajták származnak. Eddig 265 mázsa volt a legnagyobb hozam. Hogyan sikerült ezt a nagy termést elérni ? Egyszerű­nek tűnik a magyarázat. Amellett, hogy az időjárás is kedvezett, az állami gaz­daság vezetői nagy gondot fordítottak az előírt agro­technika pontos betartására, a korszerű üzem- és mun­kaszervezésre. Törekedtek a kombájnok folyamatos ki­használására. és kedvező kapcsolatot alakítottak ki a közeli Hatvani Konzervgyár­ral. A Kohó- és Gépipari Ml­isztérium előzetes adatszol­ul tatások alapján már ösz- egezte vállalatainak el­ült évi teljesítményét. Üj melőkapaci tások, jobb írtmány összetétel, ered­íyesebb költséggazdálko- ■». két és fél milliárd Tó­ttal nagyobb nyereség, nt az előző évben: ezt itatja az iparág gyors iiege. A KGM közlemé- 2 név szerint sorolja fel a jobbakat, s közöttük ta- uató megyénk egyik leg- gyobb vállalata, a Mátra- Aéki Fémművek is. Jó „me­nnyben” átlagon felül; ez •,ak növeli a teljesítmény •téliét Pedig — köztudott —, hogy az elmúlt esztendő tt gondokban is ugyancsak lővelkedett. A hivatalos '.zámvetés előtt többek kö- :ött ezekről kérdeztük meg 'nlyok Zoltánt, a vállalati jürtbizottság titkárát és Éb­er Gábor műszaki igazga- ,ót. Nagy kereslet tthon és külföldön — A sikeres esztendő alap- a. hogy igen megnőttek a liaci lehetőségeink. A nagy vereslet ösztönzött arra, logy amilyen gyorsan csak ehet, többet és többet tér­nél jünk — kezdte a beszél­getést Ebner Gábor. — Elő­letek számításaink alapján nondhatjuk el, hogy az ipar­ig átlagos hat-nyolc száza- „y gyarapodásához képest nálunk a termelés csaknem 15 százalékkal nőtt. SSíinii­Jó év a Fémmüveknél Az idén egy milliárd? lió forintot tesz ki a tavalyi termelési értékünk. A .vár­ható nyereségünk pedig 132 millió forint, s ez körülbe­lül 10 százalékkal nagyobb az ágazat átlagánál. Viszont rögtön itt kell elmondanom, hogy a harmadik, mostaná­ban igen szem előtt levő tényező, a termelékenység nem javult úgy, mint sze­rettük volna: mintegy 60 százalék az a termeléstöbb­let, amit a termelékenység javításával értünk el. Vi­gasztalásunkra szolgál, hogy a finommechanikai alágazat- ban,' ahová mi is tartozunk, még gyengébb ez az arány, viszont azt is ' látnunk kell, hogy e téren bőven akad még tennivalónk. — A siker mellett nem' hallgathatjuk el hogy tulaj­donképpen még többet is elérhettünk volna ,ha új gé­peink tervezett időben kez­dik meg • a munkát. Füzes­abonyi gyárunkban két új tubusgyártó sort szereltünk fel, két-két hónapos csú­szással. Késtek a gépek szál­lítói. Ugyanígy jártunk a legnagyobb termelékenység­gel gyártott koronadugökkal is. Ez utóbbi azért érintett különösen érzékenyen, mert ennél a részlegnél egy mun­kás naponta 11—12 ezer fo­rint (!) termelési értéket tud produkálni. A tervezett 1,1 milliard darab helyett — szintén egy új gép késése miatt — 80 millióval keve­sebbet készítettünk. Szervezés — változó sikerrel — Szinte minden gyárt­mány „befutottnak” mond­ható a vállalhtnál. Melyik a leg nyereségesebb? — Az aerosol-palackok gyártását mondhatjuk a leg­nyereségesebbnek, sőt úgy tűnik, itt tudjuk az önkölt­séget is a leggyorsabban csökkenteni. Ebből a gyárt­mányunkból körülbelül 10— 12 millió darabbal több is elkelt volna. Az idei több­lettel a most még szüksé­ges importot akarjuk kiszo­rítani" a hazai piacról. Ha beválnak az elképzeléseink — az alapanyagár emelke­dése ellenére —, még csök­kenteni is tudjuk az aero­sol-palackok árát. — A jobb munka- és üzemszervezésre irányuló intézkedések között ott sze­repel a DH-munlcarendszer bevezetése. Pillanatnyilag milyen eredményekről lehet beszámolni? — Az oktatási és agitáci­ós munkával, amely a kez­déshez kell. már végeztünk. Most a 2-es számú munka- csoportunk irányításával tervek készülnek, a feltárt hibák En­nek körülbelül a harmadré­szénél tartunk most. Tavaly e téren még a felülről irá­nyítottság volt a jellemző, az idén már az üzemek, brigádok saját kezdeménye­zéseit várjuk. Egyébként a tubusgyáregységben szemmel látható- a fejlődés, a selejt­százalék örvendetes gyorsa­sággal csökkent. — ide tartoznak a műsza­ki fejlesztési terveink is: 8 milliót fordítottunk erre olyan sikerrel, hogy ez a pénz már meg is térült az elmúlt évben, s az idén már megtakarításként jelentke­zik. Az új gépek vásárlása mellett persze az a célunk, hogy minél több berendezést gyárts unk saját részünkre. A ríbrmaóra-megtakarítá- sunkkal egyébként maradék­talanul teljesíteni fogjuk a IV. ötéves tervi elvárásokat. — A gazdasági egységeink nagyobb önállóságot kapnak, ez a jövőben is célunk. Vi­szont a szervezéseink még nem hozták meg a várt eredményt: a tubusüzem gyáregységének fejlesztése például a központi admi­nisztráció számára nem ho­zott megtakarítást. A munka legyen a legfőbb gond... — Tavaly személyi válto­zások us zavartak a gyav munkáját — erről szintén szólnunk kell az eredmények értékelésekor. A zavar álta­lában ilyenkor tovább gyű­rűzik és sok energiát vesz el... — Valóban: a korábbi ve­zérigazgatót elég régen le­váltották ahhoz, hogy az utána megsokasodott pana- szok, bejelentések száma új­ra a megszokottra csökken­jen — válaszolta Sulyok Zoltán. — Sajnos, ma sincs még minden lezárva; a na­pokban is több vezető be­osztású dolgozó fegyelmi ügyében tanácskozott párt­végrehajtóbizottságunk. Sze­retnénk, ha már befejeződ­nének ezek az ügyek, hiszen a vélt sérelmek miatt most is nagyon sokszor az egyéni indulatok játszanak fő sze­lepet, • s időt, energiát paza­rolunk csak velük. Mi, akik itt maradtunk, minden erőnkkel azon voltunk, és vagyunk ma is, hogy a munka a termelés legyen a fontosabb, a személyi ügyek ne ártsanak a gazdasági eredményeknek. Ezt várják el a gépek mellett dolgozó munkások is. Az idén a ta­valyi nagy felfutás ellenére újra nagyot akarunk lépni: 995 millió a tervünk, ahon­nan már csak egy ugrás a bűvös szám, az egymilliárd. Nem lehetetlen, hogy elér­jük... tíekéii Sándor A KONZERVGYÁR a múlt nyáron a betakarítás alatt egy „lévonalat'’ alakí­tott ki az állami gazdaság központja és a Zagy va-parti város között. Konténeres tá­rolókban naponta 20 vagon paradicsomot szállítottak a konzervgyárba. A munkacsú­csok idején pedig előfordult, hogy naponta 30—40 vagon árut is vittek Hatvanba, ami viszont néha torlódást oko­zott. Az amerikai paradicsom­fajták közül tavaly a Chico, a Ventura és a Parker bizo­nyult a legjobbnak. Ezek középkorai és késői érésűek. A magyar fajták közül gépi betakarításra, a dr. Mészöly Gyula akadémikus által ne­mesített KT—278-as bizo­nyult a legjobbnak, de még ez is további nemesítésre szorul. A már említett faj­tákon kívül az idén 260 hek­táron újabb öt amerikai fajtát vonnak kísérletbe. El­sősorban korai érésűeket, miután ezekkel szeretnék előbbre hozni a betakarítást. A csányiak év elején két gépújdonsággal is jelentkez­tek. Potornai József szerelő irányításával három éves kísérleti munka eredménye­ként TÓMAT—I néven agyá- sos zöldségtermelő gépsort terveztek. A gép sorozat- gyártását januárban kezdték meg a Budapesti Mezőgaz­dasági Gépgyár debreceni gyárában. A két egységből álló géppel a termelőszövet­kezetekben is megoldható a különböző zöldségkultúrák — paradicsom, hagyma, uborka —, ágyásos termesz­tése. Elvégezhető vele az őszi talaj előkészítéstől egé­szen a betakarításig jelent­kező munkák egész sora, különösebb kézi erő fel- használása nélkül. A Heve­si Állami Gazdaság és a hevesi Kossuth Tsz máris két-két a tiszakécskei és a szigetvári termelőszövetkezet pedig öt-öt gépsort rendelt. A másik újdonság a nagy teljesítményű, csörlődobos öntözőberendezés. Ezt a sza­badalmat, amely Zala Géza igazgató, Osváth Zoltán, Po­tornai József és Hernek An­tal munkája —, bejelentet­ték az Országos Találmányi Hivatalba. A berendezés al­kalmas az öntözőcsövek gyors szállítására, tárolására, és fektetésére. Folyamatossá teszi az öntözést és a zárt rendszerű termelésbe is igen jól beilleszthető, karbantar­tást pedig alig igényel. A PARADICSOM mellett az állami gazdaság földjein tavasszal 160 hektáron beve­zetik a zöldbabtermesztés zárt rendszerét is. E fontos növényt magyar és belga gépsorokkal művelik majd, a fajtákat pedig Hollandiából importálják. Mentus? Károly Nifwsmf) mi. február 19*

Next

/
Thumbnails
Contents