Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-19 / 41. szám
1 A barátság? szerződés 26. évfordulóján: Szovjet—magyar barátsági i nagygyűlés Van egv folyó a tágas amerikai kontinensen, ami nemcsak két ország — az Egyesült Államok és Mexiko —- határa, hanem két világé is. Mind az USA-ban, mind a spanyolul és portugálul beszélő úgynevezett latin-amerikai államokban fogalom ez a kifejezés: a Rio Gran- détól délre.., A folyó északi oldalán a tőkés világ legfejlettebb, legerősebb országa terül el, a déli parton pedig, irdatlan földdarabon olyan országoknak a Patagoniai tűz- földig lenyúló sora húzódik, amelyek 1974-ben is csaknem afroázsiai nagyságrendű gondokkal küszködnek: éhséggel, nyomorral, írástudatlansággal. Es ahogy az úgynevezett „harmadik világ” afrikai és ázsiai tagországaiban a dilemmák jórészt a gyarmati múlt örökségéből származnak, hasonló a helyzet a Rio Grandétól délre is. Hasonló, de nem azonos. Hivatalosan egyetlen latin- amerikai ország sem volt a hatalmas északi kolosszus gyarmata. Nem hivatalosan azonban annál inkább. Amikor annak idején Monroe elnök meghirdette a róla elnevezett elvet, az Így hangzott: „amerika az amerikaiaké.” Elméletben ez arra vonatkozott, hogy a spanyol és más európai gyarmatosítóknak távozniuk kell a kontinensről. De gyakorlatilag már akkor azt jelentette, hogy Amerika — az Egyesült Államoké... így volt ez katonailag: az amerikai tengerészgyalogság akkor szállt partra egy-egy latin-amerikai országban, amikor akart — és sokszor akart. Legutóbb Dominikában, amikor baloldali fordulat volt várható, előtte Guatemalában űzték el Jacopo Arbenz megválasztott demokratikus kormányát. így volt — és jórészt így van —, gazdaságilag, hiszen az amerikai óriás monopóliumok — a hírhedt United Fruit és a többiek — vágták és vágják zsebre a Rio Grandétól délre fekvő országok nemzeti kincseinek hasznát. És így volt ez politikailag: Washington egyszerűen nem tűrt meg olyan rendszert a féltekén, amely ne teljesítette volna minden parancsát. A Szovjetunió, a szocialista tábor léte, a nemzetközi erőviszonyok változása azonban Latin—Amerikára is rányomta a bélyegét. Chilében ideiglenesen vérbefojtot- ták a megújhodási kísérletet, de Perutól Mexikóig új szelek fújdogálnak. Az a követelés, hogy helyezzék új alapokra az Egyesült Államok és a többi amerikai ország kapcsolatait, lebírhatatlannak bizonyult. Ennek a követelésnek a jegében ül össze Mexikóvárosban 24 latin-amerikai ország külügyminisztere, hogy először egymással, majd csütörtöktől Kissingerrel „újfajta kapcsolatokról” tanácskozzék. Gyors eredményekre oersze nem lehet számítani. De maga a konferencia olyan tünet, amely jól'érzékelteti, hogy az idő a Rio Grandétól délre sem állt meg. Huszonhat évvel ezelőtt, 1948. február 18-án írták alá a Szovjetunió es a Magyar Népköztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését. A történelmi évfordulóról hétfőn barátsági nagygyűlésen emlékeztek meg az Alumíniumgyár kultúrtermében. Az ünnepi nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Hollai Imre külügyminiszterhelyettes, Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbizottság titkára, Nagy Maria, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság főtitkára, továbbá a zuglói párt-, tanácsi, és tömegszervezetek vezetői, a kerületi vállalatok képviselői, szocialista brigádvezetők, munkások. Ugyancsak az elnökség tagja volt B. D. Sevikin, a budapesti szovjet nagykövetség követtanácsosa, valamint a hazánkban Ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselői. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Redős Gábor, az MSZBT titkára mondott ünnepi beszédet. — Több mint negyedszázad távlatából mondhatjuk — hangsúlyozta —, hogy a magyar—szovjet barátság és együttműködés — amely kezdettől a marxizmus—léniniz- musra, a szocialista internacionalizmusra, a teljes egyetértésre és a kölcsönös megértésre épül — megfelel a magyar és a szovjet nép alapvető érdekeinek, s támasza a Magyar Népköztársaságnak. Az élet minden területén hozzájárul szocialista építőmunkánk programjának eredményes végrehajtásához. A magyar—szovjet barátság ■népi hatalmunk lényegéből faltad, egyik biztosítéka volt és marad hazánk fejlődésének. Szövetségünk gazdasági, politikai és elvi jelentőségét növeli, lehetőségeinket fokozza, hogy együttműködésünk a mind erősebbé váló szocialista közösség életének szerves része. E közösség szervezete a KGST, amelynek barátsági szerződésünk megkötése után egy évvel hazánk és a Szovjetunió is alapító tagja volt. A továbbiakban méltatta a Szovjetunió, a. 6zovjet nép szerepét a napjainkban végbemenő nemzetközi enyhülési folyamatban. Ebben a világméretű harcban a Szovjetunió oldalán a magyar társadalom teljes odaadással, mindennapos alkotó tevékenységgel vesz részt. E munkában ott találjuk annak a mozgalomnak a részvevőit is, amely évek óta egyre szélesedő körben. s mind gazdagabb tartalommal, elsőrendű feladatként vállalja a magyar—szovjet barátság ápolását. E mozgalom a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, hazank közéletének jelentős tényezője. Ezt követően B. D. Sevikin, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének követtaná- csoáa lépett a mikrofonhoz, s hangoztatta: az egyezmény, amely megfelelt a szovjet és a magyar nép alapvető érdekeinek, fontos szerepet játszott a szovjet—magyar kapcsolatok fejlesztésében, országaink és az egész szocialista közösség erősítésében Az elmúlt negyedszázad alatt gyökeres változások mentek végbe a szocializmus építésének útját választó népek életében. B. D. Sevikin végül az évforduló alkalmából sok sikert kívánt a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásáért, a szovjet és a magyar nép közötti örök, megbonthatatlan barátság továbbfejlesztéséért folytatott további munkához. Az ünnepi nagygyűlés az Intemacionálé hangjaival ért véget. Szovjet rakétakísérletek a Csendes-óceánon A Szovjetunió február 19től március 10-ig hordozórakéta-kísérleteket végez a Csendes-óceán térségében. 130 tengeri mérföld sugarú területen. A térség középpontjának koordinátái: északi szélesség 34 fok 49 perc és nyugati hosszúság 177 fok 14 perc. A TASZSZ-t felhatalmazták annak bejelentésére, hogy a Szovjetunió kormánya biztonsági okokból kéri azoknak az országoknak a kormányait, amelyek használják a Csendes-óceán vízi és légi útjait, adjanak utasítást a megfelelő szerveknek, hogy a hajók és a repülőgépek a megadott időszakban kerüljék el a megjelölt térséget és légiteret naponta a nap második felében, helyi idő szerint 12 órától 24 óráig. Lázár Györgynek, * Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének meghívására hétfőn Budapestre érkezett a csehszlovák állami tervbizottság küldöttsége. A delegációt Václav Hula, a Csehszlovák Szocilaista Köztársaság miniszterelnök-helyettese, az állami terv bizottság elnöke vezeti. ★ Az afrikai körúton levő. Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár hétfőn befejezte hivatalos látogatását Szenegálban és a Mali Köztársaságba utazott. ★ Teheránban hétfőn kivégezték azt a két személyt, akik vezető szerepet játszottak a sah és családja ellen szőtt összesküvésben. A per során halálra ítélt tovább: három vádlott büntetését az uralkodó életfogytiglani börtönre változtatta. ★ Urho Kekkonen finn köz- társasági elnök, aki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a meghívására nem hivatalos látogatáson tartózkodott a Szovjetunióban, hétfőn hazautazott Moszkvából. ★ Lemondott a Combat című párizsi lap teljes szerkesztői gárdája tiltakozásul a lap technikai körülményei miatt. Az újság az utóbb» időben gyakran csökkentett terjedelemben jelent meg, vagy egyáltalán nem került utcára. A tulajdonos Henry Smadja, aki az alapító Albert Camus-től vette át a lapot, ugyanakkor bejelentette, hogy egy új szerkesztői gárda azonnal munkába álL A kínai gazdaság helyzete A Kínai Kommunista Párt tavaly augusztusban megtartott X. kongresszusa nem adott konkrét programot az óriási ország gazdasági fejlődése számára. Ehelyett néhány jelszóra és utasításra szorítkoztak, amelynek egy részét még a „nagy ugrás” Idejéből vették át. A kongresszuson közzétett két főbeszámoló nagyon kevés ténybeli tájékoztatást tartalmazott Kína elért eredményeiről, a megoldatlan problémákról és a feladatokról. Csőn En-laj beszámolója ban az ország gazdasági helyzetének jellemzése, tények és konkrét feladatuk helyett, lényegében ennyiből állt: „Országunk iparának, mezőgazdaságának, szállításának, pénzügyének és kereskedelmének ügye jól áll”. .4 gazdasági fejlődés feladatai- t rak meghatározása kimerült az olyan semmitmondó jelszavakban, mint ..a mezőgazdaság a népgazdaság alapja, az ipar pedig ennek vezető ereje". ..Két lábon kell járni”, „saját erőnkre kelt támaszkodni” stb. Igaz, a beszámoló tartalmaz felhívásokat arról, hogy „meg kell valósítani az ésszerű szabályokat és rendet", „figyelmet kell szentelni a gazdaságpolitikának”. „törődni kell a tömegek életével”, ám egy szót sem szól a népgazdasági tervek konkrét <arklímáról. a magasabb életszínvonal érdekében soron következő tennivalókról. Jóllehet a maoista kormány egyik legnagyobb titokként kezelt a gazdasági staliszr kát számításokat, néhány — erősen szépített — tiut bekerüli a kínai sajtó hasábjaiba. ami lehetőtjé teszi, hogy némi képet kapjunk az ország gazdaságának valódi helyzetéről. 1974. február i*„ kedd Ezek az adatok azt mutatják, hogy az ország gazdasági helyzete bonyolult és nehéz, az alapvető népgazdasági problémakai továbbra sem sikerült megoldani A kínai kormány gazdasági politikája nem mutat fel semmilyen elvi változást, az továbbra is elsősorban a háborús gépezet fejlesztésére irányul. A gazdaságpolitikát továbbra is Mao elnök „hatalmas stratégiai irányvonala” határozza meg, s eszerint „elő kell készülni a háborúra és az elemi csapásokra”, „népfelkelő hadosztályokat kell felállítani”, „mélyre kell ásni a lövészárkokat, széleskörűen tartalékolni kell a gabonát”. Vagyis folytatódik a káros gazdaságpolitika, amely az utóbbi, immár másfél évtizedben a „nagy ugrás” és a romboló „kulturális forradalom" okozta visszaesésekben keletkezett károk helyrehozására elvesztegetett években. az ipari és a mezőgazdasági termelés zavarában jutott kifejezésre. A Kínai Népköztársaság gazdaságának nemzetközi kapcsolataiban azonban lényeges változás következeit he. Amíg a tőkés országokká’ lebonyolított árucsere- forgalom 1959. és 1972. közt 3 4-szeresére emelkedett, a szocialista államokkal folytatott külkereskedelem volumene ugyanezen idő alatt két és félszer lett kisebb. Amíg 1951. és 1961. között Kína aktívan együttműködött a szocialista országokkal. addig a KNK külkereskedelmének évi átlagos növekedési üteme 12.6 százalék volt. Az 1961—72-ig terjedő 12 esztendő alatt, amikor Kína erőteljesen csökkentette külkereskedelmi forgalmát a szocialista országokkal, a kiskereskedelmi forgalom ■ tlggos évi növekedési üteme alig érte el a 3 százaié kot. Bár jelenleg a KNK az ipari termelés teljes volumenei tekintve a világ első tíz országa között foglal helyet, részesedése a világ ipari termeléséből nem haladja meg a 3 százalékot, mivel az ország lakossága a Föld lakosságának kb. egynegyedét teszi ki (az ENSZ számítása szerint 1972-ben meghaladta a 800 millió főt). A nyugati sajtóban közzétett számítások szerint az egy főre eső nemzeti jövedelem értéke a hetvenes évek elején mindössze évi 100 dollár, ami azt jelenti, hogy Kína a világon az utolsó helyek egyiket foglalja eL A kínai ipar fejlesztéséhez sokoldalú és céltudatos erőfeszítések lennének szükségesek. Hiszen a KNK-han széles körben elterjedtek a termelés technikailag e’ivult formái (a kézi munkán alapuló manufaktúrák, kézműipar, kisipar). 1970-ben például az ilyen kézi munkán alapuló helyi ipar tette ki az ország teljes ipari termelésének 40 százalékát. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az egyes iparagak között és az iparágakon belül is jelentősek az aránytalanságok. Különösen nagy az aranytalanság a bányászat < s a feldolgozóipar, illetve az inergiatermelés és e gépipar között. A China Nctvs ' Analysis jólértesült hongkongi hetilap szerint „ha egy varosban elkezdenek új üzemeket építeni, akkor annak a városnak a lakosai elektromosság nélkül maradnak”. A KNK gazdaságának az egyik leggyengébb láncszeme a szállítás. A vasúthálozul feilct- lenségét csak súlyosbítja, hogy a meglevő vonalakon még a gőzvontatás van túlsúlyban (90 százalék). Rendkívüli hiány mutatkozik teherautókban, az aviatika csak kis légiparkkal rendelkezik, azok is többnyire kiöregedett személyszállító gépek. Egyre nagyobb problémává válik az ipar ellátás a mérnökökkel, műszaki káderekkel, kvalifikált szakmunkásokkal. A feltételekit « Az egyiptomi külügyminiszter Washingtonban téren tovább rontotta a „kulturális forradalom", hiszen a KNK felsőoktatási intézményeinek több mint négyéves szüneteltetése azzal járt, hogy csaknem háromnegyed millióval kevesebb szakembert bocsátottak a népgazdaság rendelkezésére. Ami a mezőgazdaságot illeti, a gabonatermesztés, amely alapvető a közélelmezésben, 1957-től 1972-ig mintegy 25 millió tonnával növekedett. Mégis az egy főre eső termelés észrevehetően csökkent, mert ebben az időszakban Kína lakossága 150 millió emberrel szaporodott. A mezőgazdaság fejlesztését nagymértekben gucol- ja, hogy csaknem tetjesen abbahagyták a nagyszabású földrendezési és öntözési munkálatokat, amelyet a mezőgazdaság fejlesztésévelc 12 éves tervében irányoztak elő még az ötvenes években. A meglevő mezőgazdasági géppark is elavult, " a mezőgazdaság gépesítése kezdetreges, (a szántóterület 15 s.ázalékát tudjak géppel megmunkálni), az állattenyésztés zömeben kézi munkán alapul. Változatlanul nagy a hiány műtrágyában. Mindez azt eredményezi, hogy az ország lakosságának csupán 75 százaléka számára tudják biztosítani a szükséges kalóriamenmiseget. vagyis a szükséges 2850 kalóriával szemben, naponta állagban nem egés'cn 2.o9 kalória jut egy emberre Ez a csaknem másfél évtizede tartó áldatlan állapot mindinkább visszaveti a. kínai népgazdasagot. Ha ehhez meg hozzászámítjuk a hatalom jellegében mutatkozó negatív fejleményeket akkor szembe kell nezni azzal a következtetéssel, hogy a fejlődésnek ez az irányzata mindinkább iláássa a Kínai Népköztársaság gazdaságiban és társadalmi struktúrájában a szocialista elemeket Várnai Ferenc tzmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter Washingtonba érkezett, ahol találkozol! Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel. (Telefoto — AP—-MTI—KS) ff u kormány - régi programmal Saigonban.., Saigonban hétfőn megalakult a rezsim új kormánya. Tran Thien Khiem miniszterelnök kormánylistáját Thieu elnök változtatás nélkül hagyta jóvá. Rajk Lászlóné kitüntetése Az Elnöki Tanács Tlajk Lászlonenak. a Magyar Országos Levéltár főkönyvtárosának eredményes munkássága elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Nagy Miklós művelődésügyi miniszter adta át. Jelen volt űr. Molnár Ferenc, az MSZMP KB tudományos, .közoktatási és kulturálisosz- 1 tájának helyettes vezetője. A korábbi 21 minisztérium helyett most csak 15 van. A régi kormány 5 tagja távozott hivatalából, négy az igazságügyi, az egészségügyi, az oktatásügyi és a tervezéa- ügyi minisztérium élén személyi változás történt és két új főhivatalt hoztak létre: az egyik nemzetgazdasági, a másik mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozik, egy-egy miniszterelnök-helyettes vezetésével. Saigon: megfigyelők rámutatnak, hogy a nagy gar- ral bejelentett kormányátalakítás semmilyen lényeges változást nem hozott Hacsak annyit nem, hogy Thléu megszabadult néhány, korrupciós botrányba keveredett volt emberétől és még szorosabb személyes ellenőrzés alá helyezte a saigonl rezsim politikai gápeartw» Bétíő esti külpolitikai kommentárunk; A Rió Grandiétól délre
