Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-17 / 40. szám
imiiiiiimiHtii fl Felfedező wíro indultak munkatársaink, hogy ellessék a mikrofon mögötti tit- fcofoit, hogy mi történik a hanggal, a szóval — a műsorral, amíg „ráeresztik” az éter hullámaira... Az egynapos expedíció meggyőzően bizonyította, hogy a budapesti Brody Sándor utcában, a Magyar Rádió hatalmas épületkomplexumában valóban egy ország rejtőzködik, miképpen erről az alábbi beszámoló tanúskodik. Határa van ahol papírjainkat és fényképezőgépeinket ellenőrzik, van elnöke, és több orvosi rent delője, sőt: külön OTP-kirendeltsége is! Innen indul útjára szédítő munkatempó után a hang majd hárommillió készülékhez idehaza, s a Szülőföldem, meg az idegennyelvü adások révén ki. a naav világba... üiiiMnimmmHiMimMirmiKirmmmiM'xmuimHmmimgMimMmiin Egy hírszegény nap Ha nem látná és tapasztalná az ember, el sem hinné, hogy egy karnyújtásnyi szobában milyen jól elfér az egész világ. Igaz, segítenek ebben a telexek, telefonok és kábelek, de a lényeg mégiscsak az, hogy a világ távoli tájain felröppen egy hír, s itt „veszik”, rádióra fogalmazzák: így születik a híradás, amellyel naponta 39 alkalommal jelentkezik a két budapesti adó. A hírszerkesztőség délelőtti túrnusvezetője Köhídi László éppen a Déli Krónikának válogatja a híreket — Mi újság? — Nem sok. Ma hírszegény napunk van. — Vala/mi érdekes talán kapjuk, de nekünk is vannak belső, és külső munkatársaink, tudósítóink, akik figyelemmel kísérik az ese- . menyeket, s hogy úgy mondjam, keresik a híreket. Ezen kívül rendszeresen hallgatjuk a külföldi rádiók adásait. Így naponta mintegy ezer hír jön össze, s ebből néhány százat dolgozunk, fel adásra. — Gyorsaság? — Néhány perc múlva jelentkezik a Déli Krónika. Hg például adás közben érkezik egy érdekes hír. csak megnyomok egy gombot, jelentkezik a stúdió, s innen beolvasom. — Végül kérek egy sztorit. — A sztorikat ugyan nem mi gyártjuk, de azért azt elmondom, hogy ha valami váratlan dolog történik, a hallgatók mindjárt a rádiót hívják telefonon. így volt ez egy héttel ezelőtt is, amikor enyhe földrengés mozgatta meg a csillárokat. Nos, az egyik hallgató azonnal telefonált nekünk, mi pedig felcsengettük a földrengésjelző intézet igazgatóját, s közöltük vele, hogy mégis mozog a föld... »Sír:’-. .. ' i A mikrofonnál Kertész Zsuzsa bemondónő. országban mégis ah — Itt van egy olasz hír: álarcos fegyveresek elrabolták egy milánói gyáros fiát. — Ilyen már máskor is megtörtént. Valami szenzációt szeretnék, — Üjabb lávafolyam tört elő az Etna egyik kráteréből, 1680 méter magasságban — ennél csakugyan nincs jobb hírünk. — Horniét szerzik be* a híreket? — Több forrásunk is van. A legtöbb híranyagot a Magyar Távirati Irodától A KABARÉ Nincs rádió kabaré nélküL Nem a rádiósoktól hallottam ezt a bölcsességet, a hallgatók fogalmaztak így, mintegy jelezve, hogy a kabaré a rádió egyik legnépszerűbb műsora. Vajon hogyan születik a rádiókabaré? A legilletékesebb, Marton Frigyes, a kabaré szerkesztője és rendezője válaszolt. * — Nehezen. Mi ugyanis publicisztikai kabarét csinálunk, olyat, amelyiknek tükrözni^ kell az ország légkörét, s arról kell szólnia, ami foglalkoztatja az embereket. Ilyen szempontból a mi kabarénk egyedülálló a világon. Ami a születést illeti, kabarénk szinte állandóan készül. Időnként összejövünk a humoristákkal, körülüljük az asztalt és számbavesszük, mi történt az elmúlt hónapban, min bosszankodtak, vagy min derültek az emberek. Aztán egyszercsak röpködni kezdenek a poénok, egyrhásnak adjuk a labdát, s végül összeáll egy úgynevezett greg-lista. És akkor kezdődik az írás, a munka, s a szerkesztés. Ez utóbbit Szilágyi Györggyel ketten csináljuk. — Mitől jó a kabaré? — Attól, hogy okosan politizál, bátran bírál, jól szórakoztat és mindezt röviden. — Milyen lesz a következő kabaré? — Jubileumhoz érkeztünk: ötéves a rádiókabaré, tehát ünnepelni fogunk. Ez divat nálunk, mi nagyon tudunk és szeretünk is ünnepelni. Ezért a mi kabarénkban is lesz minden, ami egy jubileummal jár: ünnepi ülések, fennkölt beszédek, díszebéd, ajándékok, táviratok, kitüntetések, eszem-iszom, díszszemle és minden, ami ilyenkor dukál. Ezenkívül persze más számok is helyet kapnak a műsorban. Megfigyeltük például, hogy' a színházak világában mindenki mást csinál, mint ami a saját profilja lenne. E nemes törekvések mögött mi sem akarunk lemaradni, ezért bemutatjuk a Tragédiát. Címe: Nyomják Madáchot — Végül megkérdezem: mitől rossz egy kabaré? — Ezt mért tőlem kérdezi... 7 A Pagoda Bessenyei Ferenc szívesen emlékszik Egerre.*. ___ A rossz nyelvek szerint „rádióországban” minden út a pénztárhoz, vagy a Pagodához vezet A pénztárnál semmi dolgunk, így maradt számunkra a Pagoda. Itt kávéznak, eszegetnek, várakoznak a színészek, a szerkesztők, és a rendezők, gyakran itt születnek a jó és természetesen a rossz ötletek is. Különös hely ez a Pagoda, itt található például a környék — de lehet hogy az egész ország — egyetlen szeszmentes presszója. Ez a munkavédelem! És azt mondják, nem fizetnek rá... Jóból is megárt a sok. Ért arra értem, hogy egy színésszel akartunk beszélgetni, s azért mentünk a Pagodába, de egy helyett egy egész társulatra való művésszel találkoztunk. A fotoriporter lelkesen kattintgatott: Bulla Elma, Váradi Hédi, Grepuss Zoltán, Csákányi László, Harkányi Endre és a többiek valamennyien lencsevégre kerültek, de a krónikásnak hely hiányában mégis csak egy színész jutott. Bessenyei Ferencet választotta, aki éppen a „Szervusz, Budapest” című műsor próbájára készült, ott konferál és verseket mond. Egyetlen kérdés: — Mit jelent a színész számára a rádió? — Mielőtt erről beszélnék, hadd áradozzak egy kicsit Egerről. Sok kedves emlékem fűz ahhoz a városhoz. Igaz barátok, jó szerepek, szép csavargások. És ott tanultam meg úszni is. Akkor még persze fiatalabbak voltunk, lehet, hogy ettől olyan csodálatos ez az emlék. Ja igen, a rádió. Ez a színész egyik nagy lehetősége. Mi évekig álmodozunk egy-egy szerepről, amelyet a színházban talán sohasem fogunk eljátszani. De a rádió, az más. A rádió az mindent pótol, s megvalósítja a színész legtitkosabb álmait is. Én például mindig szerettem volna eljátszani s színpadon Lucifert, de ez eddig még nem sikerült. De * rádióban igen, ott már voltam Lucifer i& És elrohan .*á „«i* Ahol a műsor készül A Magyar Rádió központi osztálya a Műsorszerkesztőség. Nem irányít, nem vezet, hanem .a többi osztály legidősebb testvéreként szervez, összefog, kér és javasol — előkészíti a heti rádióműsort. Hat-nyolc hétre előre dolgozik. — Éppen most készült el az április 1—7. közötti hét műsor javaslata — mondta Boros Klára, a szerkesztőség munkatársa. — Mit várhatunk azon a héten? — Előre nem mondhatom meg, hiszen csak terv, javaslat, s netán valami miatt éppen az nem kerülne adásra... Annyit elmondhatok, hogy a fő témakör a felszabadulási évforduló köré csoportosul. A rádió műsorpolitikai irányelveinek alapján döntik el, hogy mely napokon, milyen területről jelentkeznek az osztályok, mikor komoly zene, könnyűzene, ifjúsági műsor — ezen belül is, hogy mikor a tizennégy éve.: aluliaknak, vagy felüli 'Ívnek... Ezenkívül folyik a . t'v’Vi tervezés á várható események, évfordulók, nemzeti ünnepek ismeretében. Ez is a különböző osztályokkal együtt történik. — Hogyan tervezték például a Heves megyei akció idejére szánt műsorokai? A ^krónikás 99 A tömegkommunikációs kutatóközpont időszakos fölmérése szerint a leghallgatottabb műsorok között foglalnak helyet a rádió Krónika adásai. A reggeli krónikát körülbelül négymillióan, a délit körülbelül másíél- millióan hallgatják. Az esti krónikának már van konkurense, a Tv-hiradó „személyében". Az is kiderült, hogy a krónika a hallgatottság ranglistáján — délben — a „Jó ebédhez szól a nóta” és a s’ágerműsor után a harmadik helyet foglalja el, ezután jön csak a „koktél", és a „Ki nyer ma”? A stúdióban már hat perez* folyik a déli krónika műsora, amikor, oelopaicodunk. Az üvegfalon túl a mikrofonok előtt Tardos Júlia műsorvezető-szerkesztő, és a két bemondó: Döbrentei Piroska és dr. Bőzsöny Ferenc ÜL Az üvegfalon Innen a pultnál Földy Iván rovatvezető, valamint a technikai személyzet. Itt van még három keverőasztal, mindegyiken előkészítve a műsor egy- egy riportjának hangfelvétele. A kezelőnő előtt papír az üvegfal mögötti végszavakkal, és a soron következő riport kezdő szavával, így tévedésről szó sem lehet. Az irányító asztalon a kapcsolók, lámpák tömkelegé, innen kezelik a hangszínt, „egyeztetik” a felvételeket és az élő szövegek hangját A kontroll: nagy hangszóró a sarokban. (Jóformán még el sem indult a hang az éterben, máris itt van a stúdióban újra... De ennyi kedvezményt megérdemelnek a „krónikások”! Mert elmondani is nehéz, milyen munkát jelent a külpolitikai, a hírszerkesztŐ6ég, alkalmankint a sportrovat és a Krónika szerkesztőségének kooperációja. A frissesség, a változatosság, az aktualitás, és még millióegy összetevő, amíg a műsor „fülbemászik”. A déli krónikával kapcsolatos első megbeszélés reggel kilenckor kezdődött, s a hallgató most még arra sem gondol, hogy úgy megy az egész, mint a „karikacsapás” ... _ __ A bemondó n« Családtag. Ügy is lehetne mondani, hogy a rádió nagykövete, bársonyosan kellemes hangú társalkodó' nőnk. Nemcsak a hangja szép, s erre tanúnak hívom mindazokat, akik a képernyőről U ismerik Kertész Zsuzsát. — Hogyan lesz valaki bemondó? — Érettségi után jelentkeztem, s többezred magammal meghallgattak. Aztán hármunkat fölvettek. Ez még 1968-ban történt. Közben, elvégeztem az egyetemet is; jó, ha a bemondók specializálják magukat. Orosz nyelvtudásom révén például így az iskolarádió orosz nyelv adásaiban is közreműködöm. — Nézi a mikrofont, vagy a . kamera optikáját. •. és senki sem néz vissza ... — Értem, mire gondol, de nincs „mikrofonproblémám’». Itt van velem szemben a technikai személyzet, eléggé szép számban ... ha szükségét érzem a parnernek, rájuk nézek, hozzájuk beszélek. — A mai feladat? — Kedvencemet, a Petőfi rádió 2-tól 6-ig műsorát vezetem. Kertész Zsuzsa elköszön tőlünk. Ezt U úgy teszi, mintha azt mondaná, mintha hozzá tenné; — Kedves hallgatóink .. A 6-os — Kereskedelmi Irodánk a nbegye vezetőivel tárgyalt. A javaslatokat a helyi vezetők adták, hogy a megye gazdasági, kulturális és egyéb területén hol taiAljuk a megfelelő témákat. Ezek közül aztán válogathattak az osztályok, mi pedig „behajtjuk” tőlük amit Vállaltak. Aztán a mű sorszerkesztőségnek kell gondoskodni arról, hogy a Heves megyei témák arányosan kapjanak helyet a két hónap műsorában. • — Most min dolgozik « műsor szerkesztőség ? — A Budapesti Művészeti Hetek rádlójavaslatát készítjük. Visszatérő, igen nehéz, de hálás munka. , IP Pillanatkép a 6-os stúdióból. ’TEBtrr Tágas hely a közönségnek, hangfalak, s a lépcsőzetes, szinte magasba szökő pódium a legkedvezőbb hanghatások elérését szolgálják. És az Is, hogy a dobos egy elöl nyitott kuckóban csépeli hangszerét. Éppen a „Stúdió 11” próbál, készül a hangfelvételre egy új számmal, Zsoldos Imre vezetésével. (Megszámoltam, valóban tizenegyen vannak.) Hogy ml minden történik egy zeneművel, amíg a hallgató élvezni tudja! Ha szükséges, kü- Wn-külön veszik fel egy-egy hangszer „szövegét”, vagy külön a szólamokat, szölamcsoportokat, s külön az énekes hangját Is, aztán a hangok mesterei élvezhető produkcióvá „mossák össze” az egészet. Az sem probléma, hogy egy magyar énekes a nap bármely órájában valamelyik külföldi zenekarral együtt lépjen fel... Elég, ha megvan az együttes valamelyik számának hangfelvétele, az énekes megtanulja a magyarra fordított szöveget, s ráénekll, helyesebben: hozzáénekli. A technikusok gondoskodnak arról, hogy jól sikerüljön. Nem zavarhatjuk a felvételt, elköszönünk a 6-os stúdiótól. Alig várom március első hétfőjét, a rádió kabarészinház^nak menetrendszerű műsorát...I Csak egy kis villanásnyi kép, ameddig az ember futólag megemeli a kalapját — mert le a kalappal, a rádió munkatársai előtt; — ennyire jutott módunk, s a rövid egy nap alatt lehetőségünk Rádióországot i bemutatni olvasóinknak, ízelítőt adni erről az Izgalma* életről, színes munkáról. Az ember első benyomása, hogy káosz van itt, idegtépdesés, céltalan nyüzsgés ... Aztán, amikor kezdésre ugrik az óra mutatója, a világ legtermészetesebb nyugalmával, és biztonságával kezdődik folytatódik a műsor. 5e lehet kapcsolni a rádiót! írták: Márkusz László Kétai Gábor | Fényképezte: Puskás Anikó mnnuiimiiiitiiiiiniiiHiiiiiiiiiiiiii
