Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-17 / 40. szám

imiiiiiimiHtii fl Felfedező wíro indultak munkatársaink, hogy ellessék a mikrofon mögötti tit- fcofoit, hogy mi történik a hanggal, a szóval — a műsorral, amíg „ráeresztik” az éter hullámaira... Az egynapos expedíció meggyőzően bizonyította, hogy a budapesti Brody Sándor utcában, a Magyar Rádió hatalmas épületkomplexumában valóban egy ország rejtőzködik, miképpen erről az alábbi beszámoló tanúskodik. Határa van ahol papírjainkat és fényképezőgépeinket ellenőrzik, van elnöke, és több orvosi rent delője, sőt: külön OTP-kirendeltsége is! Innen indul útjára szédítő munkatempó után a hang majd hárommillió ké­szülékhez idehaza, s a Szülőföldem, meg az idegennyelvü adások révén ki. a naav világba... üiiiMnimmmHiMimMirmiKirmmmiM'xmuimHmmimgMimMmiin Egy hírszegény nap Ha nem látná és tapasztal­ná az ember, el sem hinné, hogy egy karnyújtásnyi szo­bában milyen jól elfér az egész világ. Igaz, segítenek ebben a telexek, telefonok és kábelek, de a lényeg mégis­csak az, hogy a világ távo­li tájain felröppen egy hír, s itt „veszik”, rádióra fo­galmazzák: így születik a híradás, amellyel naponta 39 alkalommal jelentkezik a két budapesti adó. A hírszerkesztőség délelőt­ti túrnusvezetője Köhídi László éppen a Déli Króni­kának válogatja a híreket — Mi újság? — Nem sok. Ma hírsze­gény napunk van. — Vala/mi érdekes talán kapjuk, de nekünk is van­nak belső, és külső munka­társaink, tudósítóink, akik figyelemmel kísérik az ese- . menyeket, s hogy úgy mond­jam, keresik a híreket. Ezen kívül rendszeresen hallgat­juk a külföldi rádiók adá­sait. Így naponta mintegy ezer hír jön össze, s ebből néhány százat dolgozunk, fel adásra. — Gyorsaság? — Néhány perc múlva je­lentkezik a Déli Krónika. Hg például adás közben érkezik egy érdekes hír. csak meg­nyomok egy gombot, jelent­kezik a stúdió, s innen beol­vasom. — Végül kérek egy sztorit. — A sztorikat ugyan nem mi gyártjuk, de azért azt elmondom, hogy ha valami váratlan dolog történik, a hallgatók mindjárt a rádiót hívják telefonon. így volt ez egy héttel ezelőtt is, amikor enyhe földrengés mozgatta meg a csillárokat. Nos, az egyik hallgató azonnal tele­fonált nekünk, mi pedig fel­csengettük a földrengésjelző intézet igazgatóját, s közöl­tük vele, hogy mégis mozog a föld... »Sír:’-. .. ' i A mikrofonnál Kertész Zsuzsa bemondónő. országban mégis ah — Itt van egy olasz hír: álarcos fegyveresek elrabol­ták egy milánói gyáros fiát. — Ilyen már máskor is megtörtént. Valami szenzá­ciót szeretnék, — Üjabb lávafolyam tört elő az Etna egyik kráteré­ből, 1680 méter magasságban — ennél csakugyan nincs jobb hírünk. — Horniét szerzik be* a híreket? — Több forrásunk is van. A legtöbb híranyagot a Magyar Távirati Irodától A KABARÉ Nincs rádió kabaré nélküL Nem a rádiósoktól hallot­tam ezt a bölcsességet, a hallgatók fogalmaztak így, mint­egy jelezve, hogy a kabaré a rádió egyik legnépszerűbb műsora. Vajon hogyan születik a rádiókabaré? A legilleté­kesebb, Marton Frigyes, a kabaré szerkesztője és ren­dezője válaszolt. * — Nehezen. Mi ugyanis publicisztikai kabarét csiná­lunk, olyat, amelyiknek tükrözni^ kell az ország légkö­rét, s arról kell szólnia, ami foglalkoztatja az embereket. Ilyen szempontból a mi kabarénk egyedülálló a világon. Ami a születést illeti, kabarénk szinte állandóan készül. Időnként összejövünk a humoristákkal, körülüljük az asz­talt és számbavesszük, mi történt az elmúlt hónapban, min bosszankodtak, vagy min derültek az emberek. Aztán egyszercsak röpködni kezdenek a poénok, egyrhásnak ad­juk a labdát, s végül összeáll egy úgynevezett greg-lista. És akkor kezdődik az írás, a munka, s a szerkesztés. Ez utóbbit Szilágyi Györggyel ketten csináljuk. — Mitől jó a kabaré? — Attól, hogy okosan politizál, bátran bírál, jól szó­rakoztat és mindezt röviden. — Milyen lesz a következő kabaré? — Jubileumhoz érkeztünk: ötéves a rádiókabaré, tehát ünnepelni fogunk. Ez divat nálunk, mi nagyon tu­dunk és szeretünk is ünnepelni. Ezért a mi kabarénkban is lesz minden, ami egy jubileummal jár: ünnepi ülések, fennkölt beszédek, díszebéd, ajándékok, táviratok, kitünte­tések, eszem-iszom, díszszemle és minden, ami ilyenkor du­kál. Ezenkívül persze más számok is helyet kapnak a mű­sorban. Megfigyeltük például, hogy' a színházak világában mindenki mást csinál, mint ami a saját profilja lenne. E nemes törekvések mögött mi sem akarunk lemaradni, ezért bemutatjuk a Tragédiát. Címe: Nyomják Madáchot — Végül megkérdezem: mitől rossz egy kabaré? — Ezt mért tőlem kérdezi... 7 A Pagoda Bessenyei Ferenc szívesen emlékszik Egerre.*. ___ A rossz nyelvek szerint „rádióországban” minden út a pénztárhoz, vagy a Pagodához vezet A pénztárnál sem­mi dolgunk, így maradt számunkra a Pagoda. Itt kávéz­nak, eszegetnek, várakoznak a színészek, a szerkesztők, és a rendezők, gyakran itt születnek a jó és természetesen a rossz ötletek is. Különös hely ez a Pagoda, itt található például a környék — de lehet hogy az egész ország — egyetlen szeszmentes presszója. Ez a munkavédelem! És azt mondják, nem fizetnek rá... Jóból is megárt a sok. Ért arra értem, hogy egy szí­nésszel akartunk beszélgetni, s azért mentünk a Pagodába, de egy helyett egy egész társulatra való művésszel talál­koztunk. A fotoriporter lelkesen kattintgatott: Bulla Elma, Váradi Hédi, Grepuss Zoltán, Csákányi László, Harkányi Endre és a többiek valamennyien lencsevégre kerültek, de a krónikásnak hely hiányában mégis csak egy színész jutott. Bessenyei Ferencet választotta, aki éppen a „Szer­vusz, Budapest” című műsor próbájára készült, ott kon­ferál és verseket mond. Egyetlen kérdés: — Mit jelent a színész számára a rádió? — Mielőtt erről beszélnék, hadd áradozzak egy kicsit Egerről. Sok kedves emlékem fűz ahhoz a városhoz. Igaz barátok, jó szerepek, szép csavargások. És ott tanultam meg úszni is. Akkor még persze fiatalabbak voltunk, le­het, hogy ettől olyan csodálatos ez az emlék. Ja igen, a rádió. Ez a színész egyik nagy lehetősége. Mi évekig ál­modozunk egy-egy szerepről, amelyet a színházban talán sohasem fogunk eljátszani. De a rádió, az más. A rádió az mindent pótol, s megvalósítja a színész legtitkosabb ál­mait is. Én például mindig szerettem volna eljátszani s színpadon Lucifert, de ez eddig még nem sikerült. De * rádióban igen, ott már voltam Lucifer i& És elrohan .*á „«i* Ahol a műsor készül A Magyar Rádió központi osztálya a Műsorszerkesztő­ség. Nem irányít, nem ve­zet, hanem .a többi osztály legidősebb testvéreként szer­vez, összefog, kér és java­sol — előkészíti a heti rá­dióműsort. Hat-nyolc hétre előre dolgozik. — Éppen most készült el az április 1—7. közötti hét műsor javaslata — mondta Boros Klára, a szerkesztő­ség munkatársa. — Mit várhatunk azon a héten? — Előre nem mondhatom meg, hiszen csak terv, ja­vaslat, s netán valami mi­att éppen az nem kerülne adásra... Annyit elmondha­tok, hogy a fő témakör a felszabadulási évforduló kö­ré csoportosul. A rádió műsorpolitikai irányelveinek alapján döntik el, hogy mely napokon, mi­lyen területről jelentkeznek az osztályok, mikor komoly zene, könnyűzene, ifjúsági műsor — ezen belül is, hogy mikor a tizennégy éve.: alu­liaknak, vagy felüli 'Ívnek... Ezenkívül folyik a . t'v’Vi tervezés á várható esemé­nyek, évfordulók, nemzeti ünnepek ismeretében. Ez is a különböző osztályokkal együtt történik. — Hogyan tervezték pél­dául a Heves megyei akció idejére szánt műsorokai? A ^krónikás 99 A tömegkommunikációs kutatóközpont időszakos föl­mérése szerint a leghallga­tottabb műsorok között fog­lalnak helyet a rádió Króni­ka adásai. A reggeli króni­kát körülbelül négymillióan, a délit körülbelül másíél- millióan hallgatják. Az esti krónikának már van konku­rense, a Tv-hiradó „szemé­lyében". Az is kiderült, hogy a krónika a hallgatottság ranglistáján — délben — a „Jó ebédhez szól a nóta” és a s’ágerműsor után a harma­dik helyet foglalja el, ezután jön csak a „koktél", és a „Ki nyer ma”? A stúdióban már hat per­ez* folyik a déli krónika mű­sora, amikor, oelopaicodunk. Az üvegfalon túl a mikrofo­nok előtt Tardos Júlia mű­sorvezető-szerkesztő, és a két bemondó: Döbrentei Pi­roska és dr. Bőzsöny Ferenc ÜL Az üvegfalon Innen a pultnál Földy Iván rovatve­zető, valamint a technikai személyzet. Itt van még há­rom keverőasztal, mindegyi­ken előkészítve a műsor egy- egy riportjának hangfelvéte­le. A kezelőnő előtt papír az üvegfal mögötti végszavak­kal, és a soron következő riport kezdő szavával, így tévedésről szó sem lehet. Az irányító asztalon a kapcsolók, lámpák tömkele­gé, innen kezelik a hang­színt, „egyeztetik” a felvéte­leket és az élő szövegek hangját A kontroll: nagy hangszóró a sarokban. (Jó­formán még el sem indult a hang az éterben, máris itt van a stúdióban újra... De ennyi kedvezményt megér­demelnek a „krónikások”! Mert elmondani is nehéz, milyen munkát jelent a kül­politikai, a hírszerkesztŐ6ég, alkalmankint a sportrovat és a Krónika szerkesztőségé­nek kooperációja. A frisses­ség, a változatosság, az ak­tualitás, és még millióegy összetevő, amíg a műsor „fülbemászik”. A déli krónikával kapcso­latos első megbeszélés reggel kilenckor kezdődött, s a hallgató most még arra sem gondol, hogy úgy megy az egész, mint a „karikacsa­pás” ... _ __ A bemondó n« Családtag. Ügy is lehetne mondani, hogy a rádió nagykövete, bársonyo­san kellemes hangú társalkodó' nőnk. Nemcsak a hangja szép, s erre tanúnak hívom mindazokat, akik a képernyőről U ismerik Kertész Zsuzsát. — Hogyan lesz valaki bemon­dó? — Érettségi után jelentkeztem, s többezred magammal meghall­gattak. Aztán hármunkat fölvet­tek. Ez még 1968-ban történt. Közben, elvégeztem az egyete­met is; jó, ha a bemondók spe­cializálják magukat. Orosz nyelv­tudásom révén például így az iskolarádió orosz nyelv adásai­ban is közreműködöm. — Nézi a mikrofont, vagy a . kamera optikáját. •. és senki sem néz vissza ... — Értem, mire gondol, de nincs „mikrofonproblémám’». Itt van velem szemben a technikai személyzet, eléggé szép szám­ban ... ha szükségét érzem a parnernek, rájuk nézek, hozzá­juk beszélek. — A mai feladat? — Kedvencemet, a Petőfi rádió 2-tól 6-ig műsorát vezetem. Kertész Zsuzsa elköszön tő­lünk. Ezt U úgy teszi, mintha azt mondaná, mintha hozzá ten­né; — Kedves hallgatóink .. A 6-os — Kereskedelmi Irodánk a nbegye vezetőivel tárgyalt. A javaslatokat a helyi ve­zetők adták, hogy a megye gazdasági, kulturális és egyéb területén hol taiAljuk a meg­felelő témákat. Ezek közül aztán válogathattak az osz­tályok, mi pedig „behajt­juk” tőlük amit Vállaltak. Aztán a mű sorszerkesztőség­nek kell gondoskodni arról, hogy a Heves megyei témák arányosan kapjanak helyet a két hónap műsorában. • — Most min dolgozik « műsor szerkesztőség ? — A Budapesti Művészeti Hetek rádlójavaslatát ké­szítjük. Visszatérő, igen ne­héz, de hálás munka. , IP Pillanatkép a 6-os stúdióból. ’TEBtrr Tágas hely a közönségnek, hangfalak, s a lépcsőzetes, szin­te magasba szökő pódium a leg­kedvezőbb hanghatások elérését szolgálják. És az Is, hogy a do­bos egy elöl nyitott kuckóban csépeli hangszerét. Éppen a „Stú­dió 11” próbál, készül a hangfel­vételre egy új számmal, Zsoldos Imre vezetésével. (Megszámol­tam, valóban tizenegyen van­nak.) Hogy ml minden történik egy zeneművel, amíg a hallgató élvezni tudja! Ha szükséges, kü- Wn-külön veszik fel egy-egy hang­szer „szövegét”, vagy külön a szólamokat, szölamcsoportokat, s külön az énekes hangját Is, az­tán a hangok mesterei élvezhe­tő produkcióvá „mossák össze” az egészet. Az sem probléma, hogy egy magyar énekes a nap bármely órájában valamelyik külföldi zenekarral együtt lép­jen fel... Elég, ha megvan az együttes valamelyik számának hangfelvétele, az énekes megta­nulja a magyarra fordított szö­veget, s ráénekll, helyesebben: hozzáénekli. A technikusok gondoskodnak arról, hogy jól si­kerüljön. Nem zavarhatjuk a felvételt, elköszönünk a 6-os stúdiótól. Alig várom március első hétfő­jét, a rádió kabarészinház^nak menetrendszerű műsorát...I Csak egy kis villanásnyi kép, ameddig az ember fu­tólag megemeli a kalapját — mert le a kalappal, a rádió munkatársai előtt; — ennyire jutott módunk, s a rövid egy nap alatt le­hetőségünk Rádióországot i bemutatni olvasóinknak, ízelítőt adni erről az Iz­galma* életről, színes mun­káról. Az ember első be­nyomása, hogy káosz van itt, idegtépdesés, céltalan nyüzsgés ... Aztán, ami­kor kezdésre ugrik az óra mutatója, a világ legter­mészetesebb nyugalmával, és biztonságával kezdődik folytatódik a műsor. 5e lehet kapcsolni a rá­diót! írták: Márkusz László Kétai Gábor | Fényképezte: Puskás Anikó mnnuiimiiiitiiiiiniiiHiiiiiiiiiiiiii

Next

/
Thumbnails
Contents