Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-15 / 38. szám
Szemléltető eszközök a politikai tömegmunkában Osztják €3 pénzt N emcsak az élő szó és az írott betű, de a kép, a látvány is nagy szerepet játszik a gondolatok és információk továbbadásában, terjesztésében. Nagyon meggyőzően bizonyítja ezt a televízió óriási hatása. Érvényes ez a pártszervezetek agitációs és propagandamunkájára is, amelyben ugyancsak fontos helyet kell kapnia a vizuális szemléltetésnek. Az oktatási igazgatóságokon szervezett tanfolyamok munkáját, a marxizmus—leni ni zmus eszméinek és a part politikájának megértését mind jobban segítik a központilag és helyileg készített figyelmet ébresztő, lényeg megértését könnyítő szemléltető anyagok. Mind sűrűbben élnek ezekkel az eszközökkel a tömegoktatás tanfolyamain is. Az élet bizonyítja, hogy a pártoktatásban a szemléltetés jól segítheti az elvontnák tűnő összefüggéseket gyors és maradandó megértését, eszméink gyakorlati alkalmazását. A pártagitáciöban alkalmazott szemléltetés a napi aktuális politikai kérdésekre segít hely« választ adni. Felhasználása azt szolgálja, hogy a társadalmi és a politikai célok megvalósulása érdekében az embereket lelkesítsük, mozgósítsuk. Ennek egyik hatékony eszköze a ma már szinte klasszikussá vált művészeti ág, a plakátművészet. Évről évre több jó politikai plakát készül, amely élvezetes formában tájékoztat, s egyben az időszerű politikai és gazdasági feladatok teljesítésére irányítja az emberek figyelmét, közérthetően és lelkesítőén propagálja a szocialista társadalom építésének ügyét. Nagyszabású kutatás kezdődött a Tatabányához közel eső nagyegyházi, csordakúti és mányi medencékben. Egyszerre 14 gépi apparátussal, 300 szakember dolgozik a nagy kiterjedésű terül komplex földtani kutatásán. Ilyen koncentrált erővel hazánkban eddig még nem kutattak szilárd ásványkincsek után. A Gerecse-hegység dél-keleti előterében fekvő három medence jelentős mennyiségű barnakőszén-készlete már korábban is ismert volt a szakemberek előtt. Ezt igazolták azok a földtani kutatások, amelyek már a század elején, majd pedig 1940 és 1960 után indultak meg. Bizonyos jelek arra utaltak, hogy a szénen kívül bauxittelepek is előfordulnak ezen a területen. A 60-as években azonban kizárólag a széntelepek felderítésére koncentrálták a kutatásokat. Döntő és váratlan fordulat következett 1971 nyarán. amikor Nagyegyházán a medence vízháztartásának jobb megismerése céljából az egyik hidrogeológiai fúrással a széntelepek alá is behatoltak. Kiderült, hogy a barnakőszén alatt nem nagy mélységben 13 méter vastagságú, kitűnő minőségű bauxitréteg fekszik. A két ásványkincs együttes jelenléte meggyorsította a kutatásokat, most már nemcsak a szénbányászat, de az alumíniumipar érdeke is a terület alaposabb felderítése. Korábban évenként csak néhány milliót! ebben az évben pedia már 60 millió forintot költenek az egész terület komplex kutatására. Ez azt jelenti, hogy egyidejűleg kutatják a szén- és a bauxitvagyont. Valamint a medence földtani körülményeit. A tervek szerint 1977-ben fejeződik be a három medence részletes kutatása, Ezután A különböző témákban készített utcai és az úgynevezett belső terjesztésű plakátok, tehát a politikai agitáció hatékony segítőivé válhatnak. Ehhez azonban szakítani kell azzal az idejét múlt gyakorlattal, hogy a politikai plakátokat és a jelszavakat csak dekorációként, nagyobb évfordulók alkalmával függesztik ki az üzemek, műhelyek, intézmények falára. A politikai plakátban ennél sokkal több lehetőség rejlik. A központilag készített tematikus plakátok, a politikai vitakörök szemléltető anyagai és a faliújságokon felhasználható képek, s rajzok, amelyek az aktuális belpolitikai és nemzetközi kérdésekről szólnak, jelentős segítőtársai a pártalap- szervezetekben folyó tömegpolitikai munkának. A százezres példányszámban megjelenő leporellókban és füzetekben látható grafikonok, térképek és más rajzos ábrák ismeretet gyarapítanak és hozzájárulnak a mélyebb összefüggések jobb megértéséhez. Okosan teszik a part- alapszervezetek, ha ellátják ilyen szemléltető anyagokkal a propagandistákat és az agitáció munkásait. A pártáiapszervezetben folyó politikai agitációt hatékonyan segítik a központi és a helyi kiállítások anyagai is. Az „Életünk — utunk” című kiállítás, melyet pár-' tunk X. kongresszusát követően készítettünk, meggyőzlő erővei mutatta be szocialista hazánk fejlődését, építőmunkánk eredményeit és az egész társadalom előtt álló feladatokat. Ez a kiállítás a fővárosban és öt vidéki nagyvárosban került bemudöntenek érdemben az egész terület műveléséről, a nagyegyházi medencében tervezett bányanyitásokról azonban még 1977 előtt határoznak. VIDÉKRE KÖLTÖZÖ városlakók, elővárosi gyorsvasutak, mozgó járdák, több szintes alul- ék felüljárók, magas vezetésű autópályák és töméntelen mennyiségű gépkocsi — nagyjából ilyennek látják a jövőt annak a két vaskos kötetből álló tanulmánynak a szerzői, akik az ezredfordulóig készítettek prognózist közlekedésünk várható fejlődéséről. A legdöntőbb változást az elkövetkező 25—30 évben a gépkocsik számának fantasztikus ütemű növekedésétől várják a szakemberek: 2000- ben — a tanulmány szerint — a jelenlegi 400 000 személyautóval szemben — csaknem 3 millió hazai gépkocsi közlekedik majd útjainkon. S minél több autónk lesz, annál ritkábban és annál kevesebbet utazunk velük. A személygépkocsik számának ilyen elképesztő növekedése minden bizonynyal nagy fejtörést okoz majd a városfejlesztési szakembereknek. Háztömböket, utcákat kell lebontani, hogy parkoló autóink a városokban elférjenek. 2000-ben ugyanis nem az lesz a legnagyobb gond, hogy járműveinkkel hol közlekedjünk, hanem az, hogy hol hagyjuk, a parkoló kocsikat. A legpraktikusabb megoldásnak a több saint«) garazsd almunk vezető osztályát mutattuk be a „Mi hoztuk az időt” című kiállítás tablóin. A kiállítás a munkásosztály helyzetét mutatja be, miközben tükrözi helyét, szerepét és feladatát a társadalom egészén belül. E kiállítás szinte valamennyi jelentős ipari településen bemutatásra került. Vándordíja közben állandóan kiegészült, gazdagodott a hozzá szorosan kapcsolódó helyi kiállítási anyagokkal, a helyi munkásság életét, mun- kasikereit, eredményeit bemutató képes agitációs kiadványokkal, dia- és mozgó- filmekkel. Így a kiállítás látogatóinak lehetőségük nyílt arra, hogy az országos eredményeket és feladatokat ösz- szevessék a megye, a város, az üzem eredményeivel és feladataival. „A falu a szocializmus útján” című vándorkiállítás napjainkban hirdeti falun és városon egyaránt a munkásosztállyal szövetséges parasztság munkasikereit, társadalmi felemelkedésének történelmi útját. E kiállítás is alkalmas arra, hogy az alapszervezetek és a pártcsoportok a falun bekövetkezett fejlődést tartalmas politikai vitákon, beszélgetéseken felmérjék, összegezzék. A szemléltető agitáció fontos politikai nevelő funkciója mellett jelentős szerepet tölt be az emberek esztétikai neveléséhez is. Fejleszti szépérzéküket, képzőművészeti ízlésüket. Ezért fokozott figyelmet kell fordítani a szemléltető anyagok tartalmi és formai kivitelezésére, de felhasználásukra és elhelyezésükre is. A pártbizottságok és a párt- szervezetek a szemléltető agitációs anyagokat a vállalati és üzemi művelődési otthonokban, klubokban, folyosókon és pihenőhelyeken, az üzemek és intézmények nagy forgalmú helyein, kulturált körülmények között helyezzék el. S gondoljanak arra is, hogy e szemléltető anyagok mindig a legaktuálisabb, a dolgozókat leginkább érdeklő kérdésekre adjanak választ. Tamás Márta, az MSZMP KB munkatársa tömbök, és föld alatti parkológarázsok építése ígérkezik. Ezek létesítése azonban jelenleg a legköltségesebb beruházások közé tartozik. Ezért valószínűleg nem marad más hátra: a gépkocsi- forgalmat előbb-utóbb ki kell tiltani a belvárosokból. Mindez azonban elképzelhetetlen a városi tömegközlekedés korszerűsítése nélkül, amelyben a gyorsvasutak építésének jut a legdöntőbb szerep. Nemzetközi tapasztalatok alapján a városi forgalom viszonylag zökkenőmentes lebonyolításának már a 600 000-es lélekszámú városokban is nélkülözhetetlen feltétele a gyorsvasút. A VÁROSI UTAK zsúfoltságát azonban jó ideig nemcsak a gépkocsik számának növekedése okozza. Magyar- országon a becslések szerbit még legalább 10—15 éven át számolni kell a városiasodás következményeivel is. A városok, közöttük elsősorban Budapest vonzó hatása előreláthatólag csak a 80-as évek vége, 90-es évek eleje körül csökken. A tanulmány készítői nagyjából ekkorra teszik azt az időszakot, amikor a lakosság városokba áramlása megfordul, és az urbánus életmód egyre kellemetlenebb kísérő jelenségei — d üaj, a fűit es» a zouMint lapunk február 14-i, csütörtöki számában hírül adtuk: a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál — a megyében elsőként —, már ki is fizették a múlt éves munkával kiérdemelt nyereségei. Egészen biztos, hogy a pénzosztás folytatására sem kell sokáig várni, hiszen a hagyományokhoz híven az elk/ivíOkezendő napokban, hetekben a többi vállalat, üzem is kinyitja majd pénztárcáját. Ugyancsak jó hírnek számít továbbá, hogy megyénk gazdasági egységeinek többsége eredményesen dolgozott az elmúlt évben, így lényegében alig lesz olyan üzem, vállalat, ahol nem kerül majd sor nyereségosztásra. Mivel pénzről van sző, érthető, hogy nagy a számolási verseny az üzemekben és az üzemek között. Az összehasonlítások, a magánjellegű minősítések során azonban nem árt majd alaposabban visszapergetni az 1973-as esztendőnek ugyancsak a pénzosztással kapcsolatos eseményeit. Nevezetesen arra gondolunk, hogy 1973-ban Heves megye vállalatainál is jelentős bérfejA ruházati ipar a negyedik ötéves terv első három esztendejében, több mint 9 milliárd forint értékű beruházást valósított meg. 1974-ben tovább folytatódik a rekonstrukciós és egyéb fejlesztés; az idén mintegy 3,5 milliárdot ruháznak be, jelentős összegű, körülbelül 700 millió forintos állami támogatással, valamint a vállalatok saját alapjait kiegészítő, csaknem kétmilliárd forintnyi hitellel. Többek között részesül az állami támogatásból a Pamutnyomóipari Vállalat, az Újpesti Gyapjúszövőgyár, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár, a Magyar Gyapjúfonó és Szövő gyár, a Hódmezővásárhely. Divat Kötöttárugyár, a Finomposztó Vállalat, továbbá a Budapesti Bőripari Vállalat és a Szombathelyi Cipőgyár, Az elmúlt hetekben 12 hitelkérelem ügyében született döntés. Jóváhagyták . például a fonalkikészítőgyár 80 milliós foltság — miatt mind többen költöznek vidékre. Lazább szerkezetű elő- és kertvárosok épülnek majd ki a nagyobb városok több tízkilométeres körzetében. Az ezredforduló táján — az eddiginél gyorsabb és automatizáltabb változatban — továbbra is a vasút lesz az ország közlekedési rendszerének legfontosabb része. A vasútnál azonban sokkal figyelemre méltóbb változások várhatók a közúthálózatunk fejlődésében. Közúti járműparkunk rohamos növekedése egyre sürgetőbben veti fel az ország nagy forgalmú autópálya-hálózatának kiépítését. Ezek a gyorsforgalmi autóutak elkerülik majd a lakott területeket. Csak így biztosítható a városok közötti forgalom zavartalansága. Az autópályákat és a városokat külön bevezető autó- utakkal kötik majd össze. Ezeken a helyenként magas vezetésű pályákon lehet majd elérni a városi utak gerincvonalait és a több szintes alul-, illetve felüljárókkal ellátott városi közlekedési csomópontokat. A KORSZERŰ városi úthálózat kialakításának azonban határt szab a népgazdaság anyagi helyzete. (Mill lejtéseket hajtottak végre, és több olyan üzemről tudunk, ahol éppen a várható nyereség terhére — túl a központi bérfejlesztésen —, emelték meg igen számottevően a dolgozók jövedelmét. Ezekben az üzemekben minden bizonnyal kevesebb nyereséget osztanak majd, hiszen a pénz egy részét év közben „béresítették” — ennek örülnek legjobban a dolgozók — egy másik hányada pedig ugyancsak menet közben került a családok pénztárcáiba. A most kiosztott nyereség összege alapján hamis tehát az ösz- szehasonlítás. mert egyáltalán nem biztos, hogy a 4—5 nappal magasabb nyereséget fizető vállalat jobban dolgozott, többet adott dolgozóinak, mint ahol majd vékonyabbak a borítékok. Az összehasonlítás, a minősítés alapjául sokkal inkább alkalmasabb a bérszínvonalat, az év közben kiadott, kiosztott erkölcsi, anyagi javakat együttesen is figyelembe venni. így derül majd ki, megbízhatóan: hol dolgoztak jobban, és hol kaptak valóban többet. rekonstrukciójának javaslatát; a Szegedi Ruhagyárnak azt a kérelmét, hogy 50 millió forintos beruházással bővítse telephelyeit. A Szombat- helyi Pamutipar további csehszlovák szövőgépek importjára, a Kőbányai Textilművek pedig a tarkán szőtt, valamint kötött-hurkolt kelmék gyártásának fokozását szolgáló beruházásra kapott engedélyt. A rekonstrukció további lendületes folytatását jelzi, hogy máris újabb 20 hitelkérelem elbírálása van napirenden. (MTI) Csütörtökre virradó éjszaka bekapcsolták az országos hálózatba az új inotai csúcserőművet, amely energiaiparunk egyik legjelentősebb beruházása. Több mint két órán át már villamos energiát termelt a 100 megawattos szovjet gyártmányú turbina, amely a maga nemében egyedülálló. Az. éjszakai bekapcsolással megkezdődött a kíset'tet} üzem, ezt koveu Új olajkutak A fúrótorony. Zalában, Nagylengyel határában, mélyfúrással új lajkutalcat fúrnak. majd a próbaüzemeltetes. amelynek sikeres befejezése után az erőmű a villamos- energia-fogyasztás csúcsidején segíti majd energiagazdálkodásunkat. LU’iL február la«, s*. tatásra. Ezt követően tarsaGazda*» bauxittelepek a szén alatt Kemp'ex ásványkincsé utat äs KajyejjYliáza kisnyékén /" - 1 .................................... ■I,w " I ■ ■■ ...........■■■ Ml H ogyan közlekedünk 2000-ben Elkészült az ország távlati közlekedési prognózisa Tovább fejlődik a ruházati ipar Olajbányászok. (MTI-foto: Koppány György felvételei — KS) Bekapcsolták az országos hálózatba az új inotai csúcserőművet
