Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-15 / 38. szám
Egy kezdeményezés indoklása Miért keli új mozi Egerben A cím végén ne keressen kérdőjelet a kedves Olvasó, hiszen nem kérdezni, állítani akartunk. Pontosabban fogalmazva: indokolni. A kérdőjel elhagyásával tehát már meg is íogalmaztuk véleményünket, miszerint nagyon is szükséges egy új mozi Heves megye székhelyén. Szerencsére nem állunk egyedül ezzel a véleménnyel, így gondolkoznak az új egri moziról a város és a megye vezetői is. A szándék tehát megvan, sőt, már valamivel több is annál. Az egri városi tanács például már el is készíttette az új mozi tervét, a megyei tanács pedig még 1972-ben megállapította, hogy a megyeszékhely mozihálózata, nem felel meg az igényeknek és nyomban megbízta a végrehajtó bizottságot, vizsgáltassa meg, milyen lehetőség van arra. hogy az ötödik ötéves terv időszaka alatt új filmszínház épüljön Egerben. A szándék tehát komoly — a megyei és a városi tanács vezetői szükségesnek tartják az új mozi felépítését — mégsem árt indokolni ezt az elhatározást. Már csak azért sem, mert az új egri kulturális centrum felépítése igencsak sokba kerül, s ezért a pénzért nem a megye, hanem az ország pénztárán kell kopogtatni. Nézzük ezek után: miért kell új mozi Egerben? I. 2000: Vízimalom Ballada a szép vízimolnár- néról és az országról. A művet a 75 éves Sásdi Sándor írta. s a televíziós változatot megelőzően már regényformában is megjelent, sőt, rádiódrámaként is közvetítették. A József Attila-díjas író elbeszélései, regényei a baranyai magyar falvakat mutatják be, Sásdi Sándor szülőföldje lakóinak életét. Az író egyszerű hangon, beszél hőseiről, jól ismeri őket, életmódjukat, beszédjüket. A vízimalomban balladisztikus tömörséggel és egyszerűséggel bontakozik ki a néző előtt, a szép vízimolnárné, a korán elözvegyült Annus tragédiája. Az úri környezet a fiatal özvegyet szabad zsákmánynak tekintette, de Annus, aki csak ura emlékének élt, elutasított minden közeledést. Egy úri dáriöó után a környező földek gazdag birtokosura támadta meg a fiatalasszonyt, aki védekezésül felkapta az asztalon fekvő kést... A többi már a csendőrség dolga volt. Á tragikus történet tovább él a nép száján versben, nótában ismeretes a baranyai falvak élőt* A tv-játék főszerepeit Szakáé« Eszter (Annus), Ka- utzky József (az Uraság), valamint Cserhalmi György, Deák Sándor, Csurka László, Dégi István, Siménfalvi Sándor, Bánhidi László és Vándor József alakítják. <KS) elmúlt évben például több mint félmillió, pontosan 5H0 000 látogatójuk volt az egri filmszínházaknak. Ez igencsak jó eredmény, különösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy milyen gyenge a megyeszékhely mozihálózata. A Kertmozi csak idényjellegű, hiszen néhány hónapra, sőt, olykor csak néhány hétre korlátozódik szereplese, a Bródy mozi egy régi templomépületben kapott ideiglenes helyet, így marad a Vörös Csillag, amely a legutóbbi átalakítás óta elfogadhatónak mondható. Csak elfogadhatónak és nem korszerűnek! Nem beszélve arról, hogy a jövő tervei, a város- rendezés koncepciói lebontásra ítélték az egri Vörös Csillag mozit. hely sokkal kevesebb, mint fentebb már említettük, ezer lakosonként mindössze 19. Az igényekről szólva nem hagyhatjuk figyelmen kívül Eger erős vonzását, nagyszabású, nyugodtan mondhatjuk országos rangú idegenforgalmát sem. Ez a körülmény már egymagában is sürgeti az új egri mozi felépítését. 2. A felszabadulás óta sok minden épült már a megye- székhelyen, de mozi még nem. Ez persze önmagában még nem érv, de tegyük hozzá, hogy a kulturális létesítmények közül a mozit keresik fel legtöbben és leggyakrabban az emberek. Az Sokat mondanak a statisztika számadatai is. 1935-ben országos átlagban ezer lakosra 19 férőhely jutott. Azért említjük ezt a regi adatot, mert most, 1974- ben pontosan itt tartunk: Egerben ezer lakosra mindössze 19 férőhely jut. Még- jobban látható a lemaradás, ha feljegyezzük azt is, hogy 1959-ben ezer lakosra 75 férőhely jutott a megyeszékhelyen. Akkor ugyanis öt mozija volt Egernek. Dp hagyjuk a múltat, maradjunk a jelennél. Napjainkban az országos átlag 56 férőhely, a megyei átlag jobb ennél, 66 férőhely minden ezer lakosra. Érdemes itt megemlíteni azt is, hogy Pécsett 23, Szegeden 28, Miskolcon 30, míg Debrecenben 38 férőhely jut minden ezer lakosra. Egerben 19! Nagyon kevés... S ha nem épül fel az új mozi, tovább romlik a helyzet, hiszen a következő ötéves terv végére az elképzelések szerint mintegy 50 ezerre növekszik a megyeszékhely lakossága, s akkor ezer lakosra mindösz- sze 16 férőhely jut. Eddig csupán a férőhelyek oldaláról közelítettünk, most nézzük az igényeket. . Egerben már évek óta esedékessé vált egy új, modern filmszínház felépítése. A jogos igényeket jelzik a számadatok is. 1968-ban egy egri lakos 8,4-szer volt moziban, 1973-ban már majdnem 13- szor. Az ország városai közül csupán Debrecen dicsekedhet ilyen jó eredménynyel. Bs még egy adat: országos átlagban egy lakos alig nyolcszor volt moziban. Az egriek tehát gyakrabban járnak moziba, itt jobbak az eredmények az országos átlagnál, annak ellenére, hogy a férőA számadatok mellett az érvek közé kell sorakoztatni azt az igényt is, amelyet a politika, vagy ha úgy tetszik, az' egész társadalom támaszt a filmművészettel szemben. Arról van szó, hogy az emberek nevelésében, tudatformálásában és egyszerű szórakozásában is egyre jelentősebb szerepet kap a film. A jelenlegi lehetőség eléggé szűkre szabott Egerben. E lap hasábjain is többször szóvá tettük már a mozik műsorpolitikai problémáit, a filmelosztás gondjait. Nos, hisszük, hogy ezeken a gondokon is segít majd egy új filmszínház, amelyben két mozi is lesz: egy 500 és egy 200 személyes. Ez utóbbi ad majd otthont a művészfilmeknek és a kluboknak is. Ebben a moziban már lesz külön klubhelyiség. szak- könyvtár, itt már lehet beszélgetni, s vitatkozni it a bemutatott filmekről. Egy új egri mozi tehát nemcsak eggyel több kulturális létesítményt, hanem ezzel együtt jobb és színvonalasabb műsorpolitikát is ígér. Evenként ugyanis mintegy 150 új film jelenik meg, s ezeket bizony nagyon nehéz — gyakran lehetetlen — két mozi között megfelelően elosztani. Ha felépül az új mozi, nemcsak jobb és gyorsabb lesz a filmellátás, hanem szélesebb igényt tud majd kielégíteni, s várhatóan ismét többen járnak majd moziba. ★ Az elhatározás tehát egyértelmű: Egerben új mozit kell építeni. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy nemcsak egyet, többet is, de a Cse- bokszári-lakótelep kulturális létesítményeiről később írunk — ha azok majd időszerűvé válnak.) Az új mozinak fenntartott helye Van a megyeszékhelyen, a városi tanács értől is időben gondoskodott. A piactér szomszédságában, az új szolgáltatóház mellett épül majd fel az új egri filmszínház. Most már csak a pénzért kell kopogtatni... Márkusz László $züts (dszló * február 15,, péntek — Vége a látogatási időnek — mondtam. A park lassan elnéptelenedett, csak a betonjárdán kopoglak még a távozó látogatók léptei. Egymás után tértek vissza a kórterembe a járóbetegek. — Azt hittem. eddigre végzek — mondta kissé le- hangoltan és idegesen. — — Aztán csak most jutottam odáig, hogy elkezdjem. Magam is nagyon sajnáltam a dolgot, s éppen javasolni akartam, hogy majd meglátogatom még. De megelőzött. — Ha magának nem lenne terhére, én folytatnám. Oda- ben engem úgysem keresnek, megszokták már, hogy •lesavargok. amikor csak lehet. Magát pedig meg sem kérdik, ha innen kimegy. Elzárhatom-e g forrást, amely napvilágra törekszik, 120 személyes óvoda — összefogásból Tavaly év végén adták át rendeltetésének Pécsett azt a 120 személyes óvodát, amelyet a város üzemeinek és intézményeinek összefogásával építettek fel. Az üzemek és intézmények béralapjuk 2 százalékának megfelelő ösz- szeggel, a Tatarozó Vállalat, valamint a Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat szocialista brigádjai pedig 5260 óra társadalmi munkával járultak hozzá a napközi otthonos óvoda felépítéséhez. (MTl-foto Bajkor József) Iskola a bánya mellett Egyedülálló vállalkozás, nem kis költséget és nem kevesebb utánajárást kívánt a megvalósítása: viszont nagy volt eddig a gond is, amitől most megszabadítja a bányaüzemet. Így lehetne summázó értékelést adni a visontai Thor ez Külfejté- ses Bányaüzem iskolaalapításáról. Az épületet készen kapták; azelőtt, az erőmű építkezésének idején, munkásszálló volt. Amikor a birtokukba került, rögtön ez az ötlet jutott a bányavezetők eszébe: a dolgozók részére iskolát kell létrehozni. .. — Nem véletlenül, hiszen már régóta törtük a fejünket azon, hol lehetne a különböző oktatási formáknak, továbbképzéseknek, tanfolyamoknak helyet adni — tájékoztatott Sárvári János oktatási felelős. — Tavaly például 1640 ember részesült a bányánál valamilyen továbbképzésben, s ez. bizony igen nagy szám, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy tanfolyam több hétig is elhúzódhat. 2600 pillanatnyilag a bánya létszáma, az idén még körülbelül kétszáz dolgozót veszünk fel, s az oktatás ilyen méretekben, csak úgy „mellékesen'’ a gazdasági munka mellett, megfelelő színvonalon már nem végezhető. Az oktatók jelenleg egyúttal a termelés irányítói is, és éppen a napokban fordult elő, hogy óra közben . rohantak az előadóért, siessen egy hibaelhárításhoz. Ez az állaezen gondolkoztam. Talán elősegítek valamit, ha beszélni hagyom, talán megéri a szabálytalanság, amit a kórházrend ellen elkövetek. Hallgatásomat beleegyezésnek vette. — Mondtam olyasmit, amit már ők is elmondtak magának? — Eddig még nem! — Ezután sem fogok. Tőlem most az igazi történetet hallhatja. És ez nem ugyanaz. mint amit maga az . újságban megírt. Pedig az is arról szólt, hogy mi történt, amikor feltört a gáz. Látott már maga gázfeltörést? — Nem! Csak azután jártam ott, hogy elfojtották. — Megpróbálom magának lefesteni. .. pót nehézségeket jelent a munkában és az oktatásban is. — Az új iskolának önálló oktatógárdája lesz? — A terveink szerint minden általánosabb tantárgy oktatására, a tanfolyamokon, továbbképzéseken, szaktanárokat alkalmazunk, ugyanúgy, mint az iparita- nuló-intézetekben. A speciális témákhoz ezután is előadókat kérünk fel, de így az ő megterhelésük már meg sem közelíti a mostanit Tavaly itt helyben hatvan dolgozónk tett szakmunkás- vizsgát, különleges gépjármüvek vezetésére kilencven embert képeztünk ki. több villamos-balesetvédelmi oktatást tartottunk, s ezeket .■tanácstermekben, üzemi felolvasókban egymástól távol kellett végezni. A* iskolában az ellenőrzés is hatékonyabb lehet, s jobb színvonalat biztosíthatunk. a megszokott időben és a szokásos munkatempó mellett, de mi már az idén 3600 órát terveztünk. Nagy szükségünk van, különösen a villamos szakmákhoz tartozó tanfolyamokra: itt nagyfeszültségű vezetékek mellett dolgoznak a munkások, s máris olyan nagy a területünk,- hogy kevésnek bizonyul a képzett szakember Vannak olyan speciális feladatkörök, amelyeknek elvégzéséhez csak itt képezhetjük ki a dolgozókat, másutt az országban ezt nem tudják megtanulni. Emellett számítunk arra, hogy a Bükkábrányban induló kül- fejtéses bányaüzemi beruházáshoz szintén itt képeznek ki szakmunkásokat. — Mikor kezdi meg a munkát az iskola végleges formájában? A Mátraalji Szénbányák Vállalat örömmel vette a kezdeményezésünket, s tavaly már százezer forintot kaptunk berendezésekre, bútorokra. A mi brigádjaink hozták rendbe az épületet, ahol három tanterem, tanácsterem, a gyakorlati oktatásoknál szükséges öltöző, vetítöhelyiség. könyvtár található. Az idén újabb 160 ezer forintot biztosítanak szemléltető eszközökre, felszerelésekre. Egyébként az iskolában 3200 óra tartható — A tantestület kialakítására már intézkedett a vállalat. Feltehetően szükség lesz néhány iskolai tapasztalatcserére, hogy a végleges formát kialakíthassuk. Az év második felére minden berendezés megérkezik és a helyére kerül. Egyébként már most is tartanak itt foglalkozásokat. Bár ezek még csak elképzelések, de a későbbiekben helyet kaphat itt a dolgozók általános iskolája és a politikai képzés is. A munka szempontjából sem közömbös, milyen eredményesen képezzük tovább dolgozóinkat... (hekeli) ' AWWMAWWWWW/AVSAWWW felső része már ki sem látszik belőle. Csakhogy ennek a szökökútnak forró a vize és tele van leheletfinom homokkal, néha apró kavicsszemekkel. Legtöbb benne az, ami nem látható: a gáz. Több emelet magasságra fel- lövelődik. Aztán odafönt szétterül, mesterséges felhő lesz, homályba borítja a környéket. És esővel áztatja, mert azonnal lecsapódik. Kilométeres körzetben hull az eső. Ragacsos, bűzös vízcsep- pek. Távolabb ritkulva, közelebb sűrűsödve. De mindenütt csöpögő, ólomszürke iszapréteggel vonja be a fákat, házakat, kerteket, utakat, földeket. egy libalegelő van. Ott gyülekeztek a bámészkodók, oda vonult visza a műszakban levő brigád is. A fúrótornyot egyelőre senki sem közelíthette meg. járt munkás felett. Az apostolok nem tudták még, hogy Zsuzsa ápolónő. A legjobb tanuló volt köztünk, emlékszem. Most megmutathatta hát, hogy mit tud. — Mikor történt — kérdezte Flórián. — Alighogy leváltottuk az első műszakot — mondta a másik brigadéros. — Szerencsére, a béléscső tartotta magát, az elzáró ugyan mintha ott sem lett volna, de a biztosító helytállt. — Az egyik brigádtag' akkor már telefonált a trösztnek. Hanem, fehér blúzban hajladozott ott, a szennyes lé pedig egyre esőzött ránk. Utcai ruhában voltak az apostolok is. Egyedül én öltöztem át, s vállamon lógott a vízhatlan köpeny. Felkínáltam Zsuzsának, de nem akarta elfogadni. A torony aljában meg csak úgy ömlik. Szinte visszafordul a cső peremén, s olyan erővel, hogy zeng tőle a cső. A föld morajlik lenn a mélyben. mintha a pokol ördögfiókái tolonganának ott, hogy meiyikőjük kerüljön előbb a felszínre. Elképzelheti, mit jelent ilyenkor a torony aljában tartózkodni. Hát még felkapaszkodni rá! Olyan mintha csatornavíz törne fel. Mintha valami mocskos vizű szökőkút lenne a fúrótorony, a vasváz S aztán mindehhez tegye hozzá, hogy a gáz bármikor tüzet foghat. Nem e'öször láttam akkor gázfei ' i st, de ez félelmetes volt. Mire odaértünk, a szőlőtőkékről már csöpögött a lé, a bakhátak közt gyü- lemlet a víz. Az üt másik oldalán, amint azt lathalla, Flóri most elemében lehetett. Hozzá is látott mindjárt. Kétszáz méteren belül senki nem tartózkodhat, még a legelőn sem, az kell felvonulási terepnek. Ácsorog- jon a falu szélén, akit nem enged haza a kíváncsiság. Kusztván küldjön egy másik brigádtagot a tanácshazára, hogy olvassák be a hangoshíradóba: tüzet gyújtani a faluban nem szabad, mág dohányozni se. Nincs alattomosabb valami a gáznál. Amikor a gáz feltört, ketten épp szereltek. Az egyikőjük szerencsétlenül ért földet, alighanem a Lábát törte. A sebesült lábat né- hányan sínbe próbálták rakni. De nem orvosok voltak, olajbányászok. Azt vettük észre, hogy Flóri felesége ott hajladozik a szerencsétlenül — Vegye csak feli —• mondta neki Flóri, aztán az apostolokhoz fordult. — Mi is beöltözünk, emberek. Fél óra múlva mindenki itt legyen! Vele mentem, mert gumicsizma rajtam sem volt. Fél óra múlva pedig oda már gumicsizma kellett A falu, ugye, csaknem a libalegelőig ér, s a szőlőföld szélétől is alig száz méterre már házak állnak. Mi Flóriánnal ezen az oldalon mindjárt az egyik szélső házban szállásoltunk, egy magányos öregasszonynál. Tóth néni kinn állt az udvaron, mellette a fia, zömök, tagbaszakadt paraszt, a szövetkezetből. Csiriért jött, a kislányáért, akire egész nap az öreganyja vigyázz, A csöppség ott játszadozott körülöttünk. IFolyUUjitJtl
