Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-02 / 27. szám
A Minisztertanács tárgyalta , zászlók, a díszpolgári cím adományozása alkotmányunk intézkedik a Népköztársaság címeréről és zászlajáról, azok használatáról. Nem volt azonban eddig rendelkezés a helyi címerek használatáról, s egy 1970-ben kelt utasítás is csupán ajánlási jelleggel határozta meg az alapelveket. Hazánkban jelenleg a fővárosnak és 35 városnak van önálló címere, de az igények a helyi címerekre, zászlókra egyre több helyen megíogalmazód- tak. Ennek magyarázatát elsősorban a tanácsok önkormányzati szerepének növekedésében kell keresni. A települések helytörténetének, haladó hagyományainak felelevenítése fokozta a szülőhelyhez, lakóhelyhez kötődést, az emberek igényét, hogy címerrel, zászlóval is jelöljék, dekorálják városukat, településüket A Minisztertanács most határozatot hozott a helyi címer és zászló megalkotásáról, használatáról, a díszpolgári cím adományozásáról. A határozat lehetővé teszi, hogy a fővárosi, megyeivárosi, városi, indokolt esetben nagyközségi, illetve községi tanács is alkothasson önálló címert, zászlót A helyi címer a település múltjára, jelenére utaló jelkép, használható helyi felhívásokon, programfüzeteken, kiadványokon, díszokleveleken, emléklapokon, kitüntetéseken, emléktárgyakon. Reprezentálhatja a települést a hazai és külföldi propagandában. Az ilyen címerhasználat egyébként külföldön, közöttük több szocialista országban már elterjedt Hasonlóan intézkedik a Minisztertanács a helyi zászlók használatáról is. Kimondja, hogy anyaga egyszínű lehet, s rajta elhelyezhető a helység címere, neve. A zászló kitűzhető a település életének jelentős eseményein, ünnepségeken, rendezvényeken. Természetesen a helyi címer, illetve a zászló a népköztársaság címerét, zászlaját nem helyettesítheti. A díszpolgári cím adományozásának is vannak hagyományai hazánkban. Ne^ vés közéleti személyiségek, a munkásmozgalom harcosai, a felszabadításunkért harcoló szovjet katonák közül többen megkapták már e kitüntető címet. A Minisztertanács most szabályozza a cím odaítélésének formáit, természetesen ez nem érinti az eddig adományozott díszpolgári kitüntetéseket. Hangsúlyozza a határozat, hogy a hazánkban, vagy külföldön élő neves közéleti személyi ségeknek a szülőhelyhez való kötődését is előmozdíthatja a cím adományozása. Díszpolgárrá lehet avatni azokat a személyeket is, akika település, vagy a lakosság érdekében kiemelkedő tevékenységet, társadalmi munkát végeztek. A cím odaítéléséről a helyi tanácsnak a politikai, társadalmi és tömegszervezetek véleményének meghallgatása után kell határoznia. A minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a határozatról utasítást adott ki, amely megjelenésével érvénybe is lépett. A lakásépítéshez — az OTP is kevés? Az Országos Takarékpénztár meglehetősen sokirányú munkájában évről évre jelentősebb a lakásépítés segítése. Figyelmet érdemlő a tevékenység, s korántsem véletlen, hogy a napokban is — amikor tavalyi eredményeiről, idei terveiről, törekvéseiről az említetten kívül még annyi másról tájékoztatta Heves megye vezetőit Egerben — éppen ez a téma váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. OTP-kölcsőnnel, as elmúlt esztendőben 1485 lakás felépítését sikerült megvalósítani — családi házakban, szövetkezeti és magánszerveíie- sü társasházakbán —pénzintézet saját beruházásában pedig további 486 készült ugyanebben az időszakban. S lehetett volna ez utóbbi sokkal több is, ha ilyen- olyan akadályok nem nehezíis hitelt a verpeléti, afkari, gyöngyössolymosi vízműtársulások számára, ha a kivitelezők képtelenek voltak megbízásuknak eleget tenni. Miként hasonló körülmények miatt az egri szennyvízderítőhöz biztosított ötmillió forintos kölcsönt sem tudták felhasználni a tanácsnál. A pénzintézet — mint értesültünk — természetesen az említett gondok ellenére is igyekszik segíteni a lakásépítést Heves megyében, miután az örvendetesen megnövekedett betétállomány az eddiginél még nagyobb lehetőséget ad erre. A saját beruházásban készülő házakban 525 leendő otthon kivitelezése húzódott át az .idei évre, biztosítottnak látszik végre további 443 egri lakás építésének, illetve közel 130 új gyöngyösi lakásnak * megkezdése, hogy csak néhány jellemzőbb adatot említsünk az OTP törekvésedből. Változatlanul kétséges azonban, hogy az elképzelések szerint sikerül a program. Optimistábbak legfeljebb akkor lehetnénk, ha végre megyeszerte komolyabban vennék a terveket — a negyedik ötéves tervet — nem kellene alapvető hiányosságok miatt vitatkozni időről időre. Ha az eddiginél jobban szerveznék az építkezéseket, s a kivitelezők nagyobb felelősséggel, jóval tökéletesebben, magabiztosabban dolgoznának. Mert enél-< kül bizony az Országos Takarékpénztár szándéka, legna-j gyobb segítsége is kevés! Győni Gyala I Tízinűvekeá, öníÖKŐtelepebd* tározókat terweznek A viz minden korban alapvető feltetele volt a tele- püléskultúra, az állattartás és a kibontakozó földművelés fejlődésének. Nem véletlenül települtek az ókori városok eem a nagy folyók és vizek mellé. Kétségtelenül közrejátszott ebben a már említetteken kívül a hadászat és a kereskedelem megannyi szempontja is. A víz, a vízzel kapcsolatos objektumok ma, a technikai fejlődés magaslatán minden előző kornál döntőbb módon „szólnak bele” mind a településkultúrába, mind a korszerű nagyüzemi mezőgazdaság fejlődésébe. Hiszen korszerű település ma már elképzelhetetlen közművek (víz- és csatornarendszerek), vízgyűjtők, tározók és tisztítótelepek, berendezések nélkül. Hasonlóvá kezd válni a helyzet a mai és főleg a holnapi mezőgazdasági nagyüzemekben is a vízzel kapcsolatban: egyre jobban előtérbe kerül az öntözéses gazdálkodás bevezetésének szükségessége, mint a termelésbővítés leghatékonyabb eszköze. Mindezeken kívül a turizmus, az üdülőterületek vizei — tavak, hő- és gyógyfürdők — is beletartoznak abba a fogalomkörbe, amelyet röviden és mai szóval vízügyeknek szokás nevezni. BESZÉDES SZAMOK — Innen, a mi nevünk fa, vízügyi tervező vállalat, — mondja Földeák Miklós, a Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat (KEVI- TERV) egri kirendeltségének vezetője, amikor munkájukról, eddigi terveikről, mai gondjaikról beszélgetünk. — Kirendeltségünk fiatal. 1971. január elsején ültünk először a tervezői asztal mellé itt Egerben, mint vízügyi tervezők. Vállalatunk központja Szolnokon van, s rajtunk kívül Debrecenben, Nyíregyházán, Miskolcon működik kirendeltség, s Szolnokon is dolgozik egy tervező irodánk. Vállalatunk elsősorban a telephelyeken levő vízügyi igazgatóságok tervezési csoportjaiból, osztályaiból és irodáiból alakult. Az egri kirendeltség műszaki létszáma az elmúlt három év alatt 30—40 fő között ingadozott Ezenkívül kisegítő állományban is dolgoznak 10—15-en, s j.gy az összlétszám . 50—60 fő körül mozog a három év átlagában. — Hogyan alakult az elteli három ev alatt a kirendeltség teljesítménye ? — 1971-ben négy és félmillió forint tervezési díjat vettünk fel az elkészült munkákért, amely egyben azt is jelenti, hogy egy tervezőre 110 ezer forint tervezési díj jutott. Az 1972-as évben nemileg visszaesett a teljesítményük, mivel a beruházási stop miatt létszámcsökkentést hajtottunk végre. Viszont 1973-ban már újra túlszárnyaltuk az évi négy és fél milliós bevételt, s az egy tervezőre jutó tervezési díj is meghaladta a 150 ezer forintot — mondta Földeák Béla, MEGVALÓSULT TERVEK Kövi János irányító-tervező, alapszervi párttitkár elmondotta, hogy az egyik legjelentősebb munkájuk a gyöngyös—nagyrédei víztároló és esőztető öntözőfürt tervdokumentációjának elkészítése volt. A kivitelezés már megkezdődött, s a költségvetés szerint 51 millió forinba kerül a teljes megvalósítás. Ha elkészül, mintegy 725 hektár nagyságú terület válik öníözhetővé. A munka nagyságát jelzi, hogy a kialakítandó tározó gátjába több mint 100 ezer köbméter föld épül be, s másfél millió köbméter víz tárolása válik lehetővé. Hasonló célú beruházáshoz készítettek terveket a Osányi Állami Gazdaság részére is, ahol a már kivitelezett öntözőtelep 400 hektárnyi terület öntözését biztosítja. Ugyancsak kivitelezésre került már az adácsi termelő- szövetkezet öntözőtelepe: több mint egymillió köbméter vizet biztosít a Mérgespatak melletti tározó, s a község határában mintegy 700 hektár válik öntözővé. A jelenlegi munkák közül, a hatvani Lenin Tsz öntözőtelepét emelték ki, amelynek most folynak tervezői munkái a kirendeltségen. A korábban elfogadott tanulmány- terv szerint 460 hektár esőztető öntözésre berendezett területre készül a terv, s a kiszolgáltatandó vízmennyiség közel egymillió köbméter lesz évenként. — Csupán a legjelentősebb munkákról esett eddig szó — mondták a kirendeltségen. Mi készítettük a terveit a Buzásvölgyi tározónak, am lyet a múlt évben Ugyant?:á . átadtak Recsk szomszédság.', ban, öntözés, haltenj'ásvt-'- valamint ipari vízigények Kielégítése céljára. A kisebb munkák között említjük im!g a gyöngyössolymosi, az átá- nyi. a viszneki községi vízműveket, valamint a megyén kívül JászárokszaXlasra tervezett vízbővítést és a jászberényi Hűtőgépgyár üzemegységének vízműtelepét. VÍZTECHNOLÓGIAI LABORATORIUM A kirendeltség a vállalaton belül különleges helyzetben van, mivel Egerben alakult meg a KEVITERV víztechnológiai laboratóriuma. Ez mind helyszíni, mind laboratóriumi mérésekkel, kísérletekkel és technológiai tervkészítéssel vállalja és végzi a legkülönbözőbb minőségű vizek derítését, tisztítását. A laboratórium éves teljesítménye az elmúlt évben meghaladta a 700 ezer forintot, s a kirendeltség vezetőjének és irányító-tervezőjének véleménye szerint a közeli jövőben ezt a teljesítményt meg fogják duplázni. — Milyen gondjaik merültek fel az eltelt három év során? — Természetesen voltak, és vannak gondjaink. A legnagyobbak kétségtelenül az 1972-es évben a beruházási stop idején keletkeztek. Jelenleg az a fő problémájuk, hogy nagy területen kell dolgozni, különösen a víztechnológiai laboratóriumunknak, s ez sok kiszállást, helyszíni munkát igényel. Egy kicsit elaprózódik az energiánk, különösen a kisebb jellegű terveknél. Szeretnénk elérni, hogy a kis munkák helyett nagyobb, komplex vízgazdálkodási feladatokat végezhes- sünk. A tervezőasztalokan mindenütt készülő, alakuló tervek. A munka serényen folyik. És van bőven. Ugyanis már szinte teljesen lekötötték a megrendelők az egri. ki- rendeltség ez évi kapacitását. Ez pedig arra is utal: bizonyára nem dolgoznak rosz- szul... Faludi Sándor tik a munkát. Jellemző a nehézségekre, hogy például csupán Egerben nem kevesebb, mint 126 lakás átadása hiúsult meg kivitelezési módosítás, késedelmes szerződéskötés miatt, más esfetben a közművesítés hiánya, a fűtésbtztosító hőköz- pont elhúzódott üzembe helyezése, illetve az építkezést lehetetlenné tevő pincerendszer okozott problémát. Gyöngyösön ugyanekkor kapacitáshiány akadályozza az erőteljesebb igyekezetei — a beütemezett 723 lakásból csak 319 átadásra nyílt lehetőség a tervidőszak harmadik évének végéig — s így 1975. végére is legfeljebb 600 lakással számolhatnak a városban. Még kilátástalanabb a helyzet Hatvanban, ahol az öt évre tervezett kettőszázkilenc- venböl mindössze harmincnégy lakás felépítése sikerült, — ha ezt egyáltalán lehet sikernek nevezni. S sajnos rendkívül lassú Hevesen is az előbbre lépés. A tanácsi, célcsoportos beruházásokkal sem haladhatnak úgy, mint szeretnék. Bizonyság erre, hogy csak 415, a tervezettnél háromszázhu- szormyolccal kevesebb lakást tudtak átadni az év végéig, csaknem egészében a kivitelezők egri adóssága miatt. Az említetteken kívül általában gond, hogy a kivitelezők közel azonos időpontra tűzik ki az épületek átadásait, ami majdnem mindig áthidalhatatlan munkacsúcsokhoz vezet. A vállalt határidőkön belül így inkább csak a műszaki ceremóniák megkezdése válik lehetővé, semmint a feladatok tényleges befejezése. S ez így megy házról házra ... Roppant kellemetlen emellett, hogv nemcsak a lakásépítéssel van baj — hanem a munkához elengedhetetlen „háttér”, az infrastuktúra Málakítása is számos esetben mtuuszségekbe ütközik. Hiába aststt; például m OTP tavaly Matrózok kerestetnek A munkaerő-gazdálkodás helyzete Hatvanban Megközelítően pontos adatok szerint tizenháromezer ember dolgozik jelenleg Hatvanban, s száznegyven az üzemek, különböző munkahelyek száma. Legtöbben természetesen a cukorgyárban, a vasútnál, a konzervgyárban nyerték alkalmazást, de kialakulóban van a város negyedik '„nagyüzeme” is. Már most ötszáznál több állandó munkást foglalkoztat a Duna Cipőgyár, s ez a szám egy-két éven belül megközelíti az ezret. A történeti hűség kedvéért meg kell jegyeznünk hogy a jelzett tizenháromezer foglalkoztatott közül másfél ezer nem helyi illetőségű. Hétszáznál több például azok száma, akik Szolnok, Borsod, Szabolcs-Szatmár, Pest, Haj- dú-Bihar, Nógrád megyékből járnak dolgozni a város munkahelyeire. Nyári kampány idején meg is duplázódik ez a szám. S ami érdekes: körülbelül annyian járnak el dolgozni Hatvanból vidékre, főleg Budapestre, ahány „vendéget” itt fogadnak. Jószerinl tehát egy radikális cserével meg lehetne szüntetni az „ingázást”. Csak ez nem olyan egyszerű dolog. Különbözőek a munkahelyek és a kereseti viszonyok, s csupán a kényelem kedvéért kevesen mondanák fel eddig viselt tisztüket Ennél a gondnál fogasabbal is szembe találja az ember magát Hatvanban. Ez: a minkaerőhiány. Pillanatnyilag például mintegy ötszáz állás vár gazdára, s Prédka Tiborné munkaerő-gazdálkodási előadó szerint kevés a remény betöltésükre. Vezet a cipőgyár Pedig általában kedvezőek a kereseti lehetőségi S legtöbb munkahely nincs magasabb iskolai végzettséghez kötve. Igény tekintetében egyébként a cipőgyár vezet. Rövid időn belül közel háromszáz leányt, asszonyt tudnának fogadni igen kedvező körülmények között. Egy hónap a betanulási idő, hét forint feletti alapórabérrel. Utána a szalagokhoz kerülő munkásnők, teljesítményüknek megfelelően, 9—10 forint órabérben részesülnek. Legalább ötven fiatalt alkalmazna a MÁV-csomópont is! A nőket jegy vizsgál óként, kocsifelíróként, jegypénztárosként kívánják munkába állítani, a férfiak pedig kocsikíséréssel kezdik, s forgalmi tisztként a menetirányításnál fejezhetik be. ha van kedvük a tanuláshoz, szakmai ' továbbképzéshez. Jövedelem? Tavalyelőtt egy kislány 1400 forint alapbérrel indult, s ma már havonta 2500 forint felett keres. Itt említjük meg, hogy a munkagépek iránt érdeklődő fiataloknak a cukorgyár biztosít lehetőséget az érvényesülésre. Az üzemben hamarosan nehézgépkezelői tanfolyam kezdődik, amelynek hallgatói a vizsgáig átlagbért kapnak, majd az ott szerzett képesítésnek megfelelő órabérrel sorolják be őket. Akadnak azonban Hatvanban egészen különleges munkalehetőségek. Előttünk a Kavicsbánya Vállalat üzemvezetőjenek levele, amelyben mozdonyvezetőn, villanyszerelőn, raktároson, gépésztech- mtewm kívül kotrohajojara matrózokat keres, 9 forintos órabérrel. Egyetlen feltétel: a jelöltek legalább kétszáz víétert leússzanak egyhuzamban. Gondok. nehézségek Valóban ennyire szűkében lenne Hatvan a munkaerőnek? Nem olyan súlyos _ a helyzet, ha közelebbről vizsgálja az ember, s igyekszik a gondok, nehézségek mögé tekinteni. Rövid idő alatt fél tucat leány, asszony megfordult Prédka Tiborné irodájában, valamiféle elhelyezkedési lehetőség után kutatva. De. .. Vagy túlságosan válogatósak voltak, vagy pedig tényleges családi körülményeik tették lehetetlenné, hogy a felkínált helyek bármelyikét elfogadják. Az utóbbiak jelentős részét gyermekes asszonyok alkotják, akik valóban nem vállalhatnak 2—3 műszakos munkát, különösen ha népes a család, s dolgozik a férj is. Ezért nagyon becsülendő Kozák Géza üzemvezető szándéka, elgondolása. O a cipőgyárban most olyan szalagot akar kialakítani, amelyen állandóan egy műszakban dolgoznának. Ide kívánják tömöríteni a többgyermekes vagy magánosán élő anyáidat. Ugyanitt lehetünk tanúi egy másik példás áldozatvállalásnak. A gyár anyagilag támogatja a városi tanácsot óvoda létesítésében, 5xm Sne- gmt megkArrnyifa aa asszonyok helyzetét, s ugyanakkor kihat a gyár termelékenységére, eredményeinek fokozására. Visszaáramlás A javuló helyi munkalehetőségek ugyanekkor nagyon sok ingázót is gondolkodóba ejtettek. S ahogyan halljuk, három esztendővel ezelőtt bizonyos fokú visszaáramlás indult meg Hatvan üzemeibe. Lényegesen megcsappant például az Ikladra eljárók száma. De mind többen néznek körül munkahely után olyanok is, akik ráúntak a pesti utazgatásra. Heréd közigazgatási felügyelete Hatvanra tartozik. A városi vezetőknek a község munkaerő-problémáival is foglalkozniuk keE tehát. Itt az a helyzet jelenleg, hogy naponta több autóbusz szállít munkásokat, munkásnőket a fővárosba. S jelentős hányaduk habozás nélkül fogadna el hatvani beosztást, ami csökkentené a város munkaerőhiányát. De amíg a a pesti vállalatok biztosítani tudják a munkásjáratokat, addig a Volán helyi telepe képtelen a cipőgyár ilyesféle igényét kielégíteni. Akadnak aztán egészen furcsa egyedi esetek, amelyek szintén gátolják a hatvani. munkahelyek feltöltődé- sét. Egy fiatalasszony elhelyezkedését amiatt akadabelépése előtt elkottyantotta, hogy tovább szeretne tanulni. Figyelmeztető kötelesség Mindezen vizsgálódásunk közepette további érdekes adatra bukkantunk, ami semmiképpen sem választható el Hatvan város munkaerő- helyzetétől. Egy nyilváfitartás szerint január utolsó napjaiban 713 azoknak az asszonyoknak a száma, akik különböző üzemekből gyermek- gondozási szabadságon voltak, 102 asszony pedig szülési szabadságát töltötte. Nagy szám ez, s fontos kötelességre figyelmeztet: szorgalmazni kell az olyan munkahelyek, munkaviszonyok kialakítását, amelyek lehetővé teszik az egyműszakos termelést! Ugyanakkor az üzemeknek fokozott gondot kell frdíta- niuk a gyermekjóléti intézmények patronálására, működésük bővítésére, fejlesztésére. Mi történik ellenkező esetben? Tovább sűrűsödnek a felhők, ismét súlyosabb lesz a hatvani munkaerő-gazdálkodás helyzete, az üzemek személyi feltétele. Jó lenne tehát, ha olyasféle szemlélet uralkodna a város üzemeinek, vállalatainak irányító apparátusaiban, amely a szociális, gyermekjóléti intézkedéseket nem kegyes gesztusnak tekinti, hanem társadalmi rendszerünk sarkalatos tételének, gazdálkodásunk fontos alapkövetelményének. Csak ez jelent igazi kiutat Hatvan esetében, is a pillanatnyi nehézségekből. Moldvay Győző MSamtän iyoala meg a múveaetft, mert lSít, tetwwai- z»