Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-02 / 27. szám

A Minisztertanács tárgyalta , zászlók, a díszpolgári cím adományozása alkotmányunk in­tézkedik a Népköztársa­ság címeréről és zászlajáról, azok használatáról. Nem volt azonban eddig rendel­kezés a helyi címerek hasz­nálatáról, s egy 1970-ben kelt utasítás is csupán aján­lási jelleggel határozta meg az alapelveket. Hazánkban jelenleg a fővárosnak és 35 városnak van önálló címere, de az igények a helyi cí­merekre, zászlókra egyre több helyen megíogalmazód- tak. Ennek magyarázatát el­sősorban a tanácsok önkor­mányzati szerepének növe­kedésében kell keresni. A települések helytörténetének, haladó hagyományainak fel­elevenítése fokozta a szülő­helyhez, lakóhelyhez kötő­dést, az emberek igényét, hogy címerrel, zászlóval is jelöljék, dekorálják városu­kat, településüket A Minisztertanács most határozatot hozott a helyi címer és zászló megalkotásá­ról, használatáról, a dísz­polgári cím adományozásá­ról. A határozat lehetővé te­szi, hogy a fővárosi, megyei­városi, városi, indokolt eset­ben nagyközségi, illetve köz­ségi tanács is alkothasson önálló címert, zászlót A he­lyi címer a település múlt­jára, jelenére utaló jelkép, használható helyi felhíváso­kon, programfüzeteken, ki­adványokon, díszoklevele­ken, emléklapokon, kitünte­téseken, emléktárgyakon. Reprezentálhatja a telepü­lést a hazai és külföldi pro­pagandában. Az ilyen cí­merhasználat egyébként kül­földön, közöttük több szo­cialista országban már el­terjedt Hasonlóan intézkedik a Minisztertanács a helyi zászlók használatáról is. Ki­mondja, hogy anyaga egy­színű lehet, s rajta elhe­lyezhető a helység címere, neve. A zászló kitűzhető a település életének jelentős eseményein, ünnepségeken, rendezvényeken. Természe­tesen a helyi címer, illetve a zászló a népköztársaság címerét, zászlaját nem he­lyettesítheti. A díszpolgári cím ado­mányozásának is vannak ha­gyományai hazánkban. Ne^ vés közéleti személyiségek, a munkásmozgalom harcosai, a felszabadításunkért harcoló szovjet katonák közül töb­ben megkapták már e kitün­tető címet. A Miniszterta­nács most szabályozza a cím odaítélésének formáit, ter­mészetesen ez nem érinti az eddig adományozott díszpol­gári kitüntetéseket. Hangsú­lyozza a határozat, hogy a hazánkban, vagy külföldön élő neves közéleti személyi ségeknek a szülőhelyhez való kötődését is előmozdíthatja a cím adományozása. Dísz­polgárrá lehet avatni azo­kat a személyeket is, akika település, vagy a lakosság érdekében kiemelkedő te­vékenységet, társadalmi munkát végeztek. A cím odaítéléséről a helyi tanács­nak a politikai, társadalmi és tömegszervezetek vélemé­nyének meghallgatása után kell határoznia. A minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a határozatról utasítást adott ki, amely megjelené­sével érvénybe is lépett. A lakásépítéshez — az OTP is kevés? Az Országos Takarékpénz­tár meglehetősen sokirányú munkájában évről évre jelen­tősebb a lakásépítés segítése. Figyelmet érdemlő a tevé­kenység, s korántsem vélet­len, hogy a napokban is — amikor tavalyi eredményei­ről, idei terveiről, törekvé­seiről az említetten kívül még annyi másról tájékoztat­ta Heves megye vezetőit Egerben — éppen ez a téma váltotta ki a legnagyobb ér­deklődést. OTP-kölcsőnnel, as elmúlt esztendőben 1485 lakás fel­építését sikerült megvalósíta­ni — családi házakban, szö­vetkezeti és magánszerveíie- sü társasházakbán —pénz­intézet saját beruházásában pedig további 486 készült ugyanebben az időszakban. S lehetett volna ez utóbbi sokkal több is, ha ilyen- olyan akadályok nem nehezí­is hitelt a verpeléti, afkari, gyöngyössolymosi vízműtár­sulások számára, ha a kivite­lezők képtelenek voltak meg­bízásuknak eleget tenni. Mi­ként hasonló körülmények miatt az egri szennyvízderí­tőhöz biztosított ötmillió fo­rintos kölcsönt sem tudták felhasználni a tanácsnál. A pénzintézet — mint érte­sültünk — természetesen az említett gondok ellenére is igyekszik segíteni a lakásépí­tést Heves megyében, miután az örvendetesen megnöveke­dett betétállomány az eddi­ginél még nagyobb lehetősé­get ad erre. A saját beruhá­zásban készülő házakban 525 leendő otthon kivitelezése hú­zódott át az .idei évre, bizto­sítottnak látszik végre to­vábbi 443 egri lakás építésé­nek, illetve közel 130 új gyöngyösi lakásnak * meg­kezdése, hogy csak néhány jellemzőbb adatot említsünk az OTP törekvésedből. Változatlanul kétséges azonban, hogy az elképzelé­sek szerint sikerül a prog­ram. Optimistábbak legfel­jebb akkor lehetnénk, ha végre megyeszerte komolyab­ban vennék a terveket — a negyedik ötéves tervet — nem kellene alapvető hiá­nyosságok miatt vitatkozni időről időre. Ha az eddiginél jobban szerveznék az építke­zéseket, s a kivitelezők na­gyobb felelősséggel, jóval tö­kéletesebben, magabiztosab­ban dolgoznának. Mert enél-< kül bizony az Országos Taka­rékpénztár szándéka, legna-j gyobb segítsége is kevés! Győni Gyala I Tízinűvekeá, öníÖKŐtelepebd* tározókat terweznek A viz minden korban alap­vető feltetele volt a tele- püléskultúra, az állattartás és a kibontakozó földművelés fejlődésének. Nem véletlenül települtek az ókori városok eem a nagy folyók és vizek mellé. Kétségtelenül közre­játszott ebben a már említet­teken kívül a hadászat és a kereskedelem megannyi szempontja is. A víz, a vízzel kapcsolatos objektumok ma, a technikai fejlődés magaslatán minden előző kornál döntőbb módon „szólnak bele” mind a tele­püléskultúrába, mind a kor­szerű nagyüzemi mezőgazda­ság fejlődésébe. Hiszen kor­szerű település ma már elképzelhetetlen közművek (víz- és csatornarend­szerek), vízgyűjtők, tározók és tisztítótelepek, be­rendezések nélkül. Hasonló­vá kezd válni a helyzet a mai és főleg a holnapi mezőgaz­dasági nagyüzemekben is a vízzel kapcsolatban: egyre jobban előtérbe kerül az ön­tözéses gazdálkodás beveze­tésének szükségessége, mint a termelésbővítés leghatéko­nyabb eszköze. Mindezeken kívül a turiz­mus, az üdülőterületek vizei — tavak, hő- és gyógyfürdők — is beletartoznak abba a fo­galomkörbe, amelyet röviden és mai szóval vízügyeknek szokás nevezni. BESZÉDES SZAMOK — Innen, a mi nevünk fa, vízügyi tervező vállalat, — mondja Földeák Miklós, a Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat (KEVI- TERV) egri kirendeltségének vezetője, amikor munkájuk­ról, eddigi terveikről, mai gondjaikról beszélgetünk. — Kirendeltségünk fiatal. 1971. január elsején ültünk először a tervezői asztal mel­lé itt Egerben, mint vízügyi tervezők. Vállalatunk köz­pontja Szolnokon van, s raj­tunk kívül Debrecenben, Nyíregyházán, Miskolcon működik kirendeltség, s Szol­nokon is dolgozik egy tervező irodánk. Vállalatunk elsősor­ban a telephelyeken levő víz­ügyi igazgatóságok tervezési csoportjaiból, osztályaiból és irodáiból alakult. Az egri kirendeltség műszaki létszá­ma az elmúlt három év alatt 30—40 fő között ingadozott Ezenkívül kisegítő állomány­ban is dolgoznak 10—15-en, s j.gy az összlétszám . 50—60 fő körül mozog a három év átlagában. — Hogyan alakult az elteli három ev alatt a kirendeltség teljesítménye ? — 1971-ben négy és fél­millió forint tervezési díjat vettünk fel az elkészült mun­kákért, amely egyben azt is jelenti, hogy egy tervezőre 110 ezer forint tervezési díj jutott. Az 1972-as évben ne­mileg visszaesett a teljesít­ményük, mivel a beruházási stop miatt létszámcsökken­tést hajtottunk végre. Viszont 1973-ban már újra túlszár­nyaltuk az évi négy és fél milliós bevételt, s az egy ter­vezőre jutó tervezési díj is meghaladta a 150 ezer forin­tot — mondta Földeák Béla, MEGVALÓSULT TERVEK Kövi János irányító-terve­ző, alapszervi párttitkár el­mondotta, hogy az egyik leg­jelentősebb munkájuk a gyöngyös—nagyrédei víztá­roló és esőztető öntözőfürt tervdokumentációjának elké­szítése volt. A kivitelezés már megkezdődött, s a költségve­tés szerint 51 millió forinba kerül a teljes megvalósítás. Ha elkészül, mintegy 725 hektár nagyságú terület vá­lik öníözhetővé. A munka nagyságát jelzi, hogy a kiala­kítandó tározó gátjába több mint 100 ezer köbméter föld épül be, s másfél millió köb­méter víz tárolása válik le­hetővé. Hasonló célú beruhá­záshoz készítettek terveket a Osányi Állami Gazdaság ré­szére is, ahol a már kivitele­zett öntözőtelep 400 hektár­nyi terület öntözését biztosít­ja. Ugyancsak kivitelezésre került már az adácsi termelő- szövetkezet öntözőtelepe: több mint egymillió köbmé­ter vizet biztosít a Mérges­patak melletti tározó, s a köz­ség határában mintegy 700 hektár válik öntözővé. A jelenlegi munkák közül, a hatvani Lenin Tsz öntöző­telepét emelték ki, amelynek most folynak tervezői mun­kái a kirendeltségen. A ko­rábban elfogadott tanulmány- terv szerint 460 hektár esőz­tető öntözésre berendezett te­rületre készül a terv, s a ki­szolgáltatandó vízmennyiség közel egymillió köbméter lesz évenként. — Csupán a legjelentősebb munkákról esett eddig szó — mondták a kirendeltségen. ­Mi készítettük a terveit a Buzásvölgyi tározónak, am lyet a múlt évben Ugyant?:á . átadtak Recsk szomszédság.', ban, öntözés, haltenj'ásvt-'- valamint ipari vízigények Ki­elégítése céljára. A kisebb munkák között említjük im!g a gyöngyössolymosi, az átá- nyi. a viszneki községi víz­műveket, valamint a megyén kívül JászárokszaXlasra terve­zett vízbővítést és a jászberé­nyi Hűtőgépgyár üzemegysé­gének vízműtelepét. VÍZTECHNOLÓGIAI LABORATORIUM A kirendeltség a vállalaton belül különleges helyzetben van, mivel Egerben alakult meg a KEVITERV víztechno­lógiai laboratóriuma. Ez mind helyszíni, mind laboratóriu­mi mérésekkel, kísérletekkel és technológiai tervkészítés­sel vállalja és végzi a legkü­lönbözőbb minőségű vizek derítését, tisztítását. A labo­ratórium éves teljesítménye az elmúlt évben meghaladta a 700 ezer forintot, s a kiren­deltség vezetőjének és irá­nyító-tervezőjének vélemé­nye szerint a közeli jövőben ezt a teljesítményt meg fog­ják duplázni. — Milyen gondjaik merül­tek fel az eltelt három év során? — Természetesen voltak, és vannak gondjaink. A legna­gyobbak kétségtelenül az 1972-es évben a beruházási stop idején keletkeztek. Je­lenleg az a fő problémájuk, hogy nagy területen kell dol­gozni, különösen a víztechno­lógiai laboratóriumunknak, s ez sok kiszállást, helyszíni munkát igényel. Egy kicsit el­aprózódik az energiánk, kü­lönösen a kisebb jellegű ter­veknél. Szeretnénk elérni, hogy a kis munkák helyett nagyobb, komplex vízgazdál­kodási feladatokat végezhes- sünk. A tervezőasztalokan min­denütt készülő, alakuló ter­vek. A munka serényen fo­lyik. És van bőven. Ugyanis már szinte teljesen lekötöt­ték a megrendelők az egri. ki- rendeltség ez évi kapacitá­sát. Ez pedig arra is utal: bi­zonyára nem dolgoznak rosz- szul... Faludi Sándor tik a munkát. Jellemző a nehézségekre, hogy például csupán Egerben nem kevesebb, mint 126 lakás átadása hiúsult meg kivite­lezési módosítás, késedelmes szerződéskötés miatt, más esfetben a közművesítés hiá­nya, a fűtésbtztosító hőköz- pont elhúzódott üzembe he­lyezése, illetve az építkezést lehetetlenné tevő pincerend­szer okozott problémát. Gyön­gyösön ugyanekkor kapaci­táshiány akadályozza az erő­teljesebb igyekezetei — a be­ütemezett 723 lakásból csak 319 átadásra nyílt lehetőség a tervidőszak harmadik évé­nek végéig — s így 1975. vé­gére is legfeljebb 600 lakás­sal számolhatnak a városban. Még kilátástalanabb a hely­zet Hatvanban, ahol az öt év­re tervezett kettőszázkilenc- venböl mindössze harminc­négy lakás felépítése sikerült, — ha ezt egyáltalán lehet sikernek nevezni. S sajnos rendkívül lassú Hevesen is az előbbre lépés. A tanácsi, célcsoportos be­ruházásokkal sem haladhat­nak úgy, mint szeretnék. Bi­zonyság erre, hogy csak 415, a tervezettnél háromszázhu- szormyolccal kevesebb lakást tudtak átadni az év végéig, csaknem egészében a kivite­lezők egri adóssága miatt. Az említetteken kívül álta­lában gond, hogy a kivitele­zők közel azonos időpontra tűzik ki az épületek átadá­sait, ami majdnem mindig áthidalhatatlan munkacsú­csokhoz vezet. A vállalt ha­táridőkön belül így inkább csak a műszaki ceremóniák megkezdése válik lehetővé, semmint a feladatok tényle­ges befejezése. S ez így megy házról házra ... Roppant kellemetlen emel­lett, hogv nemcsak a lakás­építéssel van baj — hanem a munkához elengedhetet­len „háttér”, az infrastuktúra Málakítása is számos esetben mtuuszségekbe ütközik. Hiába aststt; például m OTP tavaly Matrózok kerestetnek A munkaerő-gazdálkodás helyzete Hatvanban Megközelítően pontos ada­tok szerint tizenháromezer ember dolgozik jelenleg Hat­vanban, s száznegyven az üzemek, különböző munkahe­lyek száma. Legtöbben ter­mészetesen a cukorgyárban, a vasútnál, a konzervgyár­ban nyerték alkalmazást, de kialakulóban van a város negyedik '„nagyüzeme” is. Már most ötszáznál több ál­landó munkást foglalkoztat a Duna Cipőgyár, s ez a szám egy-két éven belül megköze­líti az ezret. A történeti hűség ked­véért meg kell jegyeznünk hogy a jelzett tizenháromezer foglalkoztatott közül másfél ezer nem helyi illetőségű. Hétszáznál több például azok száma, akik Szolnok, Borsod, Szabolcs-Szatmár, Pest, Haj- dú-Bihar, Nógrád megyékből járnak dolgozni a város munkahelyeire. Nyári kam­pány idején meg is duplázó­dik ez a szám. S ami érde­kes: körülbelül annyian jár­nak el dolgozni Hatvanból vi­dékre, főleg Budapestre, ahány „vendéget” itt fogad­nak. Jószerinl tehát egy radikális cserével meg lehet­ne szüntetni az „ingázást”. Csak ez nem olyan egyszerű dolog. Különbözőek a mun­kahelyek és a kereseti viszo­nyok, s csupán a kényelem kedvéért kevesen mondanák fel eddig viselt tisztüket Ennél a gondnál fogasab­bal is szembe találja az em­ber magát Hatvanban. Ez: a minkaerőhiány. Pillanatnyi­lag például mintegy ötszáz állás vár gazdára, s Prédka Tiborné munkaerő-gazdálko­dási előadó szerint kevés a remény betöltésükre. Vezet a cipőgyár Pedig általában kedvezőek a kereseti lehetőségi S leg­több munkahely nincs ma­gasabb iskolai végzettséghez kötve. Igény tekintetében egyébként a cipőgyár vezet. Rövid időn belül közel há­romszáz leányt, asszonyt tudnának fogadni igen ked­vező körülmények között. Egy hónap a betanulási idő, hét forint feletti alapórabér­rel. Utána a szalagokhoz ke­rülő munkásnők, teljesítmé­nyüknek megfelelően, 9—10 forint órabérben részesülnek. Legalább ötven fiatalt al­kalmazna a MÁV-csomópont is! A nőket jegy vizsgál óként, kocsifelíróként, jegypénztá­rosként kívánják munkába állítani, a férfiak pedig ko­csikíséréssel kezdik, s for­galmi tisztként a menetirá­nyításnál fejezhetik be. ha van kedvük a tanuláshoz, szakmai ' továbbképzéshez. Jövedelem? Tavalyelőtt egy kislány 1400 forint alapbér­rel indult, s ma már havonta 2500 forint felett keres. Itt említjük meg, hogy a mun­kagépek iránt érdeklődő fia­taloknak a cukorgyár bizto­sít lehetőséget az érvényesü­lésre. Az üzemben hamaro­san nehézgépkezelői tanfo­lyam kezdődik, amelynek hallgatói a vizsgáig átlagbért kapnak, majd az ott szerzett képesítésnek megfelelő óra­bérrel sorolják be őket. Akadnak azonban Hatvan­ban egészen különleges mun­kalehetőségek. Előttünk a Kavicsbánya Vállalat üzem­vezetőjenek levele, amelyben mozdonyvezetőn, villanysze­relőn, raktároson, gépésztech- mtewm kívül kotrohajojara matrózokat keres, 9 forintos órabérrel. Egyetlen feltétel: a jelöltek legalább kétszáz víétert leússzanak egyhuzam­ban. Gondok. nehézségek Valóban ennyire szűkében lenne Hatvan a munkaerő­nek? Nem olyan súlyos _ a helyzet, ha közelebbről vizs­gálja az ember, s igyekszik a gondok, nehézségek mögé te­kinteni. Rövid idő alatt fél tucat leány, asszony megfor­dult Prédka Tiborné irodá­jában, valamiféle elhelyezke­dési lehetőség után kutatva. De. .. Vagy túlságosan válogató­sak voltak, vagy pedig tény­leges családi körülményeik tették lehetetlenné, hogy a felkínált helyek bármelyikét elfogadják. Az utóbbiak jelentős ré­szét gyermekes asszonyok al­kotják, akik valóban nem vállalhatnak 2—3 műszakos munkát, különösen ha népes a család, s dolgozik a férj is. Ezért nagyon becsülendő Ko­zák Géza üzemvezető szándé­ka, elgondolása. O a cipő­gyárban most olyan szalagot akar kialakítani, amelyen ál­landóan egy műszakban dol­goznának. Ide kívánják tö­möríteni a többgyermekes vagy magánosán élő anyá­idat. Ugyanitt lehetünk tanúi egy másik példás áldozatvál­lalásnak. A gyár anyagilag támogatja a városi tanácsot óvoda létesítésében, 5xm Sne- gmt megkArrnyifa aa asszo­nyok helyzetét, s ugyanakkor kihat a gyár termelékenysé­gére, eredményeinek fokozá­sára. Visszaáramlás A javuló helyi munkalehe­tőségek ugyanekkor nagyon sok ingázót is gondolkodóba ejtettek. S ahogyan halljuk, három esztendővel ezelőtt bi­zonyos fokú visszaáramlás indult meg Hatvan üzemei­be. Lényegesen megcsappant például az Ikladra eljárók száma. De mind többen néz­nek körül munkahely után olyanok is, akik ráúntak a pesti utazgatásra. Heréd közigazgatási fel­ügyelete Hatvanra tartozik. A városi vezetőknek a község munkaerő-problémáival is foglalkozniuk keE tehát. Itt az a helyzet jelenleg, hogy naponta több autóbusz szál­lít munkásokat, munkásnő­ket a fővárosba. S jelentős hányaduk habozás nélkül fo­gadna el hatvani beosztást, ami csökkentené a város munkaerőhiányát. De amíg a a pesti vállalatok biztosítani tudják a munkásjáratokat, addig a Volán helyi telepe képtelen a cipőgyár ilyesféle igényét kielégíteni. Akadnak aztán egészen furcsa egyedi esetek, ame­lyek szintén gátolják a hat­vani. munkahelyek feltöltődé- sét. Egy fiatalasszony elhe­lyezkedését amiatt akada­belépése előtt elkottyantotta, hogy tovább szeretne tanulni. Figyelmeztető kötelesség Mindezen vizsgálódásunk közepette további érdekes adatra bukkantunk, ami sem­miképpen sem választható el Hatvan város munkaerő- helyzetétől. Egy nyilváfitartás szerint január utolsó napjai­ban 713 azoknak az asszo­nyoknak a száma, akik kü­lönböző üzemekből gyermek- gondozási szabadságon vol­tak, 102 asszony pedig szülé­si szabadságát töltötte. Nagy szám ez, s fontos kötelesség­re figyelmeztet: szorgalmazni kell az olyan munkahelyek, munkaviszonyok kialakítá­sát, amelyek lehetővé teszik az egyműszakos termelést! Ugyanakkor az üzemeknek fokozott gondot kell frdíta- niuk a gyermekjóléti intéz­mények patronálására, műkö­désük bővítésére, fejlesztésé­re. Mi történik ellenkező eset­ben? Tovább sűrűsödnek a felhők, ismét súlyosabb lesz a hatvani munkaerő-gazdál­kodás helyzete, az üzemek személyi feltétele. Jó lenne tehát, ha olyasfé­le szemlélet uralkodna a vá­ros üzemeinek, vállalatainak irányító apparátusaiban, amely a szociális, gyermekjó­léti intézkedéseket nem ke­gyes gesztusnak tekinti, ha­nem társadalmi rendszerünk sarkalatos tételének, gazdál­kodásunk fontos alapkövetel­ményének. Csak ez jelent igazi kiutat Hatvan esetében, is a pillanatnyi nehézségek­ből. Moldvay Győző MSamtän iyoala meg a múveaetft, mert lSít, tetwwai- z»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents