Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-13 / 10. szám

Gondolkodva gazdálkodtunk A nemzeti jövedelem ala­kulását döntően befolyásoló ipar és mezőgazdaság hat-hét' százalékkal, az építőipar pe­dig négy százalékkal növelte termelését 1973-ban. Mivel népgazdasági szinten az ipa­ri üzemek lényegében ugyan­annyi létszámmal dolgoztak, mint 1972-ben, így a termelés növelését száz százalékban a termelékenység emelésével érték el. Az ipar exportértéke 12—14 százalékkal emelkedett, a kü­lönböző Iparágak rendkívül rugalmasan és eredményesen alkalmazkodtak a hazai és külföldi szükségletekhez. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint, hogy az exportált áruk értéke 14—15 milliárd forint­tal haladja meg az import ér­tékét. A lakosság pénzjővedelmei több tíz százalékkal haladják meg az 1972-es évit, s ebből a többletből — figyelembe vé­ve a 3,5 százalékos fogyasz­tói árszínvonal-növekedést is — 6—7 százalékkal vásárol­hattunk több árut 1973-ban. A megyei pártbizottság ülé­se alapján lapunk karácsonyi számában részletesen elemez­tük szűkebb hazánk, Heées megye iparának, mezőgazda­ságának, építőiparának mun­káját, eredményeit. A számok, a tények az or­szágos adatokhoz hasonlóan, egyértelműen azt bizonyítják, hogy hazánk, megyénk gazda­sága igen eredményesen dol­gozott az elmúlt esztendőben. 1973 azonban korántsem csak eredményeiben különbö­zik a korábbi évektől. Mert 1973-ban nemcsak hogy töb­bet dolgoztunk, hanem töb­bet és többen is gondolkod­tunk. A jobb, az eredménye­sebb, a gazdaságosabb terme­lés. az ember érdekében. Három-négy évvél ezelőtt, a legtöbb gazdasági vezetőtől naponta hallhattuk: kevés a munkaerő, sokan elmentek, kevesen jöttek, megfelelő lét­szám nélkül nincs tervtelje- sítés, nincs termelés. Szeren­csére a sláger megkopott, ta­valy már alig-alig játszották. Az erőt, az időt, az energiát a magyarázkodás helyett el­sősorban arra fordították: mi­ként lehetne a termelés gaz­daságosságát fokozni, keres­ték, hasznosították a belső tartalékot, mérték az egyé­ni, a kollektív teljesítménye­ket, felülvizsgálták a költsé­gekkel való gazdákodást, ösz­tönzőbb bérezést vezettek be, megszüntették a piacképtelen termékek gyártását, korszerű­sítették a géparkot, új tech­nológiákat vezették be a ter­melésbe. A szenzációmentes, de okos, értelmes döntések eredmé­nyeként javult a légkör az üzemekben, nőtt a termelés. A gondolatok ötletek végül is százezreket, milliókat jelen­tettek. Ha van is benne egy kis túlzás, de lényegében iga/.: a szocialista brigádok éveken ét azt, annyit vállaltak, amennyit csak akartak. Ta­valy ezzel kapcsolatban is változás történt. Csak a mér­hető, az értékelhető, a terme­lés segítését, célzó vállaláso­kat fogadták el. A brigád­napló vékonyabb lett, a vég­zett munka viszont értéke­sebb.- Sokan drákói intézkedése­ket, központi döntéseket sür­gettek a munkaerő-vándorlás megállítására Szerencsére azoknak lett Igazuk, akik azt vallották: ha a pénzt, a kiad­ható anyagi, erkölcsi javakat nem a vándormadaraknak, hanem a hűségesen kitartók­nak, a munkában és maga­tartásban is példát mutatók nak adják, akkor megszűnik a népvándorlás A Jók, az igazak maradnak m o ír tornászok pedig vagy beállnak a sorba, vagy eltűn­nek a porondról. Ha a szük- ségsnél többet is gondolkod­tak a megoldáson, végül is, 1973-ban véget ért a nagy mozgás. Ügy is mondhat­nánk: kiment a divatból. S hogy ez így történt, ah­hoz az okos gondolatokon kí­vül, igen erősen hozzájárult a márciusban végrehajtott, köz­ponti bérrendezés is. Erköl­csileg és anyagilag is maga­sabb rangba kerültek a ter­melés közvetlen parancsno­kai, több mint egymillió — megyénkben 44 ezer — mun­kásembernek nőtt meg szá­mottevően a jövedelme. Okos gondolatok eredménye továbbá az is, hogy társadal­munk jelentős anyagiakkal járul hozzá a munkáscsaládok lakásgondjainak megoldásá­hoz. Néhány javaslatra és azok megvalósítására azonban még mindig szükség lenne, mivel az úgynevezett mun­káslakás-építési akció lehető­ségeit még elég kevés üzem használja ki Heves megyé­ben is. Mi tagadás: két-három év­vel ezelőtt, igen nagy gon­dot okoztak társadalmunkban a beruházási feszültség. Az értelem, az ész azonban is-, mét csatát nyert. A különbö­ző intézkedések eredménye­ként — beruházási 6top, tar­talékképzés stb. — 1973-ban az igények már lényegesen közelebb kerültek a lehetősé­gekhez. Továbbra te rendkívül fon­tos gazdasági és politikai fel­adat azonban a beruházások elemzése, a jó beruházások előkészítése, határidőre tör­ténő megvalósítása. A Gazda­sági Kutatóintézet egyik szá­mítása szerint, ha nagyobb beruházásainkat csak egy év­vel korábban adnák át, nem kevesebb, mint húszmilliárd forintos jövedelemnövekedést érhetnénk el. Nemcsak szük­séges, de érdemes is tehát a témával kapcsolatban to­vább gondolkodni. 1973-ban megyénkben te több üzem, vállalat alkalmaz ta s dolgozz hibátlanul új munkarendszert A moz­galom célja a hibátlan mun­kavégzés, amelynek feltéte­lei csak jól összehangolt egy­máshoz kapcsolódó műszaki, gazdasági, szervezési és ne­velési intézkedésekkel te­remthetők meg. A termelés­ben, a vállalati eredmények­ben ma még karai lenne szá­monkénti az új munkarend- szer konkrét eredményeit. Ahol azonban próbálkoztak vele, ott máris világosabban látják: hol, min kell változ­tatni, mi zavarja a folyama­tos termelést, hogyan lehetne többet termelni, okosabban, ésszerűbben gazdálkodni. A munkarendszerrel csak nyer­ni, gyarapodni lehet. Sokszo­rosan megtérül tehát a gon­dolkodásra fordított idő és energia. Az elmúlt évben, Heves megyében — korábban soká­ig egyetlen példa sem volt rá — több mint hitez vállalat­nál mérték fel, kérdezték meg a vezetők a dolgozóktól: ho­gyan tudnának többet ter­melni, mi akadályozza g jobb munkát, mivel elégedettek és mivel nem­fii felmérés eredményeként több száz okos, hasznos ötlet született. De politikailag és erkölcsileg is jólesett a véle­ménycsere: valamennyien örömmel nyugtázták, hogy ki­váncsiak véleményükre, igényt tartanak ötleteikre, gondolataikra Ezért te volt tehát többek között jó esztendő 1973. Nem hiába, nem eredménytelenül gondolkodtunk. És ezt így kell tenni az idén is, mert az egy­re gazdagodó eredményeink mellett te, változatlanul van miért és van min gondolkod­nunk. Koós József Huszonöt éves törvény a szakmunkásképzésről (MTI foto: Féhér József felvétele—’KS) Diákkorunk kedves-szo­morkás olvasmánya volt Mó­ra Ferenc „Kalcinált szóda” című elbeszélése; talán a legmaradandóbb bepillantást engedte az egykor-volt kis- inasok életébe, döbbenetes kiszolgáltatottságukra A va­sárnapi iskola padjában szun­dikáló, az inassorból csupán a robotot, a cselédmunkát, a ki zsákmánvolást ismerő ap­róka gyerkőcök úgy testesí­tették meg a maga valósá­gában az inaskodást, mint a keservek és nehézségek gyöt­rő keserű korszakát. Jót nevetnének a ma ina­sai, — bocsánat, hiszen a ki­fejezés is régen a múlté, a szakmunkástanulók, — ha valaki a tizeryöt, tizenhat éves fiúkat, leányokat arról fag­gatná; ugyan takarítottak-e a mesternek s megpofozza-e őket reggelente a mesterné? Huszonöt esztendő s egy ép­pen negyedszázados törvény emlékeztet csupán a múltra, rözítve a szocialista állam­ban a társadalmi igényeknek megfelelően a .szakmunkás tanulók mai jogait és köte- leségeit Az 1949. évi IV. törvény „az iparos és kereskedő ta­nulókról” — úgy foglalja ösz- 6ze céljait: a múltban a szakmunkás-szükségletet jó­részt a kisiparban képzett tanoncokből, segédekből elé­gítették ki... a tanonci jog­szabályokat olymódon kellett módosítani, hogy a nagyipar átvehesse a képzést, össze­hangolják az iskolákat a tanműhelyekkel, s a fiatalok megfelelő szociális védelmet kapjanak. Mindezek mellett a ' magyar munkásság leg­jobb utánpótlási bázisává kellett formálni a szakmun­kásképzést, biztosítva megfe­lelő színvonalát, megadva — először a magyar ipari mun­kásság történetében — a ta­nulás, képzés, a művelt és öntudatos emberré válás le­hetőségeit az inasok százez­res táborának. A törvény alaptétele, hogy tanulót csakis tanulószerző­dés alapján lehet foglalkoz­tatni; a fiú. leány személyi­ség-jogai, kedve, hajlama perdöntő, legharnarább .' 14 éves korában, az általános iskola elvégzése után kezd­heti meg szakmunkás tanul­mányait, orvosi bizonyítvány birtokában, tehát testi és szellemi alkalmassági vizs­gálatok után. Csakis ott lehet, tanulót foglalkoztatni, ahol „erköl­cse, testi épsége, egészsége nincs veszélyeztetve.” Mun­kája. képzése differenciált, kizárólag a szakmájához tar­tozó tevékenységgel foglal­Jubileumi évet kezd a ma­gyar békemozgalom; negyed­százada alakult meg az Or­szágos Béketanács. Ugyan­csak megalakulásának 25. év­fordulójához érkezett a Bé­ke-világtanács is. Budapesten sor került a VIIL magyar bé­kekongresszusra. Moszkvá­ban pedig megrendezték a történelem legnagyobb sza­bású békedemonstrációját, a Békeerők Világkongresszusát A jubileumi év kezdetén Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács főtitkára nyilatkozott lapunknak a ma­gyar békemozgalom külföldi és hazai feladatairól: — Tennivalóink az elmúlt év két nagy eseményéből az azokon született határozatok­ból adódnak. Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar békemozgalom te­vékenyen vett részt az elmúlt időszakban a béke megterem­tésében, megszilárdításában. A múlt évben például a ma­gyar békemozgalom nevében 48 küldöttség utazott kül­földre, 38 küldöttséget fo­gadtunk. Részt vettünk, szin­te a világ valamennyi pont­ján rendezett regionális ér­tekezleteken, kétoldalú tár­gyalásokon. Sokrétű munkát végeztünk a moszkvai talál­kozó előkészítésében, annak munkájában jól felkészült, eredményesen dolgozó kül­döttséggel vettünk részt. — Nemzetközi téren mi­lyen feladatok várnak 1974- ben a magyar békemozga­lomra? — Az eddiginél szorosabb­ra kívánjuk fűzni kap­csolatunkat a Béke-vi- lágtanáccsal és minden olyan nemzeti, nemzetközi szervezettel, amely kívánja a .békét, s tenni is akar érte. Ja­„A magyar és a nemzetközi békemozgalom jubileumi éve mindnyájunkat kötelez !” Az Országos Béketanács főtitkárának nyilatkozata nuár hónapban a vietnami egyezmény évfordulóján Pá­rizsban nemzetközi tanácsko­zást tartanak. Célja a nem­zetközi közvélemény emlé- kcztetése arra, hogy a kiala­kuló béke idején sem szabad megfeledkeznünk Vietnam­ról, — változatlanul segíteni, támogatni kell a sokat szen­vedett népet. A közeljövőben a Béke-világtanács Ismét ösz- szehívja Helsinkiben a nem­zetközi bíróságot a chilei ka­tonai junta gyilkosságsoroza­tainak elítélésére. Január vé­gén az NSZK-ban n emzetközi konferencia értékeli a jelen­legi görögországi helyzetet. Február 5—6-án konferenciát, rendeznek az arab népek szolidaritására. Mindezeken a nemzetközi eseményeken a magyar békemozgalom kép­viselői is részt vesznek. A jubileumi év klem elkedó ese­ménye a Szófiában február 13—19 között tartandó BVT- ülés. Ez a rendezvény három részben bonyolódik le: ülést tart a Béke-világtanács elnö­ki csoportja, ezt követően az elnökség, majd végül teljes plenáris ülésre kerül sor. A BVT ülése számba veszi 25 éves munkáját, megszabja a közeljövő feladatait. E2 alka­lommal újjáválasztják a Bé­ke-világtanácsot is, amelynek jelenleg 11 magyar tagja van. — Milyen tervek készültek 1974-re a hazai békemozga­lom további sikeres munkája érdekében? — Az Országos Béketanács tagja a Nemzetközi Koordi­nációs Bizottságnak, amely soronkövetkező feladatául a chilei terror leleplezését tűz­te ki célul. Mi ezt teljes mértékben támogatjuk. A kö- • zeli napokban megnyílik Bu­dapesten egy kiállítás, amely bemutatja a chilei Népi Egy­ség végzett munkáját, ered­ményeit, törekvéseit, s ké­pekben tárja a látogató elé Chile jelenlegi megdöbbentő helyzetét. Magyar és más or­szágok költőinek, fróinak a Chilei helyzetről szóló mű­veiből antológiát állítunk össze. Ösztöndijat alapítunk évente két chilei tudomá­nyos kutatónak, hogy mun­káját hazánkban folytathas­sa. Az Országos Béketanács ju­bileumát méltóképpen kí­vánjuk ünnepelni. Ifjúsági irodalmi és rajzpályázatot hirdetünk, amelynek tárgya a béke. Nemzetközi hangver­senyt rendezünk a békémoz- galom támeoatásara. Értelmi­ségi nagygyűlésre kerül sor a Zeneakadémián, s erre meghívjuk a magyar béke­mozgalom alapító tagjait is. Több kiadványt tervezünk, bélyegsort adunk ki a béké­ről. A jubileumi évben elő­ször adjuk kollektíváknak — üzemi, állami gazdasági, ter­melőszövetkezeti, intézményi, iskolai csoportoknak — a Bé­kemozgalomért kitüntető jel­vényt. Május 9-i kezdettel is­mét megrendezzük a hagyo­mányos Béke és barátság hó­napot — záróaktusa a pári­zsi egyezmény évfordulója lesz. Békemozgalmi munkán­kat tudományosabban, maga­sabb színvonalon kívánjuk végezni. Ennek érdekében újjászervezzük az OBT tudo­mányos bizottságát. Ebben az évben három témakörben rendezünk tudományos kon­ferenciát: 1. Ifjúság és béke, 2. Európai biztonság, 3. Le­szerelés. Szeretném hangsú­lyozni, hogy az eddiginél job­ban támaszkodunk a fiata­lokra, a KlSZ-szervezetek- re, tömegkapcsolatunkat is erősíteni szeretnénk. — Az Országos Béketanács, a magyar békemozgalom te­hát a jubileumi esztendőt az eddigieknél magasabb szín­vonalú. tartalmasabb mun­kával ünnepli. — Kilencvennyolc ország 236 nemzetközi, illetve nem zeti békeszervezetével állunk jelenleg kapcsolatban. Sza­vunk, tekintélyünk van a vi- lég békemozgalmában —- ez kötelez is bennünket. Meg­győződésem. hogy a békesze­rető magyar emberek szíve­sen vésznek részt, közös munkánkban, a világbéke megteremtésében, — mondot­ta befejezésül Sebestyén Nándorné. Erdélyi György koztatható. Napi nyolc órát dolgozhat, de ebben a pon­tosan szabályozott idejű el­méleti képzésnek te benne kell lennie. A „Kalcinált szóda” ki*­inasa meghökkenne, olvasva a törvényben, hogy sem tes­ti fenyítést nem kaphat a tanuló, sem a „háztartási, vagy mezei munkáknál” nem foglalkoztatható. Tanköny­vét, tanszereit a munkáltatói ja vásárolja, fizetségét te pontosan szabályozza a tör­vény. Az elmúlt negyedszázad az- után meg tovább fejlesztette a törvényt, igazodva az élet követelményeihez. Sorolni is hosszú, hányféle ösztöndíj- juttatás segíti a fiatalokat, mennyi új kollégium, szak­munkástanuló-otthon. kor­szerű tanműhely épült a szá­mukra; milyen sokféle üdü­lési, sportolási* lehetőség kö­zött valogathatnakríAkik ma -- évente több tízezren a szakmunkásképzést ^ választ­ják további tanulásuk for­májául, igen könnyen eljut­nak' az érettségiig is, folytat­hatják tanulmányaikat gim­náziumban, vagy szakközép­iskolában. Az ifjú szakmunkástanu­lók közül alighanem csak kevesen ismerik ma már a IV. törvényt. Olyan termé­szetesnek veszik, fogadják lehetőségeiket, mint . a tiszta diákszállásokat, a modern tanműhelyeket, az oktatás legkorszerűbb módszereit. S így van jó. A törvény írott szövegét a törvénytár őrzi. Szellemét, igazát a gyakorlat — az élet táplálja* (V. M.) Búcsú az első békekölcsöntől Az olvasó, amikor kezébe veszi majd keddi lapszámun­kat, s végigfutja ott az első békekölcsön nyereménylistá­ját — nagyobb vagy kisebb nyereményekben reményked­ve — gondoljon egy pillanat­ra arra, hogy utoljára talál­kozik az első békekölcsönnel Ez a búcsú nem fájdalmas, sőt inkább örömteli, hiszen mindenki visszakapja azt az összeget, amelyet hosszú évekkel ezelőtt jegyzett. Ugyanakkor egy kicsit sze­gényebbek is lettünk. Szegé­nyebbek lettünk, hiszen e bé­kekölcsön nyereménylistáját többé nem tanulmányozhat­juk örömmel, vagy éppen bosszankodva, hogy épp a mi kölcsönünket ndm sorsolták ki. Igaz, hogy továbbra is marad a totó, a lottó, a borí­tékos sorsjegy, dehát a sze­rencse .,fórumaiból” egy még­is, végérvényesen kivonult. (k.1) Mmüiw 0 1974c Jaüiíáf HL, vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents