Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-11 / 8. szám
Kényelmes január r MSEKBEN A NAPOKBAN, Síetekben íródik a termelékenység fekete krónikája, a rohammunka születési anyakönyve. Magunk mögött hagytuk az óévet, a hajtós decembert minden idegfeszültségével, ünnepnapjai minden szertelenségével, és most kényelmes napok, tes- feék-lássék munka vár ránk az irodákban, a műhelyekben. Decemberben még minden sürgős volt, minden óra és perc drága, mert az akkor megkeresett forintok még nagyon is kellettek az évi árbevételbe és nyereségbe, attól tovább hízott a tavasszal esedékes 13. havi boríték. Most viszont, a statisztikusok, munkaügyisek és az energetikusok a' megmondhatói : sok munkahelyen a lazítás perceit élik. Fáradtak és kényelmesek vagyunk. Semmi sem sürgős. Az embernek természetesen szüksége van ünnep- és pihenőnapokra, gazdasági szempontból azonban nagyon szerencsétlen elosztásban jönnek össze az év végi piros betűs napok. Karácsony és újév között megtorpan a gazdaság. A két ünnep közötti napok a szilveszterre való készülődés jegyében telnek el, nem is szólva az István, János, Éva névnapozásokról és az elö- szilveszterezésekről a munkahelyeken. Mindezeket betetőzve jön a vidám, szertelen szilveszter és az új év első napja. Az embert elcsigázzák az ünnepnapok, mert hiszen nemcsak a pihenést jelentik, de kötelezettségekkel is járnak. Rohangálás a bevásárlókosarakkal. sütés-főzés, eszem-iszom és falatozások, vendégeskedések, és éjszakázások. Mindez kellemes oldala mellett, nagyon megterheli az embert, akire talán inkább ráférne a pihenés és mégis, sokan olyan várakozással tekintenek az év vége elé, olyan mámoros érzések töltik el, mintha az a néhány, igazán kellemes és szép ünnepnap jelentené egész évi boldogságukat. Ki is használják. Elvégre az ember nem köttetheti ki magát Odüsszeusz módjára mondjuk a karosszékbe. Az új esztendő fáradtan indul. Érdekesek az ezzel kapcsolatos vélekedések. Valaki azt mondta, az év végi ünnepnapokat szívesen kivenné egyben, és hozzácsapná nyári szabadságához. Mások felsóhajtanak, a szilveszter és az újév után jó lenne még egy nap szabadság, hogy kipihenhessék az ünnepi fáradalmakat. Am csak kevesen vesznek ki szabadságot, hiszen pihenni a munkahelyen is lehet. A kényelmesség érzete sokszor intézményesül is a munkahelyeken. Ahol jól zárták a múlt esztendőt, ott a megelégedettség tesz kényelmessé. Ahol viszont a vártnál rosszabbul sikerült, ott a levertség bágyaszt Mondanunk sem kell, év eleji kényelmességeinknek később kamatodul megfizetjük az árát. Az első heVizsgálatok a lakosság érdekében A NEB 1974. évi ellenőrzési programjából A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság idei éves vizsgálati programját a megyei tanács legutóbbi ülése hagyta jóvá. A prograin szerint — országos vizsgálathoz kapcsolódva — a népi ellenőrök az év elején a zöldségtermelés, a -forgalmazás és -feldolgozás helyzetét mérik fel. Többek között arra a kérdésre keresnek választ, hogy a felvásárlási és a fogyasztói árak fedezik-e a termelés, illetve a forgalmazás költségeit, s a belföldi forgalomban érvényesített árrések milyen mértékben teszik érdekeltté a forgalmazó szerveket a minél nagyobb tömegű áru piacra hozásában? Az idén vizsgálat tárgya lesz a vállalati és intézményi üdültetés helyzete is, ugyancsak a KNEB programjához kapcsolódva. A népi ellenőrök itt azt kísérték figyelemmel, hogy a vállalatok által üdülésre fordított összegek hogyan biztosítják az igények kielégítését? Érdekesnek ígérkező téma a belső turizmus helyzetének és feltételeinek — szállás, ellátás, szolgáltatás — vizsgálata, s a- fejlődést gátló tényezők feltárása. A megye ipari üzemeiben az intenzív gazdálkodás helyzetét is megvizsgálják a népi ellenőrök. Arra a kérdésre keresnek választ, hogy milyen mértékű az előrehaladás az intenzív gazdálkodási módszerek alkalmazásában, és hogy mi a legfőbb akadály ezeknek a .módszereknek a bevezetésében. Az év folyamán vizsgálatot folytatnak a lakásépítő és -fenntartó szövetkezeteknél Is. Az ellenőrzési programban szerepel a tsz-ek és a vállalatok szerződéses kapcsolatainak vizsgálata, abból a szempontból, hogy e kapcsolatok korrekt és előnyösebb fejlesztése érdekében milyen lehetőségekkel rendelkeznek élelnv'szer-gazda- -d-'—rí >; állami vállalatok /etkezetek. A fo- cikkek termelői és > á -ainak alakulása a álltatoknál és az t, vetkezeteknél — témában a népi ellen'' különböző intézlátását vizsgálják asonlítható termékek önköltség-alakítására. Sor kerül az idén a beruházások eredményesebb megvalósítását segítő jogszabályok gyakorlati érvényesülésének a vizsgálatára, amelyben különös figyelmet fordítanak a szerződéses kapcsolatokra. Végül a népi ellenőrök a tanácsi intézményeket is felkeresik, ahol az ágazati bérmegtakarítások helyzetét és indokoltságát veszik nagyítóüveg alá. iék veszteségeit egész évben görgetjük magunk előtt, hogy azt többnyire év végén, valahogyan pótoljuk, kiegyenlítsük. Hiszen ezeknek az első műszakoknak a termelése is benne van az éves árbevételi tervben. Hány és hány ezer, tízezer túlóra az ára az év eleji kényelmességnek? Hány és hány helyen kell később kapkodni emiatt? EGYENLETES MUNKATEMPÓT egész évben. Iro dákban és műhelyekben ne hagyjuk elhatalmasodni magunkon a kényelmet és a megelégedettséget, hogy aztán később nyakunkba kelljen venni mostani mulasztásaink egyre nehezebb terheit. Az első hetek feszessége a munkapadoknál ki- nek-kinék igyekezete mellett, elsősorban a szervezésen múlik. A jó gazdasági vezető, bárhogy is sikerült az elmúlt esztendő, az új év első napjaiban nem tétlenke dik, lankadatlan energiája és munkakedve szinte kisugárzik. Beosztottai számára megteremti a munka feltételeit és a kedvet a munkához. Sőt, a tempót illetően még valamiféle fokozatosságot is tart, a szükséges köny- nyebbjévei kezdi, ha van ilyen, s fokozatosan adagolja a nehezebb feladatokat munkatársaiknak. Mindezt múlt időben kellett volna írnunk, hiszen az évkezdés lazaságaira már jóval az ünnepek előtt szükséges gondolni, s akkor megteremteni elkerülésének feltételeit. A két ünnep között résztvevője voltam egy brigádértekezletnek, ahol egy pohárka konyak mellett elhangzottak a kölcsönös jókívánságok, és abban az ünnepi hangulatban, az üzemvezető nem félt az ünneprontástól, ha ezt egyáltalán annak lehet tekinteni, amikor fennhangon így szólt: ugye, gyerekek, másodikén mindnyájan bejöttök? nem lesz bumli? Valahogy így kell kezdeni, még jóval-jó- val az új esztendő előtt. AZ ÉV ELSŐ NAPJA kényelmesen telt el. Megérdemelten pihentünk. A következő napok már a szorgos, lelkiismeretes munkáé. Vajon mindnyájan így álltunk neki? , Miklósvari Zoltán Mennyi áramot hasznáifunb 7 Az elmúlt év folyamán — 1973-ban — összesen 22 milliárd 85 millió kilowattóra villamos energiát fogyasztott az ország, ez 7,72 százalékkal haladja meg az előző évit. A villamosener- gia-rendszert, 16 erőművet, illetve erőmű-csoportot, 200 távvezeték üzemeltetését az Országos Villamos Teherelosztóból irányítják. (MTl-foto — Erezi K, Gyula) Lakások — tervek Legfontosabb: a jó előkészítés Í973. a fejlődés kedvező irányát jelentette lakásépítési programunk teljesítésében. Kedvező irányt, de még nem megoldást az előző évek lemaradásával szemben. sőt, a korábbi gondok okait sem sikerült teljes mértékben megszüntetni. Ezért kell az idei tervezésnek a lehető legnagyobb összpontosítással kiküszöbölnie az akadályokat, ha kell pénzátcsoportosítással, vagy a programok módosításával is. Nem véletlenül beszelünk olyan sokat a lakásokról, a lakásépítkezésről, hiszen lassan mindenki előtt világossá válik, hogy a gazdaság egyéb területeinek gyarapodása is ettől függ; ezért más feladatokat is alá kell rendelni a lakásépítkezési céloknak, Köztudott, milyen sokoldalú az a támogatás, amelyet a saját erőből építkezők kapnak. Az építő vállalatok, szövetkezetek kapacitásának fejlesztésére ugyancsak nagy összegű - támogatásokat biztosítottak központi alapból. Így történt ez megyénkben is. Ám a lakásokkal beépítendő területek előkészítése a közműfejlesztés mindezek mellett olyan mértékben elmaradt, hogy már az ötéves terv első esztendejében kiderült: az erőfeszítések ellenére sem tudjuk teljesíteni a programot, ■ csak akkor, ha a lakásszám rovására többet költünk a területek előkészítésére. 1971- ban jóval kevesebb lakást sikerült átadni, mint ameny- nyire számítottunk — főként az előbb említett okok miatt A lemaradást körültekintő intézkedések sorozata követte. Lakásszövetkezeteket alakítottak már 1972-ben és jobban összehangolták a tervező, kivitelező, beruházó szervek munkáját is. Mindezek hatására — állapította meg a megyei tanács legutóbbi ülése elé terjesztett elemző értékelés — az első három év lakásépítése lényegesen meghaladja a terv előirányzatait. De ezen bellii továbbra is lemaradás mutatkozik a tanácsi, illetve a tanácsi értékesítésű lakások építésénél; a költségnövekedés hatásai mellett a fő ok a területelőkészítések. hiánya. Á képviselő sem viszi kalapban a pénzt Ha a füzesabonyi járásban azt mondja valaki: elmegyek Annuskához, ö majd elintézi, akkor egész biztosan Vadkerti Miklósnéra, a járás országgyűlési képviselőjére gondolt. Mindent elintézni persze a képviselő sem tud. ő mondta ezt, mintegy summázva közel három esztendő képviselői tapasztalatát. — Sok mindent el lehet intézni, de ma már tudom, — és nem árt, ha mások is tudják —, hogy a képviselő sem viszi kalapban a pénzt. Amikor megválasztottak, a tapasztalt honatyák így nyugtattak: csak ne idegeskedjen, előbb ismerkedni kell a munkával, s vagy két évig bizony alig tudsz megmozdulni. A tanulóévek elteltek, így már időszerű a kérdés: — Hogyan érzi magát, mint képviselő? — Ezt is szokni kell — mondja nevetve. — Ma már rangja van a képviselőnek. Ez eleinte zavart egy kicsit, de ma látom, hogy ez is hozzátartozik a munkához. Egyébként, hogy a kérdésre válaszoljak: jól érzem magam, szeretem a munkámat, s elmondhatom azt is, hpgy nemcsak tapasztalatokat szereztem, hanem gazdagabb is lettem néhány kedves élménnyel. — Hallhatnánk néhányat? — Az első ügyemet említem. Zsebbe vágó probléma volt, Poroszlón 300 tsz-tag nem kapta meg a járandóságát, s tőlem kértek segítséget. Nagy pénzről volt szó, ezer-kétezer forint fejenként. Sikerült elintéznem, s végül a tsz-tagoktól kaptam egy szép köszönőlevelet. Máig is őrzöm. Egy másik élményem is Poroszlóról indult. A termelőszövetkezet nem kapta meg a neki járó kártalanítást. Intézze el a képviselőasszony — ez volt a kérésük. Tudtam, hogy ezt az ügyet csak „fent” tudják elintézni, ezért ítam a mezőgazdasági miniszter első helyettesének, s kértem, hogy fogadjon. Soós elvtárs nehány nap múlva válaszolt: vár. Én pedig nagy izgalommal készültem első minisztériumi látogatásomra. Nem részletezem, sikerrel jártam, rendezték a kártalanítást. Egy másik panasz a közlekedési minisztériumba vezetett. Annak idején a Népújság is megírta, hogy a 3-as számú fő útvonal füzesabonyi szakaszán megszüntették az átjárást. Igaz. egy évig húzódott ez az ügy, de végül is megnyitották az utat , — Milyen tapasztalatokat szerzett? — Legfontosabb számomra, hogy megtanultam: nem kell mindig a legfelsőbb fórumokhoz szaladni, helyben is lehet orvosolni a panaszokat intézni az ügyeket. Másik tapasztalatom: senkit nem szeretnék megsérteni, de gyakran úgy érzem, hogy minisztériumi szinten köny- nyebben és gyorsabban el lehet intézni valamit, mint idehaza armegyében, vagy a járásban. — Volt mar olyan ügye, amit nem tudott elintézni? — Volt bizony. Pedig csak egy kis jóakarat kellett volna hozzá, de éppen ez hiányzott mindazokból, akiknek dönteniük kellett. Több jóindulat, kevesebb panasz — ez is egy tapasztalat. — Hogyan intézi az ügyeket. panaszokat? — A legtöbbet személyesen. Ez a legeredményesebb. — Melyek a legnehezebb ügyek? — A személyi jellegűek. Ezeket ugyanis nagyon nehéz megítélni. Rájöttem, hogy csak érzelmi alapon nem megy. Itt vannak például az iskolai felvételek, válások, vagyoni ügyek. A közelmúltban egy asszony jött hozzám, három gyereke van, válik és a férje magának követeli a tízéves fiút. Láttam, hogy a szíve majd meg szakad a gyerekért... — Mire a legbüszkébb ... — Ha szabad, kettőt is említek. Az egyik községünk új óvodája. Aldebrőn ugyanis eddig fehér folt volt az óvoda. Megszerveztük. Munka, társadalmi összefogás, mindenki segített. Nézzék meg, milyen szép az óvodánk! A másik büszkeségem, hogy bizalommal- jönnek hozzám az emberek. — Mikor7 — Nemcsak a fogadónapokon. Mondhatnám azt is, mindig, amikor megtalálnak. Vannak olyan választópolgárok, akik csak azért keresnek fel, hogy megismerjenek. Egy kompolti asszony és egy feldebrői nénike például semmilyen panaszt nem hozott magával, csak éppen véleményt kért egy ügyben. — Befejezésül még egy kérdés: odahaza is képviselő? — Nem. Otthon feleség vagyok és családanya ... (márkusz) Nézzük az elmúlt évi teljesítéseket legnagyobb építő vállalatainknál: A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat 439 lakást adott át a megyében. Ebből az .úgynevezett cél- csoportos kategóriába 120 lakás tartozik. A tanácsi építők főkéit a lakásszövetkezetek megrendeléseit teljesítették, 200 lakást adtak át az egri Lajosvárosban, a Pacsirta utcában, a Rózsa1 Károly utcában. A tervüket — 423 lakás — tehát túlteljesítették és időarányosan is ők állnak a legjobban. Az idei évben számukra öt kollégium és három iskola átadása jelenti a legfontosabb feladatot, lakástervük 346, de mint Varga Lajos igazgató elmondta, ebben az esztendőben is Vállalják 400 lakás átadását. A Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet — a legnagyobb az építőszövetkezetek között — szintén- túlteljesítette tavalyi tervét. 150 lakást, nyolccal ■■■többet adott át, mint amennyi az évi feladata volt. Időarányosan már nem állnak ilyen jól, az 1971-es év számukra sem fejeződött be e tekintetben kedvezően. Az idei programok kialakítása még függvénye a kisajátításoknak és a megfelelő területrendezésnek. A közművesítés érdekében a gyöngyösi tanács igen sokat tett, sokat segítve ezzel a kivitelezőknek. A szövetkezet egyébként az OTP-vel és az ifjúsági lakásépítő szövetkezetekkel áll szerződésben. Teljesítette tervét, a legnagyobb építő cég, a Heves rnegyei Állami Építőipari Vállalat is. 749 lakás helyett 798-at adtak át. A megye mindhárom városában érdekeltek, különcsen a. célcsoportos beruházásokban; az Egerben épülő északi lakótelepen tavaly 518 lakás építését fejezték be. • Ök adták át egyébként a lakótelepen az 1000. lakást. Az idei tervük: 825 lakás átadása; teljesítésükkel jól állnak, 594 lakás már tető alatt van. Ezek a számok mind azt bizonyítják, hogy tavaly már eredményekkel járt a koncentráltabb, összehangoltabb munka. Viszont az is tény, hogy az elkövetkező években átcsoportosítást kell vég- • rehajtani a területelőkészítések költségeinek fedezésére; előreláthatóan mintegy 62 millió forintról van szó. Ez egyúttal a célcsoportos kategóriában a tervezettnél kevesebb lakás átadását is jelenti. Ebben az esztendőben egyébként mindezek ellenére a tavalyinál háromszázzal több, összesen 1835 lakás átadása a terv. A feladatok tehát n^m lesznek kisebbek... (hekeli) im péntek
