Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-09 / 6. szám

Mielőtt a közgyűlés dönt... Irta: Moharos Tózsef. a TOT elnökhel vettess AZ UTÓBBI időben egyre több szó esik a termelőszö­vetke ' :kbei) a műszaki fej­lődés és az üzemi méretek összekéseiről, különösen a kisebb területen gazdálkodó szövetkezetekben, szakszövet­kezetekben. Számos szövetke­zet tagjai jutottak arra a kö­vetkeztetésre, hogy társulás­ban vegyenek részt vagy a velük szomszédos kisebb vagy nagyobb területű szö­vetkezettel egyesüljenek. Más szövetkezetekben erőteljes törekvés tapasztalható az ön­állóság fenntartására. A ki­sebb üzemi méretekhez való ragaszkodás és a nagyobb üzemi méretek kialakítására törekvés foglalkoztatja a szö­vetkezetek fejlődésében ér­dekelt párt-, állami és taná­csi szerveket is. Gyűlnek az érvek mindkét állásnont mel­lett és ellen, s számos szö­vetkezet tagjainak — belső vagy külső kezdeményezésé­re dönteniük kell valamelyik álláspont mellett. Á döntést megelőzően a ki­sebb és a nagyobb területen gazdálkodó szövetkezetekben egyaránt áttekintik a fejlő­dés lehetőségeit a mostani keretek között és mérlegelik azt is, hogy a nagyobb hoza­mot adó korszerű növénv- és állatfajták, a korszerű tech­nika és technológia alkalma­zásának a jövőben mi a lehe­tősége és előnye, melyek al­kalmazásának korlátái. Az érdekelt szövetkezetek száma nagy. 1971-ben a szövetkeze­tek közei kétötöde 1500 hek­tárnál kisebb közös terület­tel rendelkezett. Egy részük eddig a jelenlegi üzemi mé­reteit fenntartása mellett döntött, legfeljebb társulásba lépett be, egy részük azon­ban más szövetkezettel kí­vánt vagy kíván egyesülni. Az egyesülés kérdésének fel­vetődése így arra késztette az 1500 hektárnál nagyobb te­rületen gazdálkodó szövetke­zetek egy részét is, — min­denekelőtt azokat, amelyek­kel valamely kisebb szövet­kezet egyesülni kívánt, — hogy ők is áttekintsék, mér­legeljék saját lehetőségeiket és az esetleges egyesülés vár­ható előnyeit, hátrányait A SZÖVETKEZETEK szá­mára a szövetkezeti törvény megjelenésével széles lehető­ség nyílt tevékenységi körük bővítésére. Kis termőterületű szövetkezetek számára is le­hetővé vált, hogy intenzív mezőgazdasági termelő és az egyéb kiegészítő tevékenysé­gükkel, egy hektárnyi terü­letre vagy egy dolgozó tag­ra számítva, viszonylag ma­gas termelési értéket érje­nek el. A nagyüzemi tevé­kenység mellett komoly fel­adatot ad, de nagy lehetősé­get is biztosit számukra ® háztáji gazdaságban rejlő le­hetőségek szervezett kiakná­zása. Ezen felül a kormány határozatai lehetővé teszik, hogy a szakcsoportba szerve­ződött kisüzemi termelők megteremtése, végül más szövetkezetekkel a társulásra. Ezek a lehetőségek együtt általában nagyobb bruttó jö­vedelmet eredményeznek, s ebből helyes döntések esetén a tagok részesedésének növe­lése mellett nagyobb össze­geket tudnak fordítani a mű­szaki fejlesztésre is. A bő­vebben termelő fajták — megfelelő gépesítéssel, kemi- zálással, hozzáértő szakem­berek közreműködésével — a hagyományosnál lényegesen magasabb hozamokat adnak, a magasabb költségek ellené­re nagyobb jövedelmet is biztosítanak, ezért ezekoen a szövetkezetekben általában lényegesen meggyorsult a vállalatszerű gazdálkodás fej­lődése, a termelés moderni­zálása, az élet- és munkakö­rülmények javulása. Von­zóbbá váltak a lassúbb ütem­ben fejlődőknél, s gyakran kezdeményezték velük a ki­sebb üzemi méretű szövet­kezetek az egyesülést. A GYORSABBAN FEJLŐ­DŐ, nagyobb szövetkezetek tagjai körében az egyesülés­sel kapcsolatban általában megoszlanak a vélemények. Ha az egyesülésre jelentkező szövetkezet adottságai ked­vezőbb körülményeket te­remtenek a további fejlődés­hez, az egyesüléssel nem kényszerülnek erejüket meg­haladó terhek átvállalására, az egyesülés mindkét szövet­kezet tagjainak egyetértésé­vel, nagyobb zökkenő nélkül megvalósul. Ha azonban az egyesülés miatt az erősebb szövetkezetben veszélybe ke­rülnek az addig elért ered­mények, tagságuk, vezetősé­gük az egyesülést elutasítja. Megtörténik, hogy egyéb­ként zökkenőmentesnek ígér­kező egyesüléssel szemben is merev elutasítással reagál valamelyik érdekelt fél akár a szövetkezet, akár párt-, állami vagy tanácsi szervek a kezdeményezők. A népgaz­dasági, szövetkezeti és a ta­gok egyéni érdeke szempont­jából indokolt, a szövetkeze­tek fejlődését biztosító e"'"e- sülés is nehezen jön létre akkor, ha az érdekelt szövet­kezetek jelenlegi vezetői kö­zül valamelyik az egyesülés során hátrányosabb helyzet­be kerül. Viták keletkeznek akkor is, ha külön-külön is életképes és fejlődőképes na­gyobb méretű szövetkezetek egyesülése kerül a szövetke­zeti tagok vagy kívülállók kezdeményezésére napirend­re. A népgazdaság!, a szövet­kezeti és az egyéni érdek összehangolása az üzemmé­retek megítélésében is el­engedhetetlen követelmény. Az üzemméret egymagában nem gátja és nem lehetősége a szocialista fejlődésnek. Egyik alapvető kérdés az, hogy mi történik az üzemi kereteken belül jelenleg, de ezzel egyenrangú, sőt ese­tenként nagyobb súlyú kér­dés annak eldöntése, hogy mekkora üzemi méreteket követel az egyes korszerű fajtákon és módszereken ala­puló termelés, gazdálkodás. Alapos mérlegelést igényel annak eldöntése tehát, hogy a nagyobb területet igénylő fajták termesztéséhez egyesü­léssel vagy társulással cél­szerű-e megteremteni a fel­tételeket. A DÖNTÉS SORÁN figye­lembe kell venni, hogy a fej­lődésnek alapvetően a szö­vetkezetek saját erején kell nyugodni, mert központi esz­közökből cask annyit kap­hatnak, amennyit a nyilváno­san meghirdetett gazdaságpo­litikai ösztönző rendszer le­hetővé tesz. Elhibázott do­log tehát arra számítva egyesülést, üzemméretnöve­lést kezdeményezni, hogy a nagyobb üzemi méretekhez az állam majd nagyobb tá­mogatást ad. A döntés előtt tehát reálisan fel kell mérni az új helyzetből adódó, szö­vetkezeten belüli lehetősége­ket. Az üzemi méretek növe­lése, az egyesülés vagy tár­sulás indokolt, ha megalapo­zott elemzéssel feketén-fehé- ren igazolható: azonnal ked­vezőbb lehetőséget teremt a korábbinál, vagy ez a kedve­zőbb lehetőség rövid ideig tartó nehézségek leküzdésé­vel bekövetkezik. Az új kö­rülményekre alapozott reá­lis tervnek alkalmasnak kell lenni arra, hogy figyelembe­vételével- a szövetkezetek tag­jai legjobb meggyőződésük szerint, helyesen dönthesse­nek. A fejlődés általános jellem­zőit figyelembe véve termé­szetes jelenségnek tekinthető, hogy a szövetkezetekben egy­idejűig került napirendre az egyesülés és a társulás kér­dése. Mindkettő összefügg a termelési és társadalmi vi­szonyok meggyorsult fejlődé­sevei. ^Indokolt tehát, ha a szövetkezetek tagjai, vezetői és a szövetkezetek fejlődésé-, ben érdekelt társadalmi, ál­lami és tanácsi szervek a he­lyi viszonyoknak megfelelő eltérésekkel a társadalmi, gazdasági fejlődést segítő megoldásokat keresnek. A DÖNTÉSEK előkészíté­sében nagy felelősség hárul a területi szövetségekre, me­lyek már eddig is jelentős segítséget adtak alapos elem­ző munkájukkal, megfontolt­ságukkal és az indokolt ese­tekben buzdító tevékenysé­gükkel. Ha bekapcsoljuk a rádiót, vagy televíziót és figyelem­mel kísérjük a híradásokat, azok végén mindig elhang­zik az időjárás-jelentés. Az ember ilyenkor fokozott ér­deklődéssel figyeli, hogy a következő órákban vajon mi várható? Kisüt-e a nap, vagy esik az eső, esetleg ha­vasás következik. Ennek alapján öltünk könnyebb, vagy melegebb ruhát. Az .időjárás alakulása befolyá­solja mindennapi munkán­kat, cselekedeteinket és a szabad idő eltöltését. Az ország csúcsán, Kekes- tetőn, a vadregényes fenyve­sek között, az ég felé mered egy emeletes betonépület. Se nem új, se nem régi, kívül­ről olyannak tűnik, mint sok más. Belülről azonban még­is eltér a többitől. Udvarán fehérre festett faházikók érzékeny hőmérő­ket és légnyomásméröket rejtenek. Középen alumínium csapadékmérő, a napi előre­jelzések egyik központi mű­szere. Valóságos szabadtéri laboratórium az Országos Meteorológiai Intézet ob­szervatóriuma. Hogy miért éppen az ország csúcsán, több mint ezer méter ma­gasságban állították fel eze­ket a műszereket, annak egyszerű a magyarázata. JVÍa- gyarországon az egyedüli hely Kékestető, ahol hazai környezetben, a hegyvidék időjárási jelenségei legjob­ban megfigyelhetők. Nap mint nap, óráról órára vizs­gálják a csapadékintenzitást, a szélerősséget, n napfény­tartamot, a hőmérsékletet. A változásokat érzékeny mű­szerek írókarokkal papírra rögzítik. Az észlelt adatok­ról pedig minden nap a rá­dió és a televízió. valamint az újságok híreiben érte­sülhetünk. — Mindez egyszerűnek tű­nik, holott sokkal bonyolul­tabb folyamat előzi meg a prognózis adását. Az épület első emeletén a distpécserszobában ülünk. A faion fény gombok villan­nak. A műszer, amely a to­ronyból kábelen keresztül kapja a jelzéseket a szél irányát mutatja. A sarokban telexgép, mellette URH-rá- dió. XI óra 35 perc. Bokros András meteorológus leol­vassa a műszereli adatait, 11 óra 45 perc. A meteoro­lógus a telexgép mellé ÜL Közben megszólal az URH- rádió: — Itt Meteor— I, hívja Meteor 2-t. Egymás után jelentkezik előbb Miskolc, aztán Nyír­'munkaját is a szövetkezethez kapcsolják. Ahol a nagyüze­mi és a háztáji gazdasággal tervszerűen és szervezetten foglalkoztak és magukhoz kapcsolták a szakcsoportokat is, viszonylag később jelent­keznek az üzemi méretek korlátái. Kisebbek maradtak azonban a műszaki fejlesz­tés lehetőségei, ezért jelentős hányadukban a — kissé mo­dernizált — hagyományos termelési módszerek a jel­lemzők. Ezekkel a módsze­rekkel a szövetkezet gazdál­kodásának jövedelmezősége általában lassabb ütemben fr'’TJ"- Ez visszahat a ta­gok foglalkoztatására és ez­zel együtt a kiosztható ré­szesedés növekedésére is. El­terjedt gyakorlat ezért, hogy ezek a kisebb üzemi mére­tek között gazdálkodó szö­vetkeze*“’1: egv-egy költsé3e- sebb műszaki fejlesztést \e' ’ * résztevékenységre más szövetkezetekkel társul­tak. A mezőqazdasáffi szövetke­zetek mintegy háromötöde 2- tárnál nagyobb mező­gazdasági. termőterületen gaz­dálkodik. Számukra is adot­tak a lehetőségek a tevékeny­ségi kör bővítésére, a nagy­üzemi termelés mellett a Jtóztáií gazdaságok munkájá- paK szervezett fejlesztésére, a szakcsoportokkal a kapcsolat Termel az LKM új nemesacé'-hengerműve A Benin Kohászati Müvekben 2,7 milliárd forintos beruházással új nemesacél­hengerművet építettek. A Gyár- és G.l. izerelő Vállalat szakemberei összeszerelték az NDK-ból vásárolt henger állványokét, s megkezdődött a kísérleti hengerlés. Az új üzem január másodikától dolgozik és a hó végéig a terv szerint 6000 tonna acélt hen­gerel. Képünkön: darabolás fűrészekkeL (MTl-foto: Erezi K. Gyula felvétele.) az ország csúcsán Bokros András meteorológus a nap minden órájában te» lexgépen rögzíti az URH-n érkező adatokat. (Foto: Puskás Anikó) egyháza, majd Szeged és Szolnok. Különböző számo­kat haliam az éterben, ame­lyeket a kattogó telexgép papírra és lyukszalagra rög­zít. Alig telik el három perc, amikor az Országos Meteorológiai Intézet hír­központja jelentkezik. Ké­kesről sorra továbbítják a kelet-magyarországi időjárá­si adatokat, amelyről déli 12 órakor elkészül az ország­rész időjárási térképe. Erről pontosan tudják, hogy mi­lyen a hőmérséklet mondjuk Záhonyban, Kalocsán, vagy Debrecenben. 1 A telexszalagom egymás mellett számok és betűk váltakoznak. Mindegyik mást jelent. ■— Nemzetközi kulcsszá­mok ezek — mondja Bok­ros András. — Mindenütt a világon, Tokiótól az Egyesült Államokig, naponta ezen a jelrendszeren értesülnek a meteorológusok az időjárási viszonyokról._ A számok, il­letve jelek között van, amely a felhők magasságát, mások a hó vastagságát, a hó víz­tartalmát, vagy a hőmér­sékletet mutatják. — Miért fontosak ezek a jelzések? — Információt szolgáltat­nak a mezőgazdaságnak. Prognózisaink alapján kö­vetkeztetéseket vonunk le, hogy mennyi napfényes óra várható, mennyi a közép- hőmérséklet, mennyi csapa­dék esik és milyen a szél­irány. Ezek mind befolyá­solják a termelést. A nagy­üzemi gazdálkodás, vagy az ipari üzemek telepítése, az épületek tervezése, külön­böző sportrendezvények vagy a turizmus például ma már el sem képzelhető a korsze­rű meteorológiai előrejelzé­sek figyelembevétele nélkül. — Milyen furcsaságokat tapasztalt 1973 időjárásában? Szürke dossziéba kötött papírlapok soraiból tallóz. — A múlt év a meteoro­lógusokat is többször meg- tréfálta. Az évszakoktól el­térően szokatlanul szélsősé­ges időjárás uralkodott. Ez a hőmérséklet-ingadozások­ban. is megmutatkozott. Áp­rilisban például havazott, májusban viszont kánikula volt. Ezzel szemben novem­berben kemény tél jelentke­zett. Egész évben aszály uralkodott, emiatt kevés víz került a talajba, ami nehe­zítette a' mezőgazdasági ler-' melést. Ennek ellenére az üzemek megfelelő öntözéssel igen jó terméseredményeket értek el. — Milyen időre számít januárban a meteorologus az ország tetején? — Nehéz jósolni. Minden­esetre a téli sporlok kedve­lőinek nem kell elszomorod- niuk a „fekete napok” mi­att. Várható még a fehér tél a Mátrában, amikor ismét lesz síelésre alkalmas horé- teg ezen a vidéken. Mentnsz Károly A füzesabonyi nagyközségi tanács idei terveiből (Tudósítónktól): Az új esztendő kezdetén Füzesabony nagyközség ta­nácsa is elkészítette saját számvetését az elmúlt év­ről, és kidolgozta munkájá­nak, működésének idei cél­kitűzéseit. Az elmúlt évben jó községpolitikai munka nyomán tovább javult az egészségügyi, a kereskedel­mi, a közművelődési ellátott­ság, Fejlődött a szolgáltatá­sok és a kommunális ellá­tottság rendszere. A jelölő­gyűléseken felvetett kérések, javaslatok jó része rövid idő alatt megvalósult. Az idei terv szerves része a négy évre kidolgozott programnak. A községi ta­nács testületé az idén a költ­ségvetés és a községfejlesz­tés problémáin túl a nők problémáinak, a közrend és közbiztonság helyzetének, a költségvetési üzem jának és a tanács koordi­nációs tevékenységének meg ■tárgyalását tűzi többek kö­zött napirendre. A végrehajtó bizottság ülésterveiből az alábbi fon­tosabb kérdések kerültek megvitatásra. A jelölőgyű­léseken elhangzott lakossági javaslatok megoldásának helyzete, a gyermekjóléti in­tézmények munkája, a könyvtár és az olvasómoz- gálom helyzete, a társadal­mi ünnepségek rendezésénél: tapasztalatai. Külön ülések foglalkoznak majd a szociál­politikai kérdésekkel, az if­júsági mozaglom, a tűzoltó­testület, az öregek napközi otthonainak munkájával Mmsm© 1371. Január 9„ szerda ^időjósok”

Next

/
Thumbnails
Contents