Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-08 / 5. szám

Marx és beat

MIT GONDOLNAK, ki a

„Sólyom", aki bemerészkedett a Sasiészekbe? Úgy van: ő. Hogy ki az az „ő”? Nos, azt majd a negyedik adás, a tv-filmsorozat végén tudjuk meg, vagy a vége felé árulják el nekünk az alkotók, ahogyan az ilyesfajta filmekben ez törvényszerű. A „Sólyom a Sasfészekben” hosszú idő után újabb és úgy tűnik, szerencsésebb vállalkozása a televíziónak, hogy „saját erőből” is hozzájáruljon a magyar televíziónézők e témájú filmszom- jához, s egyben — igen helyesen — azzal is megpróbálkozzék, hogy a kémek és ellenkémek „szokványos” (?) harcában nemes célokat is kövessen.

A magyar elhárítás hőskorának, az éppen hogy révedő magyar demokrácia megvédése idejének felelevenítése, emlékállítás azoknak, akik az „ötödik”, vagy dehogyis ötödik, hanem a negyvenes évek második felének első hadoszlopai ellen küzdöttek a fiatal, népi demokratikus Magyarország védelméért — már régóta kötelessége a televíziónak is. Int, most ezt a kötelességét kívánja oly módon törleszteni, hogy egyúttal azt is igazolni akarja: lehet emléket állítani izgalmasan, érdekesen, szórakoztatóan.

Ez a szándék máris nyilvánvaló. A szándék megvalósulása felett véleményt mondani —, a két rész után még elhamarkodott dolog lenne.

VIII. HENRIK hat feleségéből már az első részben

kettővel találkoztunk —, s ebből Aragóniái Katalin a történelem tényei és a film dramaturgiája szerint meg is halt. Az angol televíziós filmsorozatról is elhamarkodott lenne az első „feleség” után véleményt mondani, bar néhány konzekvenciát levonni, az jóslás nélkül is már megtehető. A feszes, zárt, színpadszerű helyszín, a látványosság hajszolásának gondos kikerülése azt gyanittat- ja a nézővel, hogy John Glenister a szereplőkben kívánja lejátszatni, mint a leg- igazabb díszletek között, a polgári Anglia kialakulásának vajúdó kezdeteit. « hogy nem a táj, a környezet, hanem a történés, a színészi játék atmoszférájával akarja megteremteni a XVI. század első fele Angliájának levegőjét.

Ugyanakkor az sem lehet kétséges, már az első rész megtekintése után sem. hogy a történelem valóságát köny- nyű kézzel áldozza fel az író, Rosemary Anne Sisson és a rendező, — egy vélt könnyű siker érdekében, Henrik néven a nyolcadik angol király, s e néven a második a Tudor dinasztia- , ban, valóban igen alkalmas arra. hogy drámaírók és ve- : gényírók, filmesek és televí- ■ ziósok a hősükké válasszák. Ez a „kegyetlen” nőfaló, aki úgy él a köztudatban, hogy a céljait keresztező és meg- únt feleségeivel a hóhér bárójával számolt le. voltaképpen a polgárosodás felé induló Anglia, a kialakuló tengeri vilaghatalom. a gyarmattartó birodalmak, e doyenje megteremtését segítette elő — a kor „szokásos” eszközeivel. Az önálló anglikán egyház megteremtésének

sem az volt az elsődleges oka — nagyon vékonyan is szól erről a film —, hogy törvényesen elválhasson a spanyol hercegnőből lett királynétól. A pápaság, s a vele szövetséges spanyolok gazdaságilag kerítették be Angliát. A tengereken a pápai áldással felvértezett, s az Újvilág jó részét birtokló spanyolok az urak, a kontinensen a spanyol hadsereg támogatta pápaság a legszervezettebb szellemi, állami, gazdasági hatalom. Millió lelkek, s a megszámlálhatatlan milliók ura!

Ne bocsátkozzunk mélyebb elemzésbe most a korabeli Anglia, a „Vili. Henrik hat felesége" című tv-filmsoro- zat helyszínének történelmét és történetét illetően.

Ennyi azonban már az első rész után kikívánkozotf a filmet egyébként élvezettel és nagy érdeklődéssel, Keith Michel játékát elismeréssel néző kritikusból.

Egy csapat tizennyolc éves ifjú. A kritikus korosztály, mondja hozzá az ember önkéntelenül. És micsoda furcsa téma. Még hogy a világnézetünk alapjai?! Mit ko- nyíthatnak hozzá ezek az iz- •zig-vérig tinédzserek? Mert ha beat lenne, ha az autómárkákról kellene lexikális precizitással beszélni. De hát a világnézet.

Gyorsan rendre intem magam. Csak semmi elhamarkodott ítélet, következtetés, sanda hümmögés. Lássuk magukat a fiatalokat.

m

A könyv akkora, hogy

____ szinte megijed tőle az

e

mber. Néhány cím a tartalomjegyzékből : a dialektikus materialista természetszemlélet, illetve társadalomt'el- fogas. a termelési mód és a társadalom szerkezete, a világnézet és az erkölcs, a társadalom politikai élete, a tőkés államok, a szocialista államok, a nemzetközi osztályharc, a két világrendszer harca, az emberiség jövője — a komm un izmus.

Nehézveretű, súlyos kategóriák, sarkalatos pontjai egy ember belső alkatának, nézetének az őt körülvevő világról.

Eb ezt mind tudniuk kell ezeknek a tizenéveseknek.

De vajon tudják-e? Sőt, mi több: értik, vallják, ér- zik-e? Egyáltalán lehet ezekre a kérdésekre biztos, fel- reérthetetlen és félremagya- rázhatatlan válaszokat kapni? Nem egyetlen tanóra keretében, hanem heteken, hónapokon, éveken át. Hisz végtére majdnem mindegy, mit mond az ember, a lényeg: mit csinál.

| -y | A lecke Itt is lecke.

1 ^ I Felelni is kell belőle. Ez sem sikerül mindig és mindenkinek jelesre. Most egy közepest osztott ki Kárpáti István tanár egy kislánynak. Az anyagról, a világ anyagi eredetéről, az anyag objektív létezéséről, törvényeiről volt szó és arról, hogy ezek hogyan tükröződnek a társadalomban.

Aztán egy lépéssel tovább mentek. Szó esett idealista felfogásról, Lenin megfogalmazta megállapításokról, a törvényszerűségek felismeréséről és alkalmazásáról.

Lassan vita is kikercke- dclf. Ebben Tóth István járt az élen. Két társának a megG.rurkó Géza

állapításait is cáfolta. Szerény csendességgel, minden harcias formaság nélkül, inkább csak közölte, hogy szerinte mi a helyes, mi az igaz, mi a jó.

— Mindjárt élénkebb lett az óra es az egesz osztály.

Ekkor jegyezte meg halkan dr. Fillöp Lajos igazgató:

— Ez az osztály, amelynek Vilcsek Jánosné az osztályfőnöke, angol tagozatos. A fiatalok itt kimondottan humán érdeklődésűek.

Az atyai eligazítás nem menteni, hanem értékelni akarta a kis csoport teljesítményének igazi hőfokát.

I -> | Senki sem akar ebből 1 ’*‘1 az osztályból fizikai munkás lenni, közvetlenül bekapcsolódni a termelésbe. Amikor a kérdés elhangzott, fiatalos meghökkenéssel felnevettek. A kérdést nevették ki. Méghogy fikizai munkás; érettségivel? No, jó, nem ez a jellemző, valljuk be.

Kisebb részük inat- most arra számít, hogy valamiféle vezető állást tölt majd be. Igazgató, főorvos, főmérnök lesz. Többen a tanári pályát választották. Alig néhányan vannak közöttük olyanok, akiknek a szülei eredetileg is a szellemi dolgozók kategóriájába tartoztak. A túlnyomó többség fele-fele arányban oszlik meg a munkás és a paraszti eredet között.

• Markáns társaság tehát.

Olyan gyökerekkel, amelyek eleve elhivatottságot tételeznek fel. Tudatos hovatartozást, már a családi otthon légkörénél fogva is.

Mégsem jeles mindegyik ebből a tantárgyból. Legyünk őszinték: miért is lenne az?

| V I Előbb Vancsó Ágnes I I közli, hogy szerinte a világnézeti kérdések tisztázására mindenkinek szüksége van. Ez. hozzátartozik az emberhez. Illik tudnia.

— Egyszercsak elkezdtek érdekelni ezek a dolgok — magyarázta Rédei László. — Még tavaly. Aztán kérdezgettem. Mindenkit, aki' éppen kéznél volt. Ismerni akartam a választ.

Miért kell tudnia egy anyának, aki a kisbabát pó- l.válja be, hogy a világ anyagi eredetű?

Gyorsan kioktatnak. A pó- lyázáshoz ennek semmi köze. De az emoerbez — lg**l

Enélkül nem lehet eligazodni a világban. Innen is, on- aan is röpködnek a rövid mondatok, amikben már indulatos fűtöttséget is vélek felfedezni. Az okvetetlenke- dőt akarjak ráncba szedni ezek a heves fiatalok, állapítom meg magamban mosolyogva.

De odáig mégsem jutottunk el, hogy kimondják: mégis, a szocialista társadalmi viszonyok között növekvő ifjú nemzedéknek szinte kötelessége a világ igaz törvényeinek az ismerete. Utóvégre erre, épül nálunk minden, erre kell majdan nekik is tovább építeniük mindent. Hát így nem mondták ki ők, de egy pillanatra sem vitatták a világnézetünk alapjainak létjogosultságát a tantárgyak sorában.

Semmiféle bölcs következtetést nem akarok ievonni az egy óra tanulságaként, Csak annyit közölni, hogy a középiskolák utolsó tanévében ilyen tantárgy is kiolvasható az órarendből.

Lehet-e tanítani a világnézetet? Kell-e és lehet-e osztályozni ilyen tantárgyból? A kérdéseket válaszolják meg mások. Vitatkozzanak rajtuk, ha úgy tetszik, ha ez előbbre viszi a lényeget, ami csak egyetlen dolog lehet. Mégpedig: a fiatalok fejlődéséért, nevelódéséért, a jellemük, nézeteik formálódásáért, emberré válásáért a felnőttek a felelősek. Persze, ezeken a kamaszokon és bakfisokon is múlik, hogy mi lesz belőlük.

De hát itt is kitűnt, hogy a beat és Marx jól megfér egymás mellett. Nem édes- testvérek ugyan, de kibékíthetetlen ellentét sem fedez- hetó fel köztük.

| z. | Az érettségin a törtéig 1 nelem is a választható tárgyak sorába tartozik. Ennek b-tételei viszont mindig világnézeti kerdeseket tartalmaznak.

Fel kell belőlük készülni.

Emlékezzünk csak az említett tartalomjegyzék idézett címeire. Sarkalatos kérdések,

tételek ezek.

A gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumban voltunk

órán

C. Molnár Ferenc

£6Mr

Tennessee Williams: Orpheus alászáiS

Orpheus a görög mitológia híres lantosa. Zenéjével még Hadest. az alvilág istenét és feleségét is megindította, úgyhogy engedélyt nyert arra. hogy meghalt feleségét. Eurüdikéi felhozza az alvilágból. Oroheus azonban nem teljesítette az alvilág királynőjének kikötését,

hogy amíg fel nem érnek a

1#74.

január

kedd

napvilágra, nem tekint visz- sza a felesegere. Orpheus nem tudott ellenállni felesége könyörgéseinek. így Eurüdikét végképp elveszítette. Orpheus bánatában végképp lemondott a földi szerelem gyönyöreiről. s szörnyű halállal vegezte, életet.

Tennessee Williams, amerikai író modern változatban dolgozta fel Orpheus tragédiáját. Három felvónásos drámájának helyszíne a sötét. fojtó levegőjű amerikai Dél. Mindenki, aki itt gondolkodik. szabadságra, emberi életre vágyik, szembekerül a társadalommal — sorsa megalkuvás, vagy bukás. Val Xavier, a dráma főszereplője, a különös idegen, kígyóbőrzekében érkezik az amerikai Délre, gitárt penget, a szerelmet és egy szebb élet reményét hozza magával...

A drámát a debreceni Csokonai Színház előadásában láthatjuk Trokán Péter

és Dévay Kamilla főszereplésével. Rüszt József rendezésében.

Az előadáshoz Mátrai-Be- iegh Béig mond peveae&cifc

A hadseregben szerzett műszaki képzettségére szándékozott alapítani polgári jövőjét. Visszatért szülőföldjére, a Bánátba, megnősült, és családjának Nagybecskere- ken teremtett otthont. Szorgalommal dolgozott, hogy három gyermeke neveléséhez biztosítsa a megélhetést. Azt hitte, végleges szerencsére lelt, amikor főtisztviselői alkalmazást kapott a Központi Magyar Vasútigazgatóságnál.

Várakozásával ellentétben alig egy esztendő múlva megvált a vasútigazgatóságtól. Szeretett volna civil maradni, de az egyre zavarosabbá váló politikai viszonyok pangásra kárhoztatták a vasútépítést. Elbocsátással, vagy tetemes fizetéscsökkentéssel kellett számolnia Lázár Vilmosnak. Nem akarta megrendíteni családja anyagi biztonságát. Katona lett ismét. Mindjárt a jelentkezéskor egy rendfokozattal magasabb lángot topott, tdját főhadnagyként. kezdte szolgálatát a honvédseregben.

Szépíteném eljárását, ha csak az anyagi meggondolásaira figyelnék. Okom van feltételezni róla, hogy a rebellisekhez húzódott, s különben is épp elég rossz hírt kapott a Bánátból, különösen a rácok által gyakran szorongatott Nagybecskerekről, ahol családja élt. Az irántunk táplált érzései sem lehettek túlzottan hizelgőek ránk nézve. Erre lehet következtetni a tényből, hogy huszonnyolc évesen, makkegészségesen, minden komoly indok nélkül megvált a harmincnegyedik gyalogezredtől.

Amikor megindult Win- dischgraetz a törvénytelennek deklarált magyar kormány letörésére. Lázár Vilmos fegyver helyett műszaki eszközökkel állt elébe. Vért nem ontott, halálba senkit nem küldött a nyílt osztrák- magyar katonai összecsapás kezdetén. Rá nem alkalmazhattuk a vádat, hogy fegyvert emelt Schwechátnál. uralkodónk hatalmára. Győr előtt irányította az erődítési munkálatokat végző utász csapatokat, messze a harcoló egységektől. Lelkiismeretes szolgálatáért rövidesen századossá léptették elő. Nem az ő földsáncain múlott, hogy végül is meg kellett hajolniuk Windischgraetz túlereje előtt. Még a tél folyamán Törökszentmiklósig vontak vissza utászaival. Lehel, műszáléi különítményét is számításba vették a tervezett szolnoki csatában, mégsem jutott el Lázár Vilmos a közép-tiszai, majd az azt követő győztes ütközetkhez. A siker megszerzésére egyszer sem nyílott alkalma.

Februárban a felső-tiszai tartalékhadtest főhadsegédjévé nevezték ki és megkapta a beosztásával járó őrnagyi reacUokoza-Ak. Nem tudni,

mi mindent cselekedett ebben a minőségében. Valószínű, hogy raúnhatott a csendesebb szolgalatra, mert időközben átkerült a mozgalmas csapatélethez. Utászkülönítmény helyett immár harcoló különítményt vezetett. Két zászlóalj, egy lovas század és hat ágyúból álló tűzérüteg tartozott a keze alá. Harcoló parancsnokként ugyanazt az utat járta meg, mint Des- sewffy Arisztidesz. Késleltetve a cári sereg előnyomulásai, a Tisza bal partján jutott el Szeged fölé, ahol Dem- binsky fővezérségével megtörtént a nagy csoportosítás a kétségbeesett támadásra. Lázár Vilmos hozzáértően manőverezett a visszavonulás során, támadta a cári sereg élét és szárnyait anélkül, hogy maga veszteségeket szenvedett volna. Feltételezhető, emiatt a defenzív érzék miatt nevezték ki hadosztályparancsnokká es léptették elő alezredessé.

Csak úgy, mint a Dem- binsky által vezérelt egész sereg, ő is vesztesen hátrált a szegedi csatából. De a lehetőségekhez képest vigyázott hadosztálya épségére. Des- sewt'íy hadtestének részeként vonult vissza Temesvárhoz, a magyarok végső katonai kísérletéhez. Fegyelmezetten követte a kapott parancsokat, küzdött lehetőségeihez képest. Am a hit, az elszántság gyenge tartaléknak bizonyult a ml fizikai fölényünkkel szemben. S bármekkora odaadással védekezett Lázár Vilmos a reménytelen helyzetben, be kellett látnia, a biztos mészárlásba kergetné katonáit, ha még egy csatára vállalkozna. Többé nem engedelmeskedett Bem József parancsainak.

Pedig Lúgoson, ahová beszorítottuk a megvert magyar alakulatok töredékeit, meg drámai epizódok peregtek le a temesvári ütközet után. Lugos tele vblt a török birodalom felé menekülő magyar kormány tagjaival, tisztségviselőivel, s niás főbenjáró lázadókkal. Köztük Dembinsky, aki Szegednél még vezére volt. Ezek biztatták, hogy vonuljon. Orsó- vára. Nem fogadta meg tanácsukat. Emberei a végsőkig elcsigázottak, se élelmük, se lőszerük. S a lerongyolódott hadosztály megpróbáltatásairól ékesen vallott, hogy létszáma egyharmadára, alig, kétezer főre apadt. Ez maradt belőle a Bem. által vezetett temesvári ütközet után. Nem is volt az többé hadosztály, csak seregremos. Mit kezdett volna vele Or- sovánál?

Közben megtudták a hirt Görgey fegyverletételéről. Egyúttal sürgette Bem; visz- szavonulni a Vaskapu-hágón Erdély felé. Kijelentette a lengyel forradalmárból lett magyar hadvezér, hogy hatvanezer emberrel és 160— 170 ágyúval rendelkezik. Ekkora erővel képes megvédelmezni Erdélyt. Lázár Vilmos Bemnek is azt felelte, hogy nem hajlandó tovább mészároltaim katonáit. Mivei pedig meggyőződött a folytatás értelmetlenségéről, az a célja, hogy a hadiállaptt megszűntéig minél kevesebb okot adjon a megtorlásra. Bem mégis kitartott akarata mellett. A növekvő zűrzavarban írásos parancsot küldött: kövessék azomna! Erdélybe. Parancsához mellékelte Lázár Vilmos ezredesi kinevezését.

(lolyUUjuU

Búcsúxlaliuk lile« Belát

mint felszabadító. Mert nemcsak a toll < harcosa volt, fegyverrel is küzdött azért a ; földért, amelyet nemcsak a szennytől és a \ vértől, hanem az embertelenség, a barbár- S ság maradványaitól kellett megtisztítani, 5 hogy a nemesebb emberség, a szocializ- < mus honfoglalását készítse elő. 5

Kar páti rapszódia — ezt az 1939-ben írt 5 regényét ítélik legnagyobbra a magyar \ irodalomtörténet kritikusai és olvasói is. J Ebben a regényében írta le azt az egyetlen > mondatot, amely egész életének is vezér- $ elve volt: „Az ember akkor is hä marad a > zászlóhoz, ha a zászlórúddal fejbe vágják." > Ennek a gondolatnak jegyében élt és dől- > gozott mindaddig, amíg a halál ki nem > ütötte kezéből a tollat. Ember volt, író \ és tiszta; igaz ember és kommunista. $

? Anekdotázó kedvére sokan emlékezünk.

I

.Sokan emlékezünk remek regényeire, megkapó mesterségbeli tudással megírt novelláira. Emlékezünk sok könyvére: Fegyvert, s vitézt énekelek. Vígszínházt csata, Kárpáti rapszódia, Honfoglalás. Tiiz a Tiszán ... Nagyon hosszan lehetne még sorolni munkásságának szép sikereit. Azokat a sikeres literátori munkákat, amelyekre kétszer is megkapta a legmagasabb ma- , gyár írónak kijáró kitüntetést, a Kossuth- s díjat.

Hetvenkilenc éves korában szólította el > a halál: hosszú szenvedés, nyolcévi betelj geskedés után. Nagy krónikás volt, hiteles > históriai tudósítója viharos századunk ese1 menyeinek.

Sokáig élt- távol szülőföldjétől, s a szovjet hadsereggel lépett újra magyar földre,

•^AAAAAAAeA/V\AAAZvW\AAAAAAA/VAA/VWWWV\A^AAAAA<V»