Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-08 / 5. szám
KOSSUTH í.20 Áriák 9.00 Harsán a kürtszó! 9.33 Édes anyanyelvűnk 9.45 Fúvósátiratok 10.05 Iskolarádió 10.30 Bob lierceg. Huszka operettjének rádiováltozala 12.20 Ki nyer rna? 12.35 Melódiákoktól 14.04 A gyeruiekrádió műsora 14.47 fenek ló If júság 15.10 Kádióiskoia 16.05 Riport ' 16.25iKoru:müvck 16.35vBarh: L Brandenburgi verseny 17.05 Fiatalok stúdiója 17.30 Citeramuzsika 17.45 Az agykéreg titkai nyomában 18.00 Tánczene 18.30 A Szabó család 19.25 Nótaest 20.25 Szellemi munkások • .♦ 7. rész 20.58 Hazimu/sikA 22.30 Könnyűzene 22.40 Az ötödik öt esztendő 23.00 Zenekari muzsika 0.10 F ilmzene PETŐFI 8.95 9.03 9.40 11.53 12.00 12.« 14.00 IS. 10 1S.35 19.33 30.28 20.58 22.20 22.15 Népdalcsokor Chopin: Négy scherzo Beszélgessünk zenéről Könyvek, tájak, emberek Zenekari muzsika Közben: Törvénykönyv Kettőtől — hatig. U Zenés délután Freud és korunk Cj magyar zene • rádióban A szlnháztörténész mondja \ rock mesterei. XL rész A Rádiösrtnház Magyarország romlásáról, avagy mi történt Mohács után? I. rész Operarészletek Nóták Szolnoki Rádió Alföldi krónika Népdalcsokor Szürke emberek Sammy Davis énekel Szerkesztik * hallgatók. Közben: Cttöröliiradó Td MAGYAR .09 Iskola-vv .13 Hírek .20 Safck-aaa.« .40 Történelmi borvidékeink .05 Rongálók. Riport film .40 Játék a betűkkel .10 Esti mese .30 Tv-hlradó .00 Tennesse William»; Orpheus alászáll .40 Tv-hiradó. 2. kiadás f * V'ii*. I.MV. —. ----m ozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4, fél 6 és esté 8 órakor Némo kapitány és a víz alatti város Színes. H7inkronizaJt angol kaland film. EGRI BRODY (Telefon: M-OT) Du. 3 órakor Némo kapitány és a víz alatti város Színes, szinkronizált angol kalandfilm. Este fél 6 órakor Halálgyár az őserdőben Színes, kétrészes szovjet film. GYÖNGYÖST PUSKIN Felszarvazzák őfelségét GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az Ezüst-tó kincse HATVANI VÖRÖS CSILI.AO A sárga Fiat három utasa HATVANI KOSSUTH Oázis HEVES Elátkozottak FÜZESABONY Lázadás a húszon Egerben, este 7 órakor: Hongkongi paróka (Déryné-bérlet) ■Sí, i iMMMT'T'aaaaák / á'JP Q Gloudia Cardinale Szovjetunióban Az olasz Claudia Car- dinale és a szovjet ■ Eduard Martsevics főszereplésevei „A vörös sá tor” címen fii met forgatnak a Szovjétunió- ban. (Foto: TASZSzül TI—KS — V. Mastjukv felv.) Olcsóbb mint az olajfűtés Csaknem 500 új hévízkút létesíthető még az országban A szénhi plroRénekbol és az atomerőművekből nyerhető energián túl az utóbbi időben mind nagyobb az érdeklődés az eddig még gyakorlatilag alig kihasznált energiakészlet, a föld hőtartama — a geotermikus energia — iránt. Egyes feltételezések szerint a föld mélyéről nyerhető hőenergia jóval meghaladja az összes szénhidrogén készlet értékét, s távlatban jelentős energiabázisként lehet figyelembe venni. Ezért végzett fontos vizsgálatokat a MÉLYÉP- TERV a hazai hévíz és geotermikus energia hasznosításáról és gazdaságosságáról. A felmérés szerint 'Magyar- ország 385 olyan hévízkúttal rendelkezik, amelyben a víz hőmérséklete meghaladja a 35 fokot. Az elméleti számítások alapján pedig még csaknem 500 további hévízkút telepíthető anélkül, hogy 50 éven belül a vízkészlet kiem er ülése tűi kellene tartani. Az eddig feltárt kutakból hasznosítható vízmennyiség évente csaknem 170 millió köbméter, s a fűtési Idényben 1540 milliárd kiló kalória hőmennyiséget lehet felhasználni. A MÉLYÉPTERV szakemberei megoldották a hévízzel együtt feltörő metángáz eltávolítását, kidolgozták a hévízfűtés legcélszerűbb módszerét, 6 a készletgazdálkodás fontos feltételeként automatikus szabályozó és mérőberendezéseket, műszereket készítettek. A sok részletkérdés megoldása tette lehetővé, hogy a rendelkezésre álló hévízből évi 33 millió köbmétert, s ennek révén 354 milliárd LAZAR ERVIN: kilokalória hőmennyiséget használunk feL Így a mezőgazdaságban geotermikus energiával fűtenek összesen 454 ezer négyzetméternyi növényházat, 849 ezer négyzetméternyi fóliaházat, 51 állattenyésztési létesítményt és különféle berendezést. Az iparban 21 üzem hasánál hévizet, a településeken lakóhazakat, kórházakat, Iskolákat. s több mint 130 strandot, tisztasági fürdőt látnak el hévízzel. A gazdaságossági vizsgálatok szerint azonos mennyiségű hőenergia előállítása jóval kifizetődőbb — feleannyiba se kerül —a geotermikus energiával, mint olajtüzelés útján. A hévíz ' jelenlegi hasznosítása tehát az olajtüzeléshez viszonyítva évente 100 millió forint megtakarítást jelent. Legfontosabb vonatkozásaiban már kialakultak a következő ötéves tervidőszakra javasolt hévízhasznositási elképzelések. Ennek a lápján a mezőgazdaságban az eddig telepített kutaknál még rendelkezésre álló geotermikus hőenergia felhasználasaval meg lehetne kétszerezni a fűtött kertészeti létesítmé-. nyékét, s a nyáron, pedig a nagyüzemi jellegű szárító és tartósító berendezések hőenergiáját fedezhetik hévízzel. A számítások szerint mintegy 50 ezer új lakás épül olyan területen, ahol hévízből lehetne megoldani az otthonok melegvízellátását, s mind nagyobb számban lehet telepíteni Strandes tisztasági fürdőket, amelyeknek még mindig kitűnően megfelel a hőhasznosítás után csökkent hőfokú, de kellemesen meleg víz. (MTI) ©R SZTJC5 LÁSZLÓ? Oktatásügy Ausztriában I. Iskolaelőkészítéstől a „vonulatokig" MA VILÁGVISZONYLATBAN az egyik legvitatottabb és legforrongóbb kérdések egyike az oktatásügy, az iskolarendszer. Ezt a mozgalmas érdeklődést tapasztaltain osztrák szomszédainknál is, akik szívesen és készségesen tájékoztatták a magyar oktatásügyi delegációt iskolapolitikájuk eredményeiről és megoldatlan gondjairól egyaránt. Büszkén mutogatták a szépen berendezett, modern iskoláikat, de láthattunk nagyon átlagos, régi súlyos gondokkal küzdő oktatási intézményeket is. Iskolarendszerük — melyet az 1962-es új iskolai törvény alakított ki — nem a legkönnyebben áttekinthető. Sok kérdésben utunk végén sem láthattunk világosan. Zavarta tájékozódásunkat az egyházi és magániskolák nem kevés száma, azok irányítási különlegessége és emiatt az egységes iskolai kép kialakításának hiánya. Az iskolai élet megkezdése előtt a 3—6 éves gyermek óvodába mehet, ahová jelenleg az idetartozó korosztály 30 százaléka jár. Bár egyre csökken a születések száma, mégis nagy gondjuk az óvodai ellátottság. A tartományok évek óta kötelesek tervet készíteni a mind több es jobban felszerelt óvodák létesítésére, mely jól tudjuk, nem olcsó <^olog, hisz egy óvodai férőhely 70 ezer schillingbe kerül. Hasonlóan a hazai viszonyokhoz országos üggyé vált az óvoda és az óvónőképzés Ausztriában is. A meglátogatott óvodák igen szépek, tiszták és kimagaslóan jól felszereltek voltak. Céljuk a gyerekek állandó foglalkoztatása nagyon sok játékkal, forgószínpadszerűen 2—4 gyermek bevonásával. Tanulságos volt látni a piciny gyermekek előkészítését az otthoni házi munkák elvégzésére, s nem utolsósorban azt a testkultúra-fejlesztést, amit az óvodai tornatermekben láthattunk. Az óvónőhiány igen nagy. A jelenlegi igénynek csupán két százalékát tudják kielégíteni évente. E nagy hiány miatt hatalmas vita bontakozott ki képzésüket illetően. Jelenleg középiskolai szinten 4 éves rendszerben képezik az óvónőket. Képesítést kapnak, mely nem egyenlő az érettségivel. Alkalmassági vizsgával kerülhetnek a Í4 éves jelöltek az óvónői osztályokba. mely vizsga főleg a zenei a manuális képességeiket teszi vizsgálat, tárgyává. Az óvónőjelöltek kivétel nélkül gitározni tanulnak. A GYERMEKEK HAT EVES KORBAN iskolakötelesek. Ha az Illetékes iskola- igazgató és az iskolapszichológus iekolaérettnek nyilvánítja a gyereket, akkor ún. „iskolaelőkés?ítő osztályba” kerül, ahol főleg személyiségének és kifejezőkészségének fejlesztését végzik, s nem elsősorban írni, olvasni és számolni tanítják őket. Főleg a megfelelő anyanyelvi kifejezőkészség hiánya miatt kerülhet a gyermek iskola- előkészítésre. Egy évtizede vezették be ezt a módszert, és jelenleg közel 100 iskola- előkészítő osztályt tartanak nyilván Ausztriában — véleményük szerint igen jó eredménnyel. Az iskolakötele« és iskolaérett gyermek a kilencosztá- lyos (8 -f- 1) általánosan képző iskola elvégzésére kötelezett, ha különösebb tanulmányi ambíciói nincsenek, és az alsó négy osztály (also tagozat) sikerei után a rengeteg elágazási lehetőség egyikét sem kívánja (vagy nem tudja) igénybe venni. Ezek az ún. általánosan képző iskolák, melyek 1774 óta felépítésükben alig változtak. Osztatlan formája 1945 óta ugyan egytizedére csökkent, le a nehéz földrajzi viszonyok miatt (Alpok kis falvai) felszámolni teljesen nem is tudják. Az alsó négy osztályában .népiskola) végzett tanulók 90 százaléka tanul tovább. 3972 óta Ingyenes tankönyvet és utazási lehetőséget biztosítottak a gyerekeknek. Az 1. és 3. oszályok- bói automatikus előrehaladás van, buktatni itt nem lehet. Osztályozási rendszerük szintén öt jeggyel differenciált, de fordított értelműk mint nálunk (1-es a legjobb jegy). Jelenleg a 3. és 4. osztályokban az iskolák 20 százalékában idegen nyelvi (angol) és matematikai előképzést valósítanak meg kísérleti jelleggel. A gyerekeket képesség szerint külön választva hozzák létre az előképző osztályokat. Érdekes és kellemes volt látni, hogy szinte „isko- laszerütlenül” folyik az angol nyelv oktatása. Osztályozni nem szabad. Alig írnak, főleg beszélgetnek. Házi feladat nem adható. Könyveik viszont csodálatosan szépek, tele képekkel és illusztrációkkal. Az órán sok a játék és az ének, melyet a pedagógus gitárral kísér. A NÉPISKOLA (1—4. OSZTÁLY) befejezese után Történet, kisgyerekkel Egerben: 19 6r4t6I szerda reggel I óríiia. a Bajrsv-ZM- llnszkv utcai r? j ‘1 -orn (Telefon: 11-I9.) Reniries gyermekek részére te. Gyöngyösén: 19 órától • szerda nggel 7 áráig, a Jókat utca 41, S m alatti rendelőben. (Teleli 117-27.) Martincsük Illés a barátom. Ez már biztos. Miért ne lehetne az embernek egy ötéves barátja?! Tilos téma hát nines közöttünk. Két jó bárót arról beszél, ami az eszébe ötlik. Ami a szivébe ötlik. — Te meséket Írsz? — kérdezte Illés. — Igen — mondtam. — Hát az jó, nagyon jó — örült Illés —, ugye, írsz nekem egy mesét. — Kettői is — mondtam nagyképűen. — Csak egy kell. Egyetlenegy — mondta Illés. Mert megkérdezte a nagymama ját: — Mondd, nagymama, te meghalsz? — Meg. Egyszer meghalok. — mondta a nagymama. — És én? — kérdezte Illés — éti is? — Te is — mondt'i a nagymama — egyszer mindenki meghal. — A nagypapa is? — Az is — Anyu is? — Igen. — És a Nyuszi? — Milyen nyuszi? — Aki a piros Ujjasokat hozza. — »4.2 ... az nem hal meg — mondta a nagymama. — És a Télapó? — A Télapó se. — És miért? Ha le is meg én is, anyu is meg a nagn’jüpa is, akkor ok miért nem? — Mert... azért mert ók a meseben. vannak — mondta a nagymama. — Nagyszerű, hogy te meséket írsz — mondta nekem Illés. r* — Miért nagyszerű? — Mert most beleírsz engem egy mesébe. Jó? — Jó. — És a nagymamát is. — Jó. — És a nagynpapát. anyut, aput a Sütni kutyát . . a Sumi kutyát is bele tudod írni a mesébe?. _____ — Bele — Meg Nánit is. A Namt is. — És ezt a söprűt meg ezt a széket, a kéményt, a házat, a füstöt is, a füstöt is írd bele, az se haljon meg, és a felhőket meg a Budapestet meg a Tamásit meg azt a han- gyét, jó? Bele •JP.’j J' tudod írni ezt a hangyát? — Bele. — És magadat Is ird bele. — Persze, magamat is beleírom. És- beleírtam mindenkit, az apját, az anyját, n nagymamát, a nagypapot Ná,nit és a Sumi kutyát, a széket es a. füstöt, a felhőket is és ■magamat is. meg mindenkit,| aki belefér egy mesébe. Bár az a gyanúm, Illés.,. < na de minek mondjam, ketí jó barát szavak nélkül isi írteterii egymást. i előáll a továbblépési tehetS- ség túlzottan színes kavai- káaja. A tanuló folytathatja a népiskolát annak felső változatával (5—8. osztály), amit felsőink ólának neveznek, de elkezdheti 8 éves gimnáziumi tanulmányát is, csak a leányok ún. gazdasási reáliskolába is mehetnék, kimondottan reálgimnáziumi tanulmányokat is lehet íoly- »atni es így tovább. A négyosztályos (5—8.) felsőiskola érzéséin szerint nagyjából a mi régi polgári ■ iskolánknak felel meg legjobban. Kimondottan érdekes es erősen viiathaló énnek szervezete. Ugyarus két ,.vonulata'’ van. Az elsőbe a jobb képességű gyerekek kerülhetnek, akik egy vagy két idegen nyelvet (főleg angol, francia) is kötelesek tanulni. A másik vonulat tanulói elé alacsonyabb követelményeket állítanak, és itt nine« idegennyelv-tanulás. Egyedül a tanári konferencia dönti el, hogy ki melyik „vonulatba” kerül. Ez a döntés éven- kén ismétlődik, melynek érteimében közben Is átkerülhetnek a gyerekek a másik vonulatba. Akik a népiskola előképző osztályába (csoportjába) jártak, azok automatikusan az első vonulatba kerülnek. A felsoiskolába járó tanulók nyolcvan százaléka szakmunkásnak készül. Ez a rendszer »Ausztria nem minden tartományában alakult ki teljesen. Például Tirolban és Vorarlbergben csak most építik ki a felsőiskolaí osztályokat Ennek ellenére már nem tartják szerencsésnek a nép- és felsőiskolai rendszert. Céljuk — mint többször :s mondották — az egységes 8 vagy 10 osztályos általános iskola létrehozása. Tájékoztatásuk szerint az osztrák közvélemény évek óta egyre erőteljesebben követeli az egész napos iskola bevezetését a pedagógusok Dedig a heti 24—26-oe kötelező ora&zam csökkentesét. A nagy tanárhiány (40 000 pedagógus hiányzik) és a nem elhanyagolható gazdasági nehézségeik még egyik igény megoldását sem teszik lehetővé. Ennek ellenére remélik, hogy a kísérleti stádiumban lévő egész napos iskolát also fokon 1980-ra általánosan bevezetik. Jelenleg mintegy 50 iskolában folyik ilyen irányú kísérlet melynek eredményei főleg a szülők, de az iskola szempontjából szerintük egyaránt nagyon jónak mondható. HA A TANULÓ A 4 OSZTÁLYOS felsőiskola elvégzésé után (14 éves kor) sem kíván továbbtanulni, akkora 9. osztályba, az ún. politechnikai osztályba kerül, apü egyéves és bezárja a kötelező iskolai kurzust így jön ki az a bizonyos „8 -f 1-es” rendszer. Ezt az osztályt 1966-ban rendszeres! tették, mely a szakmunkásképzés alapjait kívánja megadni. Az itt tanított tárgyak fakultatív rendszerűek, minden tanuló olyan tárgyakat választ ló, ami közel áll ahhoz a szakmához, amiben szakmunkás kivan lenni. Nem ez a szakmunkásképzés egyedüli módja Ausztriában. A 9. osztályt főleg azok választják, akik magániparosoknaJ inasként akarnak segédlevelet szerezni. Az iskolakötelesek mintegy 25 százaléka végzi el a 9. osztályt, ahol heti 30—-35 órát tanul, s a matematika, egészségtan mindenki számára kötelező tárgy. Leányoknál hasonlóan kötelezik a háztartástant, gyermekgondozás és a gyors- és gépírás elsajátítását választott szakmájától függetlenül. (Folytatjuk) 1821. iattuat kedd
