Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-08 / 5. szám
Ötliteres olunánybélye f Nem elírás, nem tévedés a eím, noha ilyen bélyeget hiába is kérnénk bármelyik trafikban, hivatalban. Nem is a s;ó szoros értelmében bélyegről van szó, hanem csak a funkcióját illetően olyasvalamiről, ami — az okmánybé- .lyeghez hasonlóan — illeték lerovására szolgál. S tovább- menve: nem éppen hivatalosan előírt, megszabott, állami okirati Illetékről van szó, annál is inkább, hiszen ezeknek az ügyleteknek az a legfőbb jellemzője, hogy a lerovást semmiféle okirat nem tanúsítja. Nem is tanúsíthatja. Még csak az kellene! Alighanem olvasóim már tudják is, hogy miféle illeték- lerovó alkalmatosságok ezek az ötliteres „okmánybélyegek”, amelyek külsőre egészen másként festenek. Többnyire szép fonott demizsonok alakját öltik, jóféle vegyes gyümölcspálinkával, esetleg frissen szűrt olaszrizlinggel, vagy -más hasonlóval, kinek- kinek a gusztusa szerint. Akinek ezt a kezébe nyomják, vágj7 diszkréten a lakására küldik, az utána a küldőjének egy-egy „rázósabb” esetét mindjárt derűsebb színekben látja, s evégből kedvezőbben is bírálja eL A demizsonos változat, csak afféle kisebbrangú formája az ilyen ügyleteknek. Előfordulhatnak — és sajnos hellyel-közzel elő is fordulnak— nagyobb, „névértékű” illetékek is. A dolog lényege ugyanaz, aki küldi nemcsak személyes tiszteletét, ajándékozó kedvét kívánja kifejezésre juttatná, hanem, nyilvánvalóan számít a megajándékozott jóindulatára akár egy-egy konkrét ügyben, akár a ki tudja mikor nem konkretizálható jövőbeli helyzetben. Az ilyesmit finomabban szólva „megkenésnek” mondják, az erősebb kifejezések kevelői azonban korrupciót emlegetnek. Minthogy tulajdonképpen az is. S ezt a közvélemény, általában minden tisztességes ember mindig is elítélte. Mégis miért van az, hogy bizonyos esetekben sokan inkább csak mosolyognak az ötliteres okmánybélyegek gyakorlatán, sőt vannak, akik elismerően csóválják a fejüket; „micsoda ügyes ember, hát nem elintézte!”. S aztán egy bonyolult ügy ismertetése következik vagy egy nehezen beszerezhető import valami emlegetése. Megjegyzendő — és ez a lényeg —, hogy ezeknél a sokak szemében nem megrovásra, hanem elismerésre méltó eseteknél a „megke- nés”, vagy másként a régtől fogva ismert „kéz kezet mos” játék látszólag nem személyes érdekből, hanem egy- egj7 vállalat, szövetkezet, intézmény érdekében történik. Node azért a „kijárónak” is megvan a maga haszna. Széles körben vita tárgya volt nemrégiben például az a tsz-élnök (s bizonyára több ilyen is van), aki milliós rendű visszaélést vagy legalábbis szabálytalanságot követett el, miközben a felületes szemlélő számára úgy tűnt, hogy neki magának ebből tulajdonképpen nincs is külön kiemelkedő személyes haszna. Legfeljebb annyiban, hogy „csak” jócskán megnövekedett a termelőszövetkezet vagyona. jövedelme, ami az ő személyes jóléte, egyéni dicsősége szempontjából sem közömbös. Hogyan ítéljük meg mármost ezt az embert? ■— gyűrűzött a kérdés a közvéleményben. Milyen a felelősségre vonás mértéke, hiszen törvénytelenül járt el, de a közösségért tette, amit tett? A közösség érdekében. Itt azonban meg kell állnunk kissé. Mert milyen közösségről is van szó voltaképpen? Kétféle érdeket tartottunk korábban nyilván: általában a közösségit és az egyénit,' amely utóbbi a szocialista rendszerünkben nyilván sohasem tolakodhatott az előbbi elé. Napjainkban mór mindenképpen háromféle érdeket kell megkülönböztetnünk a realitásnak, a társadalmi valóságnak megfelelően. Az állami és az egyéni érdekek között a különféle csoportérdekeket. Mindegyik kategóriának megvan az el- simert szerepe, helye és érvényesülési lehetősége nálunk. Csak egy a fontos: a megfelelő összhang közöttük. Ennek az összhangnak a szüntelen formálására, kialakítására szükséges törekednünk, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy adott esetben mindig a magasabb érdeket szabad szem előtt tartanunk. Már- csak azért is, mert — mint 'körtudott — a magasabb érdek megvalósulása biztosítja az utánakövetkezőkét is, minthogy szocialista viszonyok között ilyen az összefüggés. Az egyéni és a csoportérdek is csak az össztársadalmi érdekekkel összhangban, azon belül számíthat tartós, gyümölcsöző sikerre. Lehet-e kétséges, hogy mindenképpen rossz úton jár az a tsz-elnök, vállalatvezető, főkönyvelő vagy bárki más, aki úgy gondolkodik, mindenfajta eszközt igénybe vehet bizonyos célok érdekében? Súlyosan téved, mégha a jó szándék is vezeti, aki azt vallja: vállalata, szövetkezete — vagyis a csoportérdek — fölmenti őt az eszközök, a módszerek megválo- gatásában, legyen az ötliteres okmánybélyeg csupán vagy netán ennék — mint példák vadnak rá — sokkal súlyosabb eljárások is. Lehetetlen szemet hunyni az ilyen gondolkodás, még inkább az ilyen gyakorlat fölött, hiszen csoportérdek előtérbe helyezése az államival, az össztársadalmival szemben arra vezet, hogy egyesek az őket munkájuk alapján megillető mértéknél aránytalanul magasabban részesedjenek. Így tehát a közösen termelt javakból, nemzeti jövedelmünkből végeredményben nagyobb részt szakítanak ki csoportjuk s benne maguk számára, mint amennyi járna. Egyszóval saját kisebb közösségük révén a nagyobb közösséget, a népgazdaságot, az egész társadalmat károsítják meg. Életszínvonal-politikánknak szerves része, alapfeltétele, hogy évről évre javuljon az ország dolgozóinak életkörülménye, emelkedjék jövedelme. Ám csak tisztességes munka révén, a törvényes kereteken belül. Tűrhetetlen ezért, hogy bárki is éppen az életszínvonal-politika ürügyén verekedje ki, járja ki megengedhetetlen eszközök igénybevételével a nagyobb Adriai olajvezeték Magyarországon Mint ismeretes, a közel- keleti olajat az Adria kikötőből Jugoszlávián át csővezetéken szállítják majd hazánkba. A vezeték 600 milliméter átmérőjű magyar szakaszának építésére megkezdődtek az előkészületek. A szakemberek — tervezők és kivitelezők — bejárták azt a területet, amelyen át a vezeték Berzence községtől Százhalombattáig halad: kijelölték a végleges nyomvonalat. Ez Somogy megyében a korábbi elképzelésekhez vi- vonyítva némileg módosul: a hatalmas csőkígyót — szem előtt tartva a Balaton kiemelt vízvédelmi érdekeit — nem Karád, hanem Bedeg- kér község térségében vezetik. . Hozzáláttak a Berzencén égtőlő, az olaj továbbítására AMgáló, nagy teljesítményű szivattyúállomás energiájának biztosításához is. Az elektromos áramot a Nagykanizsa—Nagyatád—Kaposvár 120 kilovoltos hálózatról vezetik a berendezéshez. A szivattyúállomás két oldalról fogadja az energiát. Ha az egyik oldalról műszaki ok miatt megszűnik az energia- ellátás. másik oldalról kapja az áramot. Ily módon mindig biztosítható az üzemelés, az olaj folyamatos szállítása. Az idén abból a megközelítően 1,8 milliárd forintból, amelybe az Adria-vezeték magyar szakaszának építése kerül, 140 millió forintot használhat fel a kijelölt beruházó,- generálkivitelező Siófoki Kőolajvezeték Vállalat. Az összeg nagy részét tervezésre, általában az egy év múlva kezdődő építkezés előkésztésére fordítják, » részt, a jogtalan előnyöket. Nem arról van szó természe tesen, hogy egy-egy felelős vállalati, szövetkezeti, intézményi vagy más vezető ne küzdjön, ne lépjen fel a jogos érdekeik, az őket megillető, de néha nem megfele lően érvényesülő anyagi vagy más járandóságokért, támogatásért. Erre mindenkor szükség van és lesz is. Más viszont, amikor a nagyobb összefüggések meg nem értésével, sőt éppen tudatos le- söprésével kívánnak némelyele népszerűsködni, akár ki Tténl _ érdemelt nyereségek biztosításával, akár felesleges beruházásokkal. S csak annál szomorúbb, ha hellyel-közzel még annak is tanúi lehetünk, hogy vannak közepi rá nyitó vagy felügyeleti szervek, ahol ezt nemcsak elnézik. hanem a mundér becsületének helytelen értelmezéséből még palástolni is igyekeznek. Pedig a mundéron éppen ezzel esik folt. Ideig-óráig lehet ugyanis titkolózni az emberek, a szélesebb közvélemény előtt, s éppen ez vet rossz fényt az adott vezető testületre, ha nem lép föl erélyesen, amikor mesterkedéseket tapasztal az össztársadalmi érdekekkel szemben. Tekintélyét — és vele nem- kevésbé a párt, az államhatalom tekintélyét —, s az iránta megnyilvánuló bizalmat éppen az növeli, ha az emberek art látják, tudják és tapasztalják, hogy sehol semmilyen szinten sem tűrik el a javak igazságtalan elosztását, sehol sem lehet tartósan boldogulni a legmagasabb érdekekkel, a szocializmust építő társadalom egészének érdekével szemben, hanem csakis azzal összhangban. Mit kell hát tennünk? A part Központi Bizottságának 1972. novemberi és az erre épülő tavaly novemberi határozata világosan körvonalazta ezt is. Megszabta a társadalmi előrehaladás együttes útját, melyben az egyénnek és mindenféle dolgozó közösségnek biztosított a tovább javuló élete, jövője. Ehhez pedig nincs szükség semmiféle ötliteres okmány- bél>Tegre, csakis munkára, s a közös érdekek összhangjának felismerésére, megvalósítására. Együtt kell tenni érte, hogy úgy is legyen. Szükség szerint az ellenőrzés megszigorításával, a gazdasági életben, iparban, mező- gazdaságban éppúgy, mint. egész közéletünkben. Ám még jobb és szebb, ha mielőbb eljutunk oda, hogy ki-ki magában, tudatában végezze el ezt a ..rovancso- lást”. s a nagy közösség érdekéből kiindulva, vele egy- behangoltan érkezzék közvetlen munkatársai és saját maga egyéni céljaihoz, terveinek valóra váltásához, Lőkös István Gyöngyöstarjánban gép segítségével. Megyénk, valamennyi termelőszövetkezetében megkezdődtek a zárszámadási előkészületek. Folynak, sőt, több helyen bár befejeződtek a leltározások, s kattognak a számológépeit, gyűlnek a számsorok és számoszlopok a könyvelők asztalán. — Gyorsabban halad a mostani mérlegkészítés nálunk, mint az előző években — tájékoztat Lukov'szky István, a gyöngyöstarjáni termelőszövetkezet főkönyvelője. — Ugyanis tavaly vásároltunk két darab könyvelőgépet, s az idén először már ezzel készítjük a mérleget, illetve dolgozzuk fel az adatokat. — Milyen eredmények születtek 1973-ban? — A leltározásokat befejeztük, s kedvezőek a tapasztalatok. Ami viszont a tervezett bevételeinket illeti, 6ajnos komoly kiesésről tudunk számot adni, mert a legfontosabb ágazatunkban, a szőlészetben nagy károkat okozott a jégverés. Ennek következtében a tervezett 130 vagon helyett csak 119 vagon szőlő termett, s a kártérítés ügyében is jogvitát kell folytatnunk ... Mintegy 61 vagon kiesés bizony érzékenyen érintette a közös gazdaságot, s emiatt — amint a párttitkártól es a főkönyvelőtől megtudtuk — az 1973-ban tervezett beruházások egy részét el kellett hagyni. így a Borhi- majorban sem készült el az úthálózat, valamint elmaradt a segédüzemi telep korszerűsítése, a kocsimosó- szervizüzem megépítése is, amely együttesen közel ötmillió forintba került volna. A többi ágazatban nines kiesés, s a tagság részesedésit idén már gyorsabban készül sét a tervezettek szerint tudják biztosítani a szövetkezetben. Ha pedig a jégveres okozta kárt megtérítik, ez évben pótolják az elmaradt beruházásokat is, sőt, előkészítették már a múlt évben a talajt 24 hektár szőlő, 14 hektár gyümölcsös telepítéséhez, s az ez évi tervek között szerepel egy kétezres „kacsafarm” megépítése is. Minderről kissé bővebben majd a február első felében tervezett zárszámadó közgyűlésen számol be a vezetőség a gyöngyöstarjáni szövetkezeti tagságnak. A megye másik végén, Szidalmon is arról értesültünk Nagy Mátyásné főkönyvelőtől, hogy nem volt problémamentes az 1973-as esztendő. — Sajnos búzából nem értük el a tervezett átlagtermést, s egymillió forintos bevételi kiesés keletkezett. Az okokat keressük, vizsgáljuk. Eddig arra a megállapításra jutottunk, hogy a csapadékszegény ősz és tél, s az általában is igen aszályos időjárás okozta a gyenge hozamokat. — Mivel igyekeztek pótolni a kiesést? — Szerencsére a másik fő ágazatunk, az állattenyésztés többletbevételt is hozott. Ezenkívül aprómagvak — lucerna, vöröshere — terven felüli értékesítésével. Több mint másfél millió forintunk van a biztonsági alapban, amelyet az idén csak gyarapítani szeretnénk. Mindent összevetve, úgy néz ki, hogy a tavalyi egy tagra és egy napra jutó részesedésnél 4—5 forinttal is többet tudunk fizetni a február közepe táján tartandó zárszámadó közgyűlésen ... az adatfeldolgozás a könyvelőit oto: Peri M.) A szihalmi közös gazdaság főkönyvelője azt is elmondotta, hogy a múlt évben több mint 2,5 millió forintot fordítottak gépek beszerzésére, s várják, hogy az AGROKER mikor szállítja le a már tavaly megrendelt lucerna-. illetve vöröshere- betakarító gépsort,1 (falud!) Ragasztott bélés A Szombathelyi Styl Ruházati Vállalat Olaszországból vásárolt nagy teljesítményű infravörös sugárzással működő ragasztógépet. A gép 20 másodpercenként készíti el egy kabát, vagy öltöny bélésragasztásaU i __________________________ _ íMTI-foto — Koppány György felv, — KS)! / Vri**r ff film A napokban látott napvilágot a közlemény: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tájékoztatási főosztálya, valamint a Művelődésügyi Minisztérium közművelődés- ügyi főosztálya értékelte az 1972—1973. évi szak- filmhasznosítási versenyt. Az 1972 novemberétől 1973. október végéig tartó versenyben Heves megye a második helyezést érte el, 1897 filmkópia kölcsönzésével. A nem túl szerencsés elnevezésű akció során tehát megyénk — Szabolcs megye után —, az előkelő második helyezést vívta ki magának, Méltán jár ezért elismerés, hiszen a versenyben sokkál nagyobb területű, s nagyobb lélek- számmal bíró megyéket sikerült megelőzni, mint például a harmadik helyezett Borsodot és Baranyát. A megtisztelő helyezésen túl azonban mégis nagyobb eredmény az, hogy a hosz- szú őszi, téli estéken pergett és pereg a film, korszerű, modern ismeret- anyagot adva a mezőgazdasági dolgozóknak. Ko- Tvúk a fejlődés, a változásaik kora. Egyik napról a másikra új, az eddiginél , nagyobb teljesítményű gépek gördülnek le a futószalagokról, új, nagyobb hatású vegyszerek ..vonulnak be” a mezőgazdaságba, s új termesztési eljárások segítik a nagyobb termésátlagok elérését. Az utóbbi években a magyar mezőgazdaság fejlődési üteme hihetetlenül felgyorsult, nem egy ágazatban a világ legjobbjai közé kerültünk. Érthető. hogy ilyen körülmények között mennyire szükség van a szakmai ismeretek bővítésére, a tudásanyag állandó frissítésére. Ehhez járulnak hozzá a szakfilmek. is. A filmek sok újat mondanak a mezőgazdaságban dolgozó szakembereknek, szakmunkásoknak, de ugyanakkor felkelthetik a fiatalok érdeklődését is a mezőgaz dasági szakmák iránt. Ér ■ demes tehát megbecsülni őket. Remélhetően a versenyben elért siker újabb ösztönzést ad majd, s az idén még több helyen még több alkalommal peregnek a szakfilmek. (kapóst) • jí - "i^íiié fűi 187A, Január S=* Készül a merleg ...
