Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-06 / 4. szám

I Minisztertanács módosította a lakásügyi jogszabály több rendeletét A lakásépítés fejlesztésé­ről, a lakáselcsztás és a lak­bérek új rendszeréről két és fél évvel ezelőtt életbe lé­pett lakásügyi jogszabályok végrehajtását rendszeresen figyelemmel kíséri a Minisz­tertanács is. Eddig kétszer foglalkozott a megvalósítás tapasztalataival, s a Minisz­tertanács pénteki ülése — ez­úttal harmadik alkalommal — az építésügyi és városfej­lesztési miniszter előterjesz­tésére a lakásügyi jogszabá­lyok közötti összhangról tár­gyalt. Az előterjesztés beszámolt arról a vizsgálatról is, amely a tapasztalatok szerint indo­kolt változtatások meghatá­rozását célozták. Ennek alap­ján a Minisztertanács most kiegészítette, módosította a lakásügyi jogszabályokról ko­rábban kiadott több rende­letét. A változtatásoknál már fi­gyelembe vették a népese­déspolitikai feladatokról sző­lő intézkedéseket, s a kiegé­szítésekkel, módosításokkal a korábbinál kedvezőbb felté­teleket teremtettek a tanácsi bérlakásokkal való hatéko­nyabb gazdálkodásra, a la­káscserék meggyorsítására és különböző visszaélések meg­előzésére. A három, vagy ennél több gyermekes család, amelynek tanácsi bérlakása már kicsi, jogos igényét nem elégíti ki, a lakáskiutalási névjegyzék­be történő felvétel nélkül kaphat nagyobb tanácsi bér­lakást Üjabb kiegészítő ren­delkezés a korábbinál kedve­zőbb feltételeket nyújt a la- káshasználatba-vételi díj megfizetéséhez. A tanácsok eddig — a meghatározott esetekben — csak a félkom­fortos és a komfort nélküli tanácsi bérlakás kiutalásánál mentesíthették a nagycsalá­dot e fizetési kötelezettség alól. Az új intézkedés rint ez a kedvezmény a jö­vedelmi, a vagyoni és a szo­ciális helyzete alapján taná­csi bérlakás kiutalására jogo­sult három vagy ennél több gyermekes család esetében komfortos és összkomfortos lakásra is alkalmazható, il­letve a nagy családnak ala- káshasználatba-vételi díj tel­jes összegére részletfizetési kedvezmény, vagy halasztás adható. Egyes tanácsi és vállalati bérlakások felszabadítását segíti az az új intézkedés, amely szerint az a bérlő, aki ugyanabban a városban (köz­ségben) megfelelő — beköl­tözhető — lakással rendel­kezik, felhívásra köteles hat hónapon belül elfoglalni azt a lakást, de el is adhatja vagy bérlakásáról a jogsza­bályokban meghatározott mó­don más személy, illetve a lakással rendelkező szerv ja­vára lemondhat. Amennyi­ben nem tesz eleget a köte­lezettségének, lakásbérleti jogviszonyát felmondják: A lakáscserét segíti az a rendelkezés, amely szerint a lakásértékesítési névjegyzék­be történő felvétel nélkül teljesíthető annak a tanácsi bérlakással rendelkező lakó­nak a kérelme, aki a na­gyobb teherviseléssel járó ta­nácsi értékesítési! lakás ki­utalása ellenében átadja bér­lakását a tanácsnak. Hasonló előnyben részesülhet az is, aki tanácsi értékesítésű la­kással rendelkezik, de ezt visszaadja a tanácsnak éa helyette másik — kisebb ▼agy nagyobb, esetleg ma­gasabb komfortfokozatú, de jogos igényének felső hatá­rát meg nem haladó — ta­nácsi értékesítésű lakást kén. A jelentős állami támoga­tással épített tanácsi értéke­sítésű lakásokat és a mim. kásszállásokat érintő esetle­ges visszaélések megelőzése érdekében kimondja a mó­dosító rendelkezés, hogy ha a tulajdonos a lakását a sza­bad forgalomban értékesíti, akkor ugyanabban a város­ban vagy községben öt éven belül tanácsi bérlakást, illet­ve újabb tanácsi értékesité- sü lakást nem kaphat. Részletesebben szabályozta a módosító rendelkezés az állami lakás bérlője által felszereltetett egyedi gáz­vagy elektromos fűtőberen­dezések, illetve a melegvíz­szolgáltató berendezések költ­ségeivel összefüggő lakbér­beszámítási jogokat. így most már e berendezések fölsze­rel tetésének teljes költségeit csak a központi fűtéssel vagy melegvíz-ellátással nem ren­delkező állami lakás eseté­ben lehet beszámítani a lak bérbe. Űjabb kiegészítő inté2íke- dés szabályozza a lakásbér­leti jogviszonyáról lemondó bérlő pénzbeli térítési igé­nyét. Azok a bérlők ugyanis, akik határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetke­zéséig szóló, továbbá a nem fegyveres testületi szol­gálati lakásra vonatko­zó lakásbérleti jogviszony létesítésekor ingyen, tehát a lakáshasználatba-vételi díj megfizetése nélkül jutottak otthonhoz, nem kaphatnak pénzbeli térítést, ha lemon­danak e lakásbérletről. A módosító intézkedés a lakásszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében rendezi a lakóhátak fenntartására is szövetkező lakásépítő szö­vetkezeti tagoknak a felújí­tásra fizetendő hozzájárulás mértékét, amelyet ezután a közgyűlés állapíthat meg. A kiegészítő és módosító intézkedések a kihirdetéssel lépnek érvénybe. (MTI) Hét tsz szántóföldjein Kápolnai dohány DÉDELGETETT kedven­cünk a cigaretta. A Tabán, a Fecske, a Symphonia, a Fiitól, vagy a Golden Smart sokaknak nyújt élvezetet a nap szinte minden órájá­ban. . r Persze ahány márka, any- «yiféle dohányból készül, illetve más íz- és zamat­anyagot tartalmaz. Hogy mennyire kapós egy csomag cigaretta, azt nagyban befo­lyásolja a dohány minősége. Hazánkban az utóbbi 10 esz­tendőben számítások szerint, mintegy 50 százalékkal nö­vekedett a füstszűrös ciga­retták fogyasztása. Ez a nagyarányú növekedés fo­kozott feladatok elé állítja a hazai dohányipart Kor­szerűsíteni kellett a ter­mesztést, amely átmentette, korábbi, évszázados hagyo­mányait és új, bőtermő faj­tákra volt szükség. A IV. ötéves terv fontos célkitűzései között találjuk a dohánytermesztés korsze­rűsítésére irányuló törekvé­seket : „ ...A hazai áruellá­tás a jobb minőségű dohány­fajták termesztésével, a fo­gyasztók minőségi igényeit megfelelő összetételben és kivitelben elégítsük ki... Ez a könnyebb, enyhe, jobb mi­nőségű dohányfajtákat köve­teli meg. A jobb minőségű gyártmányok nálunk is a hevesi ás a Burley dohány­fajták termesztésének növe­lése útján valósíthatók meg.. A hevesi homok hosszú évtizedek óta a legalkalma­sabbnak bizonyult Magyar- országon a virginiai dohány meghonosítására. Kápolnán, az egykori mintagazdaság­ban a virginiai továbbneme- sítésével már a negyvenes évek elején kezdtek foglal­kozni. Az ott dolgozó neme- sítők legnagyobb érdeme az volt, hogy táifajtaként elter­jesztették a Tárná mentén. A KSGI hagyományokat á«*Ava és a dohánytermesz­tői fejlesztésére hózott kor­mányprogramot szem előtt tartva a hatvanas évek má­sodik felében a Debreceni Dohánykutató Intézet vette át a kápolnai mintagazdaság örökségét Korszerű kísérleti telepet rendeztek be, ahol a termelés és műszaki fejlesz­tés feladataként a bőveb­ben termő és betegségeknek ellenálló fajták nemesítésé­vel, illetve honosításával foglalkoznak. Kápolnán négyszáz kísér­leti parcellát alakítottak ki, ahol hozzáláttak a hazai köz­termesztésben levő fajták válogatásához. Vizsgálják r (* nagyadagú műtrágyázás és öntözés termésfokozó hatá­sát, továbbá az egyes fajták minőségét színvizsgálatokkal állapítják meg. Az elmúlt évben a kápolnai kísérleti telepen dr. Hajdú Lajosné, dr. Ligeti László és Pocsai Imre az amerikai virginiai és a Kóker-fajta keresztezé­sével új fajtát állított elő. Ez majd az idén vizsgázik a földeken, és hogy közter­mesztésbe kerül-e, azt az Országos Fajtanemesítő Ta­nács dönti e). A vegyszeres gyomirtás és a gépesítés mintegy 20 szá­zalékkal csökkenti a do­hánytermesztés üzemi költ­ségeit. A kápolnai telepen ezért az idén a tájfajták ne­mesítése mellett hozzálátnak a gépesített agrotechnika be­vezetéséhez. A kézi munkát 1975. végéig gépi ültető adapterek, Kanadából im­portált félautomata dohány­kombájnok és fűzőgépek váltják fel. A nemesítésen és a fajta­összehasonlító kísérleteken kívül a dohányfeldolgozás előkészítését is újjá tették a kápolnaiak. A szárítás tö­kéletesítésére a hagyomá­nyos pajták helyett, a helyi dohánybeváltóban olajtüze- lésss automata szárítótor­nyokat terveztek. Ezekben a korábbi falécek helyett tű* sorkeretekre fűzik feí a do­hányleveleket és úgy szá­rítják azokat A IV. ÖTEVES TERV vé­géig megvalósuló kormány- program kibontakoztatásához tehát a káli dohánynemesí­tők is jelentősen hozzájá­rulnak. Munkájuk nyomán új fajták születnek, kísérle­teik, megfigyeléseik, számí­tásaik elősegítik a hazai do­hánytermesztés tökéletesíté­sét, a gépesítés megvalósí­tását. Mentős* Károly Érdekes összehasonlításra nyűik lehetőségünk, ha egy­más után sorakoztatjuk fel a gyöngyösi járás hét ter­melőszövetkezetének szántó­földi eredményeit. Nemcsak az eltérések jeleznek fontos dolgokat, hanem az azonos­ságok is. A vizsgálat középpontjá­ban a növénytermesztés állt. ABASÁR, RÁKÓCZI TSZ. Sajátos helyzetben van. A Gagarin Hőerőmű és a Tho- rez Külfejtéses Bányaüzem miatt a területéből eddig 250 hektárt sajátítottak ki. A további várható terület­csökkentés mértéke is leg­alább ilyen nagyságú lesz. Az is tény, hogy az ipari üzemek a gazdaság értéke­sebbnek tartott, géppel job­ban művelhető földjeit vol­tak kénytelenek elvinni. Ebben a szövetkezetben a szőlő- és az oltványtermesz­tés a legfontosabb ágazat. A szántó sem nagysága, sem adottsága miatt nem sorol­ható ide. A szőlő termése az utóbbi három évben szépen emel­kedett. A hektáronkénti 36 mázsa 49-re ugrott, tavaly is további egy mázsával nőtt meg. Hasonló fejlődés ta­pasztalható az oltványok eredési arányában is: 36,40, majd 45 százalékra módo­sult. Az oltvány szűkített önköltsége is szépen ala­kult: 4,59 forintról 3,81 fo­rintra. Az adatok híven tükrözik az évről évre bekövetkezett fejlődés egyes szakaszait ABACS, BEKE TSZ. A komplex gépesítésre való áttérés a legjellemzőbb. A kukoricánál az adapter es morzsolva betakarítás mel­lett a tartósítás is új eljá­rással történt: kémiai eljá­rással, de szárítópad közbe­iktatásával végezték eL így a tápanyagveszteség csök­kent jelentős mértékben. A gabona termesztésében a gépesítés szinte teljes, csak szárítója nincs a tsz-nek, és a raktározás is nehézségek­be ütközik. Miután a víztároló elké­szül, a szövetkezet szántó­földjeinek a területé 90 hek­tárral csökken. CSANY, BÜZAKALÄSZ TSZ. Nagyobb mértékű ve­tőmagcserét hajtott végre a tsz 1971 őszén. Ugyanakkor emelte a műtrágya adagjait is. Egy évvel később na­gyobb területen nevelt zöld­ségfélét, de a következő év­ben a részes művelésű pa­radicsom kapott előnyt. Tavaly kisebb területen érleltek búzát, mivel a ren­delkezésükre álló fajta ter­mőképességéhez szükséges feltételeket nem tudták elő­teremteni. Törekszik ugyan a tsz ve­zetősége a főbb növényi kul­túráknál az új termelési el­járások bevezetésére, de a munkaerő hiánya sok min­denben akadályozza. APC, BÉKE TSZ. Nem­csak a búzát termesztik gép­pel, hanem a kukoricát is. Az átlagtermés azonban csak jó közepiesnek mondható. A bezosztája 32,3 mázsás át­lagról két év alatt 26,9 má­zsás átlagra csőkként hek­táronként. A kukoricánál az 1971-ben elért 40,1 mázsa ugyan csökkent egy év alatt közel négy mázsával, de a tavalyi már szinte ugyan­annyival lett jobb a 71-es átlaghoz képest. Jelentős területen nőtt a sárgarépa, amely 378 má­zsás átlaggal kezdett, ez ugyan csökkent száz má­zsával egy év alatt, de az­tán újból 340 mázsára ug­rott fel. Azt már elhatározták, hogy az eddig ápolt 26 növény helyett a jövőben csalt 12- vel foglalkoznak. GYÖNGYÖSHALASZ. GYŐZELEM TSZ. Két jel­lemző vonás emelhető ki: egyre jelentősebb feladatot kap a műtrágya, ugyanak­kor pedig a víztároló fel­használásának is érződik a hatása az átlageredmények alakulásában. Már több mint tízhektár­nyi területet értékesítettek, olyat, amit megművelni nem lehetett. Nagy tehertől sza­badultak így meg. Szőlőtelepítési terveiket *nég 1966-ban megvalósítot­ták, tehát ebben a termelé­si ágazatban is a „beállott- ság” a jellemző. NAGYFÜGED, DÓZSA TSZ. A célszerű gépesítés miatt szűkítették a termesz­tett növények számát. De a fajtákat növelték, hogy a hozamokat emelhessék és a stabilitást is biztosíthassák. 1971-ben búzából már kö­zei 31 mázsát arattak hektá­ronként, de kiderült, hogy a felhasznált műtrágya meny- nyiségét még növelniük kell. Ennek következménye az egy évvel későbbi eredmény: to­vábbi négy mázsával lett több az átlag hektáronként. Cél a komplex gépesített­ség mielőbbi megvalósítása a növénytermesztésben. . GYÖNGYÖS, MÁTRA KINCSE TSZ. Kiemelkedő szerepet játszik a város és környéke lakosságának zöld­séggel való ellátásában. Te­rületének kétharmadán dísz­lenek szántóföldi növények, egyharmadát pedig a szőlők és a gyümölcsösök fedik. Talajvizsgálattal készített tápanyagtérkép segíti a szö­vetkezet vezetőit a talajerő­utánpótlás optimális elvég­zésében. Ezzel a térképpel sem. dicsekedhet minden tsz. A kalászosok termőképessé­güknek a csúcsát még nem érték él. Főként a szőlők telepítési módján látszik meg még ma is, hogy korábban négy tsz is gazdálkodott a város határában. A termésátlag azonban figyelemre méltó. 1971-ben 54 mázsa volt hek­táronként, majd 83 mázsára ugrott, de tavaly is közel járt a 80 mázsához , hektá­ronként. kiemelkedő. termést a pa­radicsom hozott a kertészet­ben.. Tavaly is közei 250 má­zsát. ÖSSZEGEZÉS HELYETT. Azonos a. törekvés a korsze­rű gazdálkodás meghonosí­tására, ami azonban tsz- enként más-más feladatot jelent A gépesítés az első mindenütt. De az is kiderült, hogy az egyes növényfélók nem­csak gazdaságonként mutat­nak eltérő átlageredménye­ket hanem egy gazdaságon belül is nagy a szóródás az egymást követő évek szerint Ebből nem nehéz á tanulsá­got levonni: a termés mér­tékének állandósítása még nincs megoldva. Még jó­részt a természeti erők, az időjárási tényezők függvé­nye a betakarítás színvona­la. Nincs okunk tehát meg­elégedetten felsóhajtani, de arra büszkék lehetünk még­is, hogy a közös gazdaságok az elmúlt tíz év során mi­lyen hatalmas utat tettek meg, és arra is, hogy a tö­rekvésük . lankadatlan — a fejlődés ütemét növelni a korszerű termesztési módok bevezetésével. (G. Molnár F.) A Fáklya 1974. évi első szá­ma két főtémának, a KGST fennállása. 25. évfordulójának és Szibériának szenteli fi­gyelmét A KGST fennállásának 25. évfordulója alkalmából Mi­hail Szenyin, a Szocialista Világrendszer Gazdasági Problémáit Tanulmányozó Nemzetközi Intézet igazgató­ja elemzi a szocialista gazda­sági integráció eddigi ered­ményeit és távlati célkitűzé­SJj tejgyár Nyíregyházán Megjelent a Fákiyc seit Külön összeállítás is­merteti a szocialista gazdasá­gi rendszer kérdéseivel fog­lalkozó legújabb szakkönyve­ket. Valerij Lazarov portrét ad két geológusról. Mindketten — az Állami-díjas Jurij Erv- je és a fiafal Valentyin Gav- rikov — nagyszabású felada­tok megoldása érdekében utaztak Szibériába. Borisz Polevoj a szibériai vállalko­zás emberi indítékait tárja feL A szibériai panorámát neves külföldi személyiségek véleménye egészíti ki. Ifjúsági rovat egy moszk­vai iskolában végzett szocio­lógiai felmérés tanulságait foglalja össze. Választ ka­punk arra, mi érdekli a mai fiatalokat, mivel foglalkoz­nak szabad idejükben, mit tartanak fontosnak és mit utasítanak el az életben. Az egyik riportnak nyolcéves kislány a szereplője, aki minden külön megerőltetés nélkül, könnyedén végez el három osztályt, — egy év alatt. A Fáklya — hagyományai­hoz híven — olvasói elé tár­ja' a tudomány és technika legújabb híreit is. Ma már történelmi érté­kük van azoknak a képeknek, amelyeket a lap Ilja Glazu­nov alkotásaiból válogatott. A neves szovjet festőművész még 1973. szeptemberében, chilei tartózkodása során megfestette Salvador Allen- de arcképét. A Szovjet Kultúra és. Tu­domány Házának esedékes programösszeállítása hasznos tanácsokat ad felnőttnek- gyermeknek a szabad idő hasznos eltöltéséhez. (APN—KS) A tervezett határidőnél háromnegyed évvel korábban elkészült a Nyíregyházi Tej üzem és Tejporgyár. Az új üzemben naponta 150 ezer liter tejet dolgoznak fel. Az ünnepélyes átadásra decemberben került sor. (MTI-foto — Balogh P. László) 1974, január &, vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents