Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-06 / 4. szám
Kalandos utazás egy kicsire sikerült lexikon oldalain Ho! vagy, Heves megye ? Az óév végén látott napvilágot az Akadémiai Könyvkiadó gondozásában egy művészeti kislexikon, amely közel hétszáz oldalt szentel a külföldi és magyar képzőművészet, formatervezés, építészet, valamint a határ- területek kérdéseinek, művek és alkotók bemutatásának. A vaskos, nagy méretű kötet hatezernél több címszavat tárgyal, s összeállítódnak, íróinak bevallott szándéka szerint nem annyira tudományos igényű, mint inkább eligazítást szolgál. Tisztelendő a szándék, a törekvés. Mondhatnánk: hiányt is pótol. Hiszen köny- nyen hozzáférhető, viszonylag olcsó művészeti kalauzoknak eléggé híjával vagyunk. A búvárícodónak ugyanekkor felfedezések,, meglepetések tárháza a kötet. Különösen ha valamiféle aspektusból fog lapozgatásába. M: ezt tettük. Snem kis örömmel. De ugyanany- nyi bosszúsággal. Vizsgálódásunk célja: mit, kit találni Heves megyéből a hétszáz oldalon? íme a tapasztalatok summája! ~k A Művészeti Kislexikon érdekes felfedezése egy. Neumann Balthasar nevű német építész, a barokk művészet kiemelkedő mestere, aki a kutatók szerint Egerben született, éspedig 1687-ben, hogy hatvanhat esztendővel később Würz- burgban fejezze be életét, mint a würzburgi és bam- bergi érsek építésügyi főigazgatója. Személye azonban akkor válik igazán izgalmassá, amikor Fazola Henrik nevéhez érkezik az olvasó a lexikon böngészgetése közben. A nagy hírű va&mű- ves, valamint Lénárd öccse ugyanis Würzburgból kerültek Egerbe, alig néhány esztendővel Neumann halálát követően. így könnyen feltételezheti az ember, hogy jöttük és sok szép, emlékezetes. máig gyönyörködtető alkotásuk, de az első magyar kohó is, a jeles építőmester ösztönző hatásának köszönhető'. Würzburg kétszázötven esztendeje ugyanis nem lehetett olyan nagy város, hogy két nagy tudású, szinte azonos területen munkálkodó mester ne ismerje egymást. Az egri születésű, de 1833- ban Bécsben elhalálozott Maulbertsch-tanítvány: Hess János Mihály neve és oltárképei ismerősek a Heves megyében honosnak. Azt viszont a lexikon alapján tudtuk meg, hogy a XVIII. század végén Hess már felvetette egy művészeid akadémia létesítésének gondolatát Pesten, sőt ki is dolgozta annak részletes tervét, munkarendjét. A múlt század második felében Egerben elhunyt Joó János festő és építész jellegzetes alakja volt a reformkornak, s több kulturális intézményt istápolt. Róla olvasván pedig az a gondolata támad az embernek: helytörténészeink, ifjú főiskolásaink nem pazarolnák idejüket haszontalan dologra, ha egri működésének részleteit kibogozzák- ír A hatvani lokálpatrióták szívét bizonyára felmelegíti az a lexikonadat, amely szerint nem csupán Hatvány Ferenc az egyetlen ide tartózó festő, akit számon tart a művészettörténet Hatvanban született ugyanis az a Perhisz Gyula, aki elónév- ként használta e város nevét, s bár harminc esztendeje elhantolták Hidegségben, máig úgy él a művészeti köztudatban, mint a jellegzetes magyar tájak érzékeny szívű, finom kezű megjelenítője. Bátor község szinté« két alkotóval büszkélkedhet a lexikon tanúsága szerint E faluban született 1922-ben a Borsos-növendék Dallas Miklós, aki 1949 óta Párizsban szobrászkodik. S innen indult a most negyvenéves Dudás László, hogy az. ipari formatervezés terén váljon széles körben ismertté. Sírokban született, ott te halt meg 1969-ben a szobrász Borics Pál, akit illene jobban megismernünk legalább halála után. Ugyanezen évben hántolták el Egerben Genthon Istvánt, & nagy. kultúrájú . műtörténészt számos esztétikai mű szerzőjét GyöngyöspatáröS származik viszont Kürthy Ödönné, az Iparművészeti Főiskola textiltanszékénék vezetője» aki legutóbb a Osók Galériában állított ki. Egri születésű az Ybl-díjas Wagner László építész, lakóházak típustervednek műves alkotója. S egrinek vallhatja magát egy másik Ybl-díjas építész, Lux Kálmán. Míg Tilles Béla személyében olyan szürrealisztikus és pop art elemekeit ötvöző fiatal festői tart számon a kézikönyv, aki autodidaktaként Sálhalomról indult de ma már kedvelt szívesen látott kiállítója a fővárosa tárlatoknak. ★ Heve« nagyközség adta a magyar építőművészeinek a BUVÁTX Ybl-díjas építé-. szét, Kiss Albertét Érdekesebb, súlyosabb egyéniség náluk ma még a selypi származású Kepes György, aki 1924 és 1929 között végezte el az Akadémiát, Kassák Lajos köréhez tartozott, majd Moholy-Nagy mellett dolgozott Berlinben, hogy hatvanesztendős korára elnyerje a Massachusetts Institut df Technology professzori székét. Kepes jó néhány művét őrzi a Szépművészeti- Múzeum. Eger a szomszéd népek kultúrájának alakulásába, fejlődésébe is belejátszik! Az' 1880-ban megyeszékhelyünkön .született Ziffer Sándor alakja erre a legszembeötlőbb példa. Ez a festő 1906-tól 1962-ben. bekövetkezett haláláig Nagybányán dolgozott, az ottani művésztelep modem szárnyához tartózott kubisztikus zsánerű képeivel, s ugyanekkor 15.401 A Hét pofon Aszlányi Károly regényének osztrák televízióváltozata. A 30 éves korában fiatalon elhunyt író „véletlemindvégig fontos szerepet töltött be a román művészeti élet irányításában is. ★ Ami bántó a leírt, « még nem is teljes summázatunk- ban? Az élő, jelenvaló Heves megyei képzőművészet teljes hiánya, agyonhaüga- tasa! Anélkül, hogy túlbecsülnénk Egerben vagy a környéken élő, s dolgozó festőinket, szobrászainkat, nyugodt lelkiismerettel írjuk le: esetleges, elnagyolt a Művészeti Kislexikon szerkesztőinek, íróinak tevékenysége. Ügy súlypontoznák, úgy válogatnák, hogy e munkában eltűnik a mérce, az irányelv, összemosódnak az értékhatárok. Szándékosan hallgatjuk ed a neveket. De mégis furcsa: a modemre koncentráló szerkesztés nem vesz figyelembe elvont, szimbolikus művekkel határainkon túl is megbecsülést kivívott festői életpályát, de mestere ©kán-jogán. előrángatja a főiskoláról éppen kikerült ifjú titánt, akinek „művészetéről” ma még legfeljebb feltételes módban ejthetnénk szót Ugyanígy mellőz a könyv szobrászt, grafikust, akik mögött közszereplések rangos sora húzódik, míg előnyben részeltet mindeneket, akik csak a tűz körül tolonganak. Nem Pest és vidék felme- legíteti ellentéte, ami bennünk dolgozik, amikor e sorokat papírra vetjük. Inkább egy olyasféle igény, mely nem csupán a harso- góan látványost, a modemkedésével, ifjúi hevével tüntetőt kívánja észrevétetni, hanem a szerényed, a közért parázslót is. Nincs ugyanis Rembrandt, ha nincsenek kismesterek. S nincs Tornyai, Barcsay, ha nem tudja ecsetjét, szárnyát edzeni mérni az alföldi és szentendrei iskolák annyi sok, érdemes, csak éppen óriássá nem nőtt egyéniségének művészetéhez, lobogása- hoz. Moldvay Győző GYORS GYEMBEN változik a falvakban lakó emberek élete, közelít a városiakéhoz. Szembeszökően érzékelteti ezt a mezőgazdasági termelés iparszerűvé válása, a lakás- és az öltözködési kultúra változása, a tanulási, szórakozási lehetőségek bővülése, s egy sor más jelenség. Ám igaz az a megállapítás is, hogy az emberek gondolkodásmódja, szemlélete nem mindig tart lépést a technikai haladással, közszükségleti, vagy kulturális igényeket kielégítő termékek, szolgáltatások fejlődésével. Ez az ellentmondás nem oldható fel egyik napról a másikra, s arra sem szabad számítani, hogy majd idővel maga az élet megoldja. Szívós, következetes munkát kell végezniük ennek érdekében azoknak, akik tudatosan látják, érzik ezt az ellentmondást, köztük is elsősorban a párt- szervezeteknek, a kommunistáknak. Az emberek tudatának fejlesztéséért- munkálkodni a párszervezetek állandó, el nem hanyagolható feladata, s legtöbbje ezt szem előtt is tartja munkaterve, programja készítésénél, kialakításánál Oktalanság lenne azonban tagadni, hogy a nevelő, felvilágosító munka, a kulturális tevékenység falun nem egyformán erőteljes, nem ugyanolyan intenzitású az év minden szakában. A politikai, társadalmi, kulturális élet helyi szervezői nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy nyáron hosszabbak a nappalok, többet dolgozik a termelőszövetkezeti tag, állami gazdasági dolgozó, legyen bármilyen beosztása is. Ha több a munka, az embereknek kevesebb idejük és erejük jut a szervezett keretek között folyó politizálásra, művelődésre. Késő ősszel, télen viszont pezsgőbb a politikai, társadalmi, kulturális élet, jobban jut ezekre idő. Ebből a körülményből, adottságból fakad, hogy a falusi párt- és tömegszervezetek, tömegmozgalmak, kulturális szervek ebben az időszakban munkájuk középpontjába helyezik az emberekkel való foglalkozást. NAPJAINKBAN falun sincs egyetlen olyan rétege sem a lakosságnak, amely ne tudna valamely társadalmi szervezetben, intézményben a felkészültségének, érdeklődési körének megfelelő politizá- lási és művelődési alkalmakat találni. A gondot az esetek többségében ivem ezex hiánya okozza, hanem az, hogy a falvak lakóinak jelentős rétege nem él ezekkel a lehetőségekkel. Ez a maga- ta.rtsáforma elsősorban nem valamiféle „paszívitásból” fakad, hanem az esetek többségében annak fel nem ismeréséből, hogy az emberibb életnek nem csupán anyagi, hanem szellemi tartozékai is vannak. A párt- és tömegszervezeteknek, társadalmi mozgalmaknak éppen abban van a küldetésük, hogy ez utóbbi szükségességéről meggyőzzék az embereket, felkeltsék bennük a társadalmi problémák, a politikai önképzés, a kultúráiódás iránti érdeklődést Elsősorban a pártszervek és pártszervezet feladata meg-- határozni és irányítani a falu politikai, társadalmi, kulturális életének fejlődését Ezt teszik a községi pártbi- zotságok, csúcsvezetőségek és alapszervezetek, amikor területük lakóinak, dolgozóinak igényeit figyelembe véve meghatározzák a téli időszak oktatási, közművelődési programját. Felelősségüket nem csökkenti, sőt növeli, hogy e munkából nemcsak a párt- szervezetek veszik ki részüket, hanem a falvakban, s azok intézményeiben, gazdasági egységeiben működő tömegszervezetek, tömegmozgalmak az állami élet választott szervei is. A pártszervezeteknek segíteniük kell ezeket a szervezeteket, szerveket a helyileg legmegfelelőbb programok kialakításában, jó előadói gárda megszervezésében. A pártszervezetek feladata, hogy koordinálják a területükön a különböző tanfolyamok, politikai és kulturális rendezvények lebonyolítását A párttagok segítsenek ezek népszerűsítésében, legyenek aktívak a vitákban, felkészültségükkel járuljanak hozzá a foglalkozások színvonalának növeléséhez. ÖRVENDETES, hogy a pártszervezetek nemcsak saját tagjaik képzésére fordítanak gondot Nagyon változatosak azok a módszerek, ama* lyeket annak rédekében alkalmaznak, hogy minél több pártánk!vülit bevonj anak a politikai képzésbe. Gyakori, hogy a szocialista brigádok kommunista és pártonkívüli tagjai együttesen vesznek ■ részt előadássorozatokon. Számos pártszervezetben a* egy-egy munkahely kommunistáit összefogó pártcsopor- tokát bízták meg a politikai oktatás vagy különböző előadássorozatok megszervezésével. Mind több pártszervezet ismeri fel: eredményesebb a képzés, ha egy-egy brigád, vagy üzemá^ dolgozóit egységesen ugyanazon cktaísái formába kapcsolják be. Könnyebb így az időpontokat összehangolni, s előnye« ez azért is mert azonos foglalkozású, jobbára ugyanolyan érdeklődésű emberek vesznék részt az előadásokon,, vitákon. Számos pártszervezet arra ;s hasznosítja ezeket a hónapokat, hogy egy-egy fontosabb párt-, illetve kormányhatározatot szélesebb körben megismertessen. Ebben bekapcsolják a tömegszervezeteket, vagy amennyiben a téma ezt igényli, értelmiségiem két, szakembereket kérnek fel az előadások megtartására. Népesedéspolitikai intézkedéseinket most például sok községben és mezőgazdasági üzemben ismertetik, s erre jobbára a vöröskeresztes csoportok vezetőségeit kérték fel, az orvosokat is bevonva a családtervezés ismereteinek terjesztésébe. As ifjúság körében a párt ifjúságpolitikai, a nők körében pedig a nőpolitikái határozat végrehajtásának helyzetét vitatják meg a téli hónapokban. DE LEHETNE SOROLNI tovább azokat a programokat, módszereket,- amelyek mind a falvak népének szellemi gyarapodását szolgálják. ■ Mihók Sándor ae&NCSÉR A* Január 8«, vasára» nül” lett a toll' embere. Eredetileg zenei- pályára készült. Ám . első írói próbálkozása olyan sikert aratott, hogy felcsapott újságírónak. Műveivel mindössze szórakoztatni akart és szellemesen megírt történeteivel, színdarabjaival ez sikerült is neki. 26 éves völt, amikor — 1934- ben — megjelentette a Hét pofon című regényét, amelyet most tévéfilmen láthatunk. A cselekményt a televízióra alkalmazó Herbert Glattauer modernizálta, s a mai Angliában játszódik a történet. A mű a brit birodalmat századokig összetartó konzervativizmust támadja. A rendes mozifiimhosszúságű tévéfilmet Wolfgang Liebeneiner rendezte, a főszereplők szinkronhangjai: Ráday Imre, Borhás Gabriella, Ats Gyula és Dobránszky Zoltán. tm 27. Nagyobb reményekkel keresték az újabb összeütközést ugyancsak Kassánál, de megint visszaszorítottuk őket. Mindkét fél tudta, hogy Kassa környékén lényeges dolognak kéE eldőlnie: ha a magyarok győznek, közömbösíthetik az északról rájuk nehezedő veszedelmes nyomást, ha mi győzünk, szabad az út Debrecenig, a rebellió székhelyéig. A kritikus helyzet feloldására Kassa alatt termett Görgey serege, egyesült Dembinsicy hadtestével és a harmadik ütközetben érzékeny vereséget mértek Schlickre. Görgey ezzel a bravúrral teremetette meg hadászatilag a küszöbön álló tavaszi hadjárat előnyös feltételeit. Amíg Görgey Artúr seregébe tartozott Dessewffy Arisztidesz lovashadosztályával, addig rendre-sorra gyűjtögette a siker babérjait. A Schlicktől elszenvedett két vereségért a kápolnai és a verpeléti patába űzetett vi&Zr «za. Elő is léptették ezredessé. A honvédsereg legjobb parancsnokai sorába emelte a hadiszerencse az összes többi mérkőzésben: Gödöllő, Isaszeg, Vác, Nagysalló, Komárom lettek a diadalsorozat állomásai. Ahogy egykor a Radeczky-huszárokról beszéltek, úgy most a Des- sewffy-huszárotoat emlegették. Budavár ostromához is elvezette hadosztályát, de mivel lovassággal nem lehetett rohamozni, a háttérből biztosította az ostromlókat. Mégis emlékezetes számára Budavár bévé télé, mert ezután emelitek a tábornoki karba. Érdemeire és képességeire való tekintettel rábízták a kilencedik honvédhadtest parancsnoki posztját Eperjes székhellyel. Így a csaták kellős közepéből visszatérhetett áhított városába. Egyáltalán nem gondolhatta, hogy a boldog hazatérés csak illúzió, ám annál valóságosabb a rövidesen kezdődő megpróbáltatások sorozata. * Schlick hadseregénél sokkal komolyabb erő tűnt fel a láthatáron. Megérkeztek Magyarországra a cár katonái. A Hernád völgyébe ereszkedtek alá Galícia felől megszámlálhatatlan özönnel. Des- sewfíy Arisztidesz, aki katonailag felelt ezért az országrészért, a cár seregei ellen vezette hadtestét a siker minden esélye nélkül. Ezúttal nem kereste a csata lehetőségét Taktikája mindössze arra szorítkozott, hogy apró csetepatékkal hátráltassa a támadó ék előrenyomulását. Eleinte abban bízott, megérkezik az erősítés, mint annak idején Görgey Kassa alá, de igen hamar belátta, az abszolút erőviszonyok akkor is reménytelenné tennék helyzetüket, ha az egész magyar hadsereg a segítségére sietne. E felismerés ellenére makacsul késleltette az orosz elő- ayomulá» ég os&s a végié esetben folyamodott hátráláshoz. A közben csatlakozó seregtöredékekkel együtt vonult vissza a Tisza jobb partján. Míg Görgey hadtestei északön, majd az Alföld keleti szegélyén menekítették magukat Arad felé, addig az a seregrész, amelyhez Dessewffy is csatlakozott, az ország közepén át közelített Szegedhez, a menekülő lázadó kormány ideiglenes székhelyéhez. Szeged fölött a főparancsnok D-embinsky támadásra szánta el magát. Kísérlete a magyarok katasztrófájával végződött. Kossuth kormánya tovább menekült Aradra. Dessewffy véres utóvéd harcokkal biztosította visszavonulását Teiríesvár felé, mivel csak ez az egyetlen mozgási lehetőség maradt nyitva szamára. Temesvárnál ugyan is még lábon állt Bem József serege. Ezzel akart egyesülni. Sikerült az elgondolás, de azzal a ránézve lesújtó következménnyel, hogy a Dembinsky vezette ütközethez hasonlóan, Bem is csatát vesztett. Üjra a hátrálásba keresett kiutat. Hiába próbált rendet tartani, már kibontakozott a teljes káosz. Ráadásul találkozott Lugason a menekülő Kosuthtal és ebből végképp megértette, hogy veszve van minden reményük. Kossuth levelet bíz rá azzal a kéréssel, hogy továbbítsa Bemhez, s mársi menekül tovább. Dessewffy ehhez a levélhez mellékeli a maga levelét, amelyben értesíti parancsnokát a Lúgosra szorított kilencedik hadtest • kilátástalan helyzetéről. A leveleket soha nem kapta meg Bem, mert azok a mi ■ kezünkbe kerültek: herceg Lichtenstein előőrsei elfogták a futárt. Bem futárja viszont megérkezett Dessewffy- hez és közölte a lengyel fővezér parancsát, hogy a kilencedik Hadtest haladéktalanul kövecse őt Erdélybe;, ahol kiheverik a vereséget és folytatják a harcot. Meglehet, Dessewffy erre is hajlandó lett volna, ha el nem vágjuk előle az összes számbavehető útirányt. Többé már a korlátozott cselekvési szabadsággal sem rendelkezett. Hírt kapott a világosi fegyverletételről, s úgy vélte, kiszolgáltatott helyzetében Görgey példáját kell követnie, tehát az oroszoknak akarta megadni magát. Am Lugasról nagy a távolság Világosig és egész Észak-Báná- tot herceg Lichtenstein serege uralta, Aradtól lefelé » kilencedik hadtest kicsire zsúgorodott és minden oldalról matt helyzetbe hozott körletéig. Két megoldás maradt, vagy az öngyilkos hősiesség, vagy a Lishtensteia előtti kapituláció. Dessewffy az utóbbit választotta. * Lázár Vilmos az utolsó as elítéltek sorában. Rá l* agyonlövetés vár. Reggel bekötjük a szemét és legyilkoljuk. Olyasmit művelünk vele, amire ő, a lázadó soha sem lett volna képes. Szelíd, jóságos ember. Inkább hivatalnok volt, mint katona. Gróf Leiningen-Westenburg Károly után ő a legifjabb a büntetés elé .néző lázadó vezérek közül. S az egyetlen, aki nem jutott el a tábornoki kinevezésig, sőt ezredessé is csak akkor léptette elő Bem József, amikor már nem volt lehetősége más parancsnoki cselekedetre, csak a fegyverletételre. Harmincnégy esztendős. Nagy becskereken született ugyanott nevelkedett. Ifjú éveit a harmincnegyedik gyalogezredben töltötte, ahonnan hadnagyként szerelt le 1343- ban azzal a tudattal, hogy soha többé nem lesz katona (Jolj/tatJukJ Hasznos téli esték
