Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-06 / 4. szám
Gyorsmérleg 1978~roi Megvalósultak-e a tervek ? Nőtt-e a termelékenység ? lesz a nyereség ? A szakosodás iránya a hústermelés Kialakult megyénk termelőszövetkezeteinek szarvasmarhaprogramja Menny! Megyénk üzemeiben, vállalatainál, ipari szövetkezeteiben ezekben a napokban summázzák, mérlegelik a múlt éves munka értékét, eredményeit. A számolás, a számvetés még nem ért véget, ezért végleges, fix számok után ma még korai lenne az érdeklődés, így mi is csak a várható eredményekről kértünk egy-egy rövid gyorsmérleget bárom vállalat vezetőjétől. MATRA VIDÉKI FÉMMŰVEK Molnár István vezérig»** gató: —■ Mindenekelőtt az 1973- aa célkitűzésekről szeretnénk néhány Szót mondánk Többek között terveink között szerepelt, hogy a termelésünket az 1972-es volumenhez viszonyítva 1973-ban legalább 16 százalékkal növeljük. Mégpedig úgy, hogy a növekedésből a siroki törzsgyárra mintegy 9—10 százalékos, a füzesabonyi gyárra pedig mintegy 30 százalékos növekedési részarány jusson. A tervezett vállalati eredményt pedig a 72-es 98 millió forinttal szemben 125 millió forintra kellett felemelni. — S mi, mennyi valósult meg a tervekből? —- Mivel az 1974-eei esztendő küszöbét még csak a napokban léptük át, ezért a múlt éves munkánkról pontos adataink nincsenek. A meglevő ismereteink birtokában azonban örömmel adhatok számot a vállalat eredményeiről. 1973-ban a vállalati összes termelés 14 százalékkal emelkedett. Ezzel a vállalati tervet 98 százalékban teljesítettük. Sírok, vagyis a-törzsgyár 102 százalékban, Füzesabony pedig 90 százalékban tett eleget éves termelési tervének. — Mi az oka aa abonyi íe- maradásnak? — Örülök a kérdésnek, mert hangsúlyozni szeretném, hogy a lemaradásért egyértelműen' nem marasztalható el a füzesabonyi gyár kollektívája. Az igazság ugyanis az, hogy a tubusgyártás területén tervezett volumennövekedést elsősorban az elhúzódó beruházás akadályozta meg. Emellett azonban tapasztalhatunk némi szervezetlenséget, és begyakorlatianságot is az üzemben. M egyénk termelőszövetkezeteiben javában készülődnek a zárszámadó közgyűlésekre Készülnék a mérleg'beszámolók, melyek hű képet adnak a termésátlagok alakulásáról, az egy tízórás munkanapra jutó jövedelemről, arról is, hogy az új gazdasági évben mennyit lehet majd költeni gépekre, építkezésre. Ilyenkor mindenhol röpködnek a számok, mázsákban, forintokban igyekeznek megfogalmazni a gazdálkodás eredményességét. Vannak azonban olyan dolgok is, melyeket legfeljebb közvetve lehet a számok nyelvén kifejezni. Ilyen például a vezetés színvonala. Megyénk termelőszövetkezetei az elmúlt esztendő során eredményesen gazdálkodtak. Egyes növényeknél növekedtek a termésátlagok, szaporodott a sertések száma, növekedett a baromfi- állomány, s egy sor új, korszerű gép állt munkába. Az eredményesebb gazdálkodás egyik feltétele éppen a jó vezetés, a vezetők szakmai, politikai tudásának növekedése voV ° mindez — áttételesen - megmutatkozott a többleteié- ákbar töhbletfo- rintokbar Pedig nem köny- nyű vezeti-’ manapság. A verőtöktől a gazdasági kömye- jser egyre inkább, megkíván- #*■>, Swtgy még jobban „otthon — 5 mennyi nyereségre számíthatnak a Mátravidéki Fémművek dolgozói? — A tervezett 125 millió forintos eredménytervünket előreláthatólag mintegy tízmillió forinttal túlteljesítjük. Ez igen pozitív hatással lesz a vállalat fejlesztési alapjára és természetesen több jut dolgozóinknak is. Remkívül jó hatással volt továbbá dolgozóink munkakedvére, hangulatára, a termelésre is, hogy 1973-ban a tervezett mértéket is meghaladóan nem kevesebb, mint 12,5 százalékos bérfejlesztést hajtott végre a vállalat. Kedvezőtlen ugyanakkor, hogy a termelésnövekedés mértékét 60 százalék körül tudtuk’ csak a termelékenység növelésével biztosítani Ami pedig a* 1974-es célkitűzéseinket illeti: terveink reálisak, megalapozottak. Tovább növeljük a termelés volumenét és természetesen a tavalyinál is nagyobb figyelmet fordítunk a termelés hatékonyságának emelésére, BORI FINOMSZERELVENYGYAB Kócza Imre vezérigazgató" — Nem éppen egy könnyű esztendő volt 1973, ennek ellenére örömmel mondhatom, hogy eredményes évet zártunk. Árbevételünk 642 millió forint, amelyből körülbelül 87 millió forintot az exporttevékenységünkkel értünk éL Ezen belül is dol- lárviszonylatú árbevételünk nem kevesebb, mint 1 400 000 dollár. — A vádiadat az elmúlt évben is — lapunkban gyakran irtunk róla — igen sokat tett a termelés gazdaságosságának fokozása, as üzem- és a munkaszervezés szélesítése, a hatékonyság, s termelékenység növelése érdekében. Mindezek az intéskedések hogyan járultak hozzá a tavalyi esztendő eredményeihez? — Rendkívül nagy mértékben, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a termelés volumenének növelését száz százalékban a termelékenység növelésével értük eL — Kigazdálkodta-e a vállalat az év köbén végrehajtott bérfejlesztések fedezetét? — Természetesen. Ez nemcsak gazdasági, hanem pollVezetni legyenek" a szakmában, hiszen csak így lehet többet produkálni. Példa erre a zárt termesztési rendszerék terjedése. A zárt rendszer ugyanis nem csupán pénzkérdés, nem csupán arról van szó, hogy korszerűbb gépeket, több műtrágyát szükséges beszerezni. Hiszen a magas szintű technika sem tud csodát művelni ott, ahol nincs meg a kellő szellemi tőke. A technika következtében a vezetés bonyolultabbá is vált, mint korábban. Hiszen ma már nem csupán a hagyományos gépek dolgoznak a földeken, hanem paradicsoméi dohánykombájnok, 6 több megyei gazdaság foglalkozik azzal a gondolattal is, hogy szőlőművelő, szőlőbetakarító gépsorokat is beszerez. Nem beszélve arról, hogy az elmúlt évben közel 167 ezer hektáron repülőgépek, helikopterek végezték a műtrágyázást, növényvédelmet. Nemhogy kisparaszti, de kisüzemi szemlélettel sem lehet ma már áttekinteni az egyre korszerűbb technikával rendelkező nagyüzemeket. Egyre nagyobb és bonyotikal feladat i* volt. Dolgozóink jövedelme igen számottevően emelkedett 1973- ban. — 1972-ben 109 mlttiő forintos nyeresége volt a vállalatnak. Bizonyára valamennyi dolgozót érdekli, hogy most mennyire számíthatnak? — A jó munka jutalma természetesen ez alkalommal sem marad el. Az 1972- es 109 milliós nyereséggel szemben vállalati eredményünk 1973-ben 112 millió forintra emelkedett Sokat dolgozott ez a kollektíva, s így lesz miből osztani... KÖZÜTI ÉPÍTŐ YALLALAT Sana Károly ügasgatte — A* 1973-as S3» möHó forintos tervünket 243,1 millió forintra teljesítettük. Ráadásul úgy, hogy a 12 vállalat közül egyedül mi nem „variáltunk” az árszínvonal- laL — Mivel érték el a jelentős tervtúlteljesitést? — Elsősorban a hatékonyság. a termelékenység emelésével. Felmértük, hogyan lehet gazdaságosabban termelni, a minőséget úgy javítani, hogy közben takarékoskodjunk a költségekkel, s jobban használjuk ki. gépparkunkat. Elősegítette a jobb munkát az év közben végrehajtott 6,8 százalékos bérfejlesztés iá Ennek eredményeként a vállalati bérszínvonal 30 653 forintról 1973- ban 31798 forintra emelkedett. — Mennyi nyereségre számíthatnak a három megyében is építő vállalat dolgozói? — S3 milliót tervertünk és millió forintot értünk el. Biztató továbbá, hogy az idei esztendőre is már nem kevesebb, mint 21(5—220 millió forintos megrendelésünk van. — Az 1972-es munkája alapján a vállalatot kiváló vállalat címmel tüntették ki. Megpályázzák-e most is a magas kitüntetés elnyerését? — Igen, beállunk a pályások közé. Természetesen az már nem rajtunk múlik, hogy bekerülünk-e a kitüntetett vállalatok közé. Nagyon örülnénk, ha ismét sikerülne, Koős József másképpen lultabb feladatot jelent a vezetőknek a szervezés is. A mezőgazdasági üzemek tevékenységi köre egyre bővül, egyre több külső partnerrel állnak kapcsolatban s a bonyolultabb helyzet nagyobb áttekintő- és szervezőképességet követel meg. Nem csupán a termelésben, hanem az értékesítésben is. Nem mindegy ugyanis, hogy egy köny- nyen romló zöldségféle mennyi idő alatt jut rendeltetési helyére, s az sem mindegy, hogy milyen áron. S miután ma már a termelőszövetkezeti beruházások is sok millió forintba kerülnek, igen nagy figyelmet kell fordítani a beruházások előkészítésére, a kivitelezés megszervezésére. Hiszen egy évi tízezer sertést kibocsátó sertéstelep költsége jóval meghaladja az ötvenmillió forintot, s esetleg több évre lekötheti a fejlesztési alapot. A szűkebben vett szákinál ismereteken túl ma már alap Követelmény a közgazdasági szabályozórendszer részletes ismerete, hiszen enélkü^ szinte egy lépést sem A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott 1972. évi Kormányhatározat alapján megyénkben is elkészült még az 1973-as év elején a közös gazdaságok szarvasmarha-tenyésztési programja A szarvasmarhát tartó 92 gazdaság terveit összegző megyei programból kitűnt, hogy az túlzottan tej centrikus. Ez — mint az MSZMP Heves megyei Bizottságának 1973. június 12—i határozata is megállapítja — nem felel meg sem a gazdaságok, sem a megye adottságainak. Éppen ezért, a megyei pártbizottság határozata alapján, 1973. novemberében a Heves megyei Állattenyésztési Felügyelőség szakemberei — az egyéves tapasztalatok figyelembevételével — felülvizsgálták a szarvasmarhatartó szövetkezetek terveit, a hosszú távú fejlesztés lehetőségeit Növekvő tehéniétszám A felmérések szerkót sat eredetileg tervezett tehén- létszám nem csökkent: 1973 végére elérte a közel 14 000 darabot • a távlati tervek szerint 1980-ban továbbá ötezer tehénnél gyarapszik. Ugyanakkor örvendetesen — az adottságoknak, valamint a piaci helyzetnek megfelelően — módosult a termelés szerinti szakosodás aránya: csökkent a tej, s nőtt a hús irányába szakosodó üzemek száma. Egészein pontosan a 92 szövetkezetből 12 kíván tejtermelésre, 80 pedig hústermelésre szakosodni Ha viszont az összes tehérüétszá- mot vesszük figyelembe,1 akkor hosszú távon módosul az arány. Ugyanis a tejtermelő gazdaságokban a jelenlegi kétezerről ötezer fölé növekszik a tehénlétszám 1980- ra, s a hústermelő gazdaságok mai közel 12 ezres tehénállománya mindössze kétezer darabbal gyarapodik. Így a mai 13, illetve 87 százalékos arány hosszú távon 29, illetve 71 százalékra alakul a tejtermelő, valamint a hústermelő gazdaságok tehénlétszámát tekintve A szakemberek véleménye szerint a tejtermelés speciali- zációjának távlati növekedése — esetleges piaci vágy- egyéb gátló körülmények közbejöttével — nem lehet veszélyes, mivel üzemeink a tejirányú szakosodáshoz, olyan fajtáit is terveznek (vörös homozigóta lapály), amely viszonylag kis veszteséggel és rövid idő alatt teilet tenni. Mindemellett a szövetkezeti vezetők — legyen az akár elnök, vagy brigádvezető — politikai vezetők is. Közvetlen és alkotó kapcsolatban kell lenniük a szövetkezeti tagokkal, hiszen a legjobb ötletet sem lehet megvalósítani ügy, hogy a gazdák ne ismerjék és ne lelkesedjenek az elképzelésért. Másrészt az is kötelességük, hogy ne csupán a szövetkezet fejlődéséért dolgozzanak, hanem részt vállaljanak az adott község fejlesztésében is, akár .az ellátásról, kultúráról, vagy egészségügyről legyen szó. a mikor egy-egy zár- számadási beszámolóban elhangzik, hogy javult a vezetés színvonala, az ember talán végig sem gondolja, milyen szerteágazó, bonyolult tevékenységet takar a megfogalmazás. S lehet, az sem jut eszébe, hogy milyen nagy erőfeszítést, időt, energiát követel a vezetőktől az, hogy helytálljanak a változó, formálódó körülmények között. Mert a mérce mindig magasabbra emelkedik. s könnyen elképzelhető, hogy a ma tudása már nem elég a holnapnak. Kaposi Levente visszaállítható a hústermelésre. Csak új fajtákkal... 1 Az említett felmérést ösz- szegzö megállapításokból az is kitűnik, hogy megyénk közös gazdaságaiban jelenleg szinte csupán egyetlen tehénfajtát, a hegyitarkát tenyésztik. A MÉM állás- foglalása szerint a tejirányú szakosodás ezzel a fajtával csak hosszú idő múlva valósulna meg. Ezért a tejtermelő gazdaságokban a célkitűzéseket csak egyoldalú tejtermelő fajtájú állománnyal vagy keresztezéssel lehet megvalósítani. Ennek megfelelően egy gazdaságban már 1973-ban, s két újabb üzemben pedig 1974- ben beindult, illetve megkezdődik a keresztezés! munka. A többi, tejirányba szakosodé szövetkezetben is az a legsürgősebb és legfontosabb feladat, hogy az új fajták minél előbb felváltsák a jelenlegi állományt, s megkezdjék a nagy hozamú, intenzív tejtermelést, amely a jelenlegi évente egy tehénre jutó 2500—2800 literes átlaggal szemben, meghaladja a hatezer litert Más, lényegében kedvezőbb a helyzet a hústermelés irányába szakosodó gazdaságoknál. Ugyanis a te- nyészanyag — a már említett hegyi tarka fajta — világviszonylatban is előkelő helyen áll a hústermelő képességével. így a szakosodáshoz szükséges tenyész- anyag-állomány már jelenleg is rendelkezésre áll. A kitartó, türelmes tenyésztői, íajtakialákítási munkára tehát a tejtermelésre szakosodé gazdaságokban van elsősorban szükség. Ez egyben azt is jelenti, hogy közös gazdaságaink vezetőinek, szakembereinek a szarvasmarhaprogramot, annak várható gazdasági eredményességét , csak hosszú; 25—30 éves távon lehet megtervezniük. Vagyis — amint az állattenyésztési felügyelőség szakemberei is vélekednek — nem néhány éves „kampányfeladatról” van szó, s nem várható komoly eredmény ott, ahol a már említett optimális időn belül megváltoztatják a szakosodás irányát Változik a tartás, a takarmányozás technológiája A szakosodás — bármilyen irányban is történik — új tartási, takarmányozási illetve takarmánykezelési eljárást Is igényel. Például a hústermelő gazdaságokban, főleg ott, ahol komoly munkaerőgondok is vannak, a legelőre alapozott, fejés nélküli tartás kerül előtérbe. A Pécsett, a Mecskei Ércbányászati Vállalat Kutatási és Automatizálási, Üzemében tejtermelő közös gazdaságainkban pedig a tartás technológiája részben kötött, részben kötetlen formában valósul meg. Az intenzív, hatezer liter évenkénti, tehenenként! tejtermelés «sejtében a kötetlen, központi fejőházas, osztott műszakú tehenészetek alakúinak ki, s a hatezer liter fölötti tehenészetek továbbra is a kötött tartási módot alkalmazzák, álláson történő tej- vezetékes fe.iőgépekkel, vagy fejőházas módszerrel. Egyidejűleg megváltozik a növendéküsző és a hízómarhatartás technológiája is: jelentős mértékben áttérnek a kötetlen tartásra. Ez csupán a meglevő épületek belső átalakítását teszi szükségessé viszonylag alacsony költséggel, s ugyanakkor ISO százalékos férőhelybővülést eredményez. A tartás technológiájának megváltozása mellett új takarmányozási, takarmánykezelési eljárásokat is meghonosítanak közös gazdaságaink. A korábbi fejlesztési tervekben például a tehenészetek takarmányozását általában a hagyományos, az úgynevezett zöldfutószalagos takarmányozásra alapozták. Ezzel szemben a mai tervekben a monodiétas takarmányozási rendszer került előtérbe: az állatok tömegtakarmánya egész évben ugyanazon komponensekből tevődik össze. Ugyanakkor fő szerepet játszik a legelő is a szarvasmarhák takarmányozásában, s ezzel párhuzamosan szűkül a szántó- földön megtermesztett tömegtakarmányok növényfajainak a száma, s a legelő- területeken kívül a lucerna, a vöröshere és a silókukorica foglalja majd el a takarmánytermő területek jelentős részét. A takarrnámykezelés terveiről. helyzetéről pedig csak annyit: a béltartalma értékek megóvása érdekében egyre több termelőszövetkezet foglalkozik a forrólevegős szárítóberendezés építésének gondolatával saját erőből, vagy társulásos formában. Már jelenleg is üzemel kilenc iiyen berendezés megyénkben. Emellett a tömegtakarmányok szecská- zottan, fóliatakarásos tárolása is több üzem tervében szerepel, s a betakarítás bizonytalansága miatt, az ér- tékmegóvás érdekében a legújabb tartósítási eljárások (különböző szerves savakkal kezelt silók, illetve tartósítási rendszerek alkalmazása) bevezetésének gondolatától sem idegenkednek ma már úgy szövetkezeteinkben, mint korábban. Mindez így együttesen — szakosodás, megfelelő fajták kitenyésztése, s az ezekhez igazodó tartási, takarmányozási technológia kialakítása — jelenti megyénk közös gazdaságaiban a szarvasmarha-tenyésztés hosszú táterepen is hordozható nukleáris célműszereket készt- temkA mérce mindig magasabb vú programiat. Falud! Sándor (MTI-foto — Bajkor József felvétele —• KS)
