Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-22 / 17. szám
Politika és tud ©many A MARXISTA—LEOTNISV\ politika kimunkálása és érvényesítése tudományos jellegű intellektuális tevékenység. A megismerő és következtetésekre jutó gondolkodásban, a döntések kimunkálásában, a végrehajtás megszervezésében a politika támaszkodik a különböző szaktudományok eredményeire. Az objektív társadalmi folyamatok törvényszerűségeit kutató, feltáró tudományok mind növekvő mértékben járulnak hozzá a politikai gondolkodás, döntés és cselekvés tudományos jellegének erősítéséhez. A politikai gondolkodást, döntést és cselekvést mégsem lehet minden megszorítás nélkül azonosítani a tudományos tevékenységgel. A politika nem a tudomány valamely speciális ága. Más minőség, sajátosságainál fogva „több” is, „kevesebb” is annál. A politika sajátos érdeklődési-működési körének legfőbb jellemzője a politikai hatalomhoz való viszony. Ez lehet helyeslő vagy tagadó, attól függően, hogy az adott politikai szervezet a meglévő hatalmat erősíteni vagy megváltoztatni, megszerezni vagy megtartani akarja-e. A szocializmus építésének idején a forradalmi munkáspárt politikai tevékenységének kiindulópontja és fő törekvése a többi dolgozó osztállyal és réteggel szövetséges munkás- osztály hatalmának megőrzése, erősítése, fejlesztése. A szocialista hatalom külső és belső ellenségeinek kiindulópontja és végső törekvése e szocialista hatalom gyengítése, végső fokon megdöntése. A politikai harc lényegében mindig osztályharc, bár e két fogalom közé nem tehetünk egyenlőségjelet. Az osztályharc jóval szélesebb, s nemcsak politikai harc formájában folyik. Másrészt pedig politikai harcnak vagyunk szemtanúi akkor is, amikor az azonos osztályokon belül folyik, például különböző burzsoá irányzatok- érdekcsoportok harcolnak — gyakran igen kíméletlen eszközökkel — egymás ellen. Ez is hatalmi harc, még akkor is, ha eredménye nem változtatja meg a hatalom (burzsoá) osztályjellegét. Felcserélheti viszont a kormány» zás tényleges gyakorlásában résztvevő (s annak minden előnyét élvező) burzsoá csoportokat, irányzatokat, személyeket. A szocializmus építése idején a politikai döntések alapjául szolgáló sokrétű ismeretekben egyre magasabb a tudományos elemek aránya. Ugyanakkor a minden tekintetben egzakttudományos ér; tékű politikai döntésekhez a tudományos információk, ismeretek olyan tömegére lenne szüksége a politikai vezetésnek, amit a szaktudományok ma még nem tudnak kellő mértékben és optimális időben rendelkezésre bocsátani. A politikai vezetésnek ezért számolnia kell döntései végrehajtásánál előre nem látható, nem várt, nem kívánt következményekkel is. DE NEMCSAK ERRŐL. van szó. A politikai döntéseket mindig konkrét, meghatározott körülmények között kell hozni és végrehajtani. A sajátos szituációk pedig sajátos döntéseket igényelnek. A politikai döntések szempontjából szinte nincs két azonos szituáció! A döntések a társadalmi valóság bonyolult és ellentétes — a döntés pillanatában ismeretlen vagy kevéssé ismert —■ tendenciáinak hárcaín-konfliktusain keresztül, sokféle objektív és szubjektív feltétel közepette, gyakran ellentmondásokkal terhelten érvényesülnék. A politikai döntés sajátos természetéhez tartozik, hogy a végrehajtás során nemcsak megvalósul, de ■— két irányban — szükségszerűen korrigálódik is. Egyfelől a szükségszerűen torzuló végrehajtása gyakorlat mindig helyesbítésre szorul az eredeti döntés értelmében, és szellemében. Másfelől az eredeti döntés egyes elemei is módosításra szorulhatnak, mivel időközben maga a társadalmi valóság is változik. Ha egy- egy jelentősebb, hosszabb időszak alatt megvalósítható politikai döntést, a körülmények változásától függetlenül, szó és szöveg szerint, minden szinten és szférában teljesen azonos módon akarnának érvényesíteni, — könnyen megeshetne, hogy a valóságban az eredet! döntés céljának ellenkezője teljesülne. Már csak azért is, mert gyakran éppen a helyes döntés lényegileg helyes végrehajtása idézi elő menet közben a társadalmi valóság lényeges megváltozását. A politikai döntéseket tehát hosszabb távon csakis a döntés szellemében fogant, annak eredeti céljait szolgáló érdemi „helyesbítésekkel”, „pályamódosításokkal” lehet és szabad érvényesíteni. POLITIKA ÉS TUDOMÁNY viszonyának sajátos oldalát képviseli a marxista— leninista politika viszonya a tudományos értékű marxista ■—leninista ideológiához. Az ideológia a politika számára a konkrét helyzet konkrét elemzéséhez, a szükséges következtetések levonásához szolgál iránytűként. Minthogy az ideológia nem valamiféle mindig és mindenütt használható recept, az adott valóság elemzésének elmulasztása esetén nem óv meg a helytelen politikai döntésektől — mi több: a helytelen döntések sorozatától sem. Ez utóbbiak önmagukban még nem tehetik kétségessé az ideológia érvényes tudományos igazságát Hiszen egy adott politika érvényességi köre lényegében nemzeti, az ideológia érvényességi köre viszont nemzetközi. Egy ország kommunista pártjának politikai döntései lényegében az adott ország viszonyai között érvényesülnek, az ideológia tudományos igazsága nemzetközileg érvényesük A kommunista pártok nemzeti keretek között vívják harcukat a közös cél: a szocializmus, a kommunizmus győzelméért A nemzetközi kommunista mozgalom testvérpártjai a proletár internacionalizmus helyes értelmezése és hatékony fejlesztése révén, együttes erőfeszítéssel biztosíthatják tudományos érvényű és értékű ideológiájuk továbbfejlesztését, egységét és oszthatatlanságát, tekintélyét, így érvényesülhet a nemzetközi kommunista mozgalomban együtt az eszmei érintetlenség és a politikai rugalmasság. Nádasdi József Amikor bemutatkoztunk, az volt az első benyomásom, hogy így néz ki valahogy egy ember, aki az optimizmusra rendezkedett be. Nem is okozott csalódást a beszélgetés. Másfél évtized aránylag sima útján járt az emlékezés, melyre a „hogyan sikerült’' életcélt vallató kérdés hívott fel. Kiss Géza, a MEZŐGÉP hevesi gyáregységének harmincéves előkészítő csoport- vezetője. Mit takar ez a munkakör? Valamennyi gyártmány f anyag és dokumentációs előkészítése, és kiadása a megfelelő üzemegységnek. A külső szervekkel történő kooperáció előkészítése is a mi feladatunk. — Milyen iskola kell ehhez? —* Felsőfokú mezőgazda; sági gépész szaktechnikumot végeztem. — Bármerre lép, gépek ■ veszik körül... — Apró gyermekkorom óta gondoskodtam erről. Nagybátyám — mezőgazda- sági szakember — mindig megengedte, hogy a gépei körül tébláboljak. Kötelességemnek éreztem, hogy kikísérjem a földekre, hiszen a vetőgép valami csodálatos dolog volt! Ahogy vissza, gondolok, ez a gyermeki lelkes kíváncsiság elöntötte el bennem a továbbiakat: gépekkel fogok foglalkozni. És hogy hol? Természetesen a mezőgazdaságban, hiszen ott ismerkedtem meg velük. — Matematika, fizika .. . — ...és kémia! Ezek voltak a kedvenc tantárgyaim. Miattuk majdnem másképpen alakult az egész, ugyanis a „hogyan tovább” pálya- választási fejtöréskor ilyen elképzelés is szerepelt: matematika, fizika, vagy kémia szakos tanár leszek. A szaktárgyak szeretetán túl azonban magára a tanításra kevés hajlamot éreztem, így maradt — érettségi után — a felsőfokú mezőgazdasági technikum. Másodéves voltam, amikor — 1961-ben — huszadmagammal részt vehettem a Klementinán megrendezett nemzetközi gépkísérleten Újfajta szovjet és jugoszláv kombájnok mutatkoztak itt be A gépeket mi vezettük, s elképzelheti, mit jelentett a sikerélmény — részben nekünk is köszönhető volt a kísérlet jó eredménye! — Egyenes út vezetett az iskolába? — A legegyenesebb. Mindenben megfelelt az életcélomnak, hogy műszaki pályára léphessek. S ehhez családom lelkesítése, segítése is hozzájárult. — A pádból a világot is könnyebb megváltani... — Az Ongal Állami Gazdaságban (Miskolc mellett) pályáztam meg a gyakornoki állást. 1200 forint, plusz a szakma valóban gyakorlati tudnivalóinak. elsajátítása. Sejtettem én, hogy olyan optimális feltételek nincsenek a gyakorlatban, mint ahogy a tananyagban szerepelt. Ezért is volt mérhetetlenül izgalmas számomra végigjárni, végigpróbálni minden utat, felderíteni mindén szakmai titkot, fogást, módszert. Aztán új munkahelyre kerültem, s .mindjárt művezetőnek. Vagyis a mélyvízbe ... A legfiatalabb művezető, s erre a legbüszkébb ember... — A vezetést sem tanították az iskolában ... — Ezzel tisztában voltam, de magammal is. Többnyire idősebb szakmunkások kerültek a kezem alá. Őszintén megmondtam nekik, hogy mögöttem csak az iskola áll, viszont a tapasztalat őmögöttük. Mondtam, hogy ezt tőlük szeretném megtanulni, segítsenek benne. Ügy érzem, jól csináltam. S azóta számtalanszor rájöttem: a fiatal vezető sose szégyellje (de az idősebb sem!) elfogadni a szakemberek hosszú tapasztalatokon nyugvó tanácsait. — Mikor került Hevesre? — Négy éve, 1970-ben. Ez már úgy érzem a végleges munkahelyem. Amikor jöttem egy újsághirdetéssel fel- íegy verkezve azt. sem tudR ff f /f II f/ Ff ( f V A Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet kiszombori telep üveg.m* mj rm. -rm s. mm m A BJ a házában a téli hónapokban ötezer tenyészedényben nevelnek búzát, hogy az új fajták előállítási idejét megrövidítsék. Most kalászainak a kísérleti. növények, amelyeket a továbbiakban nemesítésnél használnak fel. (MTI foto: Tóth Béla felvétele) A bázis: Makiár Földművelés a levegőből ',felbúg a motor, indul a gép. Kigurui « töltőhelyről, porfelhőt kavarva. Szemünk, szánk, hajunk, mindenünk beborítja porraí... Aztán felszáll a gép. A por marad, szinte súlytalanul lebeg a levegőben, beteríti « töltőhelyet, a repteret és csak lassan húzódik délre, a major felé. Mire egy kicsit letisztulna, visszatér a gép és újra kezdődik minden elölről .. A fenti sorokat egy nyári munkanap leírásából idézzük, ahogyan a szemtanú látta. Negyvenkilenc felszállást írt le abból a közel háromszázezerből, amennyit a Repülőgépes Növényvédő Állomás repülőgépei és helikopterei végeztek az elmúlt év folyamán, hogy 25 ezer órát töltsenek a levegőben serény munkával. A jelenlegi felépítésében mástam hol van Heves. Azóta? Itt kaptam a legtöbbet, ami a szakmai fejlődésemhez a legnélkülözhetetlenebb. — Mindig a gépek között ... nem fél, hogy egyszer teljesen leigázzák? — Értem... De ahhoz elvakult „szakbarbárnak” kellene lennem, az pedig nem vagyok. Siportolok ■— részt- veszek az üzem spartakiád- jain, sakkozom, olvasok... Munkaidő után nem sietünk haza. Itt a klubhelyiség, amolyan „keszon” a munkahely és az otthon között, ahol még kivitatkozzuk magunkat, vagy ütjük a celluloid labdát. Nem menekülünk ki a nyolc óra után az üzemből.., — Ez tehát már a cél... — Egzisztenciálisan igen, de inkább célegyenesnek nevezném, hiszen, ami a szakmát illeti, nincs és nem is lehet megállás. Ma mar ez lehetetlen, s aki csak egy kicsit is igényes önmagával szemben, igazat ad nekem. Elégedetlen vagyok magammal. Ezért iratkozom be Mezőtúrra, hogy megszerezzem az üzemmérnöki diplomat. Lehet, hogy ezután sem áüoir meg, s megszer- zem a gépészmérnöki vagy a szakmérnöki oklevelet is. — Választott „új hazájával” elegedett? — Szeretem Hevest. A fejlődés, a városiasodás útján halad, s tud programot adni a magamfajta fiatalember számára is. Itt maradok. Egy-két évet még várnom kell, aztán még mélyebbek lesznek a gyökerek: megnősülök ... Sokáig nem lehet elodázni... 3200 forintot keresek, meg vagyok elégedve. S tudom, hogy a vállalat továbbra is segíteni fog, ahol szükségem van rá. íkátaf} fél évtizede működő intézmény dinamikusan fejlődik. 1959-ben hazánk területén alig valamivel több, mint 24 ezer hektáron végeztek repülőgépes növényvédelmet, 1973-ra ez másfél millió hektárral növekedett. Csöndes januári nap. Az RNÁ központjában Fazekas József főigazgatóval és dr. Bajcsy László termelési osztályvezetővel beszélgetünk a megtett útról, a közeljövő terveiről. Itt van körünkben Farkas László, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes osztályának főmérnöke. — Tegnap már itt jártaik Baranyából — mondja az igazgató. — Hogy arrafelé jó az idő, gépet kémek, azonnal kezdeni akarják a mú- trágyaszórast He'ikoptert vásárolnak a tsz-efc — Pápáról is sürgetik a. gépet. Hiába mondjuk, hogy itt, Budaörsön, a főváros körzetében az időjárási viszonyok miatt nem tudnak felszállni, úgy tűnik, hiszik is, meg nem is — teszi hozzá dr. Bajcsy László. Tegnap a minisztériumban a Tokaj-hegyaljai tsz-szövet- ség embere — mint fül tanúi voltunk — azt a kérést adta elő, hogy körzetükben a szövetkezetek mindenképpen és lehetőleg azonnal — szeretnének még egy helikoptert vásárolni közösen, mert az az egy, ami van, nem elég. Farkas Lászlónak elég nehezen sikerült meggyőzni őt arról, hogy a rohamosan növekvő igényeket ezen a téren sem lehet máról holnapra kielégítem. Mi a titka ennek a növekvő népszerűségnek? Az, hogy a főleg lengyel, és szovjet gyártmányú növényvédő repülőgépek és helikopterek jól, gazdaságosan és biztonságosan használhatók a mezőgazdasági nagyüzemekben. A KA—26-os helikopterek megjelenése pedig szinte egycsapásra átalakította a szőlő-, gyümölcs- és zöldségfélék növényvédelmi munkáit, sőt, újabban teret hódít már az erdőgazdaságokban is, leginkább a gyarmirtásnál. Olcsóbb, mint a háti permetezés Képeket mutatnak arról, hogy a KA—26-os helikopter rendkívül elmés berendezése segítségével a levél- zetnek nemcsak a színét, hanem a fonákját is megpermetezi. Adatokat hallunk arról, hogy egy kataszteri hold permetezése mintegy ezerkátszáz forintba kerül repülőgéppel. Olcsóbb, r' int a háti, a kézi erővel történő permetezés, amihez különben egyre nehezebb, sok helyütt teljesen lehetetlen munkaerőt találni. Ezért bármilyen szokatlannak tűnik, kifizetődik a ts2-eknek a hétmillió forintos helikopter megvásárlása is — természetesen közös erővel — kiváltképp, ha számításba vesszük, hogy ehhez negyvenhét százalékos vissza nem térítendő állama támogatást kapnak. Öt légibázis az országban —■ A mezőgazdasági üzemek tulajdonában levő gépeket — szolgáltatási szerződés keretében — az RNÁ üzemelteti -— mondja. — Mi adjuk_és fizetjük a kezelő- személyzetet, amely öt vidéki bázison helyezkedik el: Nyíregyházán Kaposvárott, Kenderesen, Makiáron, Öcsényben. Egy-egy bázishoz tíz-tizenöt brigád tartozik. A gépek zavartalan üzemeltetéséről, a hibák kijavításáról, a pótalkatrészek ellátásáról, az esedékes nagyjavításról is mi. gondoskodunk. Az üzemben tartáshoz szükséges szolgáltatásokért a gazdaságok bérleti. díjat fizetnek. Ennek fejéből az elmondottakon túl az RNÁ cseregépet is biztosít a saját gép üzemzavara, vagy megsemmisülése esetén. A főigazgató és munkatársai okkal büszkék arra, hogy az elmúlt években sikerült létrehozni az állomás saját gépjavító bázisát, amely a gépek tejles felújítását is vállalni tudja. Egy .ilyen felújítás az új gép árának negyven százalékába kerül. Ez előnyös, mert míg korábban ezt a munkát más ipari üzem végezte, a nagyjavítás felemésztette egy új gép árának hatvan százalékát. A saját javításnak további felbecsülhetetlen előnye, hogy a felújítást holtszezonban végezhetik, így a nagy munkák idején dolgozhatnak a gépek. — Azon fáradozunk, hogy a mezőgazdaság igényeit a lehető legnagyobb lelkiismeretességgel kielégítsük — hangsúlyozza befejezésül Fazekas József. Szavait az a számtalan dicsérő elismerés hitelesíti, amelyet a Repülőgépes Növényvédő Állomás kap a mezőgazdasági nagyüzemektől. ÍL L 1914. január 2Z-, kedd Ember a célban
