Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-20 / 16. szám
Bevált a „tüzes termelés az egri olajmezon Könnyebbnek ígérkezik az idei év... Az olajmező tavalyt legnagyobb beruházása volt a 8,5 millió forintért épített, nagy teljesítményű kompresszortelep, (Foto: Puskás Anikó) Mozgalma« esztendő «»tán most téli csend honol az Eger környéki olajmezőm. A munka persze nem szünetel, de a hó, a hideg arra készteti 3 kutak kezelőit, hogy inkább a „melegedőkben” tartózkodjanak, amikor az idejük engedi Mozgalmas év volt a tavalyi, ez kétségtelen. A geológiai viszonyok mind nehezebbek, a kitermelés mind több fáradsággal jár, újabb és újabb módszereket kíván; a már csaknem húszesztendős mezőn a hagyományos kitermelési eljárások egyre kevesebb eredményt hoznak. A termelési tervet nem sikerült maradéktalanul teljesíteni, ebben közrejátszottak a nehéz körülmények és a feszített tervezés is. Meg az emberek nyugtalansága; azok a gyorsan terjedt hírek, amelyek az olajmező közeli végét jósolták. A kilépő munkások száma hónapról hónapra ugyan nem volt sokkal több, mint korábban, viszont nagyrészük éppen a bizonytalannak érzett jövő miatt mondott fel Ml alapja voJt az elbizonytalanodásnak ? A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat egri üzeme mellett működő feltáró üzem augusztusban szedte a sátorfáját és az alföldre költözött Eltűntek a fúrótornyok az egri mezőről a feltáró munka befejeződött a környéken- Ettől kezdődően lett borús a hangulat a termelőknél, arra gondoltak, nekik is hamarosan menniük kell... — Bár * létszámhiány szintén gyarapította a gondjainkat — mondta beszélgetésünkkor Dienes Mihály üzemvezető — * nagyobbik baj az volt hogy ilyenkor lazul a munkafegyelem, és minden probléma nagyobbnak látszik. Keményebben kellett fognunk a dolgokat nőtt a fegyelmik száma; mindezt elsősorban a munkások miatt hiszen igen balesetveszélyesek a munkahelyek és a legkisebb „kilengés” is komoly következményekkel járhat A helyzet alaposabb megismerése érdekében egyébkört több szerv tartott vizsgálatot az üzemnél. Októberben az Országos Bánya- műszaki Főfelügyelőség, a Szolnoki Kerületi Bánya- műszaki Felügyelőség, illetve a vállalat vezetősége tartott szemlét Itt rendezett tanácskozást a vállalat szak- szervezeti bizottsága is. „Szem előtt” volt tehát az egri üzem, s a tapasztalatok bizonysága szerint hosszú évekig nem kell itt még megszüntetésről beszélni. Mert az irányító és munkásgárda erőfeszítései az uj termelést eljárások kísérleteivel sikert hoztak. Még 1972-ben elkezdték a kísérleteit az országban ma is egyedülálló olajégetéses termelésnek, a demjéni nyugati mezőn- Annak idején beszámoltunk róla, hogy az új eljárás milyen lehetőségeket Ígér; a föld alatt terjedő tűz hatására sokkal nagyobb lesz a rétegnyomás és megnő a környező kutak hozama. A kísérletből azóta gyakorlat, új művelési mód lett. A begyújtott kúttal kapcsolatban álló, szinte már teljesen kimerült kutak működni kezdtek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezzel a módszerrel sokszorosára nő a kitermelhető olaj mennyisége. Igen sok levegőt sajtoltak be a tűz táplálására; a* év végéig 3 700 000 köbmétert A levegő utánpótlását gyorsítani tudják a tavaly telepített új, nagy teljesítményű kompresszorra}, így a tüzet kiterjeszthetik más kutak felé is. A másik *— szintén sikeres — kitermelési mód, hogy vizet préselnek a felszínre hozott olaj helyébe. Ez a módszer egy hosszú távú program kezdete, de eredményei máris biztatóak. A mezőgazdaságnak egyébként újabb területeket adnak vissza, felszámolnak 18 olajkutat, és megkezdik a rekultiváció* munkákat. 1976- ban viszont újabb kutak kezdenek dolgozni egy, már feltárt területen, a demjéni Fünkö©d-hegy«rv A bérfejlesztés, aaoeiálís intézkedések — kedvezményes melegíthető étolkanzer- vet biztosítanak a munkahelyeken — hatására már javult a dolgozók munka- kedve Az pedig mindenki előtt nyilvánvaló, munkájukra nagy szükségünk taxa... Bekell Sándor Hol van Veredomb? Elárulom mindjárt az elején: Erdőtelken van. Arról nevezetes, hogy bronzkori hronztöredékeket és cseréptárgyakat ástak fel itt a földből. Ez az az ősmag, amelyből a mai falu kisarjadhatott. A dombról lassan húzódtak lejjebb a lapályosabb részekre, a síkíöldre, s ott vetették meg a lábukat Nagy területen, huszonnyolc utcával terpeszkedik a máj falu. S ami az érkezőt már az első látásra megkapja: a színes, változatos megújulás. Szavahihető emberek állítják, hogy legalább 400 ház épült itt a felszabadulás óta. Tavaly például 15 új házba költöztek be lakóik. Seregnyi új ház épül most is, ollyik — úgy tűnik —- mintha íennebb akarná emelni kúpos cserepét a Veredombnál. És azt is meg kell figyelni, hogy az új házak elől nyomtalanul eltűntek a kiapadok, az esti beszélgetések intim alkalmatosságai. Ez a külső kép. Vajon mit mutat a másik...? Vavrik Sándor vb-titkár szavaiban a megülepedett gondok. —- Heves után a járás legnagyobb községének számíthatjuk magunkat. Ám ha a kommunális ellátottságot nézzük, úgy a 16-ik helyen kullogunk... Először is itt van az ivóvíz. Ej.- mit is írok, dehogy vau. Az a baj, hogy nincs! Eddig két artézi kút szolgáltatta az ivóvizet Most már csak az egyik „él”, a másik, az öregebb kút bedöglött, egy könnycseppnyi vizet sem csordít. Az emberek kényszerű találékonysággal maguk fakasztanak vizet a portájukon: keskeny lyukat ásnak a talajvíz szintjéig, a lyukba csövet pászitanak, a csőre pedig nyomószerkezetet szerelnek. És ez a víz nem a Leg- higiénikusabb. Mondják, hogy jó néhány évvel ezelőtt nagy elhatározással nekifogtak víztársulatot szervezni. A lakosság 57 százaléka a kezdeményezés mellé állt, a társulatból azonban nem lett semmi. Akkor 14 millióból meg lehetett volna oldani a vezetékes ivóvízellátást. Ettől mo6tmár sokkal több kell: mélyebben nyúlni a nadrágzsebbe és szélesebbre nyitni az erszényt Nagy gond volt korábban a tejjel. Az ellátás rapszodi- kus volt, akadozó, esetleges. Ezt most intézményesen megoldották. És nemcsak a falu népéről gondoskodnak, d; 600 gyereknek is napon! biztosítják az iskolatejet. A húsboltban mindig var választék, megfelelő áru, Pintér Gyula hentes állja itt a posztot Vérbeli kereskedő, figyelmes, udvarias mindenkihez, Nemrég hűtőpultot kapott az önkiszolgáló bolt s itt már mirelitáruk is kaphatók. Ez ugyancsak bővíti az áruválasztékot A kenyér az gond, de korántsem azért mert kevés van belőle, vagy pedig nincs. Az ÁFÉSZ-boltban mindig van elegendő, de ott nem nagyon akar kenyeret vásárolni senki, inkább az egyezem maszek pékhez törekednek. A kenyér ára itt is, ott is ugyanaz. Am a minőségben ég és föld a különbség — a maszek javára. S mindig problémát jelent, hogy a maszekkenyérből nem jut mindenkinek. A szolgálta tás helyzetét csupán két adattal szeretném érzékeltetni: a községnek 1938-ban 286 (!) iparosa volt; ma az iparosok száma 34— A Tisza-menti faluk közül talán itt lakik a legszorgalmasabb nép... Ez Vavrik Sándor véleménye, amit hadd toldjak meg a magaméval: Nyájas természetű ember az itteni. Szereti a vendéget. Rokont idegent szívesen lát házánál Miből élnek és hogyan é' nek az ittlakó emberek . 160 kilométeres sebessé»sei A MAV űj 5000 lóerős elek*» ” SS ^ v romos mozdonyának hajtómo* torjait a Ganz Villamossági Müveknél készítik. A 6 darab TC 700 típusú hajtómotor összteljesítménye 50,00 lóerő, ezzel a teljesítménnyel az express vonatok 160 kilométer sebességgel száguldhatnak majd. A képen szállításra készítik elő az új motorokat (MTI foto) módra Zsebvágás, herédi Az ítélet egyértelmű. Móricz Mihály, Szécsi Kornélia, Tóth Gyulámé, Erdődy Károlyné budapesti lakosoknak meg kell téríteniük azt a közel negyedmillió forint kárt, amit a herédi Mátra- vidéki Termelőszövetkezetnek okoztak alig kéteszten- dej áldásos működésük során. Aki az aktákba tekint, maga is igazságosnak, bizonyítottnak tartja az első fokú bírói eljárást Nem így a négy derék honpolgár, a gazdaság közelmúltban felszámolt melléküzemágának dolgozói, ők fellebbeznek. Nem nyugosznak. Jogosnak tartják a szövetkezeti tagok zsebéből kivett tízezer forintokat, amiért jószerint Ujjúkat alig mozdították. Mert mit tapasztaltak az ügyben eljáró szakigazgatási szerv vezetői például Móricz Mihálynál? Mikor bekopogtattak városligeti luxuslakásának ajtaján, ott bizony hírmondót sem találtak ama gépekből, amelyeken állítólag az üzemág cipőcsattjai készültek. Egy másik „szövetkezeti tag”, az ifjú Szécsi Kornélia pedig azt sem tudta, hol található a térképen Heréd?! A gondolat, a terv egyébként nem volt rossz. Kenyeret adni az asszonyok kezébe, amikor kifogynak a mezőgazdasági munkából. Csak éppen a megvalósítást kellett volna jogszabályszerűen lebonyolítaniuk a gazdaság vezetőinek, amikor beindították a melléküzemágat. S ügyelni arra, hogy minden igazodjék a pénzügyi fegyelem alapkövetelményeihez; Nem ez történt. Első számú parancsolat, hogy a melléküzemágnak azon a településen kell Jennie, ahol a működtető gazdaság létezik. Ezt a szabályt már a start pillanatában figyelmen kívüi hagyta Katona László elnök. Sőt akkor sem igyekezett változtatni a gyakorlaton, amikor erre figyelmeztette őt a község felett felügyeletet gyakorló ^hatvani tanács végrehajtó bizottságának titkára A csatt, a cipődisz előállítása továbbra is Pesten folyt S Móricz Mihály, leánya társaságában, csak a gazdasági problémák rendezése végett tisztelgett olykor az elnöknél, főkönyvelőnél. Azok a. tisztelgések! Azok a számlák! A négy pesti „üzemága*" havonta 20—25 ezer forintot vett fej szerződésen kívüli költségtérítésként. Bizonylat az egyes tételekről? Ugyan A „Ramóna” Ktsz kötődője és varrodája 150- nőnek biztosít állandó munkát és keresetet A termelőszövetkezetnek 578 dolgozó tagja van. Az egy tagra jutó jövedelem az elmúlt évben meghaladta a 32 ezer forintot, ami egy 10 órás munkanapra lebontva 110 forintot jelent A közös gazdaságnak saját üdülője van Hajdúszoboszlón, s olyan busz — kempingfelszereléssel ellátva — amellyel külföldi túrákat tehetnek. És itt kell elmondani, hogy a tsz jó mecénása az egész községnek. Tavaly, mikor 512 ezer forintos költséggel felújították a művelődési házat — ahol most megfelelő hajléka van a könyvtárnak, ifjúsági klubnak — 200 ezer forintot magára vállalt. Idén íél millióból létesítettek iskolanapközit, s itt ugyancsak számíthatnak a tsz támogatására. Ezek mind-mind az életkörülmény jobbításának tényei. Eddig azokról esett szó, akik falujukban találtak megélhetést. Ám szép számmal vannak olyanok, akik lakóhelyüktől távol dolgoznak, akik naponta utaznak otthonuk és a munkahely között, ök az ingázók. Nyolcvanén vannak. Közülük való a 21 éves Tóth Sándorné. — Hajnali ötkor indul az autóbusz Hevesre — mondja. — Nekem már fel kell ;"lnem négyed ötkor. mert. nesszire lakom, jó félóra gyalogtúra a buszmegállóhoz. — És megéri az utazgatás? —Megéri. 2200-T-2300 forint a havi keresetem. — És a többiek? — Senki sem kap kevesebbet 1700 forintnál.., Újra a tanácsházán. Vavrik Sándor búcsúzasnál még elmondja, hogy a virágos faluért indított mozgalomban igen szép helyezést értek el tavaly. És ősszel is elültettek ezer rózsatövet meg ezer facsemetét. Az ültetésnél sokan szorgoskodtak, segítettek. Szeretik a szépet az erdőtelkiek. Szeretik falujukat — gondjaival együtt. S tudják, hogy ezeket a gondokat nekik maguknak kell vállukra venni, közösen elosztva a terheket Úgyis, hogy mélyebben nyúlnak a nadrágzsebbe és szélesebbre nyitják az erszényt Ahogyan megtették önként, mikor a tanács támogatást kért, járuljanak hozzá forintjaikkal is a művelődési ház felújítási költségeihez. Kifelé haladunk a faluból, a sokférőhelyes magas hom- lokú villák között Hol van Veredomb? Igen, látom, vastag hó takarja a falu őshelyét. Megy le a nap. Nagyokat lép, esik lefelé, múlt az j állomás-órák percmutatója I S az érkező homályban csak ' Veredomb hósipkája fehér! ni «et/ire. (■ Pa lakj Dezső kérem! Az elnök utalványozott, Birinyi Mihály szignált, a pénztáros fizetett. Fecnikre, telefonok, autóutak térítéseként. 1971 júniusában nyitott a esattüzem, s miután nem használt a hatvani városi tanács közbelépése, 1972-ben nagyarányú revíziót tartotta szövetkezetnél a Heves megyei Bevételi Főigazgatóság. A tételes ellenőrzés a már ismert jelenségeken kívül rengeteg egyéb szabálytalanságot nyilvánosságra hozott Kiderült több*- között, hogy bár mind a négy melléküzemági dolgozó súlyos ezreket számolt el magának gépkocsi használati díj fejében, autója csupán Erdődy Károlynénak van. De megtörtént az a furcsa eset is, hogy a csattgyártók egy- egy havi munkadijukat kétszer felvették." Ezt “tanúsítja például a gazdaság pénzügyi iratai között található, 1972. október 20-i keltezésű, kiadási bizonylat Erdődyné ezen a napon vette fel másodszor augusztus, szeptember, október hónapi bérét A jámbor olvasó azt hiheti, hogjr a Bevételi Igazgatóság jegyzőkönyvbe foglalt vizsgálati anyaga nyomán megindult a rendcsinálás Heréden Tévednek! Erélyes intézkedés, magasabb szintű döntés vált szükségessé. S erre, a törvényesség, a fennálló rendelkezések szellemében, sort kerített a hatóság, bevonva a korábban kiadott működési engedélyt. s javasolva a szabálytalanságokért felelős személyek ügyének kivizsgálását. tgy ült össze 1973 őszén, most már Magasvári Gyula megbízott elnök intézkedésére, a gazdasag vezetősége, s tárgyalta meg a szükséges lépéseket. Közöttük első és legfontosabb a szövetkezetnek okozott kár megtérítése, a négy pesti „melléküzem- ágas" anyagi felelősségrevo- nása volt. Vagyis a gazdaság futott a pénze után. Futott? Szinte rohant. Indokolta ezt a fö profilban mutatkozó termelési kiesés, a gyengébben sikerült múlt esztendő. Eredmény azonban mindmáig: nulla. Móricz Mihály és társai előbb a döntő- bizottsághoz fellebbeztek. Majd amikor a bíróság is méltánytalannak vélte magatartásukat, s kártérítésre kötelezte őket, a. híról Ítélet ellen emeltek vétót. Immár 1974-et írunk. S újabb tárgyalásra várnak a herédi ügyben az érin; felek. Moldvay Győző Vjmjss# ~ ±954. január 20., vasámap
