Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-20 / 16. szám

Heti külpolitikai összefoglaló Igv látja a hetet, kommentátorunk, Réti fnr.i: A KAIRÓ ÉS SZUEZ KÖ­ZÖTT húzódó országút hí­res 101. kilométerköve alig­hanem végképp bevonult a Közel-Kelet viharos törté­netébe. Pénteken Itt írták alá az egyiptomi és izraeli katonai vezetők a csapatok szétválasztásáról és elkülö­nítéséről szóló egyezményt, amelynek ügyében valóságos diplomáciai ingajárat folyt Asszuán és Jeruzsálem kö­zött. A megegyezés biztató kez­dete lehet a további tárgya­lásoknak. Közismert tény, hogy az októberi háború be­fejezésekor, különösképpen azután, hogy Izrael csupán a negyedik tűzszüneti felhí­vásnak volt hajlandó eleget tenni, bonyolult frontvona­lak alakultak ki. A második és a harmadik egyiptomi hadsereg a szuezi-csatorna keleti partján állomásozott, az izraelieknek viszont erős hídfő állt rendelkezés­re a nyugati parton. A „szét­választás” nagyjából egysé­ges arcvonalakat hoz létre, biztosítja az izraeli csapa­tok mintegy harminc kilo­méteres visszavonását és in­tézkedik egy széles ENSZ ütköző övezet létrehozásáról. Emberi számítások szerint mindezzel csökken a közvet­len összetűzés veszélye, s a frontok nyugalma az általá­nos légkört is javíthatja. Fontos esemény történt, de csak a kezdeti lépést tet­ték meg. Először is a meg­állapodást meg kell valósí­tani, hiszen tanút voltunk már — éppen a 101. kilomé­terkőnél — egy hatpontos egyezmény megkötésének, amely korántsem válhatott teljes mértékben valóra Várót magára a. csapatok szétválasztása Szíria és Izra­el között, ennek megtörtén­te nélkül nehezen folytatód­hat a kibontakozás. Végűi, de nem utolsósorban Izraelnek •komolyan el kell magát ha­tároznia a megszállt terüle­AZ ESEMÉNYEK. KRÓNIKÁJA} HÉTFŐ! Tárgyalások Asszuánban és Jeruzsálemben c csapatszét­választás Ügyében — Tunéziában elhalasztják a Líbiával történő egyesülésről meghirdetett népszavazást — Tün­tetések Indonéziában a Ta ......... ..... ...... K EDD: a Tanaka-látogatás ellen. Centben Ismét megkezdi munkálatait az európai bizton­sági konferencia második szakasza — Szovjet-nyugat­német gazdasági megbeszélések Bonnban. SZERDA összehívják a moszkvai béke-világkongresszus fő bizott­ságát — Ernesto Cetsel tábornokot választják Brazília új elnökévé — Választások Burmában. CSÜTÖRTÖK; Bécsben újra megindulnak a közép-európai haderőcsök­kentésről szóló tárgyalások — Hanoiban Fehér Könyvet adnak ki a párizsi magállapodások évfordulóján — Bi­zonytalanság Angliában a rendkívüli választásokat ille­tően. PÉNTEK: A 101. kilométerkőnél az egyiptomi és izraeli vezérkari főnök aláírja c csapatszétváhstidsról szóló megegyezést — Az Osztrák KP kongresszusa. SZOMBAT: Heves harcok Phnom Penh körül — A nemzetközt mun- i kaügyl szervezet regionális* értekezlete Genf ben — Kor- ? mányválság Belgiumban. S tek kiürítésére — * ez a je­lek szerint még nem történt meg. Sőt, sok kommentátor él a gyanúperrel, vajon Iz­rael a részleges visszavonu­lással nem elsősorban elszi­geteltségén kíván-e enyhíte­ni s nem a mindenirányú nyomást akarja-e csökkente­ni, hogy annál jobban meg­vethesse lábát a maradék területeken. VÁLTOZOTT A NEMZET­KÖZI politikai háttér is. Kifejezésre jutott ez az arab országok összefogásának ko­rábban nem tapasztalt fo­kában, továbbá abban, hogy a rendezésben az Egyesült Államokat is érdekeltté le­hetett tenni. Az Egyesült Államok kénytelen volt tu­domásul venni, hogy egy­oldalú Izraelbarót politikája súlyos gazdasági és politikai hátárányokat okoz számára az arab világban. Az ame­rikai kormány közel-keleti politikájára kétségtelenül ha­tással vannak a Szovjetunió­val kialakított kapcsolatai, a szovjet békepolitika hatása. Vagyis, más világpolitikai területek mellett, a közel-ke.. jeti válsággócban is érvényt lehet szerezni a békés egy­más mellett élés legalábbis A VÖL1JÍ éJi. sí. Vállalat FELVÉTELRE KERES autószerelőket, hegesztőt és segédmunkást. A segédmunkást gépkocsi javításhoz betanítjuk. Jelentkezni lehet; KISS JÁNOS kirendeltségvezetőnél, VISONTA, Thorez külfejtés, korlátozott követelményei­nek. A közel-keiéti „fővonal" mellett kissé elhomályosult a térség másik érdekes ese­ménye: Líbia és Tunézia kü­lönös házassága. A kétkedők hamar igazolásra találhat­tak: pénteken mégsem tar­tották meg Tunéziában az egységről meghirdetett nép­szavazást A „tűz és víz* lásokat keE a minden bi­zonnyal csúöttzinten össze­ülő harmadik szakasz elé terjeszteniük, hogy vala­mennyi résztvevő elfogadha tónak tartson minden szót és minden mondatot Némi ha lasztás után Bécsben Is foly­tatódtak az érdemi tanácsko zások, a közép-európai had erőcsökkentésről tárgyaló konferencián. A vita válto­zatlanul az egyenlő bizton­ság elve körül bontakozik ki. Az ésszerű Indítványok iskolapéldája a szocialista országok javaslata, amely először 20—20 ezer fővel, később 5, illetve 10 száza­lékkal irányozza elő a fegy­verzet és hadseregek kölcsö­nös csökkentését Vannak vi­szont NATO-körök, amelyek a tárgyalóasztal mellett sze­retnének elfogadtatni olyan követeléseket, amelyeket az élet valóságában nem tud­tak keresztülvinni. Nyilván­való, hogy ezúttal sem fog­nak sikert elérni... A HÉTEN VÉGET ÉRT egy körút: Tanaka japán kormányfő Járta körül az 1967-ben alakult ASEAN- szövetség öt tagállamát, a Fülöp-szigeteket, Thaiföldet, Szingapúrt, Malaysiát és In­donéziát. A japán gazda­sági térhódítás benyújtotta a számlát: az öt meglátogatott főváros közül háromban he­ves tüntetések fogadták Ta­\ * A térkép az egyezményben meghatározott új pozíciókat ábrázolja. egyesítése — amint a pári­zsi Figaro találóan megje­gyezte — továbbra sem biz­tat igazi eredményekkel, in­kább a líbiai államfő szo­kott heveskedéseinek számái gyarapíthatja. Kontinensünkön az euró­pai tanácskozások újrakez­désének jegyében állt. a hét. Genfben • megkezdődött az európai biztonsági konferen­cia második szakaszának újabb fordulója. A jelenlevő 35 ország diplomatái most érkeztek el a legkényesebb ponthoz, ki kell dolgozniok a záródokumentumokat. Mi­vel a tanácskozáson a kon­szenzus, az egyhangú szava­zás elve érvényesül, ez nem könnyű feladat. Olyan aján­nakát. DJakartában a Japán miniszterelnök kénytelen volt lemondani valamennyi prog­ramját és négynapos „szo­bafogságra” ítéltetett az el­nöki palota vendégházában. Az indonéz, főváros utcáit tüntetőik özöruötték el, véres összecsapásokra kén-ült sor és nyolc év óta a legsúlyosabb belpolitikai válság bontako­zott ki a szigetvilágban. Ta­naka japán nemzetközi te­kintélyének emelésére és megingott hajai helyzetének javítására ,szerette volna felhasználni á körutat, de minden igyekezet visszájára fordult. Á lenini ■ ■ ■■ ■ f örökség egysége ötven esztendeje halt meg a XX. század, s alighanem az egész történelem legna­gyobb alakja, Vlagyimir II- jies Lenin. Romain Rolland úgy tette fel a kérdést: „Ki volt ÜT”, hogy abból a vá­lasz is kisejlik: „Ki volt ez az ember, akinél különbül senki sem testesíti meg az emberi tett óráját, amit pro­letárforradalomnak hívunk? Ki volt ő, akinek figyelmét semmi sem vonja el; nem ismeri a személyes gondot, sem a szellem elernyedését, a gondolat dilettantizmusát?” Nem volt még egy ember, akinek halála úgy megrázta volna a tömegeket, mint Le­niné, akiről Majakovszkij ak­kor írta versében: élt, él, és élni fog. Fél évszázaddal halála után életműve a maga teljességé­ben tárul elénk. S ami a hetvenes évek emberét leg­inkább megragadja, az a le­nini örökség egysége, s idő­szerűsége. Vegyük például a békés egymás mellett élés problé­makörét. Köztudott, hogy Le­nin volt az, aki elméletileg megalapozta a szocialista és tőkés országok hosszú törté­nelmi korszakon keresztül történő békés egymás mellett élésének lehetőségét és szük­ségszerűségét. Nemrégiben új dokumentumokat találtak arról, hogy milyen követke­zetesen, s ugyanakkor meny­nyire illúziók nélkül irányí­totta Lenin a fiatal szovjet hatalom diplomáciáját, épp ebbe az irányba. A forrada­lom győzelme uíán, a tőkés világ nem hitt a szovjet ha­talom tartósságában s a bur- zsoá liberálisok az egész vi­lágon — Magyarországon is — Wilson programjában re­ménykedtek. Lenin pedig ezt mondja: „Wilson demokrati­zált idealizmusa valójában a legveszettebb Imperializmus, a szégyentelen elnyomás, a gyengébb és kis népek meg­fojtásának megjelenési for­mája.” Lenin azonban ebből nem vonta le azt a következ­tetést, hogy az Egyesült Ál­lamokkal nem kell egyetér­tésre jutni. Éppen ellenkező­leg. Alig egy évvel a forra­dalom győzelme Után, 19X8 októberében utasítást adott Csicserin külügyi népbiztos­nak és helyettesének, Kara- hinnak, hogy küldjenek jegy­zéket az Egyesült Államok elnökének, s ebben javasol­janak békemegállapodást. A szovjet jegyzéket el is küld­ték, de arra nem érkezett válasz. Lenin nem vesztette el tü­relmét. Kezdeményezésére megfogalmazták a szovjet ál­lam üzenetét az Egyesült Államok kongresszusához és elnökéhez, amelyben ezt ol­vashatjuk: „Léte kezdetétől fogva Szovjet-Oroszország abban reménykedik, hogy mihamar lehetségessé válik a baráti kapcsolatok megte­remtése Észak-Amerika nagy köztársaságával cs abban bí­zik, hogy a két köztársaság között szoros és tartós kap­csolatok jönnek létre a köl­csönös előnyök alapján”. Áz üzenet dátuma: 192L március 20. A mai körülmények között is felbecsülhetetlen jelentősé­ge van az imperializmusról adott lenini jellemzésnek; ő nemcsak a korabeli vonáso­kat ismerte fel, hanem azo­kat is, amelyek akkor csak csirájukban léteztek, s csa­pán a század második felére mutatkoztak meg a maguk teljességében. Ez a lenini jel­lemzés lehetővé teszi az úgynevezett konvergencia- elméletnek, annak a teóriá­nak elvetését, amely a kapi­talista és a szocialista rend1- szer állítólagos közeledésé­ről és hasonulásáról szól. A jellemzés ugyanis meggyő­zően tanúsítja, hogy a tech­nika, a termelőerők fejlődé­sének sajátosságai, ha önma­gukban mutatnak Is bizonyos hasonlóságot, sosem közelí­tik a társadalmi rendszere­ket! Ellenkezőleg: a szocia­lizmus és az imperializmus lényegének különbsége mind világosabb lesz a tömegek számára az' egész világon. Lenin kimutatta, hogy az Imperializmus haladó kapita­lizmus, és hogy elkerülbetet- lenül felváltja az új társa­dalmi Tend. A leninizmussal teljes összhangban áll az a mái értékelés, hogy korunk­ban a forradalmi folyamat­nak három áramlata van: a szocialista világrendszer, a munkásosztály harca a kapi­talista országokban és a nem­zeti felszabadító mozgalom. Mindbárom áramlat az im­perialista elnyomás elleni harc egységes medrébe tor­kollik. Ezek közül napjaink­ban a legnagyobb, a döntő erő a szocialista világrend- szer. S mindenekelőtt a Szov­jetunió diplomáciája a leg­nagyobb erő abban a küzde­lemben, amelynek célja, hogy visszafordíthatatlanná válja­nak a nemzetközi helyzetben végbement pozitív változá­sok. Minden kommunista párt bármilyen sajátos körülmé­nyek között bontakozzék is ki harca, a lenini tanításban ta­lálja meg a válaszokat az élet által felvetett kérdések­re, és a lenini eszméket a konkrét feltételekkel Össz­hangban valósítja meg. Vajda Péter BÚTORT FÜZESABONYBÓL Január 16-tól február 1-ig a megvásárolt bútorokat 50 szaaccaEélcos fuwarkediiezmennyel házhoz szállítjuk. Kedves vevőink vasúti (személyvonat!) és autóbusz jegyét megtérítjük. Bemutatótermünkben 18—20 lakószoba állandó bemutatása és árusítása, kárpitozott garnitúrák, konyha- és szólóbútorok MINDEN IGÉNYT KIELÉGÍTŐ VÁLASZTÉKA. Uriah Axunlc nyitna tart 8-18 Aráig, szombaton 8 13 Aráig* sfb sssz /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents