Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-04 / 2. szám
Tudományos alkotóműhelyek vidéken Nincs elefántcsonítorony... Vélemények az egri főiskoláról Nemrégiben interjút közöltünk, amelyben dr. Szűcs László főigazgató számolt be az egri főiskolán folyó tudományos tevékenység negyedszázados történetéről, fellendülésének. okairól, s a ma reneszánszáról. Az eredmények sorát említette, de természetesen gondokat is felsorolt. Vajon hogyan látják mindezeket azok, akik irányítják, szervezik, segítik ezt a sokoldalú munkát, s azok, akik nem régen érzik az egri mű--, helyek atmoszféráját? Tervek és a valóság Dr. Nagy József főigazgató-helyettes, a tudományos bizottság elnöke, nemcsak rendszeresen felméri a helyzetet, nemcsak figyelemmel kíséri a tanszéki munkatervek megvalósulását, hanem összegzi a folyvást adódó problémákat, keresve a hatékony segítségnyújtás módjait. Alapvető erényként az életközelséget említi: — Műhelyeink sok szállal kötődnek a valósághoz. Olyan témákban búvárkodnak, amelyek sikeres megoldása, feldolgozása gyakorlati pluszt jelent az oktatónevelő munka számára. Az eredmények zömét — itt elsődlegesen a természettudományos kutatások produktumaira gondolok — hasznosíthatja az ipar, a mező- gazdaság egyaránt. Más szóval : nincs elefántcsont- torony. Hadd illusztráljam ezt néhány példával! Évek óta több jelentős tantárgypedagógiai, szakmódszertani kísérlet folyik főiskolánkon. Matematikusaink a komplex matematika-oktatásban mutattak fel számottevő sikereket, több alkalommal is publikálva, közkinccsé téve ezeket. A kémia tanszéken a programozott oktatás lehetőségeivel foglalkoznak, a kísérletben részt vesznek a szomszédos megyék általános iskolái is. Az oktatás- technikai eszközök alkalmazásának módozatait kutatják műszakis kollégáink, keresve természetesen a gyakorlati oktatás korszerűsítésének útjait is. Több oktatónk részt vett az általános iskolai tanteiv előkészítésében. A neveléstudományi tanszéken tevékenykedő kutatók a hallgatók vizsgáztatásának hatékonyabb, reálisabb formáit elemzik. Biológusaink közreműködnek a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem munkatársaival az akadémiai szintű bioszférakutatásban. Az hiszem, ezek a kiragadott példák is igazolják, hogy a nálunk folyó tudományos munka életszerű, s ezer szállal kötődik a valósághoz. Vidéken, a vidékért is — Korábbi interjúnkban céloztunk a vidéki alkotóműhelyek hátrányos helyzetére, a kutatók gondjaira. Hogyan látja ezt a tudományos bizottság elnöke? — A pedagógiával, a szakmódszertannal foglalkozó kollégák nem érezhetik mos tohagyermeknek magukat. A munkához nélkülözheteller szakcikkeket, tanulmányokat megtalálják nálunk is. de műszerezhetik könyvtárközi kölcsönzéssel is. Publikációs nehézségeik nincsenek. hiszen országos szinten kevesen búvárkodnak ezeken a területeken. Hasonlóan kedvező helvzetben vannak a társadalomtudományi tanszé0ÜM iir.l. január 1„ péntek kék munkatársai is. Nehezebb a természettudományok képviselőinek, hiszen nálunk hiányoznak a túl drága, de •a kutatómunkához nélkülözhetetlen műszerek, kísérleti eszközök. Igaz, vásárolunk mi is, de csak olyanokat, amelyek nem nagyon költségesek, s ráadásul a mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosíthatók. Persze, hogy könnyebb azoknak, akik a nagyobb egyetemeken vagy a kutatóintézetekben, a fővárosban tevékenykednek. Hátrányunk azonban korántsem tragikus, hiszen természettudományos tanszékeink együttműködnek ezekkel az intézményekkel, mi alkotószabadságol, \ belföldi tudományos utakat biztosítunk — természetesen minden költséget fedezve — oktatóinknak, épp azért, hogy viszonylag könnyen úrrá legyenek az objektív helyzetből fakadó nehézségeken. S még egy nagyon lényeges dolog: a vidékiség is lehet inspiráló erő, mert kutatási területek, témák sorát kínálja. így tudományos műhelyeink is színesíthetik. gazdagíthatják a szükebb pátria, Eger és Heves megye gazdasági, kulturális életét, Erről legtöbbet nyelvészeink, helytörténészeink, irodalmáraink tudnának beszélni. Az idő és a fiatalok — Az utóbbi években negyven, többségében fiatal oktató került a főiskolára, belőlük toborzódik majd az utánpótlás. Miként látja, hogyan segíti kibontakozásukat a tudományos bizottság? — Túlzás lenne azt mondani, hogy könnyű a rajtjuk. Alig tíz éve. hogy elvégezték az egyetemet vagy a főiskolát. Évek kellettek ahhoz, amíg otthonra találtak nálunk, amíg elsajátították az oktató-nevelő munka megannyi nélkülözhetetlen fortélyát. így érthető, hogy többségük még csak a terveztetésnél tart, nincsenek konkrét elképzelései, választott, jól körülhatárolt témái. S mindezen túl számos objektív és szubjektív tényező akadályozza sikeres szárnypróbálgatásukat. Ilyen — többek közt — a gatlá- sosság, bizonytalanság, a tudományos kapcsolatok, konzultációk hiánya, a túlzott lekötöttség, a cseppet sem rózsás lakáskörülmények, a tanszékek zsúfoltsága. a többnyire alapfokú idegen- nyelv-ismeret. Természetesen igyekszünk segíteni gondjaikon. A nyelvtanulás hatékonyságának fokozására jövőre a leckék anyagát tartalmazó magnószalagok sorát vásároljuk. Együttműködünk több főiskolával, megvesszük tőlük az egyes, a nehezen nélkülözhető szakcikkek fordítását, ezzel is könnyítve a gyors információszerzést. a tájékozódást. Emellett nem maradhat r" az alkotóműhelyek támogatása sem. Aki jól lajto't Varga István 1970-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett: magyar—orosz szakos közép- ! iskolai tanári diplomát. Fe-! leségével együtt Borsod me-1 gyébe. az edelényi gimná- i ziumba került. A múlt év 1 szeptemberétől az irodalom-! történeti tanszéken munkál- ! kodik. Azok közé tartozik, i akiknek sikerült a rajtjuk,' — Mivel magyarázza a vi-j szonylagos zökkenőmentes! indulást? — Sokat köszönhetek az ; évfolyamszobának, olyanok-; kai kerültem össze a koll? 1 giumban, akik majdho bűnnek tekintették, ha vu! melyikünk jelesnél rosszai ' ra vizsgázóit, akik cgv# ösztönözték a .többre. Az. is kedvet, ambíciót adott, hogy alkalmanként megjelenhet tem a Naplóban, az Alföl ben. Nyelvismereteimet bővítette az az egy év, amit a Szovjetunióban töltöttem. — A tanárkodás nem jelentett visszahúzó erőt? — örültem, hogy katedrára kerültem, még akkor is, ha nyilvánvalóan kevesebbet foglalkozhattam tudományos kutatómunkával. Az is öröm volt, hogy diákjaim sikeresen szerepeltek az országos és megyei versenyeken, hogy szervezhettem szakköröket, író—olvasó találkozókat, irányíthattam a helytörténeti kutatótevékenységet, még akkor is, ha a túlzott lekötöttség miatt — heti negyven óra felett tanítottam, le kellett mondani egyéb el képzeléseim megvalósitásá ról. Szerencsére megkaptam a középiskolai tanárok szá mára létesített akadémiai ösztöndíjat, így nem estem ki az országos tudományos vérkeringésből. Arra is futotta időmből, hogy doktori disszertációmon dolgozzam. Ezt már nyáron, itt, a főiskolán fejeztem be. A fiatalember elégedett Egerrel, főként a tanszéki atmoszférát, az alkotó légkört, a kollégák inspiráló példáját, segítségét emlegeti. Ennek is köszönhető, hogy hamar otthonra talált, s már leendő doktori disz- szertációjának megjelentetését tervezi és tanulmányt adott le az évkönyv számára. — Olyan segítséget kaptam, amire nem is számítottam. Párhuzamosan szemináriumokat vezetek. így kevesebb a felkészülési idő, s nem is olyah sok az a heti tizennégy óra. Az egri könyvtárak valóságos kincsesbányák, könnyen hozzájutok a szakirodalomhoz. Én úgy érzem, hogy ezek a lehetőségek kollégáimat többre sarkallják ... Pécsi István Sólyom a Sasfészekben A második világháborút követő néhány esztendő még sokak számára személyes emlék, az ifjabbak szemében már történelem. A kifosztott, romba döntött ország újjászületésének és újjáépítésének, a népi demok ratikus hatalom élethalálharcának korszaka volt ez „Minden erőt az ország újjáépítésére!” ..Arccal a vasiit felé!” — hangzottak a jelszavak, amelyeket önfeláldozó munka, nélkülözés és politikai küzdelmek töltöttek meg tartalommal. Dühöng az infláció, de ugyanakkor híd épül a Dunán, megszületik a jó forint. .. Éleződik a belpolitikai harc. Támad a reakció. A munkásság és a parasztság ellentámadásba lendül. „Földet vissza nem adunk!” „Miénk az ország, magunknak építjük!" — zúgják százezres tömegek az utcai tüntetéseken. Közben a kulisszák mögött 1art a zsarolás az atommonopóliummal. Lehetséges, hogy küszöbön áll a harmadik világháború. A szomszédos Ausztriában, a nyugati hatalmak megszállási övezetében magyar katonákat toboroznak a magyar népi demokrácia ellen. Emigráns „magyar” hadsereget szerveznek. Valahol Felső-Auszt- riában egy volt horthysta tábornok, a hízelgő Sasfészek névre elkeresztelt kastélyban. hozzálát, hogy Magyar- országon létrehozza a „láthatatlan hadsereg” föld alatti hálózatát. Ekkor indul útjára Sólyom, a fiatal magyar hírszerző szolgálat tisztje. És itt kezdődik a négyrészes tv-film, — első része ma este 20 órakor, amelynek hősét élő modellről mintázták a szerzők, és amelynek cselekménye részben megtörtént események motívumaira épül. Pedig akkor bizonyosak voltunk afelől, hogy ezzel a szőnyi mérkőzéssel pontot teszünk a háborúra. Hiába szolt mellettünk a nagy túlerő, Görgey kicsavarta kezünkből a győzelmet olyan vezértársai segítségével, mint amilyen Knézich Karoly volt. De a szőnyi sikert nem tudták még egyszer megismételni. Hadászati erőik abszolút hátrányba kerültek, márpedig a hadászatban nincsenek csodák. Júliusban a Vágnál kíséreltük meg azt. amit Szőnynél elszalasztottunk. Sor került a peredi ütközetre. Végre győztünk. Görgey fővezér Knézich Károlyt tette meg az egyik bűnbaknak, azt állítván, hogy késve érkezett a hetedik hadtest, nélkülöznie kellett a döntő pillanatban Ezért verték meg őket Perednél. -y'-rt kénytelen leváltani a iia-Htt>*tiFfcnc»no kot. Knézich Károly fegyelmezetten, zokszó nélkül vette •udomásul íélreállítását. Mintha mi sem történt volna, a hadügyminisztérium utasítására Pestre költözött és felsőbb kívánságra hozzálátott megalkotni a magyar honvédség egységes szolgálati szabályzatát. Amikor elérkezett a végveszély, mégsem tartott a Pestről távozó kormánnyal, hanem visszatért a hadsereghez. Mégpedig Görgey seregéhez, amelyet Tokajnál lelt meg visz- szavonulás közben. Ezzel bizonyította, hogy semmi sérelmet nem hordoz magaban Görgey ellen. Bátyja, a másik Knézich, a mi tábornokunk. Szerencsés ember. Hozzánk tartozhat. Adja Isten, hogy örvendezni tudjon a szerencséjének. De attól tartok, nem fogja tökéletesnek érezni a szerencséjét. ★ Eddig még soha nem mertem megkérdezni magamtól, miért nem szeretnek bennünket. Alig van nép a birodalmunkban. amelyik nem nyúlt volna fegyverhez ellenünk. M( osztrákok jó szándékú, becsülésre 'méltó embereknek ismerjük magunkat. Erényeink számosak és szembetűnőek. Civilizáljuk a felelősségünk alá tartozó országokat, pártoljuk a szorgalmat és a műveltséget, közigazgatásunk' mintaszerű, védelmezzük a hit és a tisztesség érdekeit, tehát az erkölcsi közjót, tekintet nélkül az anyanyelvi hovatartozásra. Épp így a nemzeti esetlegességtől függetlenül boldogulást kívánunk mindenkinek. aki helyesli misz- 'riónkat és cselekvéssel vál- 'alja összemberi ideáljainkéi. És mégsem szeretnek bennünket, Legalábbis kevesen szeretnek bennünket. SAáárl? A lakosság támogatásával eredményesebb a munka Gyöngyöstarjánban is (Tudósítónktól): Gyöngyöstarján a gyöngyösi járás közel 2700 lelket számláló községe. Az elmúlt évek során jelentős előrelépés történt a falu politikai, gazdasági és kulturális életében. Ezekről a változásokról beszélgettünk dr. Szabó Mihály elvtárssal, a községi tanács végrehajtó bizottságának titkárával. Ha az eredmények számbavételéről szó esik, elsősorban az összefogásról és közös munkáról kell beszélni. A gazdasági, politikai és tanácsi szervek a lakosság élet- körülményeinek javítása érdekében számos intézkedést tettek, szinte kivétel nélkül. Közösen sorba szedték, rangsorolták az előttük álló feladatokat, így energiájukat mindig egy-két konkrét feladat, célkitűzés elérésére összpontosíthatták. Néhány év alatt megerősödött a falu legjelentősebb gazdasági egysége, a termelőszövetkezet. Ahol korábban az volt a legnagyobb gond, hogy sikerül-e a korábbi évekhez hasonló nagyságrendű munkaegységértéket fizetni, a szüret gépesítése, a szőlőfeldolgozás korszerűsítése és a legmodernebb állattartási kísérletek bevezetése jelentik a legnagyobb és valódi problémát A termelőszövetkezet szakembergárdája képzett. A különböző korszerűsítést jelentő feladatokra — ebben az időszakban — mintegy 20 millió forintot fordított a termelőszövetkezet. A községi tanács, a termelőszövetkezet és az Útépítő Tröszt közös összefogásával üegy 2,5 kilométer útszakaszt készítettek el a faluA leghelyesebb lenne, ha nem kíváncsiskodnék. De hiszen maga a kérdés árulja el kíváncsiságom okát. Só- várgunk azért, hogy szeressenek bennünket. Fogadjanak el mindent, amit mi akarunk, amit véghez viszünk. Fogadják el boldogan, feltétlen helyesléssel. A szeretet osztatlan mosolya fogadjon bennünket mindenütt, ahol jelen vagyunk. S mert nincsen így, sértődöttek vagyunk. Ki nem elégített hiányérzetünk átfordul valamiféle szentimentális fájdalomba. Ezt a fájdalmat lehetetlenség bevallani, nincs hát egyéb választásunk, mint a gőg. A leckéztető gőg: megbüntetlek, ha nem veszed tudomásul, hogy kötelező szeretned Ausztriát. Minden felhozható érv szerint kötelező lett volna a szeretet gróf Lein ingen-Westenburg Károly részéről. Családját nemzedékek óta hűséges katonai szolgálat köti a birodalmunkhoz. Összes férfiági felmenői magas parancsnoki posztokat töltöttek be őfelsége hadseregében. Még az sem lógható rá, hogy szoros egyéni érdekek tűznék a magyar rebellióhoz. Szülőföldje a hesseni tartomány, csupán házaság révén _ kapcsolódik Magyarországhoz. Igaz, egyik dédanyja szülte II. Rákóczi Ferenc feleségét, de hát lehet-e jelentősége ennek a romantikus emléknek olyan osztrák katonatiszt életében, akinek valamennyi kötődése Ausztria szilárdságát kívánja meg? Arisztokrataként, hesseni németként, osztrák tisztként egyaránt bizalmatlanul kellett volna szemlélnie a magyarok lázadását. Kos- suthék republikanizmusa főnemesi érdekeit, születési előjogait veszélyeztette, német- ellenességüket eleve el kellett volna utasítania, katonában, a tsz kőbányájával, a* Útépítő Tröszt szakembereivel segítette a munkát. A két és fél millió forintos beruházást a jövőben tovább folytatjálc, hiszen van meg tennivaló, 1973-ban — négy évi munka eredményeként — átadták rendeltetésének a községi vízmüvet is, amelyre valóban égető szükség volt A járásban itt szervezték meg elsőnek az öregek napközi otthonát. Ugyanígy közösen támogatja a tsz és a tanács a fiatalok kulturális szórakozását, a sportolási lehetőségeket. Jelentős munkát fordítottak a fiatalok'is a művelődési ház pinceklubjának kialakítására, szépítésére. Száz százalékban megoldották az óvodás korú gyermekek elhelyezését is. Tanterembővítéssel biztosították, hogy csak délelőtti tanítás folyik az általános iskolában. A délutáni sport, úttörő- és szakköri foglalkozások, valamint a kétcsoportos iskolai napközi munkája, tevékenysége zavartalanul folyhat. A községi tanácstitkára —, aki egyébként a Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesült 1973-ban — elmondta azt is, hogy jelentősen emelkedett az iskolán kívüli oktatási formákban részt vevő felnőttek száma. A községben jól megszervezett egészségügyi, kereskedelmi hálózat működik, amelyet természetesen tovább szeretnének bővíteni. Minden biztosíték megvan arra, hogy a jövő tervei, elképzelései mind-mind megvalósulnak ebben a községben, hiszen a lakosok és a vezetők közös erővel munkálkodnak ezért. Bárányt Imre ként pedig sokkal több dicsőségre számíthatott a mi oldalunkon, mint a magyarok kezdettől kudarcra . ítélt polgárháborús kalandjában. Gróf Leiningen-Westen- burg mégis a bukott ügy híve lett. Mindössze harmincegy éves. A legifjabb lázadó tábornok. Pozsonyban élt, amikor elkezdődött a tavalyi felfordulás. Éppen áthelyezés alatt állt, az István főherceg gyalogezred századosaként készült az ő családi nevét viselő Leiningen -ezredbe. Ebben az átmeneti helyzetben felhasználta szabad idejét arra, hogy ellátogasson a Bánátba, felesége rokonaihoz. Látta, mi történik ott. Ugyanakkor olvasta a lapokban a király és a magyar hadügyminisztérium által közösen foganatosított kinevezéseket, előléptetéseket. Mint a legtöbb tiszt, ő sem gyanította még, milyen áthidalhatatlan ellentétek mérgezik a birodalom ügyét a látszólagos összhang mélyén. A határokon inneni rácok és a határokon túlról átszivárgó szer- bek mind nagyobb méreteket öltő támadásáról azt hitte, hogy azok csak helyileg érintik Magyarországot, máskülönben a Habsburg Monarchia egésze elleni kihívás- • nak tekintendők. Mivel pedig illetősége éa szolgálata egyaránt Magyar- országhoz kötötte, úgy gondolta, a lehető legszabályosabban jár el, ha a magyar hadügyminisztériumban jelentkezik szolgálatra. Lépése ellen sehonnan sem emeltek kifogást, sőt bátorítást kapott a Bánátban szolgáló, a politikai viszonyokban ugyancsak tájékozatlan osztrák tisztektől. Kérését nyomban teljesítet« Mészáros Lázár magyar hadügyminiszer és beosztották szolgálatra KÍ6S Ernő hadtestébe. (Folytatjuk..)