Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-04 / 2. szám

irOSSTTTH 1.20 Zenekari muzsika. Közben: 9.00 Felelet, II. rész. 10.00 Mae ók a és a mézeskalács. 10.24 Édes anyanyelvűnk. 10.29 Beethoven-Uamarazcne. 11.00 Változó világtérkép. Ji.10 Áriak. 11.49 Kritikusok fóruma. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczene. 13.20 Munkásstúdiók. 13.59 Gépkocsivezetők, n. 14.14 Csicseri bolt, 14.39 Iskolarádió. 15.10 Landowska-fel*. 15.32 Kóruspódium. 15.44 Magyarán szólva , •. 16.05 Nőkről — nőknek. 16.45 Operettrészletek, 17.20 Magyar zenemüvek. Közben: 17.50 petőfi-vcrsek. 18.40 Népdalok. 19.40 Hangjáték Jókai elbeszéléséből. 20.33 Láttuk, hallottuk. 20.53 Dzsessz. 21.53 rctőfi-versek. 22.20 Sanzonok. 22.50 Meditáció. 23.00 Bartók-múvek. 0.10 Operett, PETŐFI 8.05 Verbunkosok. 9.03 F/ercgy délelőtt. 12.00 Zenekari művek. 13.03 Petőfi angolul. 13.18 Áriák. Kettőtől — hatig ... Zenés délután. 18.23 Köröndi táncok. 18.35 Katedra. 13.00—22.50 Gounod: Paust. Négyfelvonásos opera. Közvetítés Szegedről. Kb. 22.50 Könnyűzene. 23.15 Nóták. MAGYAR 6.30 Szünidei matinét Kisfilmek. i 11.28 Hírek. 17.35 Szünidei foglalatosságot IH. 18.05 öt pere meteorológia .: 18.10 Nő — három szerepben . , . 18.20 Érdek és érdekeltség. V. 18.10 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Sólyom a sasfészekbetv Tv-film. I. rész. #0.55 Vita a készülő népesedési törvényről. 21.45 Tv-hiradó. — 2. .ti. POZSONYI 18.10 Mikrokomédia, 19.00 és 21.20 Híradó. 21.45 A siker adója. Szovjet film. | mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon' 22-33.) Du. fel 4, fél 6 éa este » órakor: Némo kapitány és a vii alatti város Színes, szinkronizált angol kalaudfllm. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Du. 3 órakor: Némo kapitány éa a ví® alatti város Színes, szinkronizált angol kalandfilm y Este fél 6 órakor ilalálgyár az őserdőben Színes, kétrészes szovjet film. GYÖNGYÖST PUSKIN Felszarvazzák őfelségét GYÖNGYÖST SZABADSÁG A sziklabarlang titka HATVANI VÖRÖS CSILLAG Álljon meg a menet... HATVANT KOSSUTH Az Ezüst-tó kincse heves Válás amerikai módra FÜZESABONY Goya I—II. IFETERVASARA Betörés LŐRINCI Egy sráe fehér lovon + ORVOSI I gamer 1 Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Tele­fon: 71-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szombat regeel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon: 117-27.) 4Hva«Nii n Qtvpúpáfjoi Színháztagozatos osztály egy moszkvai iskolában UjóUnnd *9/f Cfí 1*21/1 -A benzinhiány miatt Hollandiában vasárnap — fltflianu VnSUrnUfM mint ismeretes _ tdos az autázás. Képünkön: egy várakozó lovas fogatot, stílszerűen egy parkolóórához kötöttek. (Foto: APN—MTIT—KS) Pestre jön a szülőföld Helyszín: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium, dr. Fehér Károly osz­tályvezető értekezletet tart. Előtte öt megyei lap, mind az öt újság első oldalán induló anyag: az őszi betakarításról 6zóL Az osztályvezető adato­kat, számokat, tényeket idéz. Az egyik cikk kritikai meg­jegyzéseket tesz, „felfelé” bí­rál Ezt a részt Fehér Károly szó szerint felolvassa. És az illetékesek intézkednek, a szót nem a pusztába kiáltot­ták. A W megye és három város pártbi2»ttságának lapja 1973- ban naponként átlagosan 930 ezer példányban jelent, illet­ve jelenik meg, 1963-ban, 10 évvel ezelőtt a megjelent pél­dányszám napi 580 ezer volt. A fejlődés — e két szám ösz- szehasonlitásából is — kézen­fekvő (a Népszabadság 1973- ban napi 750 ezer példányban jelent meg.) A megyei és városi lapo­kat az emberek szeretik, ol­vassák odahaza, de olvassák a fővárosban, Pesten is. (És olvassák 6ok külföldi onwág- ban az ott élő magyarok. Le­vélrészlet, amelyet Egerbe küldtek, a Heves megyei Népújság szerkesztőségének Kanadából: „Olmstam lap­jukban, hogy a külső Hos- tyán szilárd burkolatú járdát építettek. Nagyon örültem a hírnek. Végre szegény édes­anyámnak télvíz idején nem kell dagasztania a bokáig érő sarat. " j, A megyei lapokat minden j minisztérium, közintermény ; megkapja, abból tájékozódik,; tájékozódhat a vezetés az < ország életéről. A megyei la- ; pokat minden pályaudvaron ■ és frekventált újságárusítóhe- j lyen megvásárolhatják Buda- ; pesten is az emberek. Budapesti pályaudvar dél- ; után 4 óra. Kovács János ' nagykátai lakos, a Ganz-1 MÁVAG dolgozója, kezében a ; Pest megyei Hírlap. — Húsz éve minden haj-: nalban vonatra ülök és jövök Pestre, a gyárba. Egész nap dolgozom, már arany törzs-' gárdatag vagyok. És minden­nap késő délután ismét vo- ! natra ülök, utazom két órát; haza. A gyér jól fizet, meg- becsülnek, szeretek itt dol­gozni. De Katát, szülőfalu­mat sohasem hagyom el.; Kertes házam van, ott a csa­ládom, feleségem, kisfiam. Nagykátával és a családom­mal húsz éve már csak es­ténként találkozom. A Pest: megyei Hírlapot mindennap délután elolvasom. Jó időtöl­tés a vonaton, könnyen repül az idő, és útközben is „oda­haza” vagyok.. Az újságból tudom, hogy mi történik a községben. Vasárnap azután „ellenőrzőm”, saját szemem­mel győződöm meg a hírek valódiságáról. Látom az új épületeket, az emberek gaz­dagodó életét, a fejlődést. És elmegyek a családommal a kultúrotthonba, megnézzük azt a műsort, amelyről csü­törtökön olvastam a Hírlap­ban. (Pest megyéből naponként 160 ezer ember jár Budapest­re és 80 ezer pesti jár a me­gyébe dolgozni.) EMKE aluljáró, Nagy Ist­ván, debreceni fiatalember, egyetemi hallgató. Kezében a színes, ofszetnyomással ké­szült Hajdú-Bihari Napló. —- A színház érdekel és Boda István verseit szeretem. Itt, Pesten is járok színház­ba, természetesen csak a jó darabokat nézem meg, hi­szen az ösztöndíjból min­denre nem telik. Van tehát összehasonlítási alapom. Ne vegye hencegésnek, de a mi színházunk odahaza néhány produkciójával bármelyik pesti színház előadásával fel­venné a versenyt Sajnos Debrecen messze van. Vi­szont közel hozza az újság. Mindennap elolvasom, kép­zeletben naponként odahaza járok, illetve így jön el hoz­zám a szülőföld, a kedves város, a Nagyerdő, a Csoko­nai Színház és a barátok. ★ Kérdés e sorok szerzőjé­hez, önmagamhoz: — Kedves barátom, te miért olvasod el mindennap a Heves megyei Népújsá­got? — Gyöngyösi vagyok, a Mátrában nőttem fel. És Egerben az újságnál töltöt­tem a leggyölrőbb, és leg­szebb éveimet — Mit szeretsz az újság­ban? — Mindent. Azt, hogy Ké­kesen 30 centis a hó, és 15 fokos a hideg, hogy új pálya­udvar épül, hogy barátomat kitüntették, hogy új... Hogy időnként engem is közölnek, hogy hírt kapok szükebb ha­zámból, s hírt adhatok szű- kebb hazámnak — magam- róL ★ 640, megyékben dolgozó új­ságíró naponként járja az üzemeket, földeket sportpá­lyákat, színházakat, eszével- szívével figyeli, vizsgálja, méri az életet és naponként 930 ezerszer 8 oldalon adja a hírt mindenkinek: dolgozik a nép, szórakoznak, művelőd­nek az emberek, fejlődik az ország. Suha Andor A kilencedik osztály órá­ját Rimma Saolnceva szí­nésznő tartotta. A táblánál három tanuló felelt. Olyan kifejezően és nagyszerű mesterségbeli tudással hang­zottak el az irodalmi hősök monológjai, mintha neves színészek adták volna elő. Ezután heves vita követke­zett, melyben csaknem vala­mennyi tanuló részt vett. A 232-es moszkvai közép­iskolában egy évvel ezelőtt jelentek meg az első színész- tanárok. Nyikoiaj Kort isko­laigazgató azzal a kéréssel fordult a Kisszinház stúdió­jához, hogy a kilencedik osztályban hozzanak létre színházi tagozatot, össze­gyűjtve Moszkva legtehetsé­gesebb előadói készséggel rendelkező gyerekeit. A javaslatot elfogadták. A stúdió művész-tanárokat kül­dött az iskolába. A színház­tagozatot Rimma Szolnceva, a színészstúdió vezető taná­ra irányítja. Persze erre a tagozatra igen nagy volt a túljelent­kezés. Amatőr színjátszó együttesek és irodalmi ön­képzőkörök tagjai jelentkez­tek. Az iskola vezetősége el­határozta, hogy nemcsak színészeket, hanem leendő színháztörténészeket is ké­pez. A felvételi vizsgákon úgy válogatták össze az osz­tályt, hogy egyik fele színé­szi, másik fele kritikusi, színháztörténészd képzést kapjon. Első pillantásra a színház­tagozatos osztály nem kü­lönbözik egy szokásos osz­tálytól. A tanulók feladato­kat oldanak meg, kémiai kiserieteket végeznek, egy­szóval végzik a középiskolai tanterv által előírt feladato­kat. Hetente két. alkalom­mal azonban órák után szí­nészi. művészettörténeti kér­désekkel foglalkoznak. „Nem akarunk minden gyerekből színészt, vagy szín háztörtén észt képezni — mondja Rimma Szolnceva — a cél az, hogy két, év alatt megismerjék önmagukat, mi pedig őket.” A színházi előadóművészi órak, a színház szeretete nem zavarja a tanulást. Annál kevésbé, mivel az osztályban szigorú törvény uralkodik: aki kettest kap, nem látogathatja ezeket az órákat. „Ez a gyerekek szá­mára a legnagyobb bünte­tés” — mondja Rimma Szolnceva. A jól tanulókat viszont úgy jutalmazzuk, hogy meghívjuk őket a Színházművészeti Főiskola óráira. Az iskolai színjátszók el­ső fellépése 1972-ben volt. A Lenini Komszomolról elne­vezett színház Gyarmatosí­tók című darabjában sta­tisztáltak. A tanárok nem szívesen engedik tanítványaikat a színpadra, mielőtt az elő­adóművészét alapelemeit el­sajátították volna. Aradi Tibor* flórt: A rendelkezésre visszatérünk, nekünk is meg kell keresnünk a vonatkozó jogszabályokat. Előfordulhat, hogy az ilyen mó­don történő számlázással éppen azt kívánják szolgálni, hogy ne történjenek szabály tálán — eset­leg életveszélyt is jelentő — be­szerelések. A vállalat hivatalos válaszáról tájékoztatjuk. K. J.-né, Egert Megértjük * kisgyermekes anyák gondját, azonban az óvo­dai probléma megoldása nem csupán Egerben okoz gondokat, hanem országszerte. Nem mente­getni akarjuk az illetékeseket, de valóban nagyon fontos volt a két új — a Nagyváradi úti és a Köztársaság téri — óvoda fel­építése, mert ott még szükség- megoldás sem volt. Sajnos, egy csapásra valóban nem lehet or­vosolni ezeket a panaszokat. Mégiscsak egy kis türelemre is szükség van. Az Egeiben három esztendő alatt felépült óvodák száma —, ha kevésnek is bizo­nyult, azért jelzi, hogy törőd­nek a kisgyermekes anyák gond­jaival. Boldizsár Jánosnc, Atányt Panaszát továbbítjuk az illeté­keseknek. Kérjük szíves türel­mét a válaszig. Kovács Bela. Gyöngyös: Hasonló keresse! más társad is fordult a szerkesztőséghez. Kereseteket a tavaszi szünet idején teljesítjük. olyan rejt- vénypalyázatot hirdetve, amely az általános iskolásokat érdekli M. Am Kápolna? Kérjük, közölje nevét és cí­mét pontosan, hog> kérését, il­letve kérdését továbbíthassuk a képviselőnőnek. öreg nyugdíjas jeligére? Ismét a régi problémával ál­lunk szemben. Címe a borítékról is. a levél aljáról is lemaradt, s így még annyit' sem tudunk, melyik városban van az az utca, ahol csőrepedés miatt már he­tek óta nem lehet, közlekedni. Arra kérjük más panaszos társá­val együtt, hogy szíveskedjenek a pontos címet is közölri, mert így a legjogosabb panaszokat sem tudjuk orvosoltatnL A sovsihídoziiüf Ahogy kézbe vettem az újságot, első dolgom volt megnézni a tárgynyeremény­sorsolás eredményét. Azért-e, mert ilyen a természetem, vagy mert először mosoly­gott rám a szerencse, el­kezdtem szaladgálni az asz­tal körül és hangosan ordí­tottam: — Nyertem! Nyertem! A konyhából beszaladt a feleségem: — Mit? Hűtőgépet, mosó­gépet, vagy egy kocsit? — Töltőtollat! — válaszol­tam büszkén. A feleségem jelentőség­teljesen a homlokára muta­tott és visszament a kony­hába. Másnap ragyogva mentem be a hivatalba. A kollégák mind gratuláltak. Ezzel kezdődött. A nyere­mények minden hónapban beütöttek. Hűtőgépek. Szo­babútorok, komplett kony­hafelszerelések. A lakásunk már kisebb áruházra vagy kölcsöhzöboltra hasonlított. A kollégák már régen ab­bahagyták a gratuláló sí. elő­ször irigyen, később ferdén, végül ,pedig alig tijjcolt gyű­lölettel nézlek rain. „kehi lehet ez ilyen szerencsés, itt valami bűzlik” — ez volt a tekintetükben. Az aztán a teteje volt mindennek, amikor meg­nyertem a „Volgát”. A fő­nököm behívatott és anélkül, hogy hellyel kínált volna, így szólt hozzám: — Kolléga, itt valami nem, stimmel. Maga csak nyer, nyer, pedig a kollektíva ezt nem nézi jó szemmel. Itt van például Mása Máskina, kiváló , dolgozó, szocialista brigádtag, hát ő mért nem nyer? A vér elöntötte az agya­mat: — Hát tehetek én arról, hogy szerencsém van? De a főnök csak fújta a magáét: — Van vagy nincs, mind­egy. Szereztem magának munkát egy másik vállalat­nál, nem rossz hely, gondol­ja meg. Imbolyogva mentem ki a gyárból, mintha részeg len­nék. Kész! Befejeztem! Töb­bet nem fogok lottózni! Hogy egy kicsit kikapcso­lódjam, e.lmentem a stadion­ba. Jó meccset hirdettek má­ra, Vettem egy jegyet, oda- niegyek a jegyszedőhöz, az meg csak hirtelen karon ra­gad és integet valakinek, Látom, hogy valamilyen de­legáció közeledik felém egy tekintélyes külsejű férfivel az élen. Odarohannak hoz­zám, kezemet szorongatják, köszöntenek. Alig győzök szabadkozni: — Engedjenek el! összeté­vesztenek valakivel. — Nem. nem,, éppen ön az, ön a millimodik látogató — mondja a tekintélyes. — Fogad im el, ezt kapja tő­lünk ajándékba, egy Tula 1974, moped meg egy roplabdahá- ló. Elájultam. Haza már a saját motoro­mon vittek, úgy, hogy a röplabdahálóval szorosan rá­kötöztek az ülésre. Ford.: Z. Hering Margit —MHW HM— lnil,,|f ' január 4., péntek A. HOGTASEVs

Next

/
Thumbnails
Contents