Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-17 / 13. szám

Key freskóterven dolgozik. 1953 decemberében. (MTI Foto — Cink Károly) * rr * «r 4» W « * ^ t I j fc, '# 4« » . 4894—1960 tű összegezéseként 1943-ban a „Kerti pad” című alkotá­sát, a magyar piktúra egyik legragyogóbb gyöngyszemét. Önéletrajzában, fogalmazza meg ars poétikáját: „A mun­ka szempontjából csak a ha­zai táj, az itthoni miliő, a magyar emberei: érdekelnek, csak ezek keltenek bennem visszhangot, s csak ezekből a hazai motívumokból tudok érdemleges munkát össze­hozni, mert ezekkel eszmé- lésem első pillanatától fogvu összeforrtam, eggyé válva velük, önmagámon keresztül megtanultam megismerni a legbensőbb lényüket.” Szőnyi festői munkássá­gává! párhuzamosan a gra­fikával is foglalkozott. Gnz- dag technikai tapasztalatait a ..Képzőművészet Iskoláit' című könyvében foglalta ösz- sze. 7 7 Au a-, e piemiei A víg özvegy Egerben A két világháború közötti magyar festészet egyik leg­nagyobb alakjára, Szőnyi Istvánra emlékezünk 1974. január 17-én. születésének nyolcvanadik évfordulóján. Életműve rendkívül fontos csomópontot jelent művé­szetünkben, nemcsak azért, mert alkotásainak kvalitása az európai színvonal érték - i-endje szerint is élvonalbeli, hanem azért is, mivel az ő festői programja és ouvev- je fontos láncszemet képez abban a szerves művészi fej­lődési folyamatban, amely Szinyei Merse Pál plein air festészetéből kiindulva a nagybányai iskola impresz- szionizmusán keresztül a mai napig húzódik. Ez a festői program a sajátosan hazai hagyományokra tá­maszkodó, azokból szerve­sen kifejlődő, idegen hatá­soktól mentes magyar pik- uira megteremtésének és ápolásának ma is élő és ha­tó programja. Szőnyi István festői tehet­sége kibontakozásának első éveiben került a nagybá­nyai mester, Ferenczy Ká­roly közelébe, mint a Kép­zőművészeti Főiskola növen­déke, és ez a kapcsolat alap­vetően meghatározta későbbi fejlődésének útvonalát. Azon. ban az első világháború ide­jén és utána megszakadt ez a kontaktus, aminek kö­vetkeztében a főiskolán és Nagybányán szerzett elsőiir leges hatások mellett más modem irányzatok is ér­vényre jutottak önmaga keresésének korszakában. A Nyolcak és az örökükbe lé­pő aktivisták drámai konst­ruktivizmusa, továbbá Uitz Béla markáns expresszioniz- musa erősen befolyásolta ko­rai műveit. Ezek a hatások gyümölcsöztetően érvényre jutottak tehetsege kibonta­kozásában, aminek következ­tében komponál ókészsége és őrinalatása izmosodott. El­ső jelentős művészi korsza­kára jellemző a drámai fény-árnyék effektusokkal megfogalmazott, monumen­tális erejű aktok sora. A Kettős önarckép” es a „Fürdő után’’ című nagy­méretű olajképei jelentik ennek a periódusnak csú­csait. Az első önálló kiállí­tásán, 1921-ben nyilvánosság elé lépő fiatal művész igen "agy hatást gyakorolt ezek- 2 ii a kompozíciókkal kor- ~.Hsaira, így Aba Novák V.lmos és Barcsay Jenő sem vonhatta ki magát e hatás alól. Ez a bemutatkozás hoz­ta meg számára az első r.Hgy hivatalos elismerést is, Szőnyi István 1924-ben Ze- begényben telepedett le csa­lád-tva). Ez a környezetvál­tozás festői fejlődése szem­pontjából sorsdöntő és új korszak nyitányát jelenti. A Duna menti kis falu hegyes­dombos tája. fénnyel, pá­rával átszőtt színei és a vi­déki élet csendes hétköznap­im gazdag ihlettorrásul szol- a álnak az alapvetően lírai alkatú művész számára, akl- t>en ezek a benyomások is­mét feltámasztják a nagy­bányai festői élményeket, és figyelmét újra a nagybányai iskola problematikája Irá­0JIÖÄ 1914. január 11.. csütörtök nyába terelik. A természet és az ember bensőséges kap­csolata, a napfényben fürdő táj változatos színhatásai és a paraszti, vagy családi élet békés, pihenő órái szolgál­tatják száméra a kimeríthe­tetlen ihletforrást. Képein a kompozíció szer­vezettsége továbbra is lé­nyeges, azonban a szerkezet szigorát a laza foltok festöi- sége takarja el. Ez az’ új stílus — amely 1930 körül kezdi háttérbe szorítani elődeit, Szőnyi Ist­ván ouverjének legérettebb és véglegesnek mondható stí­lusa. Ilyen szemlélettel és előadásmóddal alkotja élet­műve legszebb képeit: 1934- ben az „Este" című remek­művét, 1933-ben a „Szürke Duná’’-1. 1938-ban a „Ha­zafelé” című képét és egész törekvése végső, magas szin­1937-től a Képzőművészeti Főiskola osztályvezető tana raként működött. Monumen­tális freskómegbízásokkal is foglalkozott, hazai és kül­földi kiállításokon folyama tosan és nagy sikerrel sze­repelt. 1949-ben Kossuth-dlj- jal tüntették ki. Szőnyi István művészi munkássága és az egyénisé­géből sugárzó végtelen har­mónia mágnesként vonzotta festötársait. Zebegényben egész művészkolónia alakult ki körülötte, akik közül töb­ben, igy Berény Róbert, Vass Elemér, Aba Novák Vilmos és Beméth Aurél hosszabb-rövidebb időre le is telepedtek a festői falu­ban. Az 1980-ban bekövetkezett halála után zebegényi ottho­nit Szőnyi EmlékmúzeumTc alakították át. Basliiné Dienes Klára 21,20: Nyitott könyv Újhelyi János: Svédország messze van, A Nyitott könyv ezúttal elsökönyves fiatal írót mutat be a nézőknek: Újhe­lyi Jánost. Az író, néhány hónapja megjelent kötetében a mai harmincévesek problé­máit, életét igyekszik bemu­tatni. A téma nem könnyű. Ge&NcsÉR mi mm Látnivaló, a nagy forduló­pont a lázadó vezérek fizikai iTvegsemmisiiése volt. Attól kezdve szorongásaiktól, fé­lelmüktől megszabadulva működnek a hadbírók. Fel­lélegzésük különösen élveze­tessé tette Komárom vissza­vételének, Klapka György el­vonulásának tüdőtágító ha­msa. Voltaképpen ettől a pil- anattól dolgoznak lelkileg zavartalanul a hadbírák. Szó sincs náluk morális konfliktusról. Végre gazda­ív alkalommal most valóban könnyű dolga van a krónikásnak, akinek az « fel­adnia. hogy felhívja a figyelmet az egri Gárdonyi Géza Színház soron következő be­mutatójára. Has, Lehár Ferenc örökzöld operettjéhez A víg .özvegyhez nem kell különö­sebb kommentár. Láttuk már néhányszor, élveztük zenéjét, mulatságos történetet, s bi­zonyára ezt tesszük ma is az esti premieren. Az operett főszerepeit Várhegyi Márta, Szili János, Csorba Ilona, Ábrahám Ist­ván, Fehér Tibor és Komáromy Éva játssza. Koreográfus éi játékmester Somoss Zsu­zsa, rendezte Hegedűs László. Vezényel: Kalmár Péter. Várható prognózis: biztos siker. Képünkön a gazdag özvegy (Várhegyi Márta) és Nf/egus követségi írnok (Fehér Ti­bor). Megkérdezték a munkásokat A Gondolat Kiadó új sorozata Korosztályokat nem lehet egészben szemlélni és bemu­tatni, mert ellentmondásos ugyanazon korosztály élete, magatartása, erkölcsi felfogá­sa, Hozzá kell azt is tenni, hogy a mai fiatalok némely ..szakmában’’ néha ötven­éves korukig is fiatalnak szá­mítanak, másutt húszegyné­hány évese „kiöregednek”. A sport néhány ágában az utób­bi, az irodalomban, költészet­ben az előbbi az uralkodó szemlét. Gyakran hallunk fiatal költőről, íróról, aki jócskán felül van a negyve­nen. Újhelyi János is felteszi ezt a kérdést: meddig tart ma. a fiatalság, mikor lesz az ember felnőtt? A regényből Esztergályos Károly rendező (egyébként harminéegyné- hány éves: fiatal. — öreg?) filmet készített, amit az adás­ban levetítenek. Az íróval Szabó P. István kritikus be­szélget gon szüretelhetnek a katonai jogászok, meghálálhatják fe­letteseik bizalmát, kiérdemel­hetik az előmenetelt beosz­tásban és rendfokozatban. Nem tudni miért, de na­gyon sietnek. Es ez nem használ az ünnepélyességnek, a tekintélynek. Már csak azért is iparszerűvé kellett válnia a hadbírósági műkö­désnek, amely pedig szívesen venné, ha nyüszítve pillanta­nának zordon fensőbbségére. De hasztalan. Minél több ha­lálos ítéletet hoznak, annal jobban ráununk mi is, a vád­lottak is, hogy tiszteljük őket. Minél sietösebb a ka- tonabírák dolga, annál nyil­vánvalóbb, hogy bíráskodá­suk sokkal inkább sunyi ha­szonlesés, mint az igazság szolgálata. De a formák — egyszerű­sített változatukban is — épp oly komolyak, mintha a jog legtisztább tartalmát hor­doznák. ★ Ernst törzshadbíró ordo- ninca ma felkeresett és át­adta az üzenetei, hogy az őrnagy úr beszélni szeretne velem Tisztában voltam a kívánság céljával, ezért egy cseppet sem lepődtem meg. amikor a törzshadbíró né­hány udvarias közhely után Lenkev Jánost hozta szóba — Ez az ügy a különleg-. hadbíróság kellemetlen res­tanciája — nyűgösködött — Ismételten érdeklődnek afő­A Gondolat Könyvkiadó ebben az éviben népszerű, el­sősorban munkásoknak szóló Ismeretterjesztő könyvsoroza­tot szándékozik indítani. Az egyes témák megiratásánál, a válogatásnál az általános iskolát, illetve a szakmun­kásképzőt végzett olvasók is­mereteit veszik figyelembe. A tervezés időszakában felme­rült a kérdés: melyek azok a témák, amelyek legjobban érdeklik a munkásokat, a sorozat majdani vásárlóit? A kiadó vezetői ennek ér­dekében felkérték a Magyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesülésének piac­kutató csoportját, hogy ké­szítsen felmérést egy nagy­üzemben. Ennek során a Csepel Vas- és Fémművek- ben 400 embertől kértek rész­letes véleményt, betanított segéd- és szakmunkásoktól, csoport, brigád- és művezető­től, A felmérés során — mint­egy mellékesen — számos örvendetes adat birtokába ju­tottak. Kiderült például, hogy a megkérdezettek 30 százai é­hadiszállásról, hogy mikor folytatjuk le végre a függő­ben levő tárgyalást. Uiaba emlegetjük válaszainkban a vádlott beszámíthatatlan ál­lapotát, az érdeklődés újra és újra megismétlődik. Mind­ebből igazán könnyű levon­ni a következtetést,. — Ha óhajtja őrnagy úr,'" én nagyon szívesen megfo­galmazom az orvost véle­ményt a vádlottról. Ezzel el­oszlathatnánk a magas fő­parancsnokság aggodalmait. A törzshadbíró nem lelke­sedett ötletemért. Kedvetle­nül hunyorgott. — ön is másra gondol, meg cn is. százados úr. Ér­zésem szerint meg vannak arról győződve a magas fő­parancsnokságon. hogy a ■vádlott szimulál. Ha támo­gatná ezt a meggyőződésü­ket az ön szakvéleményé, nos, akkor értelme lenne megfogalmazni. — De hiszen semmi bi­zonyítékom arra. hogy szi­mulál .. . Ellenkezőleg. Mivel lágyan kerekded a törzshadbíró arca, a bosz- szú.sug megduzzasztotta, s ettő] inkább durcásnak ha­tott, mint a gond kinzottjá- nak. — Márpedig tovább kell mozdulnunk n holtpontról. Arra. gondoltam, megkí­sérlem értésére adni, hogy a hadbíróság számára is elő­nyösebb, ha ragaszkodik az igazsághoz. Mert, ha várat­ka rendszeresen olvas, és az alig vagy egyáltalán nem olvasók száma a 10 százalé­kot sem teszi ki. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy meg­kérdezett 400 emberből mind­össze 57-nek van odahaza 50 kötetesnél kisebb könyvtára, a leggyakoribb a 100—200 közötti házi könyvtár, s több mint 70 ember négyszáznál több könyvet őriz otthon pol­cain. Jellemző adatok ezek, ismételten alátámasztják azt a megfigyelést, hogy az utób­bi néhány évben a könyvek iránt korábban még sohasem tapasztal érdeklődés mutat­kozik hazánkban. A felmérés alkalmul szol­gált bizonyos ízlésvizsgálat­ra is. Kitűnt, hogy a munká­sok között nagy az érdeklő­dés a természettudományos, műszaki, földrajzi témák iránt, de kevésbé népszerűek körükben a társadalomtudo­mányokkal, a történelemmel, a művészetekkel foglalkozó művek. A megkérdezettek 64 százalékát csak természettu­dományos témák érdeklik, 20 ianul ráfognánk Lenkeyre, hogy semmi baja, a hadse­reg főparancsnoka (Haynau nevét mindketten óvakod­tunk kiejteni) az eddigi rá­fi zed ettseg miatt dühöngene, márpedig ebből Emst törzs­hadbíró úrra semmi kedvező nem származna. De belát­tam, az ilyen érvelés árnya­lati kiterjedése ellentétes az őrnagy szellemi alkatával. Ezért csak ennyit mondtam; — Fölösleges minden ké­tely. Len)ccy rövidesen be- végzi. — De nem a hóhér kezé­től! — ragadta el az indulat a törzshadbírót. Mindjárt rájött, az efféle indulatokat szemérmesebben illik kezel­ni. ezert higgadtan, mond­hatni nyájasan beszélt to­vább. — Howiger tábornok úr véleménye tökéletesen megegyezik az enyémmel. Ha jól emlékszem főorvos úr, említette már. hogy nem képes megbízható képet al­kotni Lenkeyről, ha csupán jelenlegi viselkedésére van utalva. ■— Említettem valami ha­sonlót. — Nézze százados úr, ne­künk az a véleményünk, hogy meg kell könnyitenünk az ön vizsgálódását. Bizo­nyosra vesszük, ön is meg fog győződni Lenkey János alakoskodásáról. Vallomást jegyzőkönyvébe n rögzítettük százalékuk kifejezetten tár­sadalomtudományi műveket forgat, s csupán 16 százalékot tesz azoknak a száma, akiket mindkét tudományág érde­kel. A Gondolat Kiadó soroza­tával kapcsolatos vélemé­nyek kutatásánál a megkér­dezettek 87 százaléka hatá­rozottan szükségesnek tartot­ta egy ilyesfajta népszerű, közérthető nyelven fogalma­zott, színesen illusztrált, ugyanakkor tudományosan megalapozott művekből álló ismeretterjesztő könyvsorozat megindítását. A megkérdezet­tek rendelkezésére bocsátot­tak egy-egy címlistát is, Ame­lyen 36 téma szerepelt Fel­tűnő érdeklődés nyilvánult meg a biológia és a földrajz iránt. Mindjárt ezek után a technikai aktualitások és az űrkutatás következett. Azok, akik érdeklődnek a társada­lomtudományok és általában a humán témák iránt, a nép­szerű történelmi műveket ál­lították az első helyre. (MTI) egész pályafutását. Minden oka megvan arra, hogy ret­tegjen a legszigorúbb fele- lősségrevonástól, Howiger tábornok ur, tisztelt várpa­rancsnokunk ötletét tolmá­csolom a magam legtelje­sebb helyeslésével. Szíves­kedjék elolvasni a vallom.a- si jegyzőkönyvet. Hasonló kenetességgel pró­báltam válaszolni. — Az ötlet bölcs felfo­gasra vall. Nekem nem ju­tott volna eszembe. Köteles* ségem élni vele. Vártam, hogy nyomban elolvashatom a jegyzőköny­vet, De a törzshadbíró nem szerette a rögtönzéseket. Mint közölte, a hivatali kötelmek szerint föl kell keresnem a hadbíróság irattárát. Ott majd a rendnek megfelelő­en betekintést nyerhetek a lerakott iratkötegbea. ★ Éppen a hadbfrósági tár­gyalások iparszerű elgépiese. dése, erőszakolt irama miatt esett sérelem a sémán. Ami­kor elmentem az irattárba, kapkodó sietségben találtam az adminisztráció kulijait. Itt működött papírban, és tintában fuldokolva a má­soló iroda is. A hivatal ve­zetője egy elnyűtt, horpadt mellű, búskomor hadnagy. fFolytatjuk.J

Next

/
Thumbnails
Contents