Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-17 / 13. szám

•,20 9.00 9.25 10.05 10.30 11.29 12.20 12.35 14.00 14.29 15.10 15.32 15.51 17.05 17.47 18.12 19.25 19.97 23.08 0.10 ni. ^SSUTH Áriák. A személytelenségről, Nóták. Iskolaráclió. Zenekari muzsika. Mindenki könyvtára. KI nyer m.\? Melódiákoktól. Vita a korszerű mezőgazdaságról. Kahmanyinov; III. zongora- verseny. Cseh népdalok. Kórus pódium. Scapin furfangjai. Moliére komcdiájának rúd lóváltozata. Népi zene. Körmikrofon. Kamarazeutj. Kritikusok fóruma. Verdi: A végzet hatalma. Négyfelvonasos opera. Tánczene. Operetircszletck. PETŐFI 8.05 örökzöld dallamok. 9.03 Cherubini: D-dúr szimfónia, 9.30 A 04, 05. 07 jelenti. 11.50 Szemforgatás nélkül. 12.00 Népszerű dallamok» 12.10 Kamarazene. 13.03 Győri stúdió. 13.20 Áriák. 13.40 Tudományos könyvespolc. Bemondók társaságában •.. Kettőtől — hatig... 18.10 Csak fiataloknak! 19.10 Rádióhangversenyekről. 19.30 Fúvószene. 20.28 Szóljatok, szép szavak! 21.05 Nóták. 21.42 Ludas Matyi sajtópere, 23.15 Szimfonikus zene. Szolnoki Rádió Alföldi krónika. Mezei szőttes. Ahogy én látom. A kereskedelem üzlet­politikája. Zenés autóstop. TH MAGYAR Iskola-tv. MTK-P. Bukarest női kosárlabda-mérkőzés. Nő — bárom szerepben. Esti mese. Tv-híradó. Leonardo da Vinci. III. Zöld erdőben. Természetűim. , Nyitott könyv. Tv-híradó. POZSONYI 16.45 A .légkorongozás hírei. 19.00 és 21.30 Híradó. 20.00 Várakozás. Tv-játék. 21.35 Vörös vitorlák. Szovjet ülm. 11.55 17.50 19.00 19.15 19.30 20.09 21.00 21.20 22.00 EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Tél 4, fél 6 os 8 órakor Régi idők focija Színes magyar film. Főszereplő: Garas Dezső. EGRI BHÖDY (Telefon: J4-07) Fél 4 ób fel 6 órakor Stau cs Pan meg a hölgyek A fllmburleszk sztárjai amerikai filmen. Este fél 8 órakor A megalkuvó Moravia regénye színes olasz—francia filmen. GYÖNGYÖSI PUSKIN Csínom Palkó GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A szerelem határai HATVANI VÖRÖS CSILLAG Jó megjelenésű ausztráliai feleséget keres FÜZESABONY Várunk, fiút LŐRINCI Érintés {színház] Egerben, este 7 órakort A vig özvegy (Bemutató bérlet) + ORVOSI , j ÜGYELET I Egerben: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Bajesy-Zst- linszkv utcai rendelőben. (Tele­fon: 11-10) Rendelés gyermekek részére is Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon: 117-27.) •t % «I «NSI a QUpú f iáffOt Tájékoztató az elhagyott telkek helyzetéről Az Igazságügyi Minisztérium és v a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának együttes irányelvei Az. elhagyott telkek helyzetének rendezésé­ről szóló, néhány hónapja kelt minisztertanácsi határo­zat felhívja a helyi tanácsok illetékes szerveit: folyamato­san gondoskodjanak terüle­tükön az elhagyott telkek megállapításáról, s a jogsza­bályi előírásoknak megfele­lően tegyék meg a tulajdon- jogi helyzet rendezéséhez szükséges intézkedéseket. A kormányhatározat végrehaj­tásának segítésére az Igaz­ságügyi Minisztérium és a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatal együttes tájékoztatót adott ki a rendezéssel kap­csolatos jogi lehetőségekről, a jogszabályok alkalmazásá­nak irányelveiről, az eljárás rendjéről. Az iránymutatás egyebek között leszögezi, hogy telek­nek minősül minden olyan belterületi ingatlan, amely nincs beépítve, s ebből a szempontból közömbös, hogy az ingatlannak mi a rendelte­tése. A telek két esetben mi­nősül elhagyottnak: ha a tulajdonos ismeretlen, vagy Ismeretlen helyen tartózko­dik, illetőleg, ha a tulajdonos személye és lakhelye ismert ugyan, le a telket tartósan senki sem használja. Az irányelveik szerint a tulajdo­nost akkor kell ismeretlennek tekinteni, ha nincs adat arra, hogy az ingatlannak ki a tu­lajdonosa, például, ha a te­lekkönyvben tulajdonosként szereplő személy nem azono­sítható. Nincs szó ismeretlen tulajdonosról akkor, ha csu­pán az ingatlan tulajdonjo­ga vitás, a tulajdonjog meg­állapításával kapcsolatban például bírósági eljárás fo­lyik. Annak megállapítására, hogy a telket tartósan senki sem használja, önmagában véve még nem ad alapot az a körülmény, hogy a telket nem művelik, beépítetlen, be­kerítetten. A telket tartós használat hiánya miatt csak akkor tehet elhagyottnak te­kinteni, ha az gondozatlan, elhanyagolt, s azt tartósan semmilyen célra nem hasz­nálják. A tájékoztató aláhúzza: a telek helyzetének rendezé­séhez szükséges intézkedések megtétele előtt gondosan meg kell vizsgálni, hogy a telek i'alóban elhagyottnak tekinthető-e. (A tulajdonos személyének megállapításá­ban segítségre lehet például a telekkönyv, a tulajdonjog bejegyzésére alapot adó adás­vételi szerződés, annak tisz­tázása, fizetnek-e az ingat­lan után adót, a közvetlen te­lekszomszédok meghallgatá­sa, a Belügyminisztérium Központi Lakcím Hivatala, s ha feltehető, hogy a tulajdo­nos külföldön tartózkodik, a Pénzintézeti Központ meg­keresése.) A telek elhagyott voltának megállapítását (követően min­denekelőtt azt kell tisztázni, hogy az ingatlan nem ke­rült-e már korábban állami tulajdonba, s csupán a telek- könyvbe való bejegyzés ma­radt el. A tájékoztató felso­rolja azokat a törvényeket, rendeteteket, amelyek egyes ingatlanok kötelezően állami tulajdonba vételéről szólnak, majd kitér a rendezés egyéb módjaira. Az ingatlannyil­vántartásról szóló 1972. évi 31-es számú törvényerejű rendelet lehetőséget ad pél­dául arra, hogy a telekkönyv- be a tulajdonjogot — megha­tározott esetekben — a tény­leges birtokos javára jegyez­zék be. Ilyen eset például, ha a tényleges birtokos az ingatlant három éve sajátja­ként használja és olyan ok­iratot mutat fel, amely ugyan nem alkalmas a tulajdonjog bejegyzésére, de tartalmaz­za a tulajdonátruházásra irá­nyuló megállapodást, az in­gatlan megjelölését, a telek ellenértékét, illetve a szerzés ingyenességét. Ha a helyi tanács végre­hajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve azt ál­lapítja meg, hogy az elha­gyott telek tulajdonosa meg­halt, de a hagyatéki eljárást nem folytatták le, intézked­nie kell a hagyaték leltáro­zásáról, illetve a hagyatéki eljárás hivatalból való meg­indításáról. Ha az elhagyott telek helyzete más módon nem rendezhető, kezdemé­nyezni kell a telek kisajátí­tását Az elhagyott telkek helyzetének rendezése szem­pontjából különösen jelentős a magánerőből történő lakó­ház- és üdülőépítés céljára való kisajátítás. (MTI) TtteUrt Urüuk, jeüWtfé vKen,­met­Pétervásáráról Télen sincs munkaszűnet a Gárdonyi Termelőszövetke­zetben. Kihasználták azokat a napokat, amikor az idő enyhébb volt, s teljes egé­szében befejezték a mély­szántást, majd a január ele­ji még enyhe napokban a rétek és legelők javításával foglalkoztak. A szövetkezet rendelkezik a megfelelő mennyiségű és minőségű műtrágyával, s így megfe­lelően gondoskodni tudnak, minden alkalmas időt ki­használva, a talajerő pótlá­sáról. A szövetkezet almáskp jében már végeztek 6zési munkálatokat, s amint az időjárás újra engedi, foly- ■ tátják, hogy a tavasz beáll­ta előtt be is fejezzék. Szakosított szarvasmarha­telepükön jól sikerült a té­li takarmányozási gondok megoldása annak ellenére, hogy az elmúlt évben nem volt valami kedvező a ta­karmánytermés. Mintegy há­romszáz vagon kukoricasi­lót készítettek, mely megfe­lel a kívánalmaknak. A köz­ponti irodában most van a munka dandárja, az elmúlt év adatainak összegezésén munkálkodnak. Ezt a mun­kát kívánta a szövetkezet elősegíteni, amikor két nagy­teljesítményű adatfeldolgozó gépet vásároltak, melyek se­gítségével könnyebbé és át­tekinthetőbbé tették a szám­viteli munkákat. Nagy József Füzesabonyból A nagyközség idei első tanácsülésén az idei költség­vetési tervezetet és a köz­ségfejlesztési tervet vitatták meg a tanácstagok. Várnagy Sándor vb-titkár előterjesz­tése alapján. A község össz- költségvetése az elmúlt évi­hez képest közei 100 ezer forinttal növekedett. Az idén összesen 10 millió 610 ezer forint bevétellel gazdálkodik a nagyközség. Ebből több miint egymillió forintot fordítanak szociális és egészségügyi cé­lokra, a kulturális kiadá­sokra viszont kevés híján hatmillió forintot. Az ifjúsági szervek támo­gatására 120 ezer forintot irányoztak elő. Belvízleveze- tésre 250 ezer forintot költ a község. Közéj félmillió fo­rintot fordítanak a Il-es szá­mú iskola, a művelődési ház, a községi könyvtár és az öregek napközi otthonának felújítási munkáira N. RINGYICS: iAz új garnitúra Részletesen megvitatták a községfejlesztési alap fel­használását. Többek között két millió forintot költenek a szolgáltató ház felépítésé­re, s jelentős lesz a csator­nahálózat bővítésére fordí­tandó összeg is. Továbbra is támogatják a célcsoportos lakásépítkezést. A községfej- lcsztési munkák során mint­egy 800 ezer forintos társa­dalmi munka végzésére ts számítahak. Császár István Kaiból Elkészült a termelőszö­vetkezetben az a tervezet, melyben biztosítani kívánják a szociális-kulturális bizott­ság tagjai a termelőszövet­kezeti tagok részére a kul­turális és népművelési prog­ramot. A mezőgazdaságban dolgozó emberek számára a téli hónapok jelentik a na­gyobb lehetőséget a kultu- rálódásra, az ismeretek fej­lesztésére. A kulturális ter­vekben helyet kapott egv több előadásból álló tudomá­nyos-ismeretterjesztő sorozat, az előadásokra január—feb­ruárban kerül sor. A téma kiválasztásánál természete­sen figyelembe vették a, tag­ság érdeklődésének irányát. Olyan témák kerülnek na­pirendre, mint például a gyümölcstermesztés a házi- kertekben, növényvédelem a háztáji gazdaságban. Az ál­lattenyésztéssel foglalkozó ta­gok a takarmány termeszté­séről, tárolásáról hallgathat­nak előadásokat. A gépcso­port dolgozói műszaki és közlekedési kérdésekkel is­merkednek. De nem hiá­nyoznak olyan népszerű problémák sem az előadás- eoroaa tokból, mini például a helyes táplálkozás. A kulturális tervben sze­repei az előadásokon túl szín házi a toga t ás szervezése, erre a közeljövőben kerül sor. Varga Gyula útjainak felújítására, vagy újak építésére. Sürgették a körzeti orvosi állas betölté­sét is. De teltek javaslato­kat az ifjúság nevelésével kapcsolatban, szórakozási le­hetőségeik bővítésére, s a szolgáltatások fejlesztésére is. Erre válaszolva felszólalt a megyei Szolgáltató Válla­lat jelenlevő igazgatója, rész­letesen ismertette a szolgál­tatások fejlesztésének' ter­vet. összegezve megállapodtak abban, hogy a vízvezeték­hálózat kiépítése, melyre nagyon nagy szükség van, több évre leköti a község fejlesztési lehetőségeit, t> ezt a nagy munkát csak össze­fogással, nagyobb mértékű társadalmi segítséggel lehet megoldani Maruza János Gyöngyösről A gyöngyösi Művelődé® Központ az elmúlt időszak­ban nagy gondot fordított a legifjabb korosztály szóra­koztatására, igyekeztek szín­vonalas programot biztosí­tani részükre. E tervek ke­retében került sor a napok­ban két gyermek-szín jatszó- Csoport fellépésére is. A si- roki általános iskola gyér-, mekszínjátszói egy mesejá­tékot mutattak be. A hat­vani irodalmi színpadi fesz­tiválon nagy sikert aratott produkció itt is nagy tet­szést aratott, a gyermekek, és a felnőtt szakmabeliek előtt is. A gyöngyösi úttörőhöz gy er meks zí n j át,szói Pákolí ez István hosszabb darabjával mutatkoztak be. Mindkét elő­adás rendezője pedagógus volt. A. nagyszámú közönség bi­zonyította, hogy szükség és igény van a gyermekszínját­szásra megyénkben is, s he­lyes lenne, ha többet foglal­koznánk megszervezésével, el térj eszi Csévél, Itt elsősor­ban az általános iskolák pe­dagógusainak segítségére van szükség. A két bemutatót egy ren­dezői tanácskozással ^ kötöt­ték össze, melynek során, többen is felvetették, hogy a gyermekszínjátszás ügyét az évente megrendezett út­törő kulturális seregszemlék nem oldják meg, hiszen ott elsősorban egyéni szereplés­re, esetleg két-, ötperces mű­sorok bemutatására nyílik lehetőség. A tanácskozáson a két szereplőgárda rendezői beszámoltak eddigi munká­jukról, például a siroklak már az első osztályosokkal megkezdik a munkát. Rnmn.íti im.Tß Csengettek. Az — Potyognak az kérdezte az asz- ajlóban szimpati- ülések. szony reményked­kus férfi állt, ke7, — Hát a bár- ve. izében egy fan- szekrény hogy — Minek cse- tasztikus méretű szuperal! rélnénk ki? — bőrönd. A cirku- — Nem csukó- csodálkozik a fér­szi illuzionisták dik az ajtaja, a fi. — Ezt fogjuk : hordanak maguk- tolóüveg meg be- mcgreparálni. kai ilyet — abban ragadt. Mégpedig itthely­,helyezik el az — A szekrény- ben. Egy egész bő- loroszlánt, vagy a nyel is van vala- rönd szerszámot sellőt. mi difi? hoztam magam­— Jó napot — — Hullámos az inai.. Megkér­mosolygott széle- oldala, az ajtaja ném, tegye el in­tsen. — A bútor- ferde. A dohány- nen valahová az >gyárból jöttem. zóasztal és az éjjeliszekrényt — Már azt hit- ebédlőasztal meg, meg az olvasólám- — Ne haragúd-kieserolni a gar­atéin, hogy egyél- mint a résreg. pót. Ott szeretném jón, asszonyom, aznitúrái? — kór­'• talán nem jön alig áll a lábán, elhelyezni a gya-imár a maga dolga dezte szepegoe a- senki — mondta Pedig nincs egy lupadot. Az asztal— válaszolt a háziasszony. '•a háziasszony, — hónapja, hogy maradhaX, majd vendég. — Az én —■ No de asz-. Pedig olyan régen vettem... oda szorítom a sa-gondom a mun- szó nyom! — ma­' bejelentettem ... — Nem kell cl- tut. Kellene vala- ka... Hm ... Mit gyarázta sértődöt-. — Ráismerek a keseredni. min- mi vödör is: sok is akartam még ten a férfi. — Ha', termékeinkre! — den rendben lesz lesz a forgács... mondani? Ja, igen, minden garnitú-', lilUyontett ells-------nyugtatgatta a —Hát én hová az elektromos ké-rát kicserélünk.'■ merően a jőve- háziasszonyt a bú- menjek? — ka-szülékeket némákkor mit adunk', vény. ahorr futó tornyíri ember pott a fejéhez a tanácsos bekap- a kereskedelem villantist vetett a miközben ledobta háziasszony. — csolni. Politúrral nek? .bútorokra. — Mi ■* zakóját. Hol hajtsam lefogok dolgozni. Fordította: '.a. hézag a föle- — Kicserélik a éjszakára a feje- — Nem lenne Zahemszky 1lókkal? garnitúrái? — met? jobb mégiscsak László Recskről Falugyűlést hivott össze a községi tanács és a Haza­fias Népfront helyi szerve­zete. Itt tájékoztattak a la­kosságot az 1973-ban vég­zett községfejlesztési mun­káról, és az 1974. évi ter­vekről. Ebben az évben a legnagyobb községié] lesz té- si feladat a vizroűhálózat megépítése. A falugyűlés résztvevői a beszámoló után többen is felszólaltak, bírál­ták, vagy helyeselték a be­számolót, s újabb javasla­tokat tettek a község egyes FülemiTeper ­macskavjMtozatLsa Egy pesterzsébeti asszony­nak eltűnt a kedvenc, jő egerésző macskája, s „nyo­mozni” kezdett utána. Úgy vélte, hogy a cicát a szom­szédasszony klsunokája vi- , helte el, .s ezt a véleményét nem is rejtette véka ala. A gyerek apjának is fülébe ju­tott a gyanúsítás, kérdőre vonta az asszonyt, akire az­tán a nagymama is rátá­madt. Szó szót követett, a vita elfajult, kölcsönösen szitkozódtak, sértegették egymást. Végül a macsk gazdája felkapott egy vöd rőt, s a benne levő viz^t ; férfi nyakába zúdította. De az sem maradt adós: megra­gadta a vödröt, s az asz- szonv lakásának ajtajához vágta. Az asszonyt ugyan nem találta el, de az. ajtó ablaka betört'. Végül is a rendőrök állították helyre a ház nyugalmát.. Az ügy a bíróságon foly­tatódott, ahol is a három veszekedő személyt feltű­nően durva becsületsértésért pénzbüntetésre ítélték. (MTI) 1974. január 17., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents