Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-08 / 287. szám

A különleges brigád Gyógyszerészek; tensnők, Összesen tizenhatan. Ok a hatvani 1-es gyógyszer­tár Kábái Jánosról elneve­zett brigádjának tagjai. A „szocialista” címet még nem nyerték él, de módjuk sem volt erre. , — Megyei központunk ta­valy decemberben hívta fel figyelmünket arra, hogy egészségügyi fronton, tehát a mi munkaterületünkön is megszerezhető a kitüntető cím, akkor csatlakoztunk a víozgalo inhoz — mondja Les- tyán Pálné brigádvezető, a Kossuth téri patika tenyér­nyi ügyeletes szobájában, ahol egy esztendő munkájá­ról, eredményeiről beszélge­tünk. — Tevékenységünk ter­mészetéből eredően mások a teltételek, mások, a vállalá­sok, mint a termelő munka egyéb területein. De úgy ér­zem, s ez valamennyiünk vé- , leménye most már, érdemes volt a mozgalmat szélesíteni Egy esztendő alatt sokat fej­lődött nálunk a közösségi szellem, a különböző önként vállalt feladatok pedig ösz­tönzően hatottak valamen ív­nyiünkre , it Megpróbáltuk lemenß, gya­korlatban mit is fejeznek ki ezek a szavak? Közösségi szellem, ösztönző hatás? Mi rejlik mögöttük, miféle ered­ményeket fednek? Szigorúan a termelés haté­konyságát tekintve is szem­beötlő, amit a Kabai-hrigád a mai napig produkált. Havi forgalmuk átlagban véve megközelíti az egymillió fo* r in tot, s ezt úgy érték el » brigád tagjai, hogy felében munkaigényes ..magisztrális" gyógyszert szolgáltak ld a be­tegeknek, illetve hozzátarto­zóiknak. Tehát olyan kenő­csöket, porokat, pirulákat, kúpokat, cseppeket, ami mind , itt, a gyógyszertár „vegy­konyháján” készült el, • • dolgozók munkájának legfe- ielősségteljesebb részét alkot­ja. Ahogyan az egyik gyógy­szerész megjegyezte: Elég egy tizedespont, egy rossz betű, egy nulla, s rács mögé kerül az ember, mert szám­talan gyógyszer összetevői : között találni veszélyes mér­geket, amelyek keverési ará­nya sohasem közömbös. A termelő munka eredmé­nyessége szempontjából az sem lehet mellékes, mennyire tartanak lépést a patika dol­gozói a gyógyszeripar fejlő­désével. Ami e téren feltét­tel pozithmm: hónapról hó­napra teljes létszámmal je­len vannak immár a munka- értekezleteken, ahol nem csu­pán belső szervezési kérdé­sek kerülnek terítékre, ha­nem Gyárfás Győzőné rend­szeresen ismerteti a szakiro­dalom legfontosabb, legújabb publikációit, s a legfrisseb­ben bevezetett gyógyszerek »természetrajzát”. ★ A „különleges brigád” tag­jai közül néhányan egészen speciális feladatokra vállal­koztak az év folyamán. Itt van például Hajmási Árpád, aki a napi szolgálat csendesebb félóráit arra használja fel. hogy a szakmai ( munka javítása érdekében ellenőrizze a különböző ké­szítményeket. Szúrópróbasze­rűen elemzi egy-egy pirula, kenőcs kémiai összetételét, erősségét, s a jobbára fiata­lokból álló asszisztencia be­csületére legyen mondva, a méréseredmények sohasem lépték túl a megengedett tű­réshatárokat. De a felvilágosító munká­tól sem riadnak vissza a bri­gád tagjai. Az idén már több kollégiumban tartottak elő­adást a helyes táplálkozás­ról, öltözködésről. A közeljö­vőben pedig a hatvani öregek napközi otthonaiba látogat­nak el, hogy az idős emberek életével összefüggő egészség- ügyi kérdésekről nyújtsanak felvilágosítást. S amiről semmiképpen sem feledkezhetünk meg: a bri­gádfeladatok érvényrejutta- tása tudományos értekezés születését is eredményezte Hatvanban. Ködmön Ferenc- né és Hajmási Árpád sok­sok kísérletezés nyomán rendszerbe foglalta az ascor- bin-sav változását különbö­ző vizes oldatokban, ami az orvosoknak nyújt gyakorlati segítséget. Kutatásuk, vizs­gálódásuk eredménye egy- egy gyógyszer stabilitását biztosítja, s eligazítja az or­vost, milyen összetételben szerepeltesse ezt a savat re- ceptúrájában. ★ A munkán kívül mi hozza közelebb egymáshoz a „szo­cialista brigád” címért se­rénykedő hatvani gyógysze­részeket? Strausz József főleg kul­turális eseményekre mozgó­sít a patikában. Irodalmi es­tekre, hangversenyekre, szín­házi előadásokra járnak együttesen. A Déryné Szín­ház „Olympia” előadását kü­lönösen! előnyben részesítet­ték, hiszen brigádvezetőjük leánya játszotta Molnár Fe­renc művének címszerepét. Talán e szoros emberi kap­csolatnak köszönhető, hogy a patikába kerülő „újoncok' nem. sokáig érzik magukat idegenül az együttesben. Fel­oldódnak a közösség melegé­ben. s mielőbb éppen olyan ..alkatrészévé” válnak a fi­nom, precíz műszerhez ha­sonlítható intézménynek, mint a régebbiek. Szandoli "Ágnes, Soós Istvánná, vagy Sima Jánosné erre a bizony súg, akik az asszisztenskép- zést követő hónapokban már a legotthonosabban mozog­tak a gyógyszertárban, alig fél esztendő múltán pedig szemléletükben is azonosulni tudtak vezetőikkel, munka­társaikkal. Mit érteni e szemlélet alatt? Lestyán Pálné, behajt­va a szép kiállítású brigád­naplót, így fogalmazott: Mun­kánk egyenértékű az orvosé­val. A beteg hozzánk éppen olyan bizalommal jön, mint a rendelőintézetbe, s nekünk méltónaik keU lennünk erre a bizalomra. Ez pedig csak úgy megy. ha a pontosság, a jó­szolgálat szelleme vérünké válik... ★ PSr hét, s merlegre kerül a gyógyszertárak megyei központjában a Kabai-bri- gád munkája, tevékenységé. A látogatás tapasztalataiból ítélve: nem találtatnak majd könnyűnek. Ez pedig már a „szocialis­ta'* cím birtoklását jelenti. Moldvay Győző 18.50: A magyar könyv 500 éve Johannes Gutenberg né­met nyomdász találmánya, a mozgatható betűkkel. való könyvnyomtatás, a kultúra forradalmát indította el. Előtte kéziratos művek láttak csak napvilágot, s ezek — természetesen — csak igen kevés emberhez juthattak el. Az emberi művelődésben a könyvnyomtatás elterjedése talán a legnagyobb minőségi ugrás volt. Ma már életünk elválaszthatatlan részét képe­zi a könyv. A műsor a ma­gyar könyvnyomtatás „ősko­rába” viszi el a nézőt. Lát­hatjuk az első Magyarorszá gon nyomtatott könyvet, a Chronica Hungarorumot és másokat:, egyebek mellett Sylvester János Űjté&tamen- tum- fordítását és Tinódi Lantos Sebestyén krónikáját. A műsor végigkíséri a legér­dekesebb hazai kiadványok bemutatásával — a magyar könyv fél évezredes fejlődé­sét., egészen a XX. századi magyar könyvnyomtatásig. Épből a századból a Tevan és Kner nyomdák kiadvá­nyaiból mutat be néhányat. Kner Izidor és fia Kner Im­re voltak -r- Kozma Lajos­sal — azok, akik hazánkban a legmagasabb szintre emelték a művészi könyvtervezés és könyvnyomtatás kultúráját. Munkájukkal oroszlánrészt vállaltak, abban a fejlődés­ben, ami a mához vezetett, s aminek eredményeit a köny­vesboltok kirakatában nap mint nap láthatjuk. Végeze­tül éppen ezt, a „Szép könyv” pályázat díjnyertes alkotásait mutatja be az adás. Mai (v-ajírnia*unit •. Tízezer kötetben válogathatnak a hatvani gyerekek ITuclósitonKtOl) * Ütött, kopott régi épület 3* Hatvanban, a Horváth Mihály u i -'a 17. szám alatt. Külsején a vakolat málladozik, s a földszin­ti bejáró falain mar reg meg­kopott a festek. Öreg, nyikorgó falépcső vezet az emeletre, ahol tíz évvel ezelőtt a városi gyer­mekkönyvtár nyert elhelyezést, egy húsz négyzetméternyi helyi- ; «égben. Külsőre ugyan nem so­kat változott a helyzet azóta, de az emeleten már nem minden a régi. Itt ugyanis tiszta, meleg, jól berendezett olvasószobák fo­gadjak a látogatót. Gyermekraj­zok, kézimunkák, körben a fa­lak mentén pedig könyvekkel megrakott polcok. Majd tízezer kötet a raktári készlettel együtt. — Bizony a régi húsz négyzet- méterből azóta 180 lett —* mond­ja Erdélyi Zoltánná, a könyvtár vezetője. — Könyvállományunk a duplájára nőtt, s az olvasók létszáma 638-ról 700-re emelke­dett. De úgy gondolom, a tar­talmi munkában is leptünk előbbre. Erről azonban beszél­jen a munkanapló és a vendég­könyv. Nos, a bejegyzések szerint mű­ködik kisdobos klub, a napközis gyerekeknek rendszeres kultúr- programokat biztosítanak, itt tartja sok osztály a szaktárgyi óráját. Rendeznek unkátokat, ve­télkedőket. mesedélelőttöket, iró- orvasó találkozókat, sőt a gyere­kek szívesen barkácsolnak is. S ami szintén figyelemre méltó! E munkában nagy segítséget nyúj. tanak az úttörőcsapatok, és né­hány lelkes pedagógus, mint Hajdú Kálmán, Mikes Éva, Pongrácz Sándorné, Lovász Sándorné, Kovács Zsuzsa, és Kanyó Gáborné. Az eredményes munkát dicsérik még a bejegy­zések, melyeket a vendégkönyv­ben találtunk, s olyan neves sze­mélyektől származnak, mint Szentlványl Jenő, Földes Péter Írók, vagy Szentpál Mónika elö- adómüvésznő és még sokan má­sok. Látogatásunk végén örömmel nyugtáztuk: gyermekeink műve­lődése, szórakozása biztosított az öreg lalak között, (szalmás!) c/Uwl a iLLaat születik Az ÓKISZ labor tS tervező ‘művésze évente S—4 ezer modellt kreál a szövetkezeti ipar divatszalonjai es a konfekcióipar részére. Képünköm a divattervezők anyagot választanait az egyik divat­tervhez, (MTI-foto: Bara István — KS) A becsület Becsület csak egy van. A becsületet nem. lehet részekre , bontani, kicsinyíteni, vagy fokozni. Nincs félig becsület, ap­ró és nagy becsület. A becsület szó egyértelműen maga­tartásbeli ismertetőjegyeket takar. Általános iskolások versenye tart már reggel óta 9. sportpályán. Különösen nagy izgalmat kelt a gyerekek kö­rében néhány futószám. — Vajon kik lesznek az érmesek? Bámulatos a gyermekek lelkesedése. Egy gömbölyű fe­jű fiúcska lelkesedésében szinte a fellegekben jár. — Tetszik tudni, nagyon vártuk már ezt a versenyt. En Jancsival futok százon. — És te Jancsi? Jópofa szőke fiúcska, csupa izom. Olyan, mint ami­lyennek manapság a felnőttek szeretnék látni az egész ifjúságot. — Én is szeretem a futási. Rövid, hosszabb távon so­kat tréningezek és tanárom szerint, ha megnövök . Neveket mondanak be a mikrofonba, mindenki tele van izgalommal, várakozással. — A bácsi nem sportol? Meglep a gömbölyű fejű gyerek kérdése. — Tudod, kisfiam én, én nem érek rá és... A kisfiú nagy szemeket mereszt. — Pedig a sportolásra érdemes ráérni, men az kétsze­resen hasznos. Pihen, szórakozik is az ember és egyúttal az izmait is erősíti.., Kicsit bosszant a gyerek leckéje. — Kitől hallottad te ezt a szövegei? Nevet. — Nem mindegy kitől? Fő, hogy igazam vau. Ez a mai fiatalság! gondolnám magamban, de kezdő­dik a verseny. — Elkészülni! Vigyázz! Rajt! A tanárok számolnak, mérnek, mérlegelnek és ami a legfőbb, érmeket adományoznak. Jóska arca olyan mint a piros rózsa. Tüdeje dolgozik, mint a kovácsfújtató, de me­legítőjén már ott csillog a második díj. Gratulálok barátom! Ezt szépen csináltad. A döntőbizottság körül erősödnek a hangok. Valaki kézzel-lábbal vitatkozik. — Mi van? Mi a baj? — Egy tizeddel rosszul számoltunk. Jancsié a második díj. Megelőzte Jóskát, A tanárok gyorsan összedugják a fejüket: Jóskát nem szabad letörni! A szót, a hangot azonban még a szellő is viszi. A gye­rekek közül valaki elkap egy szófoszlányt és... Vége a versenynek. Egyszercsak előáll Jóska. — Tanár bácsi kérem! Visszahoztam az érmet. A tanárok zavarban vannak. — De Jóska! Ez a pontozók hibája és különben is.. . — Tanár bácsi! Ez az érem nem engem illet. Becsület, az becsület. Ma Jancsié a dicsőség! — Meg a tiéd Jóska! Hiszen becsületből ma aranyér­met nyertél... Szaluv István Az éneklő kompo'tiak (Varga Gyula tudósítónk­tól): Kompolt község nevének hallatára elsősorban minden­kinek a növény nemesi tési kutató intézet, jut eszébe. Kevesebben tudják, hogy a község szülötte volt Hámán Kató, a magyar munkásmoz­galom egyik , kiemelkedő egyénisége. A helybeliek azonban emlékezetükben tartják, s nevét többek között egy tevékenyen működő énekkar is őrzi. Tóth And­rás zenepedagógus kezdemé­nyezésére alakult meg a kó­rus, a község énekelni sze­rető lányaiból, asszonyaibóL Az eltelt több mint egy év­tized alatt a kórus olyan szilárd közösséggé kovácso­ló dott, mélynek tagjai az éneklésen túl sok más tevé­kenységet is közösen végez­nek. Evek óta hagyomány például, hogy megünnepiik Hámán Katónak — névadó­juknak — születésnapját, s erre máshonnan is hívnak vendégeket. A következő esz­tendőben Hámán Kató szüle­tésének 90. évfordulójára anyagokat gyűjtenek a nagy forradalmárnő életéről. A körusrmmka fejlesztését szolgálják azok a próbák, melyeken a jövő évi minősí­tő szereplésre készülnek. Mű­sorukkal a jövő évben Po­roszlón tervezett ünnepségen kívánnak részt venni. A kórustagoknak arra is jut idejük és kedvük, hogy meghívásoknak eleget téve, fellépjenek társadalmi és csa­ládi ünnepeken is. Midi. december 8-, szombat Láttam rajta, hogy fél a fan­tomoktól. Apró eset, mégis megdöb­bentett. Idejövet gondoltam arra, hogy nem csupán Len- key kapitány kiváltsága a demonomáma. Most talál­koztam vele az innenső ol­dalon. Nemcsak a mániával, de a démonnal is. Hivatalosain még mindent titkolnák, de a jelekből nyil­vánvaló, befejeződött a lá­zadó tábornokok liájdbirósági tárgyalása. Gyorsított eljá­rással. Ami annyit jelent*, hogy egyetlen tanút sem hallgattak ki. Írnokok) se­gédtisztek, küldöncök és más személyek, akik a különle­ges hadbíróság mellett telje­sítenek szolgálatot, egyszerre láthatókká váltak napközben is. Délután igazolta gyanúmat Tichy őrnagy is. Tagja lévén az ítélkező hadbíróságnak, barátságosan büszkélkedett előttem bennfentességévei. Délután értésemre adta, hogy minden úgy történt, ahogy várni lehetett. Az íté­leteket gyorsfutár vitte jó­váhagyásra az Ács mellett táborozó Haynau táborszer­nagyhoz, ______ — Egyesek nyíltan gya- lázzúk őfelségét. Egészen gyakori, hogy gyilkosoknak nevezik az osztrákokat. Ké­rem, én nem beszélek a le­vegőbe. Tanúkkal szolgálha­tok. —- Tetszik ezt hallani, fő­orvos ur? — fordult felém komoly megbotránkozással a széles arcú Tichy őrnagy. Gyengélkedő katonáinknál viziteltem az egészségügyi körletben, amikor jelentette az egyik szanitéc, hogy ren­delőmben várakozik rám Franz von Ottenfeld főhad­nagy úr. Rosszat sejtettem. A főhadnagy szintén tagja a különleges hadbíróságnak. Arra gondoltam, hátha Ernst törzshadbíró küldte további puhításomra. De szerencsére tévedtem. Franz von Ottenfeld ször­nyű fogfájásra panaszkodott Alsó állkaipcsának bal hátsó zúpfoga bizonyult rossznak. Fogóval nem eshettem neki, mert a beteg fog csúnya gyulladást okozott, fogó nél­kül is épp eleget szenvedett tőle a főhadnagy. A legegy­szerűbb, de a legbiztosabb megoldáshoz folyamodtam. Eldugaszoltam tömjénnel a jókora lyukat. — Kis türelem, főhadnagy úr — bátorítottam. — A hatás rövidesen jelentkezik. De miért nem jött előbb? Mérlegelte, feleljen-e. Igen kenet, teljesen, ünnepélyesen méltósággal nézett rám. — Küldetésem volt. É3 lesz a jövőben is. Császá­runk, hazánk nevében szol­gáltatok igazságot, Ilyen választ vártam tőle Ez a papos megjelenés, ez az ájtatos szigorúság, nem is lenne képes másfajta meg­nyilatkozásra, Ahogy múlt a fogfájása, úgy nyerte vissza fokról-fokra túltengő szemé­lyiségtudatát. Feltűnően kes­keny, hosszú arca, nőies szá­ja, zavarra hajlamos tekin­tete, a bőrére hegedt ka- maszkori pattanásnyomok mind-mind arról vallottak, hogy Franz von Ottenfeld főhadnagy krónikus kisebb­rendűségi érzésben szenved. Tudja gyengéjét, ezért kere­si a védett helyzeteket, ame­lyekben óvhatja lelki bizony­talanságát. Amíg az erős egyéniségek az élet termé­szetes rendje szerint érvé­nyesülnek, addig a szoron­gásos személyek önvédelem­ből válnak akamokká. Bel­ső gyarlóságukat hatalmas külső mentsvárak mögé rej­tik. Isten, császár, haza: kell-e ezeknél hatalmasabb mentsvár. Aki túlságosan gyakran hivatkozik ilyen ab­szolút tekintélyekre, annak nagy céljai vannak önma­gával. Észrevettem Franz von Ottenfeld viselkedésén, hogy szívesen tartózkodott rendé­lőmben. Szívesen és feszeng­ve. , •— Csodát művelt velem, főorvos úr — hálálkodott. Továbbra sem mutatta jelét annak, hogy távozni szeret­ne. Ezt is megértettem. Leg­alábbis véltem érteni. A hiú­ság hozzávetőlegesen min­den ember sajátja. Mivel a főhadnagy egész lényét szem­mel láthatóan átitatta a fon­tosságtudat, valószínűleg za­varta, hogy esetleg nem va­gyok tisztában kilétével. Franz von Ottenfeldben két ellentétes igény viaskodott: igényelte a kenetességéhez oly nagyon illő titokzatossá­got, s igényelte a hiúságá­hoz oly nagyon illő bámula­tot — Holnap is megnézném a fogát, a biztonság kedvé­ért, főhadnagy úr — aján­lottam neki a lehető leg­udvariasabban. — Persze csak úgy, ha a szolgálata engedi. Megint kiölt arcára az a bizonyos kenetteljes fontos­ságtudat. Utóbbi megjegy­zésemből mintha arra kö­vetkeztetett volna, hogy tú- domásom van rendkívüli be­osztásúról. (Folytatjuk,)

Next

/
Thumbnails
Contents