Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-07 / 286. szám

A MAGYAR SAJTÓ NAPJÁN ¥ enin -» akinek a párttagsági könyvé- ben ez a bejegyzés áll: újságíró — a párt és a tömegek közötti kapcsolat egyik alapvető eszközének tekintette a kommunis­ta sajtóorgánumokat A magyar sajtó napját a Vörös Üjság megjelenésének évfordulóján ünnepeljük. Külön nyomatékkai kell erre ma hivatkozni, hiszen éppen ötvenöt éve, hogy 1918. december 1-én megjelent az első magyarországi kom­munista lap, a Vörös Üjság első száma. A Vörös Üjság a magyar munkásosztály forradalmi eszméit hirdette, a magyar nép milliós tömegeinek 'akaratát juttatta kife­jezésre. Hagyománya vezérelte az illegalitás súlyos éveiben a kommunista újságírást, el­sősorban az illegális Szabad Népet, amely­nek példája szintén azt bizonyítja, Hogy min­den zsarnokságon győzedelmeskedő hatása és ereje van az igazság szavának, a kommunis­ta újságírásnak! Kegyelettel emlékezünk e napon a kom­munista sajtó nagy mártírjára, Rózsa Ferenc elvtársra, akinek hősiességét Ady Endre- sza­vaival fejezhetjük ki leghívebben: „Csak ak­kor születnek nagy dolgok, / Ha bátrak vol- ( tak, akik mertek / S ha százszor tudtak bát­rak lenni, / Százszor bátrak és viharvertek.” A kommunista sajtóval együtt számon tartjuk a magyar sajtó minden haladó ha­gyományát. Tisztelettel szólunk a Pesti Hír­lapról, amely 1841. januárjában jeleni meg először; s amelynek csaknem minden jelentő­sebb cikke Kossuthtól származik; Táncsics Mihály lapjáról, amely Munkások Üjságja címen az akkori forradalmi korszak legjel­legzetesebb sajtóterméke volt. Megbecsülés­sel forgatjuk, olvassuk, idézzük Ady Endre, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Bródy Sándor, Bálint György publicisztikáit, ri­portjait, jegyzeteit. A mai magyar sajtó nemcsak ápolja nemes hagyományait, hanem azok nyomdo­kain haladva végzi mindennapi dolgát, elő­dei tetteihez méri eredményeit, tennivalóit. Példa nélkül álló a magyar sajtó történeté­ben, hogy ma már tizenkilenc megyei és két városi pártlapunk jelenik meg mintegy ki- lencszázezar példányban. Megyei újságjaink legfőbb erénye, hogy gyorsan reagálnak mind­arra, ami a helyi Icözvéleményt, az adott terület irányító szerveit foglalkoztatja, ugyanakkor osztozik as országos gondokban, örömöké­ben is. Az MSZMP Központi Bizottságának 1972. novemberi ülése óta eltelt esztendő a poli­tikai élet rendkívül aktív, termékeny idő­szaka, volt. Megyei újságjaink jól tükrözik a gazdasági, politikai és ideológiai életünk­ben végbemenő pozitív folyamatokat, mind­inkább felszínre hozzák a tömegek alkotó gondolatait, kezdeményező készségét. Tuda­tosítják közvéleményünkben, hogy szocialis- ta^ fejlődésünk további menetét mindenek­előtt a munkásosztály tevékenysége, vezető szerepének érvényesülése, felelősségérzete, hangulata és Hettrekészsége határozza meg. A bban, hogy mindenütt — az ország leg­távolabbi szögletében is —, helyesen értelmezzék) jól hajtsák végre pártunk poli­tikáját, továbbra is kiemelkedő jelentőségű a helyi, a megyei és a városi újságok tevé­kenysége. Társadalmunk ideálja a tudatosan tevé­kenykedő ember, aki megérti és megvalósít­ja a nagy változásokat, aki nem fél szemtől szembe mondani kellemetlen igazságokat, aki nyíltan ostorozza a maradiságot, a könnyel­műséget, a tunyaságot. A sajtó, védelmébe veszi az ilyen elégedetlenkedő embereket, mert az ö szavuk jó értelemben vett elége­detlenség, fejlődésünk egyik hajtóereje. Megyei lapjaink ma már sokkal érdeke­sebbek és olvasmányosabbak, mint az el­múlt esztendőkben voltak. Hangjuk őszinte és egyértelmű. Vonzerejüket és érdekességü­ket az is növeli, hogy egy részük a legmo­dernebb nyomdatechnikai * eljárással készül. Természetesen a tetszetősebb kivitel csak akkor én el a kívánt hatást, ha a mondani­való is magvas, tartalmas. A mondanivalót elsősorban a téma teheti gazdaggá, Erről külön hangsúllyal szólt Ká­dár János elvtárs, a kommunista újságírók két évvel ezelőtt tartott aktívaülésén. Álta­lában az a jó témameghatározás — mondot­ta a Központi Bizottság első titkára —, ami­kor összetalálkozik az, ami a központi irá­nyító szerveket és az adott terület irányító szerveit foglalkoztatja, valamint amit a tö­megek is igényelnek. Mindennek valamikép­pen szinkronba kell kerülnie. Ha nincs szinkron, baj van és elő kell segíteni, hogy ez a szinkron létrejöjjön. Tehát ha a töme­gek nem eleget foglalkoznak azzal, amivel a vezetés, akkor ezen segíteni kell: propa­gálni a vezetés által napirendre tűzött té­mákat. Ha viszont a vezetés nem törődik ele­get azzal, ami a tömegeket foglalkoztatja, akkor a vezetést kell segíteni és arra szorí­tani, hogy megbirkózzék ezekkel & kérdé­sekkel ...” Nem könnyű feladat megteremteni az új­ság hasábjain ezt a szinkront. De a forra­dalmi magyar sajtó legjobb hagyományai megannyi példával mutatják » követendő ’ módszereket. jflLffa, a magyar sajtó napján kőzvélemé­nyűnk azt kívánja a sajtó, a rádió, a televízió dolgozóitól,1 hogy továbbra is ha­tásosan tevékenykedjenek közös céljaink, a szocializmus építése, az ország gyarapodása érdekében. ., , „iüt Kőszegi Frigyes Ha felszólalnék Figyelmeztető számok, fények Az idő pénz is ... Szakemberek mérték fel megyénk 12 önálló vállala­tánál — Mátraalji Szénbá­nyák Vállalat, Apci Qualitáí Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, Mátra- vidéltí Kőbánya Vállalat, Heves megyei Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat stb. — tíz, minisztériumi — heves megyei vas- és fém­ipar, ruházatiipar, sütő- és szeszipar stb. — iparágoan, és 16 ipari szövetkezetben — Agromechanika, Füzes­abonyi Vegyes Ktsz, Egri Bútoripari Szövetkezet, Au­tó- és Motorkerékpár-javíto Szövetkezet stb. — a telje-, síthető munkanapok kihasz­nálását. Mint a KSH megyei igaz­gatóságának közelmúltban elkészült összefoglaló jelen­téséből kiderült: 1973. má­sodik negyedévében a vizs­gált üzemek és szövetkeze­tek a teljesíthető munkana­pok 37 százalékát dolgozták le. A szabadságon töltött na­pok száma 91 ezer, az álla­mi és a különböző társadal­mi kötelezettségek teljesíté­se miatti “fizetett hiányzások elérik a 12 ezret. Betegség miatt nem keve­sebb, mint 61 ezer munka­nap esett ki, ez a teljesíthje- tő napoknak 4,5 százaléka. Fizetés nélkül — a munka­adó engedélyével — 11 ezer napot maradtak távol az üzemből a munkák, az iga­zolatlanul mulasztott napok szama pedig három hónap alatt 2208 volt. Az így ki­esett munkanap 32 munkás munkarend szerinti teljesít­hető egynegyedévi munka­idejének felel még. Az iga­zolatlan hiányzók többsége a minisztériumi iparban dol­gozik. A Mesett munkanapok többségére — 92,3 százalé­kára — a dolgozók, fizetést, illetve táppénzt kaptak, mindössze 7,7 százalék hi­ányzott anyagi „juttatás” nélkül. • • # Munkaszüneti, a munka­rend szerinti pihenőnapokon 7811 nap telt el munkával, a túlórák, nélkül átlagosai. 7,77 százalék órát fordítot­tak a munkanapból a ter­melésre. Ez gyakorlatilag 97,1 százalékos munkaki­használást jelent. Kiderült továbbá a jelen­tésből az is, hogy a három hónap alatt a dolgozók 236 ezer túlórát teljesítettek. Egy munkásba átlagosan 12 túl­óra jutott, több vállalatnál viszont ez a szám három­szor, négyszer is meghalad­ja az átlagosat. A szakemberek, illetve az érintett üzemek, vállalatok, szövetkezetek vezetőinek a dolga és kötelessége a való­ban sokatmondó számokat, tényeket mielőbb elemezni. Annál is inkább sürgős fel­adatról van szó, hiszen aho­gyan a közmondás is meg­erősíti az igazságot: az idő pénz is, egyetlen üzemnek, vállalatnak, szövetkezetnek sem lehet mindegy a mun­kanapok kihasználásának ha­tékonysága, a sok igazolat­lan. mulasztás, a magas túl­óra. A fejlett ipari oszágok- ban igen gyakran előfordul, hogy egy-egy üzemrészt kü­lönböző képzettségű szakem­berekből álló „brigád lep meg” és másodpercnyi, ez- redpontossággal feltérképezi a munkaidő kihasználását, a termelés hatékonyságát, a termelésre fordítható idő felhasználását, a végzett munka intenzitását és érté­két. Van ugyan már példa nálunk is az ilyesfajta ellen­őrzésekre, elemzésekre, de ahogyan az egyik ilyen vizs­gálatban résztvevő közgaz­dász mondotta a napokban: ma még jobb nem beszélni a felmérések eredményei­ről... Igazságtalanság lenne vé­leményét általánosítani, iü- szen ahol nemcsak beszél­getnek, vitatkozgatnak, üres gondolatokat cserélgetnek az üzem- és a munkaszerve­zésről, ahol nemcsak tervez­getik, hanem meg is követe­lik a gazdaságosabb terme­lést, ahol rend és fegyelem van, ott lényegesen keve- sebo a kiesett, az igazolat­lanul Hiányzott, a relnasz nalt túlórák szama is. Gazdasági életünkben je lentős változások történtek a közelmúlt éveiben. Módo­sultak a feltétel éle, megva! toztak a követelmények, az extenzív fejlődést. fejlesz test Heves megyében is az intenzív fejlődés váltotta fel. Fő szerepet kapott a terme­lés gazdaságosságának foko zása, ezen belül is a terme­lékenység, , a hatékonyság növelése, a legfontosabb po­litikai célkitűzések közöt i szerepel a legjobbak, a pél­damutatók megkülönbözte­tett anyagi, erkölcsi megbe­csülése is. A mércét dinami­kusan. fejlődő társadalmunk emelte tehát magasabbra, hogy több jusson valameny- nyiünknek, hogy gyorsítsuk az ütemet, hogy lépést tud­junk tartani korunk hazai és nemzetközi követelményei­vel. Mindennek alapja, garan­ciája pedig a munka, az okosan, jól szervezett ter­melés, a javuló minőség, a rend és a fegyelem. A kiesett, az „eldolgozga­tott”, az elpepecselt órákkal, napokkal, hetekkel nemcsak a termelésre fordítandó idő rövidül meg, hanem a jöve­delem. is csökken, a pénz is kevesebb lesz. Az idő valóban pénzt is jelent tehát. S korántsem mindegy, hogy ez a pénz pluszként vagy mínuszként jelentkezik. K. J. A gyermekek érdekeinek fokozott védelme a készülő családjogi törvényben Ufa immár másodízben —Budapesten összeül a ter­melőszövetkezeti szocialista brigádvezetők országos érte­kezlete. Megyénkben — mint arról beszámoltunk —, a múlt héten tanácskoztak a termelőszövetkezeti szocialista bri­gádvezetők, s jelentős eredményekről, kezdeményezésekről számoltak be az első 1969-ben megtartott tanácskozás óta. Ezen a megyei tanácskozáson választották meg azt a tizen­két küldöttet is, akik a mai országos értekezleten Heves megyét képviselik. Közülük két. brigádvezetővel váltottunk szói arról hogy miről beszélnének az országos tanácskozá­son, ka felszóldlnánalz. , ÍCISS SÁNDORNÉs (óbbak lettünk Kiss Sandomé, a kará­isondi termelőszövetkezet szőlészeti szocialista brigád vezetője a megyei tanácsko­záson tapsot is kapott. Ke- •esetlen szavakkal — ahogy ő' fogalmazott: „felkészület­lenül” — arról beszélt, hogy bizony nagyon megéri komo­lyan venni a szocialista bri- _ gádmozgalmat. — Mi Kara- ; csontion már a 60-as évek t elejen beszélgettünk a szo­cialista brigád megszerveze- sérő!. A többiek kinevettek j bennünket, hogy „ . .mit : akartok ti?...” — Elmon­danám, hogy nemcsak akar- , tűk, de meg is valósítottuk ; terveinket. Megalakítottuk a . közös gazdaságban első­ként a szocialista brigado' Munkánkat 1967-ben érts kelték először „hivatalosan; s 1968-ban már egymás utá- alakultak , szövetkezetünkbe1- is a szocialista brigádod. A’ idő tehát minket igazol* Meg jegyzem nem volt köny nyű vonzóvá tenni ezt a mozgalmat. Először magun között kellett tisztáznunk hogy mit is akarunk. Akku is úgy fogalmáztam: legyünk jobbak egymás számára. A/ít hiszem ez a lesfontosabb. A hármas te1 szó tarn.Ima. IS erre utal. Közös* gi embe­rekké kell válnunk, ami sze- ítetem nem másf m“0'<i’'tení, to negálni egvrnást. Mond­íobbak iá leuünk az szakkörben tevékenykedünk, megéri komolyan venni a — Szóval, újra azt mond- brigádmozgalom célkitűzése- hatom, amit a megyei. ta- it. Jobbak lettünk, de még na csíkozáson is elmondtam; fejlődni akarunk ZAGYVA LÁSZLÓ? Hogy lehetne jobban eltelt évtized alatt. Ma máf szinte egy család a brigád. Ha például valaki megbe­tegszik, segítjük, támogat­juk. A nyáron is volt három betegünk a legnagyobb do­logidőben — Fehér Sándor- né, Bódi Sándorné, meg Ma- hunka Andrásné —, de el­végeztük a munkát az ő háztájijukban is, hogy ne érje .károsodás őket. Elmon­danám azt is, hogy tanulunk állandóan. Már szinte mind­nyájan elvégeztük a Jl'—8. osztályt, a szőlészeti tanfo­lyamét, $ jelenleg jtedig Vilianyfűrő zaja szaggatja a levegőt, a hegesztőpisztoly kék fénye villog a falakon. A gépműhely fűtött, a mun- ■ ikások könnyű munkaruhá­ban dolgoznak. A szajlai ' termelőszövetkezet terpesí gépműhelyében, rend és tisz­taság van dologidőben Is. A szerelőcsarnokban 8 ember­ből álló szocialista brigád dolgozik, a környezet már áz ő munkájukat tükrözi. Zagyva László a szocialis­ta brigád vezetője három éve van a termelőszövetke­zetben, azóta van a gépcso­portban új típusú brigád. — Ha megkérdezik tőlem, hogy milyen eredményt tud felmutatni a három év alatt a brigád, nem könnyű erre válaszolni. Azért nem köny- nvű, mert, számszerűen, sta­tisztikailag nehéz kimutatni azt az eredményt, amit el­értünk. Vannak kézzelfogha­tó adatok, számok, de ez csak egyik oldala a dolog­nak, ez nem minden. Szo­cialista brigádunk tagjai például nem késhetnek a munkahelyről, nem lehet it-, tasan munkába állni,./nem iöhet vissza műszgfe szem­léről olyan 1%;-' amelyet á szocialista brigád készített feL — Itt van például ez a műhely. Egy esztendeje köl­töztünk az épületbe. A bri­gádtagok festették ki a falát, rendezték az egész kömyé- iret. Azt lehetne rá monda­ni. hogy ez is valami. Igen valami, méghozzá nagyon fontos valami. Az emberek munk^he-lvükön tölt;k é'etük nagy részét, 6 ha nem törőd­nek azzal, hogy milyen a munkahely, azt már nem sok választja el. attól, hogy ne törődjenek azzal sem, mi­lyen a munkájuk. Ha az em­berek elkezdik megbecsülni a munkájukat, munkahelyü­ket, lelkiismeretesebben dol­goznak, megváltozik a néze­tük. / ■— Egy példát mondok. Ma már nagyon sokan járnak el — majdnem mindenki, akit érint — a termelőszö­vetkezetben tartott KRESZ- előadásokra. A kerékpáro­sok, íogatosok, traktorosok nem úgy fognák ezután, köz­lekedni, ahogy eddig közle­kedtek, megértik akik még nem értették, hogy tulajdon­képpen miért is van a KRESZ. — Ezért fontos ez a mozgalom. Az élet minden J területére Kínát na egyszer j elkezdik éa csinálják i& * Egyetérrőleg ibgadta a köz­vélemény — a Hazafias Nép­front által a közelmúltban szervezett társadalmi vitákon — a készülő családjogi tör­vénnyel kapcsolatban az Igazságügyi Minisztérium il­letékeseinek azt az álláspont­ját, hogy az új jogszabály­ban fokozott védelmet kap­jalak a gyermekek érdekei. A törvényelőkészítők amel­lett foglalnak állást, hogy a gyermektartásdíjat százszáza­lékosan kell megállapítani, ugyanakkor — adott es-. vre vonatkoztatva — garantálni kell a legalacsonyabb ösz- szeg biztosítását. Például olyanformán, hogy a tartás­díj a kötelezett mindenkori munkabérének és beszámít­ható egyéb járandóságainak 20 százaléka, de legalább 600 forint. A jogszabálytervezet szerint a tartásdíj követelése iránti ügyekben a bíróságok seprőn kívül járnak el, szük­ség esv-ten azonnal — ideig­lenes intézkedéssel —■ bizto­sítják a tartásdíjat. Továb­bá: a vállalatok, hivatalok és más szervek a jogosult ké­relmére kötelesek megfelelő tájékoztatást adni a kötele­zett levonás alá eső kereseté­ről és egyéb járandóságairól, s ezt a bíróság szükség eset­ién ellenőrzi. Ha a tartásdíj behajthatatlan, —» a tör­vényelőkészítők, javaslata szerint — az állam előlege­zi a jogosult részére a szük­séges tartásdíjat mindaddig, amíg a kötelezett képes lesz azt megfizetni. A szülő -gyermek viszonyá­ban kifejezésre kell jutnia a? állam védő, támogató, gon­doskodó szerepének és a gyermek érdekei biztosításá­nak. A szülőnek nemcsak joga, hanem gyermeke érde­kében kötelessége is, hogy igénybe vegye az állami, to­vábbá a társadalmi és más szervek által nyújtott támo­gatást A gyermefe elhely«­aésénéi —■ mint jelenleg is — mindenkor a gyermek ér­dekei a döntők. Annak azon­ban elejét kell venni, hogy a •gyermek elhelyezésének gya­kori változtatásával hátrál­tassák a gyermek fejlődését A kiskorú védelmének, fej­lődése biztosításának1 egyik leghatékonyabb eszköze —az új jogszabály javaslata sze­rint — az állami gondozás­ba vétel. A jelenleg hatályos szabályok nem tesznek kü­lönbséget abban a tekintet­ben, hogy az állami gondo­zásba vétel a sáülö hibájá­ból (például züllött eletmod. alkoholizmus miatt) vált-e szükségessé, vagy pedig egyéb olyan szociális indok­ból (egészségi okok, rossz la­káskörülmények stb.), mely­ben a szülő nem vétkes. Állami gondozásba vétel­nek csak akkor van helye, ha a szülő önhibájából nem teljesíti gyermekével szem­ben fennálló tartási, nevelé­si, gondozási kötelességeit. Egyéb esetekben a gyám« hatóság megfelelő intézkedé­seket tesz, például anyagi tá­mogatás, segélyezés. Szükség esetén intézeti elhelyezés ér­dekében — természetesen a szülők jogainak érintetlenül hagyásával. Az állami gon­dozásba vétel a személyi ál­lapotra vonatkozó jogokat alapvetően érinti, mivel ilyen esetben például a szülői fel­ügyelet szünetel, vagy a gyermek ügyeiben való dön­tési jog átszáll az intézeti gyámra. Indokolt ezért, hogy az állami gondozásba vételt elrendelő határozatot jog­szabálysértés esetén az érde­kelt bíróság előtt megtámad­hassa. (MTI) SS30 Qr SSS&i Cäaeeasfeec %, .»éatafc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents