Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-06 / 285. szám
Á jó tapasztalatok fóruma A TEKMELÖSZÖVETKESEXEK Országos Tanácsának rendezésében december 7-én Budapesten tanácskozásra gyűlnek össze a tsz szocialista brigádok képviselői. A legkiválóbb szövetkezeti brigádok vezetői és tagjai, mintegy 350-en vesznek részt ezen az országos tapasztalatcserén. A résztvevőknek bizonyára sok lesz a mondanivalójuk. Alapos előkészületek előzték meg ezt a tanácskozást. A szocialista brigádok a legtöbb szövetkezetben gyűlést tartottak. Megvitatták eddigi tevékenységüket, beszéltek új feladataikról. Ezután mind az 50 tsz területi szövetség előkészítő eszmecserét hívott össze, melyen a brigádok megbízottai összegezték sokféle tapasztalatukat, megválasztották küldötteiket az országos tanácskozásra, s megfelelő útmutatással látták el azokat Több mint négy esztendővel ezelőtt, 1969. márciusában tartották első országos tanácskozásukat a tsz-ek szocialista brigádját Ez nagy lendületet adott akkor a szocialista brigádmozgalom fejlődésének. Jelenleg mintegy 5800 szocialista brigád működik a szövetkezetekben, több mint 86 ezer laggaL A munkaverseny legjelentősebb formájává a tsz-ekben is a szocialista brigádmozgalom vált. Az eltelt négy esztendőben azonban a szövetkezetek gazdálkodásában, termelésében is nagy változások következtek be. Növekedett a tsz-ek önállósága, bővült a tsz-ek tevékenységi köre, jelentősen fejlődött az üzem- és munkaszervezés, módosultak a szövetkezetek és más szervek gazdasági kapcsolatai. A kialakuló új körülmények között természetesen a szocialista brigádokra is új és megnövékedett feladatok hárultak. A legtöbb tsz-ben a szocialista brigádok öntevékenyen alkalmazkodni tudnak az új követelményekhez. Ez azonban nem mindenütt sikerült. Több szövetkezetben tisztázatlanok á versenyfeladatok, a tsz-vezetők nem nyújtanak megfelelő segítséget a szocialista címért küzdő brigádoknak, így a verseny sokszor formálissá válik. A most sorra kerülő országos tanácskozás legfőbb feladata az, hogy közkinccsé tegye a legjobb brigádok, szövetkezetek tapasztalatait és ezáltal minden szövetkezetben tartalmasabbá, hatékonyabbá váljon a munkaverseny, a szocialista brigádok tevékenysége. NAPJAINKBAN új nagy állattenyésztési telepek, hizlaldák lépnek be a termelésbe, és egyre nagyobb tért hódítanak az úgynevezett termelési rendszernek. Mindez azzal jár, hogy egy-egy tsz-dolgoző egyre nagyobb értékű és teljesítményű gép vagy berendezés kezelője. Egyes brigádok • tevékenysége tehát az eddiginél jóval nagyobb befolyással van a gazdálkodás alakulására. Egyéni, szövetkezeti és népgazdasági érdek, hogy a korszerű termelési eszközök kezelői jól képzett, szorgalmas, megbízható emberek legyenek. Ezt a célt jól szolgálja a szocialista brigádok tevékenysége. A tsz-brigádok vállalásai természetesen függnek az egyes ágazatok sajátosságaitól, de lényegük az, hogy a versenyben résztvevők a munkaköri kötelességükön túlmenő erőfeszítéseket tesz- 'nek a hozamok növeléséért a minőség javításáért, a költségek csökkentéséiért. Emellett szükséges, hogy a szocialista brigádok olyan kollektívák legyenek, melyek mozgósító és példamutató szerepet töltenek be nemcsak a munkában, hanem a tanulásban és a közösségi életben is. A II. országos tanácskozás minden bizonnyal hozzájárul majd a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozó szocialista brigádok további fejlődéséhez. Felhívja a figyelmet azokra az utakra, és módokra, melyek révén a szocialista brigádok még jobban szolgálhatják a közös gazdaságok előrehaladását. Félmillió pór gyermekcipő A párttaggyűlésekről lelencük: I kérdéseket megkerülni nem lehet Három évvel ezelőtt alakult meg a pártalapszerve- zet. Akkor összesen nyolcán ültek össze egy-egy taggyűlésre. Ma már hattal többen vannak, de a létszámukkal nem elégedettek. Különösein, ha arra gondolnak, egyetlen női dolgozó sincs köztük, ahogy a fiatalok soraiból is lehetnének még néhányan az. alapszervezet tagjai. A gyöngyösi autószerviz pártalapszervezetének beszámoló taggyűlésén minden kérdésben valami hasonló vélemény alakult ki. Erre adott alkalmat a vezetőség beszámolója is, anút Földi József párttitkár terjesztett elő. Valahogy úgy: amit csináltunk eddig, arról elfő/ gultság nélkül mondhatjuk, elégedettek lehetünk az eredménnyel, de meg nem állhatunk itt. Van még mit tennünk. Akár a pártoktatásról, akár az agitációról, akár a gazdasági tevékenység ellenőrzéséről legyen szó. Az más kérdés, hogy nem minden múlik a pártszervezet tagjainak az akaratán, í 'yen dolog, hogy a vállalat központja nem kéri ki az itteni pártvezetőség véleményét a káderkérdésekben. Persze, ebbe nem nyugodhatnak bele a gyöngyösiek. Ha a helybeli középkáderek kiválasztásáról, mozgatásáról kell dönteni, akkor kérAutomata zöldség- csomagoló gép az egri hűtöházban A növekvő fogyasztói igények mindinkább szükségessé teszik a csomagolás korszerűsítését is. A dobozos és műanyagfóliás termékek iránt egyre fokozódik az érdeklődés üzleteinkben. Nemrég megyénk piacain és zöldséggyümölcs boltjaiban necc- kálóba csomagolt burgonya, alma és hagyma jelent meg. A Heves megyei Mező- gazdasági Termékértékesítő és Beszerző Szövetkezeti Közös ..Vállalat jelentős állami támogatással automata zöldségcsomagoló gépet vásárolt. Az Izzó gyöngyösi gyárában készített iotocellás. szerkezet naponta 50 mázsa burgonyát, almát és hagymát csomagol necchálókba. Bár egyelőre csak kísérleti jelleggel működik, de máris 15 ember kézi munkáját végzi el. Az egri ' hűtőházban működő ^ ftépen kívül a veszprémi, IfÉK, telepén is üzembehe-1 spreztek egy másik hasonlót* dezzék meg a pártvezetésé- get is. Sokat vitatkoztak arról, Iielyes-e, ha a taggyűlésekéit. sorozatosan gazdasági, kérdések merülnék fel. Mintha valamiféle termelési tanácskozáson lennének. Az ellenvélemény is jogosnak tűnt: hallgathatnak-e a kommunisták olyankor, ha a gazdasági ügyekben még nincs minden rendben? Most úgy foglalt állást a taggyűlés, hogy az alapszervezetnek joga és kötelessége a Szavát hallatni ilyenkor, mert a termelés fokozása, a termelékenység növelése nemcsak vállalati érdek. Arra figyelmeztette a kommunistákat Tír Dezső is, a városi pártbizottság osztályvezetője, hogy a szervizben a város lakosságának szinte valamennyi rétege megfordul. Sajátos helyzetük van ebből fakadóan. Az ügyfelekkel való érintkezés során nemcsak a gépjárművek javításáról eshet szó, bár a szervizmunka minél gyor-? sabb és figyelmesebb elvégzése jelentősen befolyásolja a közhangulatot. A városi párt-végrehajtóbizottság kielégítőnek minősítette az alapszervezet tevékenységét, megállapította azt is, hogy a fejlődés nagyon dinamikus, erőteljes volt a három év alatt. Még fokozni kell a pártdemokráciát. A párttagok véleményét nemcsak meghallgatni kell, hanem azokra választ is adni. Ha a javaslat hasznosítható, akkor figyelembe kell venni, ha nem alkalmas a körülmények javítására, azt is közölni ~ kell. Ezért elengedhetetlen, hogy a taggyűléseken határozatokat is hozzanak, és azok végrehajtására figyelmet fordítsanak. összegezésül tehát azt lehet megfogalmazni, hogy a fiatal alapszervezet jól „vizsgázott” eddig, látják a kirendeltség kommunistái, mit kell tenniük, csak egy kicsit bátrabban, a jogaik és a kötelességeik ismeretében, I a mindennapi, tennivalókon | is túltekintve. (gtnf) 1 A Ceglédi Cipőipari Válalatnál ebben az évben félmillió pár gyermekcipőt készítenek. A vállalat kizárólag a kormány ártámogatását biztosító termékei állítja elő. ezzel vállalva az alacsonyabb jövedelmezőséget. A vállalat szervezője, Tasi Ildikó, aki 1072-ben végezte a Könnyűipari Műszaki Főiskolát ennek keretén belül a cipőterve zést. Eddig 17 modellt tervezett a vállalatnak, amelyből tizet el is fogadtak gyártás- '•'a. \ (MTI-foto: Kopány Györgyj A kormányhatározat ösztönzésére: Korszerű „bárányüzem Bélapátfalván 99 épül Jő évtizede, hogy a nyugat-európai piacon sláger lett a bárányhús, s ez a körülmény arra ösztönzi a juh- fenyésztőket, hogy növeljék a bárányhústermelést. Más szóval: kedvező a piaci és a közgazdasági helyzet a juhászat számára. Lényegében eí" volt az egyik legfontosabb indítéka hazánkban is a juhászat fejlesztésére hozott ez év eleji kormányhatározatnak: megteremtődtek a szükséges közgazdasági feltételei az ágazat fejlesztésének. Megyénkben eddig csekély változást hozott a kormányzati ösztönzés, noha számot- t tevő hagyományai vannak a juhászainak, különösen a megye északi, hegy- es dombvidékr, valamint déli — Kisköre, Tarnaszentmiklós — gyepes vidékein. A közelmúltban került sor elsöízben egy, nagyszabású, teljesen korszerű juhászati telep tanulmánytervének megvitatására, amelyet a bélapátfalvi termelőszövetkezet vezetői, szakemberei készítettek: az eddigi ezer anyajuhból álló ágazatot ötezres nagyságrendűvé kívánják fejleszteni, A tanulmányterv szerint a meglevő két hagyományos telepet bővítik és korszerűsítik, s építenek egy teljesen új, harmadikat is. Szakítanak a hagyományos, korszerűtlen technológiával: a három telep szerves összhangban szolgálja majd a „báránytermelést”. Ez azt jelenti, hogy — a szakosított szarvasmarha- és sertéstelepekhez hasonlóan — valamennyi fejlődési szakaszban más-más épületbe kerülnek az állatok, s e körfolyamat — rotáció — elkerülhetővé teszi a szükségtelen beruházásokat. Ezáltal biztosíthatóvá válik az is, hogy a tenyésztés technológiájának körfolyamatában, minden speciális részterületen , jól begyakorolt szakemberek dolgozzanak. A tervezett fejlesztés, illetve beruházás — az állomány bővítését célzó jerketoklyók beszerzési költségeivel együtt ■— mintegy 20 millió forintba kerül. A termelőszövetkezetnek ehhez alig több, mint három millió forinttal kell induláskor hozzájárulnia, mert a .költség nagyobb hányadát a kormányhatározat alapján nyújtandó dotáció, illetve a banktól felvehető . hosszúlejáratú hitel fedezi. Az előzetes számításon szerint az induláskor befektetett, közvetlen sajáterő két éven belül teljesen visszatérni, s tíz év alatt pedig visszafizetik a bankhitelt Úgy, hogy közben évenként még marad egy-rpásféimillió forint tiszta haszon a szövetkezetnek . is. Egy év alatt ugyanis — amikor teljes kapacitással üzemel már a telép — mintegy hatezer pecsenyebárányt tudnak éftéícg- síteni a szaporulatból, s egében biztosítják saját törzsállományukból a szükséges anyautánpqtlást is. (faludi) — A szigorúra fordult tél kicsit hanyatt vágott bennünket. S ha a vasút leiül, mi is leülünk. Jóformán egyik napról a másikra élünk. Annyi a cukorrépánk, amennyivel éppen üzemben tudjuk tartani a különböző berendezéseket! — ezzel fogadott bennünket a napokban Selypen a Mátravidéki Cukorgyár igazgatóhelyettessé, Vrabecz Mátyás. 'Majd így folytatta: A vasúti szállítás döcögése, az emberek munkáját megnehezítő 15— 20 fokos hideg ellenére azonban a mai napig húszezer vagon nyersárut dolgoztunk fel. Még megközelítően háromezer várható, ami any- nyit jelent hogy a hajrával a karácsonyt megelőző napokban végzünk... v ★ Bíznak, bizakodnak tehát a selyp! vezetők. S ennek a bizakodásnak letéteményesei azok a nyugdíjasok, akik az őszi-téli kampány idején visszatérnek az üzembe, __ s igyekeznek tőlük telhetőén pótolni az évek óta jelentkező munkaerőhiányt. Ikladi Lajos tervosztály- vezető szerint ezekben a napokban közel ezerkétszáz főre rúg a Seiypi Cukorgyárban dolgozó munkások és alkalmazottak száma. Egynegyedüket teszik ki a nyugdíjasok, akiket a legkülönbözőbb munkahelyeken Seiypi mentöon%ta**ok megtalálhatunk. Patkó István például diffúzió-előmun- kás, Kovács Lajos a bepáro- lónál dolgozik, Surányi József kazánfűtőként hasznosítja nyugdíjas hónapjait, Motoska Mihály centrifugakezelő, Bizony Ferenc pedig a tápvízellátási: biztosítja nagy felelősségtudattal. . Minjk megtudtuk, a gyár elsősorban saját nyugdíjasait foglalkoztatja a főidényben. Alig huszonöt százalék az. akik közeli ipartelepekről vonultak nyugdíjba, s most itt dolgozzák le az ezerkeftőszázhatvan órát! AZ üzem idényjellegéből eredően ugyanis — az országosan érvényes nyolcszáznegyven óra helyett — a cukoriparban ennyit tevékenykedhetnek évente a nyugdíjasok. Órabérük? Ugyanannyi, mint azoké, akik állandó jelleggel dolgoznak a gyárban. Tehát IX —13 forint. A gyár lakaíosmfihelvében nagy munka közepette találtuk Kiss Pista bácsit, aki már 1927-ben a gyárban dolgozott, s harminchét éves szolgálat után, 1964-ben főfűtőként ment nyugalomba. Mi hozta vissza az üzembe? w. Megmondom őszintén: kevés a nyugdíjam! Ezerkétszáz forintból nehezen jön ki az ember. Előbb , a Zsófia-malomban ügyködtem, de hatodik esztendeje ide járok vissza minden szeptemberben, s rendszerint december végéig elhúzódik a munkám. Aztán, meg úgy vagyok vele, hogy sehogyan sem szeretem a tétlenséget, Odahaza hosszabbak az órák, nehezebben telik az idő. Azt hiszem, így van ezzel a többi nyugdíjas is, aki csak ve» lem együtt visszajár a gyárba. — Felesép, család? Abból élünk, amit én viszek haza, az asszony mindig a háztartást vezette, . s gyerekneveléssel volt elfoglalva. Most' már van két unokám is. Nagyon várják, mi kerül a fenyőfa alá... ★ . Az igazgatóhelyettes szavai szerint tehát az ünnepek előtti napokban várható az idei répatermés feldolgozása, a mintegy 2500 vagon kocka, kristály- és lisztcukor előállítása. Ezt követően a „mentóosztagők” isméi elhagyják az üzemet, s élik a nyugdíjasok megszokott életét. Velük tartanak a bedolgozók, akik szintén a kampánymunkák idejére kapcsolódnak a termelésbe. De itt marad hétszáz munkás, alkalmazott, akik valameny- nyien állandó munkaviszonyban vannak a Mátravidéki Cukorgyárak seiypi telepével. — Milyen munka vár rájuk? — Legfontosabb a karbantartó feladatok ellátása, valamint az üzem fejlesztésiével összefüggő munka — kapjuk a választ Vrabecz 'Mátyástól — Igen sokan vesznek részt a melléküzem- ág tevékenységében. Vagyis a különböző cukorfajtákat dobozolják, zacskózzák. Mindez eltart addig, amíg újra meg nem indulnak a répaszállítmányok a gazdaságokból, termelőszövetkezetekből, amelyekkel többéves jó üzleti kapcsolatunk van. Az utóbbi hetekben egyébként igen megnőtt az érdeklődés egyik melléktermékünk, « répaszelei iránt is ami kitűnő állati takarmány Nem shondhatom ugyanezt - szesziparban használatos melaszról, mégpedig a feldo' gozó gyárak kapacitásán- telítettsége miatt. De b' zunk benne, hogy ez se marad a nyakunkon. S le alább úgy zárjuk a gazda gi esztendőt, ahogyan azt fektettük terveinkben. MoMvay Győző Szervezési és munkaiam tanács A XVIezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium' utasítására megalakult az élelmiszer-gazdaság szervezési és munkatani kérdéseivel foglalkozó tanács. A mezőgazdaságban és az élelmiszer- iparban régi gond, hogy saer- vezési és munkatani kérdésekkel, kutatásokkal és szaktanácsadással ugyan egész sor intézet, intézmény és vállalat foglalkozik, az ilyen irányú tevékenységet azonban miúdeddig csak részben koordinálták. A tanács .vállalati üzem- és munkaszervezési kérdésekkel foglalkozik majd. Nemcsak a hagyományos rendszerek továbbfejlesztésére indítanak elemző - kutató prográmot, hanem a legmodernebb termelési rendszerek, folyamatok értékelésére is vállalkoznak, s ezzel kapcsolatban vállalati szervezeti- és szervezési rendszereket ajánljanak majd. Munkájukhoz tartozik a munka- és teljesítménymérés, ami a mezőgazdaságban sok területen újdonságnak számít. Az élelmiszer-gazdaságban !s kezdik alkalmazni a számítástechnikai módszereket A tanács igyekszik a számítástechnikai szervezésben egyeztetni a partnerek érdekeit, és szükség esetén közvetítenek a tudományos intézmények, illetve a gazdaságok, vállalatok között Néwmfo A9íf3a öeceaahes csütörtök \
