Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-06 / 285. szám

Séí: az iskolai bukások megelőzése

A hazai pedagógiai szótár- ban ú* kifejezés az automate- t us tovubbhiUadás fogalma, A kifejezés gyermekek ez- reii. érmtó kísérletet' takar. Mii :s ie.enj \ a i ójában? Kr- rűl beszélgetett dv. Kálmán (■ri/örggyel. a Művelődésügyi- Minisztérium ■ Vőosztúlyvezetőjével Szőke Sándor. az MTI rovatvezetője.

■ a neinzejkbzi peóu-jóylai iroiiu'unn szerint mindenütt ez áttételéit — osztályozást tart- iéb. a letj igatöbb megadásra váró Kérdésnek Mind általánosabb a vélemény, hogy ez osztályzatokén folytatod kaira felet! a gyermekből az ismeretszerző* vágyát. « valójában öncélúvá válik a jó osztályzatok megszerzőére irányuló törekvés. i

— Osztályozási rendszerünk korszerűsítéséhez 1964- ben láttunk hozzá. Ekkor került be a rendtartásba, hogy az általános iskola első ősz-- tályaban az első félévkor a gyerekek nem kapnnk osztályzatot. Ezután nyolc évig nem került sor reformokra. Tavaly született meg az a miniszteri utasítás. amely kimondta, hogy a környezett. a gyakorlati foglalat. enek-zene és a les, • öles tantárgyakból ka- . pott elégtelennel az elsős tanuló második osztályba léphet. Még ugyanennek az évnek szeptemberében az ötödik osztály első félévében is eltörölték az osztályzatot, sőt az úgynevezett belépő, új tárgyak esetében a többi osztályban is. 1973. szeptemberében pedig már az átlag osztályzat eltörlése következett minden iskolatípusban.

Ezeknek a rendelkezéseknek közös vonása. hogy mindegyik egy előző, merev értékelési rendszert korszerűsít valamelyest. Mindegyül szervesen illik a korszerűsítési folyamatba, amelynek szembetűnő vonása. hogy egyúttal a peciágógiai munka ^hatékonyságának növelését és a módszerek javítását , is elvárja.

— Nyugtalaiiátó statisztikai adat. hogy a tanevvesztök aránya az általános iskola első osztályában a legnapiiobb: litt százalék.

— Ez a szám azonban magyarázatra szorul, mivel felöleli azokat a tanulókat is, akik például évközben megbetegedtek, és nem tettek javítóvizsgát év végén. Sőt azokat az értelmi fogyatékos gyermekeket is, akiknek nem jutott hely a kisegítő iskolában. A 11,4 százalékból nyolc százalék kerül ki a rendesen iskolába járók közük

— Persze, « az arány tg magas. Mi ennek as oka?

— Közismert, hogy az iskolaérettségi vizsgálatok nálunk még gyerekcipőben járnak. Az ötéves korban kezdődő egyéves időtartamú iskolára előkészítő foglalkozások szervezéséhez most látott hozzá a Művelődésügyi Minisztérium. így egyelőre

sós olyan, fejlődésben visz számáráét gyerek lépi át az első osztály küszöbét, aki nem tud kielégítően haladni :i normái tanulócsoporttá!, s az eredmény: bukás!

— Igv jutottak teliül cl az automatikus lovdbbhaladu- kísérletének kezdetéig.

— Igen, voltaképp az autó

matikus továbbhaladás a

mintegy tíz éve megkezdett korszerűsítési folyamat része. Jelenleg 219 általános is kólára terjed ki. Nem arról van szó, hogy formálisán

minden tanulót átengedünk a következő osztályba, tekintet nélkül az iskolai előmenefe lére. Az a lényeg, hogy az elsősöknél megelőzzük a sikej telenségel! Ezért a pedagógus már októberben inegal- lapítja: kik indullak akadok va, kiknek jelent komoly nehézséget az iskolai munka. Ettől kezdve megkülönböztetett figyelemmel kíséri fejlődésüket és a központilag biztosított heti négy óra korrepetáláson csak ezekkel a gyenge előmenetelő tanulókkal foglalkozik.

— Tát a kísérlet első esztendején: milyenek az eredmények? .*

— Ha az ország mindegeik első osztályában folyt volna a kísérlet, altkor a rendszeresen iskolába járók 8 százalékos bukása a felére csökkent volna. Talán nem érdektelen, ha az előző tanév számszerű adataiból is adunk 'ízelítőt. A kísérlet 8983 tanulóra terjedt ki. s közülük a második osztályba léphettek 8577-en, ez 95,49 százaléknak telel meg. Nem haladlak tovább 406-an (4,51 százalék), közülük mulasztás miatt nem osztályoztak 34-et (0,37 százalék), súlyosan vissza- maradtnak minősült 212 tanuló (2,36 százalék), a fennmaradó 160 gyermeket kisegítő iskolai képzésre javasolták. A másodikba lépők minősítése a következőképpen alakult: jól megfelelt 7529

tanuló (83,82 százalék), megfelelt értékelést 1048-an kaptak, ez 11.67 százalék.

Hogyan vélekednek a. eredményekről, tapasztala lókról a kísérletei, végrehajtó pedagógusok oktatásügyi szakemberek1

— Mindegyik jelentés kiemeli azt az előnyt, amely az osztályozás elhagyásából származik: a gyengébb képességűeket nem érik sorozatos kudarcok. így előrehaladásuk folyamatos, amelynek fő biztosítéka a megnövekedett munkakedvben, az egészséges ambícióban rejlik. A tanítók bátran támaszkodtak a gyerekek önálló munkájára, természetesen megadva a szükséges nevelői irányítást, a differenciált segítséget. A kísérletnek az is érdeme, hogy megerősítette a testületek alkotó légkörét, jelentősen gyarapította a módszertani kultúrát. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kísérlet roppant nagy munkái ad a pedagógusoknak.

Ma este prenver a Gárdonyi Géza S7»nh*7ban

Szakonyi Károly: Hongkongi paróka-r

«1

FOROG MÁR A SZÉLMALOM

A kecskeméti Magyar- Szovjet Barátság Tsz újjáépítette a város határában levő szélmalmot, amelyre a napokban felkerült a vitorla is. Amikor teljesen elkészül a malom, bemutató őrléseket is tartanak, s finom búzalisztet állítanak maja elő i egyébként idegenforgalmi látványosságban.

(MTI-foto Tóth Bél«»

Szakonyi szabálytalan komédiáját, a Hongkongi parókát a Miskolci Nemzeti Színház megrendelésére, felkérésére írta. Erről beszél Sallós Gábor igazgató, felidézve u személyes találkozások emlékeit Is.

— Hamar felfedeztük Szakonyi sokoldalúságát jobbító szenvedélyét. Nagy sikerű darabját, az Adási libát az országban másodikként tűztük műsorra. Amikor felkértük arra. hpgy színházunk fennállásának százötven éves évfordulójára darabot írjon nekünk, műi tárgyú, társadalmi kérdéseket, fonákságokat pellengérező művet vártunk. Most örömmel mondhatom, hogy a Hongkongi paróka beváltotta leg- vérmesebb' reményeinket is. Sokat jelentett az is, htjgy a próbák idején többször járt nálunk az író, s meglátásaival. ötleteivel segítette a színpadra vitelt,

A Jászai-díjas Süllős Gábor alakítja a darab egyik kulcsszerepét, a villa-, autó-, nyaraló- és szeretőtulajdonos igazgatót, aki ritkán emlékezik arra, hogy valaha kétkezi' munkásként dolgozott.

— Milyen nehézséget jelentett Sas Béni figurájának életre keltése?

— Valószínű, s épp ezért

nem egysíkú alak. Valaha munkásként indult, s törekvésének, kétségtelen tehetségének köszönhető az, hogy elvégezte az egyetemet, hogy egyre felelősségteljesebb pozíciókba került. Közben azonban elkábítja a pénz, a felszínes élet, annak a körnek a vonzásába kerül, ahol a villa, az autó. a nyaraló milyensége az érték- ‘ mérő, ahol nélkülözhetetlen a legalább hongkongi puróka. A határozatlan Sas Bénit erre ösztönzi nagyravágyó, csak a férje karrierjéért tevékenykedő felesége és a varrodai munkásból fel- emelkedett szeretője is. természetesen mindegyik a maga módján. Az igazgatóban olykor felébred a lelkiis- mereí, mégsem képes megállni az úton, amely végül Is az erkölcsi megsemmisülésig vezeti Ennek az összetett figurának kellett megtalálni a reális, az élet és az író által méretezett arányait.

Marát, a feleséget. Máthé Éva, Jászai-díjas, érdemes művész jeleníti meg:

— Olyan asszony aki tárgyaknak tekinti környezete figuráit, akit a f^ljebbjutás foglalkoztat. Ezért mondott le a gyerekről, s csak férje karrierjét munkálta. A

frankfurti tanulmányúiból Ót kizárólag az érdekelte, hogy mit hóz majd haza Sas Béni. r

Szerepel a darabban két munkásfigura is, az egyiket, az Idősebbel Csapó János alakítja.

— Egyik sem abszolút értelemben Vett. pozitív hős. Igaz, ők képviselik a kritikai oldalt, figyelmeztetik olykor Sas Bénit múltjára, bírálják az urizáló, az anyagiakat hajhászó. a felszínes életmódot. Ezek a megjegyzések igazak, de voltaképpen ők is erre törekszenek, csak kicsiben, vallva a „ne szólj szám, nem fáj a fejem” elvét. A II. munkás szerepét kitünően irta meg Szakonyi, nem kellett sokat töprengenem a megformáláson, úgyszólván első olvasásra magaménak éreztem a figruát.

A darab többi szerepét Máthé Eta, Kulcsár Imre, Márkáig Gábor, Somló Ferenc Jászai-díjas, Nádasa y Anna, Csiszár András, Páva Ibolya '— Héczey Éva es Lenkey Edit alakítják. A díszleteket Székely László Jászai-díjas. a jelmezeket Gergely István tervezte. Rendező: Illés István.

(pécsi)

Ceorghe Halmos zongora-estje a Bartók-teremben

Az Országos Filharmónia rendezésével új színfolttal gazdagodott Eger város zenei hangversenyélete. Hétfőn este a zeneiskola Bar- tók-termében George Halmos román zongoraművész adott önálló szólóestet. Ez a szimpatikus, nagyszerű zenei erényekkel rendelkező művész, oly magas művészi fokon tolmácsolta a műsorán levő műveket, ami csak a „legnagyobbak" jelzőiéként jöhet számításba. George Halmos jelenleg Bukarestben tevékenykedik, a Cip- rirm Porumbesen Konzervatórium professzora. Tanulmányait Budapesten és Bécs- ben végezte. Tanítómestere Sauer Emik a világhírű német pianista volt. A művészt. joggal illethetjük „világjáró” jelzővel, hisz a szocialista államokon kívül hangversenyzett Törökországban. Fr a n c iaorszá gban,

Del - Ame ri kában stb. Utóbbi években több nemzetközi zongoraverseny zsűrijében vállalt munkát. (Legutóbb a müncheni nemzetközi zongoraversenyen.) A Weimari nyár művészkurzusok állandó előadója.

Hétfő esti hangversenyén a zongorái rodalom gazdag tárházából Toduta: Passacaglia; Beethoven: B-dúr

szonáta (Hammarklavier) Op. 106; Chopin: g-moli;

F-dúr; Asz-dúr, f-ntoft balladája szerepelt.

A lelkes és műélvező közönség háláját a művesz

Chopin: Notturno: Kodály:

Székelykeserves c. műveivel köszönte meg.

Toduta, Kolozsváron élő román neves zeneszerző. E műve preklasszikus jegyeket tartalmazó, népi ornamentikával ötvözött igazi román zenei variációsorozat volt, melyet a művész nagyon stílusosan, lényegretörően tolmácsolt.

Beethoven: B-dúr (Hammerklavier) szonátája a zongorairodalom egyik nagy remeke. Kétségtelenül Beethoven legnagyobb szabású szonátája, amit ő így fejezett ki: „íme hát egy szonáta. amelyben dolgozhatnak majd a zongoristák és amelyet ötven év múlva fognak játszani.” De nem csupán ötven esztendőre volt szükség, hanem többre. Csak az elmúlt század vége felé tudott Hans von Bülov e szonátának olyan helyet kivívni, amilyen azt hangverseny termeinkben joggal

megilleti. Georghe Halmosé szonátában megkapóan idézne fel a beethoveni gondolatokat: a gyarló embert, a ridegséget, igazságtalanságot, csakúgy mint az örömöt és vigasztalást és azt, hogy az ember beékelődött az anyag

és szellem, az idő es időtlen, az elképzelhető és az elképzelhetetlen közé.

Chopin már fentebb említett négy balladájának előadásával arról győzött meg bennünket, hogy a romantika e nagy géniuszának stílusvilágában is otthon érzi magát. Nem elsősorban a technikai fölénye, mint inkább a muzsikusi énje ragadott meg bennünket e művek hallatán. A ráadásként játszott Notturno. és Székelykeserves úgyszintén őszinte, forró pillanatokat ébresztettek a hallgatóságban.

Summázva Georghe Halmos zongoraestjét, elmondhatjuk, méltó indítása volt a Filharmónia Kamara-bérletének. Szepesi György

V

OEXENCsh Mt

Napról napra tömörebb a vár nyomasztó légköre. Egyre gyakrabban rebesgetik, h- gy hamarosan meghozza ítéleteit a különleges hadbíróság a lázadó tábornokok ügyében. Ahogy terjed a rebesgetée, úgy eled valamiféle ünnepélyes megbántott- sá ; tisztjeinkben. Azt hi- * m, az erkölcsi magatartás figyelemre méltó vállfádnak vagyok tanúja. Sérelemérzetté kell átalakítani a bosszúvágyat, hogy jogosnak, sőt kötelezőnek tudjuk a büntetést. Érthető lélektani reagálás ez a tiszt urak részéből. Sokszor megalázták őket a csatatereken, nem csoda, ha sértődöttek. Akar tisztában vannak vele, akár nincsenek, hangulatilag mindannyian érzékelik: a hadbíróság nem csupán büntet, de egyúttal magára vállalja a tisztikar erkölcsi érdekeinek védelmét. Miközben felelősségre vonja a lázadókat, jótékonyan fátylat borít megcsúfolt katonáinak csődjére.

A császár. a birodalom büszkeségéről van szó. Az eszmény és a realitások összhangjáról. Mivel pedig a valóságban nem létezett ez az összhang, ideje helyre állítani büntető paragrafusokkal, fennkölt szofisztikával. Sikerülni fog. Elegendő szuronyunk. elegendő sértődött-' ségünk van hozza.

Ordonácz hozta az üzenetet: szívesen venné Ernst törzshadbíió úr, ha felkeresném. Délután jelentkeztem nála, azzal a biztos reménnyel. h<>"\ ’ 're bepillanthatok Lejutey János vallomásába.

Nyájasan fogadott. Annyi szűk, homályos, zsúfolt helyisegei láttam mostanában, hogy üdítő élménynek hatott a tágas, napfény cirógatta szobában időznöm.

Mondhatni kedvesen mutatott helyet az egyik párnázott széken, ő pedig be- iészkelte magát kissé vastag testével a kanapétámla kanyarulatába.

— Lenkey János ügyébe« kérettem, főorvos úr — mondta és szivarral kínált.

— örömmel állok rendelkezésére — felelteim, s jólesett rágyújtanom, mert így eltussolhattam kezdeti meg- illetődöttségemet.

(Mindenesetre a törzshadbíró viselkedéséből arra következtettem, hogy beszélt vele Howiger tábornok úr, a várparancsnok és óhajom szerint döntöttek a kihallgatási jegyzőkönyvet illetően.

De rögtön kiderült, egészen másról van szó.

— Mi olybá tekintjük, hogy Lupkey kapitány egészséges — közölte a törzshadbíró. — Következésképp vádat emeltünk ellene.,

Fegyelmezett maradtam, 6őt oldottságot parancsoltam magamra.

— Ez annyit jelent, hogy szerepel a vádiratban?

— Mi mást jelentene! Pontosan úgy kezeljük, mini

például Nagysándor Józsefet, vagy gróf Vécseyt. Felségárulás ellene a vád. Többek között. Bűne tehát főbenjáró. Ugye világos, főorvos úr?

— De még mennyire — bólintottam egyetértőén. — A rnagas hadbíróság szempontjaival messzemenően tisztában vagyok. E szempontok iránti .tiszteletem téhy. Épp ilyen tény, hogy Leiikey százados valóban beteg.

Majdnem kamaszosan mosolygott a törzshadbíró kék szeme.

— Ugye van arra lehetőség, hogy Lenkey a hadbíróság elé álljon?

— Hiszen élő luilotl az az ember...

— Haynuu táborszernagy űr őnagyméltóságát a: legke- yésbé\ sem érdekli az ilyen csekélység. Aggályos pontossággal irta elő szűmunkrá. hogy mi a teendő. Attól óvjon meg bennünket az ég, hogy látszatot, szolgáltassunk egyenes akarata kijátszására.

Ez uz az észjárás. amit

lelkem méh én mm'1 megvetettem. Ez az a fei.utlan szolgalelkűség, amit oly férfiasán tudnak a tiszti zubbony mögé gombolni.

— őrnagy úr, tisztelettel emlékeztetem, én csak azt bátorkodtam mondani, hogy Lenkey János valóban beteg.

— De hátha mimikri.

— Kizárt dolog.

— Ezt olyan határozottan mondta, százados úr, mintha más alternatíva nem is létezne.

Észrevétlenül kapott hivatalosan élt a nyájasnak indult beszélgetés. Nem bántam. Arra azonban ügyeltem, hogy túlzottan magamra ne haragítsam ezt a helybeli kis Haynaut.

— Kérem önt, őrnagy úr, legyen tekintettel arra a körülményre, hogy orvos mivoltomban nem áll módomban alternatívák közt válogatni. Csak egy kötelességet ismerek. Betartani az orvosi esküt. Ez az egyetlen dolog, amire kötelezhetnek.

r Miközben töprengve forgatta kurta ujjai kiírt a szivart a tör/shadbiró, fintorai elárulták, hogy ilyesmikre gondolt: „Makacs

ember ez a Böhm doktor. Makacs és buta.”

— Gondolhatja, eszem ágában sincs raU.o.jlni Ont arra, hogy orvosi esküje ellen cselekedjéli.

(Folytatjuk,)

Mai ír-ajánlatunk: 21.50:

Együtt Károlyi Mihállyal...

Kevesen indultai: meszszebbről a munkásmozgalom felé, mint Károlyi Mihály. Az arisztokrata család tagja, a hatalmas földbirtokok ura, gróf Károlyi Mihály ugyanúgy végigélhette volna a történelmi arisztokrácia léha, dőzsölő életét, mint Károlyi Mihály azonban szembefordult osztályával, a haladás harcosa lett. Az első magyar Köztársaság elnökeként már bátor képviselője volt a történelmi küzdelemnek, bár akkor még nem jutott el a kommunista mozgalomig. A Horthy-kor- szak idején emigrációban élt, s ez a negyedszázad megérlelte benne is a felismerést, hogy a magyar nép érdekeinek legkövetkezetesebb harcosa a Kommunista Párt Károlyi Mihály a felszabadulás után már tudatos kommunista lett. Élete nem mentes tévedésektől, történelmi nagysága azonban kétségtelen! A Televízió — a 2. csatornán —, az őszirózsás Forradalom évfordulóján október 31-én sugározta ezt a műsort, s most az első csatornán megismétli. Az adásban Károlyi Mihályné. a neves politikus élet- és küzdőtúrsa beszél férjéről. Idézi elénk Károly Mihály töretlen akaratot, következetességet tanúsító alakját. Kovács András rendező, Karolyi Mihályné legutóbbi magyarországi látogatása alkalmával készített:? ezt a filmet s ö beszélgetett el az özveggyel Károlyi Mihályról, századunk tiszteletet parancsoló nagy egyéniségéről.