Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-05 / 284. szám

isy rendelet a iiáp asedéspolitíka szolgálatában Megjelent az egészségügy miniszter rendeiete, amely az eddigiektől eltérő módon szabályozza a terhesség meg­szakítás lehetőségét és elbí­rálását. A rendeletet, meg­jelenése előtt több fórumon megvitatták, s foglalkoztatta az embereket éppúgy, mint a népesedéspolitikával fog­lalkozó más rendelkezések. Találgatások és viták előz­ték meg. melyekben a szélső­séges megoldások ajánlásá­tól a valóban humánus meg­gondolásig minden benne volt. A javaslatok indítékai azonban bármilyen fórumon is hangzottak el, mindig az őszinte felelősségérzetből fa­kadtak­A rendelet részletesen fog­lalkozik azzal, mit kell ten­nie a kérelmezőnek, aki a terhesség művi megszakítá­sát kéri. A rendelkezés ér­telmében a kérelmezőnek részletes tájékoztatást kell adnia egészségi állapotáról, korábbi szülészeti, nőgyógyá­szati eseményeiről (szülések, vetélések, művi megszakítá­sok stb.), családi és szociális helyzetéről, lakáskörülmé­nyeiről. Mindezeket szükség esetén természetesen megfe­lelő okirattal kéQ igazolnia; azonban megjegyzi a rende­let azt is, hogy a személyi igazolvánnyal igazolható té­nyeket más iratokkal bizo­nyítani nem kell. A kérel­met a jelentkezőknek, az er­re rendszeresített nyomtat­vány felhasználásával, kéé példányban kell benyújtani- ok az állandó, vagy ideigle­nes lakóhely szerint illetéke« első fokú bizottsághoz. Va* azonban lehetőség arra is, hogy a kérelmező ne a terü­letileg illetékes bizottsághoa forduljon, de csak akkor, ha a terhesség megszakítását a területileg illetékes bizott­ságnál még nem kérte. A kérelmeket egy három­tagú bizottság bírálja el, mely orvosi titoktartásra kö­telezett. Amennyiben a bi­zottság a kérelmet elutasítja, fellebbezési lehetőség van. A fellebbezési kérelmet a fővá- rosban, illetve a megyeszék­helyen működő öttagú fel- lebbviteli bizottság bírálja el. Ennek a bizottságnak a döntése végleges. Melyek azok az esetek, amikor az illetékes bizottság a terhesség megszakítását engedélyezi? Ha a szülök, vagy a szü­letendő gyermek egészségi állapota orvosilag indokolja, ha a terhes nő nem él há­zasságban, vagy legalább fél éve külön él, ha a terhesség bűncselekmény következmé­nye; ha a terhes nőnek, il­letve házastársának nincs sa­ját tulajdonú beköltözhető, vagy önálló bérlakása; ha a terhesnek három vagy több gyermeke van, illetve szülése volt, vagy két élő gyermeke és legalább egy további szü­lészeti esemény (spontán ve­télés, halva születés, méhen kívül terhesség) történt. En­gedélyezik a terhességmeg- szakítást negyvenéves, vagy ennél idősebb nőknél- 1978. végéig azonban ez a korha­tár 35, vagy ennél idősebb nőkre is vonatkozik. Mindezeken kívül, egyéni mérlegelés alapján lehetőség van az engedély megadására, ka a terhes nőnek két élő gyermeke van, és harmadik terhessége a születendő mag» sat életképessége, fejlődése szempontjából veszélyezte» tett, ha a férj tartós sorka» » tanai, vagy különleges szol- ; gálatot teljesít a fegyveres erőknél, és szolgálatából a kérelem benyújtásakor lega­lább még hat hónap hátra van, ha a terhes nő, vagy férje legalább fél évig ter­jedő szabadságvesztés bünte­tését tölti, vagy a terhesség megszakítását további szociá­lis okok nyomatékosan alá- támasztják. Természetesen a rendelet meghatározza, hogy a terhesség megszakítását csak 12 héten belül engedé­lyezik, kiskorúaknál azonban 18. hétig adható engedély. A korlátozás nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a megszakítást egészségügyi okok szükségessé teszik A terhes nő a tartás kü­lönélést, illetőleg a lakás hiá­nyát személyi igazolvánnyal, vagy büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatá­val igazolhatja. Ha a terhes­ség bűncselekmény következ­ménye, annak elkövetését, vagy alapos gyanúját a bűnüldöző szervek igazolják. A továbbiakban részletesen foglalkozik a rendelkezés a fellebbezési lehetőségekkel, melyekről a kérelmezőt a bi­zottság azonnal tájékoztatja. A terhesség megszakításáért 600 forint térítési díjat kell fizetni, ha a terhes nő önál­ló keresettel nem rendelke­zik, kiskorú, ha negyvenedik életévét betöltötte, vagy legalább három gyermeke van, egyébként ezer forint té­rítési díjat kell fizetni. A té­rítési díjat a bizottság in­dokolt szociális okok alapján mérsékelheti vagy elengedhe­ti. Nem kell térítési díjat fi­zetni, ha a műtétre egészség­ügyi okokból kerül sor, ha a terhesség bűncselekmény kö­vetkezménye, vagy ha a ter­hes nő katonai családi se­gélyből éL Azt az időt, ame­lyet a terhes nő a terhesség­megszakítás érdekében orvo­si vizsgálaton vagy a bizott­sági ülésen tölt el, munkahe­lyéről való igazolt távolma­radásnak kell tekinteni. A terhességmegszakítás el­bírálásának új rendjéből természetesen következik, hogy a rendelet életbelépé­sével egyidőben sokkal ala­posabb, mélyebb felvilágosító munkát kell végezni annak érdekében, hogy a családter­vezést semmiképpen ne a terhessé gmegszakítás jelen t­■e. ___________ « Bnbilenmi kiadvány jelent meg az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskoláról Az egri tanárképző főiskola ebben az évben ünnepelte megalakulásának 25. évfor­dulóját. A negyedszázados intézmény a nevezetes évfor­duló alkalmából feldolgozta és megjelentette eddigi törté­netét. A dr. Nagy József által szerkesztett, fényképekkel illusztrált 116 oldalas kiad­ványt, mely „Az általános iskola tanárképzés 25 éve az Egri Tanárképző Főiskolán” címmel jelent meg, a főiskola nyolc tanára: dr. Nagy Jó­zsef, Friedrichné dr. Kovács Irén, dr. Szűcs László, Somos János, dr. Nagy Andor, Rát­kai István és Szabó Endre írta. A szerzők tíz fejezetben tárgyalják az intézmény múltját. Mondanivalójukat a hazai általános iskolai tanár­képzés történetével összefüg­gésben, anak részeként tár- I gyalják. A kötet munkatár­sai megismertetik az olvasót a főiskola megalakulásával, az első debreceni évvel, majd az első egri esztendőkkel Ezt követően az intézmény okta­tó-nevelő munkájáról, politi­kai, mozgalmi életéről, a nemzetközi kapcsolatokról, a kulturális és sportéletről Ír­nak. Az utolsó fejezetben pe- dig a főiskola műszaki fej­lesztéséről és a gyakorló is- |kolai munkáról olvashatunk. |A kiadvány függelékében ■megtaláljuk a főiskola veze­Minden segítséget megadtunk (Tudósítónktól.) Nyugodt szívvel tehették ezt a felelősségteljes kijelen­tést a MEZŐGÉP Vállalat il­letékes gazdasági és tiirneg- szervezeti vezetői azon a ta­nácskozáson. melyen a vál­lalatnál dolgozó nők és fia­talok helyzetének értékelése került napirendre. Az elmúlt évek alatt igye­keztek mindent megtenni an­nak érdekében, hogy a min­dennapi munkában érvényre jusson a nőkkel és fiatalok­kal kapcsolatos határozat. A vállalatnál nagyon sok nő dolgozott szaképzettség nél­kül. Részükre szerveztek szakmunkásképző tanfolya­mot és a jelenkezők meg is kaptak minden segítséget a tanfolyam elvégzéséhez. A fiatalok és a nődolgozók ösztönzésére, a továbbtanu­láshoz, különböző jutalmakat tűztek ki. A szakmunkás bi­zonyítvány megszerzéséért Í0Q0, az általános iskola Vili, Osztályának elvégzéséért 500 forint jutalmat kaptak, azok, akik vállalkoztak a tovább tanulásra. Ez az ösztönzés hozájárult ahhoz, hogy pél dául ebben az évben több mint 100 fiatal vállalkozott különböző szinten továbbta­nul ásra­A szocialista munkaver­senyben elért jó eredményért eddig 92 fiatal kapott kitün­tetést. A tanácskozáson, melyen alaposan elemezték a hatá­rozat eddigi végrehajtásét, és ebből következően meghatá­rozták a további feladatokat is, részt vett az Eger város képviselőnője Pusztai Lász- lóné is, Díszítőművészet! szakkor alakult Hatvanban Érdekes kezdeményezés született Hatvanban. A vá­rosi nőbizottság, az ÁFÉSZ es művelődési ház közöe szervezésében az elmúlt év­ben működött hímző tanfo­lyamot díszítőművészeti szakkörré szervezték át: he­tenként két esetben 25 asz- szony és leány ismerkedne meg a díszítő varrás művér szetéveL Foglalkozásaikon előadás»; kát hallgatnak a textilanya­gok sajátosságairól, felhasa­WHásalkrőX a VaSSfsi % 9 ru­házati cikkek hímzéséről. Munkaterveik között szere­pel többek között a megye népi díszítőművészetének megismerése, egyes tájjelle­gű hímzések titkainak elsa­játítása. A szakmai előadá­sok mellett • hímző szakkör tagjai gyakorlati foglalkozá­sokon készítik el az általuk kiválasztott táj egy-egy szé­pen hímzett, a lakást díszítő terítéket faliszopyegeket és ágyneműket (SzJ Í®T (Pofot Puskás Amm tőinek és oktatóinak név­jegyzékét 1948—1972-ig. A könyv végén számos fénykép eleveníti fél a 25 éves múlt eseményeit A kötet szerzői olyan intéz­mény múltjáról adhattak számot, amelyik eddigi törté­nete folyamán mindig elől­járt a kezdeményezésben, az újért való harcban. 1951 ta­vaszán az egri főiskola ren­dezett először főiskolai kút- túrnapot. 1955-ben ez a főis­kola adott ki először tudomá­nyos évkönyvei. 1960 őszén a magyar felsőoktatásban itt szervezték meg először a KISZ Segítő Tanári Kabinel- tet Az értékes kiadványból hiányoljuk a tudományos munkákban szokásos forrás megjelöléseket. Ezeket még terjedelmi okokból sem sza­bad lett volna elhagyni. Szecskó Károly Mai ív-ajánlatunk: 20.00; Molióre két egyfelvonásosa A Nemzeti Színház előadá­sa, felvételről. A két darab: az Amphitryon és a Kényes- kedők. A Moliére-komédiák azért csodálatosak, mert ahányszor színre kerülnek, a nézőnek az az érzése támad, hogy mai szerző, mai embe­rekről írott darabját látja. Honnan ismerte Jean Baptis­te Poquelin, XIV. Hajos ki­rály háziszerzője a következő századok, s a ma emberét? Moliére az embert ismerte, ezért időszerű. Az Amp­hitryon — amely 1868-ban született — az ismert és már sokak által feldolgozott mi­tológiai történet egyik válto­zata. Amphitryon thébai had­vezér hazatér a csatából, p házához közeledve előreküldi hírmondónak szolgáját, So- siast, aki elindul Alkméné- hez, ám a ház előtt saját ma­gába botlik. Képét Merkur isten öltötte magára, Amp- hitryonét pedig Jupiter, aki megkívánta az asszonyt, c férje arcát öltve szerelmes­kedik a gyanútlan nőveL A Kényeskod ők 1659-ben író­dott és minden korok finom.’ kodé üresfejűit vette célba. Magdi és Kati — ostoba könyvek hatására — csak azt tartja előkelőnek, aki olya« választékosán beszél, hogy épeszű ember már szinte meg sem érti. S amikor tisztessé­ges kérőiket, azok „pórias” modora miatt elutasítják — a fiatalemberek bosszút es­küsznek . „. A főszerepeket Szemén Gyula, Szacsvay László, Madaras József és Ronyecs Mária, illetőleg Moor Mariann alakítják. WVWSfWW ^Négyszemközt“ a Mikulással, ww.xwtnr .vwunn mnr-1 ............................................................................... ho gy halaira Ma megtudtam, hogy a be­teg testvérbátyja is az ara­di várban tartózkodik. Nem a főőrségi épület cellájába zárták, mint Lenkey Jánost és a többi tábornokot, ha­Q fejri3. december 5» szerda i várfal alá mélyedő kazamatákba, ahol * Világo­si fegyverletétel után elfo­gott nagyszámú honvéd tisz­tet őrzik. Károlynak hívják, az idősebb Lenkeyt, ezredesi rangot viselt a lázadók had­seregében. A VUmos-huszá- rok ezredparancsnoka volt Figyelembe véve, hogy 1839- ben önszántából hagyta ott felséges császárunk seregét, tavaly pedig ugyancsak ön­szántából esküdött fel Kos­suth zászlajára, minden bi­zonnyal szembe keli néznie a felségárulás vádjával. A hűtlenség puszta tényét te­tőzi az a körülmény, hogy megszégyenítette törvényes rendünk katonáit nem is egy, de számos alkalommal Rendesen úgy nevezik ezt; hogy diadalmaskodott a csa­tákban, méghozzá esetröl- esetre vitathatatlan fölény­nyel. Ilyesmit persze még körülírva sem szabad beis­merni. Kiváltképp ama 'vi­tézséget nem, amelyet a Vil- mos-huszárok tanúsítottak Budavár elfoglalásánál ta­valy májusban. Ez a csata volt a ránk nézve oly arcpirító tavaszi vereségek mélypontja, illet­ve a hadjárat csúcspontja a lázadók részéről. Ilyen csa­tában huszárezredesként je­leskedni — túlságosán feltű­nő ajánlólevél a különleges haditörvényszék számára A mi seregünkből sok olyan tiszt van itt, aki nem volt képes megvedel mezni a bi­rodalom és a dinasztia be­csületét Budavár ostroma­kor, Mostanra felocsúdott büszkeségük. Ilyen önérzet­növesztő változásra bizony kiválóan alkalmas az aradi erőd. Itt veszélytelenül fe­szíthet a büszkeség. Szegény, szerencsétlen Lenkey Károly huszárezre­des, jobban tetted volna, ha nem szomjúhozol a dicső­ségre. Ezt a vágyadat bi- nony bűnös hiúságnak fog­ják nevezni és keményen el­ítélnek érte. ^ Rengeteg a dolgom: csak ügy, mint az összes beosz­tottamé. Feltűnően sok a sebesült a lázadó tisztek között. Számosán még oda­fent, a Sajó és a Bodrog körüli ütközetekben sérültek meg. mások a debreceni csatában váltak harcképte­lenné. Zúzott csontokkal, fel­szakított izmokkal érkeztek ide, a fegyverletétel színhe­lyére. Amit lehet, megte­szünk gyógyulásukért. Még Damjanich törött lábát is lelkiismeretesen ápoljuk no­ha tudjuk, nincs már ideje felépülni.,. Mindenki biao-. nyosra fogják ítélni. Bármennyire igénybe vés* a kötelesség, törődnöm kell Lenkey Jánossal Egyrészt bármelyik pillanatban rész­letes számadást kérhetnek állapotáról Másrészt külö­nösen érdekel ez az ember. Valami makacs sugallatra azt remélem, tisztábban látha­tom ennek az öldöklő idő­nek valódi természetét, ha megismerem az okokat, ame­lyek a beteg lelki katasztró­fájához vezettek. Várakozásommal ellentét­ben tűrhető kedélyállapot- ban találom. Tejből és ke­nyérből álló reggelijét félig elfogyasztotta A többi nem kell neki Üldögél a kemény fa­priccsen. Ruházata nyűtt csiz­ma, közön-ges barna hon­védnadrág, durva vászoning. Zubonnya a széken hever. Ez az eg ellen tábornoki ruhadarab a homályos, bolt­íves cell ' an. Magától érte­tődik, hogy jófajta égszínkék posztóból készült zubbony teljesen pucér: arany gallér­ját lefejtették, a díszes zsi- nórzattal együtt. Még a kap­csokat is eltávolították. Én is a priccsre ülök, óva­tos távolságra a betegtől. Rám néz, mélabús kíváncsi­ságai. Megkérdezem töto — Jobban énd magát, &»=> piíány úr? összeránduL Heves izga­lommal fürkészi körbe acél­lá falait — Hallja?!.:; A gyilkosa­im! Bontják a falat hogy rám rontsanak 1 Meg akar­nak ölni!... Valóban, á folyosóról be­hallatszik az őr egyhangú járkálása. Elhalkul. majd megint felerősödik lépteinek •zaja, ahogy jön-megy a cel­la ajtaja előtt «— Csak az őr járkál, te“ pitány úr... Röviden, sietve felnevet Majd hozzám ugrik, a ka­romba markol. Érzem, telje« erővel szorít fogása mégis könnyű és gyenge, mint a gyermeké. Türelmetlenül kö­veteli: r- Egerbe akarok menni! Itt megölnek, értse meg! Otthon senki sem bánthat,.. Induljunk... Most azonnal— Eger az én városom, ott so­ha nem találnak rám az ül­dözőim ... Mint a megriasztott vad­állat, megint a falakra me­red. Hallja a kopogást Tá­guló szeméről kiabál a né- ■ma iszonyat: „Jönnek! Már itt vannak! Mindjárt megöl­nek!” És én semmit nem tehe­tek. érte, . ---------—-------­M egszokhattam « katoná­kat végtére le katomaorvos vagyok. De most kényelmet­lenül érzem magam a ten­gernyi fegyveres között Gya­logság, lovasság, tüzérség: sok ezer katona zsúfolódott össze as erődbe. Fürtökben, ólálkodnak a vár kapuinál, ahány sarok, annyi posztoló idebent kívülről is láncot alkotnak a várfalak mentén. Örök strázsálnak a bástyák nyílhegy formájú kiszögellé- sein, s végig a mellvedeken. Szinte minden téglára külön vigyáznak. Sípjelek, vezény­szavak visszhangoznak nap­hosszat Lépten-nyomon ki kell térni a masírozó jár­őrök htjából Minden mozgat minden hang az erő, a hatalom élet­megnyilvánulása. A szemé­lyes lét egyetlen értelme, hogy alakzatokba igazodjon, szuronyt hordozzon, paran­csoknak engedelmeskedjen, A szigorú rend szerint mű­ködő gépezet a tökéletesség benyomását kelti. Fegyvere­ink hatalma kizárólagos és vitathatatlan. Ezzel még a hadsereg szolgái, a markotá- nyosofc, borbélyok, orvosok, kocsisok is tisztában van­nak. tFoWtatjuU

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents