Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-05 / 284. szám

Sokat akar a szarka ügye csinos, wemet-lelket gyönyörködtető ' a három emeletes lakóház, amit a fényképen látnak? Mi ma­gunk is beköltöznénk vala­melyik lakásba, hiszen az épület fekvése szintén kitű­nő. Hatvan belvárosában, a Tolbuhin utca elején áll. Kö­zel a piac, a különböző bol­tok, hivatalok sora. Még az iskolás gyereknek sem kell többet gyalogolnia' két—há­romszáz méternél, hogy a tudomány forrásához jusson. Tetszik tudni, mi az egyet­len hibája nyár óta? Nem lehet beleköltözni. Pedig hu­szonkét család várja a kulcs­átadást, s nem is akármilyen körülmények között. Garami Józsefek például szeptem­berben már a közeli óvodá­ba íratták be kisgyermekü­ket, s most hónapok óta Új- Hatvanból kell az apróságot Ide és vissza fuvarozni... it Nem rózsásabb a jármű­boltban dolgozó Prétor Isfc> vánék helyzete sem. — Hét esztendeig feküdt lakásigénylésünk a tanács­nál, mígnem ebbe az OTP- akcióba beszálltunk, s ren­deztük az ügy minden finan­ciális részletét. Kilátásba is helyezték, hop? nyár végé­vel költözhetünk. Aztán a nagy semmi! Pedig már íel- mondtuk az albérletet, s a helyünkre aspiráló lakó folyton rágja a fülünket, hurcolkodjunk már. — S mennyi a leendő la­kás ára? , — összesen 250 ezer fo­rint, amiből százezret a vas­út kölcsönzött, harmincat pedig készpénzben adtunk a Takarékpénztárnak! Kétszo­bás lesz, s miénk a máso­dik lépcsőház kettes emele­te... Csupán a kulcsra vá­runk! it Székfy Tibor OTP-fiőkve- zetö sincs a legjobb hangu­latban, amikor a , huszonkét család jogos sérelmét el­mondjuk neki. — Legalább annyira bánt bennünket az építkezés el­húzódása, mint üzletfelein­ket, akik valamennyien hó­napokkal ezelőtt rendeztek nálunk minden formaságot. S nincs is olyan nap, hop? a közel ötmüliós építkezés sorsával ne foglalkoznánk. Most a TÖVÁL december közepére ígéri az átadást. De mit mondjak erre? Hogy a negyedik dátum? És most sincs a szerződéspapíron kí­vül semmi biztosítékunk a lakások átvételére, a beköl- tözködésre? — Önök mivel érvelnek, amikor üzletfeleik idejönnek követelőzni? — Csak a kivitelezőre hi­vatkozhatunk ... ★ Újabb állomás. Most már a TÖVÁL. Vitapartnerünk Jenei Sándor építészeti üzemvezető. — Ön szerint megérett a cég arra, hogy ilyen komoly vállalkozásba . fogjon? Gya­korlatilag százhúsz ember sorsáról van szó! —• Fiatal üzem vagyunk, s eddig tulajdonképpen csak mezőgazdasági jellegű beru­házásokat, meg egy-két la­kásos házakat fogadtunk el. As új, nagy OTP-ház az első komoly lakóépítmény, amire vállalkoztunk. Őszintén szól­va nem számoltunk a nehéz­ségekkel, a gondokkal, ebből ered az elcsúszás. Különösen a szakipari munkák vetnek vissza bennünket. Nem még­felelő az anyagellátás. A fürdőkádakra például egy hónapot vártunk, s akkor is méretmódosítást kellett el­fogadtatnunk a' Takarék- pénztárral. De létszámprob­lémával is küzdünk. E pilla­natban sem dolgozik senki a Tolbuhin utcában.. „ ★ Ezek után milyen véle­mény alakult ki az olvasó­ban az első hatvani OTP- társasház építéséről, az egész akcióról? Valószínű­leg ugyanaz, ami az újság­íróban. Egy fiatal üzem olyan munkába fogott, amihez nincsenek biztosítva a tech­nikai feltételek. De kellő tő­kével sem rendelkezik a cég, különben előre felvásá­rolhatta volna mindazokat a villamossági és egyéb beren­dezéseket, ami nélkül nem lakás a . lakás, s ami nélkül az üzem sem foghat újabb üzleti vállalkozásba. Van az egészre egy na­gyon találó magyar szólás­mondás: Sokat akar a szarka, de... Szóval jó lenne a közmon­dást megkontrázni! Már csak azon okbői Is, hogy kellemes karácsonya legyen annak a százhúsz hatvaninak, akik figyelő te­kintetüket lassan fél esz­tendeje a TÖVÁL-ra füg­gesztik. Moldvay Győz® Elkészültek a megyei szarvasmarha­tenyésztési programok Elkészültek a megyék 1980-ig szóló szarvasmarHS.- tenyésztési programjai, a ter­veket a Mezőgazdasági. és Élelmezésügyi Minisztéri­umban összesítették és érté­kelték. A programok — aarünt a MÉM illetékesei az MTI munkatársának. elmon­dották — csali részben fe­lelnek meg a várakozásinak. Az utóbbi két-három év ben . egyértelművé vált, hogy az eredetileg kettős haszno­sítású magyar íarkafajta hús-, illetve tejtermelő tu­lajdonságainak együttes ja­vítása nagyon lassú folya­mat: a korszerű nagyüzemi termelést ilyen állománnyal nehéz megvalósítani, és az anyagi .befektetések sem áll­nak arányban az eredmény­nyel. A fejlesztési , tervek egy része azonban nem szá­mol eléggé határozottan a szakosítással. (Ezt tükrözik különben az 1973. évi. ada­tok is, amelyek szerint a tehénállomány csaknem 95 százaléka még mindig ket­tős hasznosítású állat; a jelesre specializált- állomány mindössze 3,7, az egyhasz- nu' hústermelés pedig 1,6 százalékot képvisel az egész állományon belül.) Számos gazdaságban tej­hús, illetve hús-tej arányú „szakosodást” akarnak vég­rehajtani. Ez azonban nem felel meg a szarvapmarha- tenyésztési kormányprogram céljainak, tudniillik annak, hogy a nagyüzemi szakosítás ' igényének megfelelően. 1985- re a tehénállomány fele egy­értelműen tejelő állat le­gyen, 30—40 százaléka pe­dig húshasznosítású állat le­gyen. A MÉM álláspontja sze­rint a szakosítási program végrehajtását rövidesen meg kell kezdeni a gazdaságok­ban. Azok az üzemek, ame­lyek nem tartják magukat az egyik vagy másik iráh szakosításhoz a fejlesz koncepciók kialakítást,: '• azok a beruházási prog mok elbírálásánál ha in-', kerülnek. Miután a MÉl'.i kormányprogram célkií seit a beruházások jóv. gyásával messzemenően gyelembe veszi majd. A megyei szarvasma.-.Vi . tenyésztési programok 197 í es előirányzatai különbé;. <■. lakosság magasabb színvo­nalú tej- és tejtermékellátá sát teszik lehetővé. Az a kedvező fejlődési folyamat, amelyet az idei nyári állat­számlálás igazol — a szarvas marhaállomány 53 000-rel, a tehénállomány pedig 30 000- rel múlta felül az előző évit — várhatóan 1974-ben is folytatódik. A gazdaságokbó: érkező téli jelentések a te­nyésztői kedv általános ja­vulását jelzik. (MTI) Acélöntést irányit az automata Üzemel a Duna* Vasmű folyamatos aeélontőifiűve Gyárudvar. Elnyújtott tég­laalakú üzemek. Szürkék, fe­keték, zöld üvegablakkal, ha­talmas vasajtókkaL Fémes \ .nyikorgás. Zöld fémlépcsők. Gyáróriásunk — a Dunai Vasmű: 13 ezer dolgozó, 8 milliárd forint termelési ér­ték, 1 milliárd körüli nye­Az öntöde. Felmegyünk a fijítók konferenciája Apcon (Szűcs Ferenc tudósítónk» tói): Újítók konferenciájára ke­rült sor kedden Apcon, a Qualität Könnyűfémipari Feldolgozó Vállalatnál, ahol az egybegyűlteket ez alka­lommal Győrffy András megbízott szb-titkár köszön­tötte, majd Vitányi Pál mű­szaki igazgató tájékoztatta a mozgalom helyzetéről, idei eredményeiről. Többi között elmondotta, hogy az újító- mozgalomra, is nagy hatás­sal van a szocialista brigá- dók igyekezete, hiszen csu­pán a versenyző csapatok tagjainak javaslataiból tt> zennégyet hasznosítottak eb­ben az esztendőben, további tizenkilenccel hasonló szán­déka van a vállalatnak, míg nyolccal már is kísérleted­nek, mert mielőbb szeret­nék bevezetni. Különösen a nyomásos öntöde Vörös Ok* tőber szocialista brigád, il* letve a szerszámüzemi Ság* vári Endre és a kokillaön,- íők Rákóczi brigádjai jeles., kedtek — akiket jó lenn«; követniük másoknak is. A legeredményesebb újít ltokat oklevelekkel és pénz­jutalmakkal honorálták. Kerner Ferenc és Tavi László pedig a kiváló újítók bronz fokozatú kitüntetés­ben részesült. Az előző na­pon, Budapesten, a Csepel Vas- és Fémművek központi ünnepségén Csernok Jánps kapott hasonló kitüntetést. vaskoriátos pódiumra. Ia- ,nen, a falak mentén körbe­futó emelvényről nézem a csapolást. Vörösen, mint a .láva ömlik, folyik az acél. Ez a hagyományos, a Mar­tin acéL Az olvadó fém négy nagy üstből kokillákba fo­lyik. Elzáródott az öntőüst kifolyónyílása — az oxigén­pisztoly közbelép —- s mint* ha ezernyi csillagszóró szik­rázna szerteszét. Augusztus óta üzemben » folyamatos acélöntő mű, a vasmű negyedik ötéves ter- vének legnagyobb beruházá­sa — amely szovjet tervek alapján épült. Ez a fajta öntés kevésbé látványos.. Annál gazdaságosabb. „Az érdekes itt az automata ve- . zérlő központ” — mondja a mérnök. Nekem az, hogy a hagyományos módszerű acél­öntés tizenkét részművelete itt ötre egyszerűsödik. S az, hogy az .önlés automatizált Vasművet. — Amikor a hideghengermű — 1965-ben ■— üzembe lépett, akkor fe­deződött be lényegében a ■vasmű tizenöt évig tartó épí­tése. S már 1968 végére ka­matostól visszafizette az ál­laminak építési költségeit. A .szovjet tervek alapján és szovjet berendezésekkel üze­melő gyár ma az ország egyik legrentabihsabb ipari létesítménye. Azt remélik, tervezik. & folyamatos - acélöntőmű is többet ad majd névleges kapacitásánál. Persze — to­vábbfejlesztéssel, állandó .korszerűsítéssel, úgy mint 8 többi üzemrészben. Nemhiá- ba költenek a Dunai Vas­műben évente 6—700 millió forintot fejlesztésre. Ezért is képesek évente 5—6 száza­lékkal növelni termelésüket azonos létszámmal és immár évek óta egyfolytában, j Az ország legnagyobb' tei­99 Miszaki fejsszléssel a haladáséit. Beszélgetés Domán Lászlóval, a MTESZ Heves megyei Szervezetének titkárával Az egykori műszaki napok- pól — műszaki hónappá szé­lesedett 'eseménysorozatnak immár külön történelme van Heves megyében. 1935-ben még csupán néhány előadás­ra jutott a MTESZ Heves megyei Szervezetének erejé­ből, 1970. óta viszont már évente gazdag, éseménydús programmal várják az ér­deklődőket a rendezők. Mind­emellett hagyománnyá vált az is, hogy az előadásokat, az ankétokat, a vitadélutáno­kat, beszélgetéseket és a filmbemutatókat, vagy ép­pen a kiállításokat egy-egy, a napjainkban sokakat izga­tó kérdés köré csoportosít­ják. — Szó volt már közös gondunkról, a lakásról, egy más áUvxlommal megyénk iparának fejlesztéséről, az el­múlt évben a hatékonyság elemzése volt a központi té­ma. A most véget ért mű­szaki hónap eseményei mi­lyen aktuális kérdés megvi­tatásának a jegyében zajlot­tak le? — kérdeztük Do­mán Lászlótól, a MTESZ Heves megyei Szervezetének titkárától, akit egyben arra is kértünk, hogy foglalja ösz- sze az idei műszaki hónap tapasztalatait. Az idei mottónkat így foSiumaztuk meg: műszaki ttijíesszítissel i haladásért. Napjaink egyik legégetőbb kérdése ugyanis annak a fej­lesztésnek az előkészítése, megszervezése és lebonyolí­tása, amellyel jelentősen megnövelhetnénk az üzeme­ink, vállalataink termelését, csökkenthetnénk a költsége­ket, a selejtet, viszont gaz­daságosabban állíthatnánk elő a termékeinket. Ennek az előrelépésnek az egyik alap­vető követelménye az átfogó műszaki fejlesztés. Éppen ezért, e mottó jegyében szer­veztünk meg minden elő­adást, ankétot, vitát, kiállí­tást, filmbemutatót. Igyekez­tünk a lehetőségeinkhez mér­ten a téma országosan is el­ismert szakembereit felkérni, 'szakembereinket, az érdeklő­dőket a legnagyobb mérték­ben tájékoztatni a legújabb eredményekről, hozzánk el­jutott szakmai információk­ról. — A novemberi műszáki, hónapot jelentős munkával készítettük elő. Sok segítsé­get kaptunk a MTESZ 16 tagegyesületétől, azok 21 szakcsoportjától, de a KISZ- től, a TIT-től és más társ­szerveinktől is. Talán ennek a sokirányú előkészítő mun­kának köszönhető, hogy sike­rült egy átgondolt, szerve­zett eseménysorozatra invi­tálni ? szakembereket, ösz- szesen hetven rendezvénye*! esett sző á mottóként emlí­tett műszaki fejlesztésről, “Mindent számbavéve több mint 5 ezer részvevője volt á rendezvényeinknek, s ha mást nem is említenénk, már ea is a siker jele számunkra. — Az idén felfedeztünk « rendezvények között néhány újdonságot is, — Mindjárt azzal kezdem, hogy még most is erősen do­mináltak az előadások. Mind­ezek mellett azonban több helyet kaptak a kiállítások, az ankétok, a kerekasztal- beszélgetések és a vitalehető- ségek, mint eddig bármikor. Újszerű volt a megye két városának, Egernek és Gyön­gyösnek a bemutatkozása is, amikor e települések vezetői beszéltek a gondjaikról, ' a fejlesztési tervekről, a távla­ti elképzelésekről, egyszóval olyan dolgokról, amelyekről ritkán hallanak a nem szak­mabeliek. Ezt a rendezvény- formát az élkövetkezendő években tovább szeretnénk bővíteni, hogy más települé­sek irányítói, lakói is szót kapjanak a megye előtt. Szín­vonalas és érdeklődést, keltő rendezvényekre került sor néhány üzemben is, ahol a műszaki fejlesztést beszélték meg valóban társadalmi szin­ten, bár az elsődleges cé­lunk a szakemberek tájékoz­tatása volt az idén is, 7— A MTESZ megyei szer­vezetének tisztújító küldött- értekezletére, mintegy az ese­ménysorozat záróakkordja­ként került sor. Mint a szer­vezet ismét bizalmat kapott titkárát kérdezzük, milyen feladatok állnak a közeljövő­ben az új elnökség tagjai előtt? — A tisztújító küldöttérte- kezlétünkön mindenekelőtt rangsoroltuk a teendőinket. A legfontosabb ezek közül az, hogy a szerény eszközeink­kel továbbra is segítsük elő a IV. ötéves terv sikeres megvalósítását, ezt követően pedig szervezzük meg az V. ötéves tervvel kapcsolatos megyei előkészítő munkát. Hogy közérthetőbb legyen: úgy dolgozzunk, hogy a tag­egyesületeink tagjai részt vállaljanak a döntések társa­dalmi elbírálásában. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha az ed­diginél magasabb színvonalú társadalmi munkát végzünk valamennyien, régebbi és újabb tagok egyaránt. Emel­lett pedig úgy koordináljuk a tagegyletek tevékenységét, hogy összhang legyen a ku­tatási témák és területek kö­zött. Ez elnökségi feladat is, éppúgy, mint az ifjú szakem­berek bevonása ebbe a nagy jelentőségű társadalmi mun­kába, amelyben, mint mér­nök, vagy közgazdász való­ban a szakmai segítségnyúj­tás maximumát adhatja egy- egy közös feladat megoldá­sához — mondotta befejezé­sül a MTESZ titkára. Szilvás István Üzemben a folyamatos acélöntőmű. (MTJ-foto: Fényes Tamás felvétele — KS) —= a kapcsolótermekből irá­nyító gépegysége1, szinte tel­jesen kiküszöbölik az öntés­sel járó nehéz fizikai mun­kát. Ipari televíziórendszer 6egít, légkondicionáló be­rendezések és ventillátorok enyhítik a' meleget. A fo­lyamatos öntőmű üzembe ál­lításával több és jobb mi­nőségű acélt lehet nyerni, mint a hagyományos eljárás­sal. Azt már Borovszky Amb­rus vezérigazgató mondja, hogy a Dunai Vasmű csak­nem valamennyi berendezé­se névleges kapacitásánál jó­val többet termel. A gyárat eredetileg félmillió tonna nyersacél gyártására tervez­ték. Az idén másfél millió torna hagyja el a Dunai jesítményű, „280 tonnás da­ruja” — mondja a mérnök a folyamatos acélöntőműbenj amikor felettünk megindula mennyezetet betöltő monst­rum. Itt minden szokatlan nagyságrendű, a tonnák, a köbméterek. Itt százezrek­ben, milliárdokban mérnek. Már a meleghengerműben vagyunk. Görgőkön fut, rohan to­vább az izzó acéltömbj a meleghengerműbe. Kádár Márta MtiaBUMáL A 1973, december S,s szerda t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents