Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-04 / 283. szám

galommentesebb. mint szüleié. Közvetlen hang, csevegés, és az értelmek hirtelen felfütótteége, a mindennapi emberben a nem mindennapi — ez volt Radnóti László riportjának íze, sava, érdekessége. *

Kitűnő riport volt!

8AM4RK \ VD S VIÜ V Üzbegisztán és Libanon. Hatezer kiken-tor is megvan egymástól. Mindkettő még az iszlám : közepén fekszik. Damaszkusz: Onusján

mecset. A világ egyik legszebb és máé ma is használt mecsetje. Bibi hanum Számár k;, r.dban. mely nait kupolája ;t ..legszebb lenn.?, ha az ég nem bota, m raja ..az arab kultúra. Közelebbről az iszlám remeke. Mint ahogyan az iszlám szülötte Avicena és az arab világ terjesztette, vaev ,,találta fel” a kémiát, a ma is használatos ..arab" számainkat az iszlám igázía le végeredményben a középkori Magyarországot és az iszlám titkait kutatja ma - a vile. ..szerte híres és ftU kordán az arab vihígban ismert Germanus Gyula.

Es az arab világ', amely az is - aim bölcsője voit és a m (lamedanízmus állandó ú . aihletője ma is, a friss és húsfoa-vérbe vágóan eleven napi politika színhelye. A sztyeppék, szavannák, sivatagok, félsivatagok, a rájuk települt ősi városok vili?;.'bői elindult iszlám, ez a v tolás is és létezési forma

i.v, ez a világnézet, de sajá- t‘ *; társadalmi berendezkedj-.; is, amelynek tulajdon- kíbpeni papjai nincsenek, b -jm csak hívői és tudó- fi i, nem a libanoni Saidától S •-vrarkandig tart. Átível

irá id az öt kontinenst,

F r ipában és az Indonéz

s; geifílágban. immáron

£ ak-Amerik to-n és „fekete- Afrikában éppen úgy,

n.: t Ázsiában, s vagy ki ti; t:ja talán Ausztráliában, sc- a déli jegkontinensen is oh élnek hívei.

Mi a története és a titka, s egyáltalán van-e titka az lírámnak? Milyen okok ny -mán alakult ki e világ g-. idolkodás- és szokási end- S7C-: e, hogyan és miért túli . f hatni egy időben az tv sz akkori világ kultúrájára, s miért hanyatlott le, miért lett fékje a fejlődésnek saját „határain” belül is és miért tűnik most ismét fe’.iídozónak a csillaga? KCidések, amelyekre Folco Qulliei és Alberto Pinelli próbált válaszolni és válaszd tatni. A nyolcrészes televíziós filmsorozat bemutatásával nemcsak kultúrtörténeti indítású hatást ért el a magyar televízió, de egyértelműen politikai, hogy ne mondjam: napi politikai

■ ipagandamuhkát is vég- : it.

'iz olasz filmalkotók, aki- India varázsos világá- és nem varázsos jele- r -.sk jobb megismerésében i izett szolgálatukban már talált egyszer a magyar, vízió-néző a képernyőn,

'■'< st e kétesztendös időben, mkában, utazásban egyaránt nagy „hátterű” filmsorozatban ismét szerény, de s ívós kitartással igyekeztek vílaszt adni a maguk és a kar feltette kérdésekre. Ay.t á'lítani — egyébként ők maguk sem tették ezt —, hogy minden kérdésük célba talált, vagy hogy a kérdésekre ro'n-’znben a helyes és a világos választ adták volna meg, aligha lenne igaz. Mindenesetre e bonyolult és évezredes világ titkai révükön legalábbis megszűntek titkok lenni, ha bonyolultságuk nem is áttekinthető és sokszor az iszlám értői számára sem mindenkor ki bontható. Az iszlám, az olasz filmsorozat kapcsán és jóvoltából, a magyar televízió- néző számára megszűnt a szó rossz értelmében egzoti kum lenni, felfedezhette; tenné a történelem fejlődé sének szabályait, az e szabályokat törvényszerűen megÁ dolgozó ember festő;#

Idősebb Kátai Mihály tárlata Karcagon

hu‘úrózó gazdasági hatásosai, s mindez úgy történt, hogy a „Kelet.” szépsége, varázsa nem megkopott ben- r: '’ v.. de felizzott.

Nyolcszor egy óra alatt eí- 1 - vívunk a múltból a jövő felé. Ha mindent nem is értünk meg még. de -.ok minden! értünk már!

I ESZTELEN és ezért emberi, s mert emberi, hiteles é» megkapó portrúfilmet kész'tett Marina PopovicsrOl Radnóti László a televízió szamára. Az eddig lényegében csak a rádióból ismert kellemes hangú, kulturált, szerény riporter most úgy lépett a nézó elé a képernyőn, hogy alig vettük észre őt. mert a riportját figyeltük. Csak a rekordokat és a margarétákat, az alkotó embert, akinek mindene a repülés; a felvillanó férj arcát, aki nem resteilte bevallani, hogy a félelem a nagy tettekre képes értelmes ember sajátja, hogy legyőzze azt, a lányt figyeltük, aki csodálja szüleit, de önmaga számára egy más, egy „földi” világot akar megteremteni, amely ezért semmivel sem szegényesebb, vagy izKELLÉR DEZSŐT szeret' tem, szeretem -''és szeretni fogom. Kellér Dezső a ma gyár kabaré élő klasszikusa volt és marad — reméljük — még hosszú ideig. Ezért volt kár, hogy másfél órás estje nemcsak a kopott kópiák szürkesége miatt — szürkére sikerült. Tíz-tizen- két éves felvételek külön külön még lehetnek érdeke sek, sőt jóízű nevetési is kicsiholhatnak —, de 90 perc műsoridő zömét, lefutott kópiákra építeni, úgy érzem, nem volt szerencsés. Kellér Dezső, aki jogosan kapott másfél órás műsoridőt a televízió több milliónyi nézője előtt, talán maga sem gondolta át. vagy nem gondoltait ák át vele —, hogy most itt lett volna az alkalom egy markáns arcvomású, határozottan politizáló kabarét összeállítani a markánsan politizáló Kellér Dezső műveiből.

Egy friss és igazi poétikai kabarét, amelynek frissessége nemcsak a napi aktualitásoktól, hanem nyílt szó- kimondásától, hosszabb távra is érvényes gondolatiságától lett volna igazán hatásos.

Gyurkó Géza

Mai tv-ajánlatunk:

20.50: A BUROK

Ty-film Kolozsvári Grand- pierre Emil regényéből. Több novellája, regénye foglalkozik az úgynevezett mai fiatalok és mai idősebbek viszonyával, s egyebek mellett azzal a viszonnyal is, amit ez a só a pletykákban jelent. A burok is ilyen regény. Főszereplője Orsós Ildi, a talpraesett „egyenjogú- sított” jogászlány, aki szélvészként tör be a középkorúak disztingvált és jólnevelt megbízható alapokon nyugvó, s alig stikud társaságába, felforgat, többeket kilendít lelki egyensúlyából. Egyszóval zűrzavart okoz. A társaság egyik tagja — Elemér —, beleszeret a lányba, s az író azt igyekszik megmutatni, hogy milyen lehetősége van két különböző korú és természetű embernek az igazi egymásrata- lálásra. Kolozsvári Grand- pierre Emil 1964-ben írta a regényt, s azóta már többször is megjelent Most Zurzs Éva készített filmet belőle, Katona Márta forgatókönyve alapján,. A főszerepekben tíasu Lajost (Elemér) és Urbán Erikát (Ildi) láthatjuk. Egyébként a regény — ismét átdolgozva —. a téli könyvvásárra jelenik meg harmadik kiadásban. Az ismételt átdolgozásra csak egy, magyarázata van: az író maga sem tekintette lezártnak a problémát most is foglalkoztatja, új és új lehetőségeket fedezett fel benne.

^Karcag hazahívta öreg fiát, a hatvankét esztendős Kátai Mihályt : mutassa be földijeinek ,.őszekéit”, legszebb vásznait. A mester — ki 1941 óta Egerben él — lelkes izgalomlommal készült a látogatásra.

„Különös érzés, ötöm és izgalom számomra, hogy Karcag és múzeuma alkalmat adott, segített szülővárosomban — több évpt átfogó munkáimból tárlatot _ rendezni. És ha ez az életem alkonyán valósulhatott is meg — mégis csodás öröm, mert szülőföldem. fiatalságom szepem- lékű helyén újra elmondhatom: itthon vagyok.,, így vall a találkozás reményeiről a mester a kiállítás . szerény meghívójának lapján.

A múzeum kistermébe életi művének érdekességeit hozta el. Pályájának két fő vonulatáról mesél képein: a Nagykunság, a karcagi táj Olykor fájdalmas világáról és Eger, a hevesi vidék természeti (szépségeiről.

Ügy tűnik, mindenét, hazahozta kedves városába, lássák, mire vitte, hogyan kamatoztatta talentumát.

Tájat és embert énekel meg, a színek, formák hangjain. A természet az ő mú- ,veiben a dolgozó ember keze nyomát viseli magán, még akkor is, ha maga az ember egy-egy vásznán nincs is jelen, S ha ott van. miként a Karcagi szolgatanyás című képén: ő maga is szolgatanyássá válik általa. A dolgozó ember szemével tekint a világra, úgy fest, ahogyan a

A mester a kiállítás egyik látogatójával beszélget.

munkás paraszt szemében tükröződik vissza a valóság. Ez az ő talentumának kamatja — hatvanhét esztendősen.

A karcagiak nagy szeretettel fogadták őt. A kis terembe nem a kíváncsiság, hanem inkább a rokoni büszkeség hozta el a látogatókat

A fiatal Kátai Mihály első tárlatának Karcag adott otthont. Most alkalom kínálkozik arra, amire ekkortájt nem: azok tekintsék meg alkotásait, akikről és akiknek festette —■ a dolgozó em berek.

F. P

Napirenden

1074 közmŰYeIődé!KÍ lerve

(Tudósítónktól.)

Még egy szűk hónap van hátra ebből az esztendőből, s a közművelődés dolgozói már a következő év tervein munkálkodnak. Külön jelentősége

Tudományos esték Gyöngyösön

A tudományos-technikai forradalom áll a középpontjában annak az előadássorozatnak, amelyt a Gyöngyösi Városi Művelődési Házban tartanak meg a következő hetekben.

A tervben olyan témák szerepelnek, mint a tudományos-technikai (forradalom előzménye, illetve hatása az

élővilágra, mit várhat az emberiség a tudománytól, a jövő problémái a fejlődés iránya.

Az előadók között az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Marx Károly Köz- gazdasági Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, illetve tanárai szerepelnek.

a következő évnek, hogy kerek harminc esztendeje, hogy Heves megye községéi. — közöttük a gyöngyösi járás községei — felszabadultak. A művelődési otthonok, könyvtárak, az úttörő szervezet és a KISZ-szervezetek sajat adottságaik, és lehetőségeik keretében segítik e rendezvények sikerét. Vetélkedőket, kiállításokat, irodalmi műsorokat terveznek összegyűjtik a községek felszabadulásával kapcsolatos történeteket.

A gyöngyösi járás éves közművelődési munkatervében jelentős helyet szentelnek a munkásfiatalok részére tartandó ismeretterjesztő előadásoknak, tovább folytatódik az Ifjúsági Törvény megismertetése, ,s az eltelt időszak tapasztalatairól vitákat rendeznek.

Részletesen felmérik a munkásság körében jelentkező igényeket, s e felmérések alapján állítják össze a politikai, művészeti, irodalmi ismeretterjesztő előadások témáit.

A készülő munkatervekhez a községekben a helyi nőbizottságok, KISZ-szervezetek, klubok is'elkészítik saját terveiket. s a községi tanácsok december havi üléseiken koordinálják ezeket a terveket, illetve hagyják jóvá a jó * 3 évi teljes népművelési tev vet

A munkatervekkel párhuzamosan — melyek elkészítését javaslatokkal, tanácsokkal segítik a járási szervek dolgozói — készülnek a költségvetések is, melyek a színvonalas kulturális munkához az anyagi alapokat biztosítják.

Baranyi Imre

*/w>maaivwv‘vvvwwv‘sa/wvvvva*

wm

NR. 19

%

kJL

HfjJ. december

Legeltoglalt'?''1' emberünk a törzshadbíró. Képtelenség megközelíteni. Amellett cseppet sem tanácsos megemlíteni előtte óhajomat. Vagy önként. hozza szóba a jegyzőkönyvet Howiger tábornok úr ösztönzésére, vagy soha nem fogok bepillantani Len- key János vallomásába. A túlbuzgóság legkisebb jele is gyanút kelthet ellenem, márpedig semmi kedvem felhívni a biztonságomra káros figyelmet. Ügy intéztem hát,

hogy a totiahadbtfo kőa&léBen foglalok aszfalt a tiszt! étkezdében. Mindig egyfajta ünnepélyes előzékenységgel (köszöntőm, hadd érezze, mennyire méltányolom súlyos kötelességét. Mások is ,igy tesznek, feltűnően alább Jiagy a tiszti étterem zsongása, ha Ernst őrnagy átlépi az /étkezde küszöbét, és zárkó- zottan, érzelemmentes arckifejezéssel elhelyezkedik asztalánál.

Ha nem tudnánk, kicsoda, nyugodtan élvezhetné a teljes észrevetlenséget Érdektelen jelenség. Szürke hivatalnok, egyenruhában. Kék szem, ke- rekded arc, 6ima homloka /fölött pelyhesen kopaszodik. Nyakának puha zsírpárnájához feszesen préselődik a zubbonygallér. Sokkal Inkább tűnne jámbornak, mint ret- tegettnek, ha a beosztása nem vetítené rá mintegy kívülről a fontosságtudat kemény árnyékát.

Kétségtelen, ti fontosságtudat több; mint indokolt.

Realitása napról napra súlyosabban nehezedik az aradi várra. Mindenki igyekszik leplezni növekvő ideg- feszültségét ebben az óriási hatágú csillagban, a nyílhe- gyű bástyákkal védelmezett erődben.

Ez a castrom valóban erős. Ágyúkkal, rohamokkal bevenni lehetetlen. De nii, akik sáncai mögött élvezzük a tofLítoiisa&ot, a lelkűnk mc;

Jyén nem vagyunk képesek örülni a győzelemnek. Velem együtt mindenki tudja, a harctereken kellett volna legyőzni a lázadókat, nem pedig az akasztófán.

Mert semmi kétség: akasztani fogunk. Hiába tartozik közénk Ernst törzshadbíró, hiába esett rá ifjú császárunk birodalma nevében a büntető tisztség, érzelmeinkben idegenkedünk tőle. Aki személyében hordozza a bíró baljóslatát, az mindenki számára fullasztóvá teszi a levegőt, bárki lélegezzen is körülötte.

Ha önként szólítana, hogy „főorvos úr, szíveskedjék hozzám fordulni, átadom önnek Lenkey János vallomását” — akkor is riadtan ösz- szerándulnék bensőmben. De az önuralom látszatára kínosan ügyelnem kellene. Furcsa összefüggésekre bukkanok. Lehet, hogy önkéntelen emberi reakcióm révén jobban hasonlítok a vádlottra, mint Ernst törzshadbíróra?

Lenkey Jánosban szemlátomást roskad az életerő. Délelőtt van, ilyenkor kevésbé kínozzák a képzelt szörnyek. Rövid időre nyugton is hagyják. De a beteg nem hisz nekik. Ügy ül a cella lócáján, mintha a következő pillanatban már menekülnie kellene előlük. Hiába nézem, permiül nem szarni toK a jelenlétemmel. Számomra követhetetlen látomásokra figyel, barna szeme tágra mered, hogy jobban lássa a veszedelmet. Felfokozott izzás parázslik tekintetében, résen- léte nem egyéb, mint az állandósult riadalom. Kelletlenül eszegeti kenyerét, egy- egy kanállal szürcsöl a reggeli levesből, de eközben pillanatnyi időre sem feledkezik meg az önvédelemről.

A szeme, a szeme: az félelmetes. Függetlenítette magát roncs testétől, önálló személyként éli a halálra hajszoltak életét. Teste többi része csupa közöny.

— Szeretnék önnek segíteni, kapitány úr... — szólítom olyan gyengéden, ahogy csak telik tőlem.

összerezzen, csodálkozva néz rám. Firtatja, én is a démonok közé tartozom-e. Bajuszának két vékony szárnya hosszan lecsüng, vénné aszott ajka mellett. Ügy nézeget, mintha meditálna. Majd hirtelen oldalra rándítja fejét, tekintete a falra szegeződik, karját hevesen az arca elé kapja. Rémülete« látvány. El kell hinnem, hogy a falból előlépett a szörnyeteg és támadóan a beteg fölé magasodik.

Azt remélem, megnyugszik a képzelődő, ha a beszéddel magamra vonóm a figyelmét.

— Csak én vagyok itt, az orvosa, kapitány úri Fogyassasza nyugodtan a reggelijét. Szivart hoztam önnek. Reggeli után rágyújtunk és elbeszélgetünk.

Most végre észrevesz. Annak lát, aki vagyok. De a szivar nem érdekli, pedig erős dohányos volt, mint a legtöbb huszár.

— Nem hallott a bátyámról? — kérdezi teljesen józanul.

Valamit muszáj hazudnom. Semmit nem tudok a bátyjáról. Azt sem tudom, egyáltalán van-e bátyja.

— Hogyne! Igen jól érzi magát. Éppen tegnap érdeklődött kapitány úr felől. Biztosítottam, hogy kapitány úr egészséges,- nyugodtan viseli a sorsát.

Idegen izzást! tekintetét vallatóan az arcomba égeti:

— Maga hazug ember. Egy szavát sem hiszem.

Már nem is törődik velem. Hirtelen eszébe jut a létét fenyegető veszély, a cellafal egy pontját figyeli kimeredő szemével. Strázsáló figyelme egyre rémültebb, egyre el- szántabb lesz.

— Csak gyertek .. Csak gyertek, gonoszok , sátánok, gyilkosok! Nem félek tőletek!

Iszonyú, hogy képtelen vagyok a démonok és a beteg közé állni. Csak az lenne iszonyúbb, ha visszahozhatnád! a valóságos létbe. így is, úgy is rettenetes.

(Folytatjuk.)