Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-04 / 283. szám
MÁI műsorok: 8ÁDIB SUGAR ISTVÁNT; KOSSUTH 8.20 8.54 4.29 2.20 2.35 3.48 4.03 34.16 4.4Í) 5.10 3 3.05, 3.20 37.05 '7.40 38.10 t> 3.30 13.25 20.10 ? >.33 i .00 : !.30 i .30 Harsan a kürtszó! Giordano: André Chénier. Négyfelvonásos opera. Iroaalmi évforduló- naptár. Ki nyer ma? Melódiákoktól. Törvénykönyv. Kennessey Jenő: Hárfástrió. Vivaldi-müvek. Éneklő ifjúság* Rádióiskola. Népi zene. Beszélgetés a műfordítói konferencia vendégeivel. Mozart: Esz-dúr zongoraverseny. Óriások a mikroszkóp alatt. Népi zene. A Szabó család. A zene nem ismer határokat. Bach: 56. kantátát, Esti beszélgetés. Dupla, vagy semmi. Mi újság az Operában* Nóták. PETŐFI Verbunkosok. .03 Könyvek, Újak. emberek. .10 Esztrádzene. .35 Megmérettünk... VC 1 .00 Zenekart muzsika. I íttőtöl hatig ... Zenés délután. 1 .10 A szlnháztörténéai mondja. 1 .2« Zene és interpretáció. 1 .01 Népi zene. 1 .24 Nőkről — nőknek. 2 .3* Könnyűzene. 2. 4* Zsebrádlószlnhái. 2 .03 Riport. 2 .1* Lecoeq: Angol aaczonp lánya. Operett. 2 ,15 Hawaii melődlák. 2 30 Sándor Judit ének«*. S zolnoki Rádió Alföldi krónika. Népdalok. Szabad-e a szabadidőt A azolnokl Verseghy gimnázium kórusa éaeW* Társadalmi ösztöndíj szakmunkástanulóknak. a hallgatóké TE* MAGYAR a ».#• Wtote-W. fi 3á Pái yavélasstáaÉ teníesadáa t St Ki minek m«ater*rt m. * .15 Esti mese, i 30 Tv-híradó. , * 09 L. Bernstela á »Buestkáről i k 30 A burok, Tv-mnt, (14 éven íelSÜLi " 1 $ IS Ví-hiredá, POZSONYI f » A Jaltai értékesíti, 1 35 Teiesport. 1 to Dalok. 1< 00 és 31.16 HirsdA *1 00 Az árnyak délbe» tűnnek el. Szovjet w-aorozaá, Élt-e Teli Bizonyára kevés olvasó van, aki ne hallotta volna hírét-nevét TeU Vilmosnak, a svájciak legendás hírű szabadsághősének, aki a messzi XIII. században élt — a legendák szerint. Érdemes hát utána nyomozni, hogy válóban ki és mi volt Teli, vágy hogy egyáltalában töHéneti személy volt-e közismert alakja. A Vierwaldstätti tő partján terül el a három svájci őskanton: Uri, Schwyz és Unterwalden, melyekhez később negyediknek Luzern ■ is csatlakozott. S é négy kis megye szövetségéből született azután meg a tó neve; Vierwaldstätter See, azaz a négy erdőhelység tava. De itt ringott a mai Svájci Állam- szövetség bölcsője is. A tóhoz nem messzire fekszik Küssnacht városa, ahol Schiller híres Teli-drámája is játszódik. A nép érvényt szerzett a Schiller-műnek, és történeti személyként — a színpadon kívül — keltette életre Teli Vilmos figuráját. Ott áll szobra Altdorf piacterén, ahol állítólag Óeissler helytartó parancsára lelőtte fia fejéről az almát. Van Gesslerweg (azaz Cesslerút), melynek a végén a híres-neves Teli-kápolna áll Nézzünk hát utána, hogy mi is az igazság Teli Vilmos körül. A kutatás kiderítette, hogy Schiller a Teli-históriát egy 6si dán mondából vette kölcsön 1 — akárcsak Shakespeare Hamlet királyfi meséjét» E monda szerint Harald dán királyt, akit Kékfogúnak emlegettek, s a X. században élt, rendkívül haragra lobbantotta egy Toko nevű íjászának szerfeletti di- csekedése. Egyszer' azután megparancsolta a mesterijászának, hogy lője le a saját! fia fejetetejére helyezett almát. Toko három nyilat vett ki tegezéből, de már az első lövése az alma húsába fúródott. Erre a király, Kékfogú Harald, megkérdezte az íjászt, hogy miért vett ki három íjat tegezéből, ha ilyen biztosan kezeli fegyverét. A válasz így hangzott, a dán monda szerint: —„Azt a másik két nyilat királyomnak szántam, ha netalán meghal a fiam!" A későbbiek során Harald király háborúskodásba keveredett Sven nevű fiával, aki apja trónjára tört. Toko, a mesteríjász nem a király, hanem a trónkövetelő Sven királyfi mellé állt a harcban, s egy küzdelem során íjával leterítette Harald királyt. Tehát majdnem minden úgy történik a dán mondában, mint a Schi ller-drámá- ban. Sőt akadt olyan kutató, akinek sikerült e dán mondánál még régibb forrást is felderítenie; a norvég Wie- Iand-mondát. Láthat ja a kedves olvasó, hogy így vándorol a monda generációkon, évszázadokon és országhatárokon át.. Egy svájci történész: Morééi Beck is kimutatta tanulmányában, hogy aTell-mon- dándk az égvilágon semmi köze tincs a svájci történeHány gyermekei szeretnének? Kevés olyan fiatal házaspár van, amelyet nem foglalkoztat a jövendő utódok száma. A lengyel Központi Statisztikai Hivatal 16 000 asszonyhoz fordult erre vonatkozó kérdéssel A beérkezett válaszok következőképpen oszlottak meg: A megkérdezetteknek csaknem fele a háromgyermekes család modelljét tartja ideálisnak, egyharmada a kétgyermekes, 15 százaléka pedig a négygyermekes családét. Az utóbbi véleményt minden negyedik falusi élő asszony osztja, A legtöbb gyermek m*á- lett — a statisztikai átlag 2,83-at tesz ki — a gyermektelen asszonyok szavaztak. Később azonban a gyermek- szüléssel és neveléssel kapcsolatos tapasztalatok a korábbi családeszmény revi- deálására késztetik őket. A négy és több gyermeket nevelő anyák rendszerint^ kevesebb gyermeket kivannak •WN/VW* < látni m „Ideális családban*, mint a sajátjukban. A városi asszonyok 2—3 gyermek között ingadoznak, a falusi asszonyok azonban a két gyermeket semmiképp sem tartják elegendőnek. Szoros az összefüggés a megkérdezettek iskolai végzettsége és a vállalni kívánt gyermekek száma között: minél magasabb fokú iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál kevesebb gyermeket tart ideálisnak — s a gyakorlatban ennél is kevesebb gyermeke van. A Központi Statisztikai •Hivatal adataiból tehát kiderül, hogy a városi családokban általában kevesebb a gyermek, mint amennyit az anyák ideálisnak tartanak. Falun fordított a helyzet; a gyermekek száma nagyobb, mint amennyit az asszonyok az ideális családmodell esetében megfelelőnek tartanak. (Jnterpress) egri vörös csillag (Telefon: 32-J3» Fél 4 'órakor A sólyom nyomában Színes, szinkronizált NDK film. Fél 6 és fél 9 órakor Elátkozottak Színes, szinkronizált aims film. EGRI BRÖDT (Telefon: 14-00 Fél 4. fél 8 és fél * órakor A tüzes Íjász Színes olasz—francia—spanyol , kalandűlm GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A nagy zsákmány G YÖNGYÖST PUSKIN Felügyelő életveszélyben HATVANI VÖRÖS CSILLAG Kis nagy ember HATVANI KOSSUTH Lázadás a Bountyn HEVES Egy srác fehér lovun Füzesabony A „Saturnus” csapdájában. I—II. rész GOMBÖ PÁL; Egerben-. 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Baj 2sy-Zsi- l’nszky utcai re . le1 "'ben. (Telein: 11-13.) Rendelés gyermekek özére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 c~' a, a Jókai utca. 41. szám alatti réndelőben. (Tele- -*«; lU-MJ .............< S zellem Topák Bence előadó éppen azt közölte feleségével telefonon, hogy hiába keresett, nem kapott s'em téliszalámit, sem gyulait, amikor nyílt az ajtó, majd, anélkül hogy bejött volna valaki, becsukódott. — A fene ezt a huzatot «■» mondotta Topák. — Semmi, nem naked mondtam, a huzatot. Ugyan már, dehogy. Beszéljünk másról. Képzeld, a parizer végét belevágták ... Hogy WC papírt? Ugyan már, hol kapnék? v Ekkor megszólalt egy hang: — A Bartók Béla úton. Topák iszonyodva bámult a hangos semmibe, és hebegve mondta: — Ké-ké-később majd fölhívlak. Azzal letette a telefont, és megdörzsölte a szemét. Mire felnézett, mozgott az ege„z aktahegy. egy irat kiemelkedett belőle, elébe feküdt, és parancsoló hang utasította: — Írja alá! Topák aláírta, de még másnap is ott dolgozott, mert egyetlen idegosztályon sem volt üres hely. 'A főelőadónál Mrman U tartózkodtak, tehát még szemtanú előtt lebegett be egy irat, és helyezkedett el a csomó tetején. Mindegyik nézte a másik hármat, észrevett-e valamit pillanatnyi elgyengüléséből. De mind a négyen jól tartották magukat, így viszatértek a tárgyra. Végül kitöltötték a huszonnyolc lottószelvényt, lemhez! Történelmi adatok sorával bizonyította be, hogy a XIII. század végén a svájciak a legjobb viszonyban voltak még a Habsburgok kai! Sőt mi több; a svájci zsoldosok az osztrák seregek legfélelmetesebb harcosai voltak... Teli Vilmos tehát kétség télén, hogy sohasem élt, de az ő idegen forrásból átvett személyében összpontosult Schiller írói fantáziájában, majd : pedig a nép szívében , s lelkében az idegen elnyomók elleni ellenálló hazafi hős ideálja. Teli Vilmos tehát nyilván mondabéli alak, de éltek Svájcban bátor pásztorok és szabadságszerető parasztok a XIII. században a Vier- waldstätti tó mellékén, akik védelmi szövetségre léptek és félelmet nem ismerő harcba szállottak feudális elnyomóik ellen. Uri, Schwyz, Unterwalden és Luzern, a Svájci Államszövetség bölcsője körül bizonyára, ha nem is Teli Vilmos, de más egyszerű emberek, bátor hazafiak bábáskodtak. Egy legendával ismét kevesebb lett — de anélkül, hogy az a legkisebb mértékben is sértené a tiszteletre méltó és tiszteletet parancsoló történeti múltat. Másfél millió palack pezsgő mi Gazdaság az idei szilveszteri ünnepekre több mint másfél millió palack pezsgőt szállít a kereskedelemnek. A kedvelt Pompadúr pezsgőből a Szovjetunióba és az NDK-ba is exportálunk. (MTI-foto — Fehérváry Ferenc) Csempészek és sirrablok Ffere m maga nemében szinte páratlan régészeti kincseskamra. A föld mélyében több évezreddel ezelőtt virágzott kultúrák alkotásai pihennek, és az ország fővárosa, Lima, egy hatalmas archeológiái lelőhelyre épült. A fővárostól 30 kilométernyi távolságban terül el az egyik legnagyobb és legjelentősebb rommező, Cajamarca. Fénykorában a partvidék igen fontos központja volt Az immár betemetett utak, terek sokaságából, az utókorra maradt épületek számából arra lehet következtetni, hogy ebben a városban valamikor 15—20 ezer ember élt akiket — a tudósok véleménye szerint — valamilyen járvány pusztított eL Ugyancsak Lima közelében vannak Bacocha romjai, valamint az inkák egykori híres erődítménye: Pahamonga. Ez a két övezet ma már védett terület. A XVI. században a spanyol hódítók feldúlták az inkák birodalmát elrabolták és beolvasztották az ezüst és arany műkincseket és Spanyolországba szállították. Ma is szájról szájra járnak az országban a legendák az inkák elrejtett kincséről. A vényt, és r&rivállt: — Írja alá! A főelőadó menekülni akart, ám elgáncsolták. Mikor megjátszotta, hogy elájult, néhány apróbb rúgás észhez térítette. Üveges szemkkel vette kezébe a tollat, de úgy reszketett, hogy a szellem előbb egy üres papírqn gyakoroltatta vele az aláírását, csak és a főelőadó agába roskadhatott. Idegesen odament az iratcsomóhoz, ■ leakarta emelni a legfelsőt. De váratlanul megelőzték. — Maid én l <— mondotta a hang, elébe simította a kerazután engedte az okmányhoz. — Adja ide a szelvényeket, hálából bedobom — mondta a szellem, és az ajtó nyílt, majd csukódott. Az osztályvezető saját feleségét csókolgatta — négymonda szerint amikor Francisco Pizarro spanyol kalandor foglyul ejtette Atahuaj- pát, a perui inka birodalom utolsó uralkodóját az felajánlotta, hogy szabadságáért egy 6,70 méter hosszú, és 5,20 méter széles helyiséget olyan magasan tölt meg egyszer arannyal és kétszer ezüsttel, amilyen magasságba „kinyújtott karja elér”. Pi- zarró nem válaszolt azonnal Az uralkodó seregei közben hozták az aranyat és az'ezüstöt, a spanyolok pedig éjszakánként behatoltak a helyiségbe és két marokkal dézsmálták a kincseket. Amikor ezt Atahzalpa észrevette, parancsot adott, hogy szüntessék meg a szállítást és az éppen úton levő váltságdíjat rejtsék el Az uralkodót megölték, tábornoka azonban elegeit tett a parancsnak. A tudósok még ma is keresik az inkák „El Doradóját”. Az inka kincsek, a csodálatos műalkotások még ma is felébresztik a dúsgazdag „műgyűjtők” harácsolási vágyát. Mindenekelőtt az amerikaiak, de más tőkésországok polgárai is szeretnek „eredeti” leletekkel dicsekedni. Nemcsak azért, mert ez biztos befektetés, hanem azért is, mert a „bontonhoz” Venhét éves volt, az asszony huszonkettő —, így csak akkor riadt fel, amikor a hang udvariasan mondta: — Bocsánat, csak egy pillanatra zavarok. Az asszony sikoltozva kiszaladt, a szellem belülről kulcsra zárta az ajtót. ‘ Az osztályvezetőt kemény fából faragták, nem ijedt meg. Felvette a házitelefont, tárcsázta a Szakszervezeti Bizottságot, es csak annyit mondott: — Topák beutalása tárgytalan. Ezután szembenézett a szellemmel, de nem látott szemet. — Előbb előírásom — válaszolta higgadtan az osztályvezető. Es figyelmesen végigböngészte a kérvényt. Majd így szólt: — ön Kohái Rudolf? — En — válaszolta a szellem. — De ön szellem, kisértet állapította meg oktató hangon az osztályvezető. — Ha kísértet, akkor meghalt. Ha meghalt, gkkor nem jogosult lakáskiutalásra! Es diadalmasan nézett az előtte leterülö semmibe. — Azzal maga ne törődjön! — ripakodott rá a szellem de nem tudta megtörni az osztályvezető higgadtságát. tartozik, hogy fényűző villáikat a maja, a zapoték, a chimu vagy a chayin kultúra műkincseivel díszítsék. Ezért állnak „üzleti összeköttetésben” lelkiismeretlen műkincsrablókkal, csempészekkel és a haquerokkal — a 6irrablókkai. Megdöbbentő károkat okoztak a sírrablók például a Pueblo város közelében elterülő temetkezési helyen, ahol — szakértelem hiányában — vandál módon törtek szét agyagedényekét, bebalzsamozott koponyákat. A A Pueblóban lakó indiánok félnek az ősök szellemétől, ezért messze elkerülik a temetkezési helyet, pedigkihasználják éjszakákat. Hosszú ve oc- szúrnak a földbe .. - lenállásba ütközik as:.- denek. Természetesen Kincs,, két keresnek, aranyból Xé szült halotti maszkot váz kesztyűt,,a csontokat pedig Összetörik és szétdpbálják. A köztelmúltban a , perui vámőrség Callao kikötőjébe” 18 725 darab---több mint, ÍJ m illió márka értékű — műkincset mentett meg, A zsákmányt ládákba csomagolva, hamis szállítólevelekkel akarták az USÁ-ba csempészni. — Márpedig nem írom alá! — mondotta. — Szabálytalan. Ebben a pillanatban fel- emelkedett az egész előtte heverő iratpaksaméta, és elindult az ajtó felé. — Akkor elviszem ebeket és majd magyarázhatja c vizsgáló bizottságnak, hogy hová tűntek. Így a szellem. Az osztály- vezető megtört. — Hja, 1 i maga zsarol! Mondta -*a. A széllé' .» őr hajtogatta a<. dny .. nyitotta a; tót. „pardon, pardon” s; ikkal utat a titkári szoüu.. r.egtöa megben, és távozott. ■ Kohár Rudolf laboratóriumnak berendezett albérleti szobájában beadta magának a láthatatlanságot megszüntető injekciót, és testté válását végignézte a tükörben. — Borostás vagyok — állapította meg. Majd újra elővette a lakáskiutalást, gondosan megvizsgálta, és felsó hajtott: Ez volt a legegyszerűbb mód! Hwm&s @ 1973, december U Wn-úd
