Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-04 / 283. szám

Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: A csúcstalálkozó szellemében Olyan események, amelyek önmagukban nem ki­fejezetten világpolitikai horderejűek, néha sokat mon­danak két ország kapcsolatainak állásáról. Ilyen hír érkezett a minap Moszkvából. Itt a „Zvezdnij Goro- dok -ban. (,,Csillagvároska”), a Jurij Gagarinról el­nevezett űrhajós kiképzőközpont tanulmányi előkészí­tő komplexumában ünnepélyesen fogadták a Thomas Stafford vezetése alatt álló asztronauta-delegációt. Az i amerikai űrhajósok szovjet kollégáikkal együtt közös > kiképzésen vesznek részt, hogy felkészüljenek az 1975- ' re tervezett Szojuz—Apolló űrutazásra. Az újságolvasó egy ilyen hírhez eljutva, joggal 5 vonja le ezt a következtetést: ha az űrhajósok közös ■ felkészülése menetrendszerűen folyik, akkor feltehe­> tőén folytatódik a két ország diplomáciai párbeszéde ? is, a két szovjet—amerikai csúcstalálkozó szellemében. 1 Ez a következtetés teljesen jogosult. A legutóbbi kö- , zel-keleti válság — ezt ma már elmondhatjuk —•, a csúcstalálkozó óta a legnagyobb potenciális fenyegetést jelentette a szovjet—amerikai viszony szempont]ábóL j Elegendő arra utalni, hogy korábban a hasonló nem­zetközi válságok visszavetették a két ország viszonyát, s huzamos időre volt szükség ahhoz, amíg ki lehetett kerülni „a hullámvölgyből”. Ezúttal azonban bebizo­nyosodott, mennyire reális az a megállapodás, amelyet ; idén nyáron Leonyid Brezsnyev amerikai látogatása ^ idején írtak alá arról, hogy súlyos következményekkel. I fenyegető válságok idején a két országnak haladékta­< lanul konzultálnia kell egymással. A konzultáció nyi- ' tóttá diplomáciai lehetőségeket felhasználva, a Szov- - jetunió leleplezte és elszigetelte azokat az amerikai politikai köröket, amelyek az adott konfliktust, s az < USA fegyveres erőinek teljesen megalapozatlan, s a ; NATO-szövetségesek előtt is megmagyarázhatatlan — riadóitatását hidegháborús — szovjetellenes pánikkel- ■ tésre használták volna fel. Így a válság után kialakuló \ diplomáciai mozgás a közel-keleti békés rendezésre lé- í nyegében azon a nyomvonalon halad, amelyet* a Biz- í tonsági Tanáds elé első ízben beterjesztett szovjet— ; amerikai határozattervezet tartalmazott. V V VvAAAA/NAVWWWWWVvVWWVAW/VWVVWWWWWSA/WWVA^VS/W I Ciúiu’nak a hadműveVek ? Épül a szovjet—bolgár gázvezeték Herbait Darvas Ismét gyásza van a magyar irodalomnak, az ország­nak: délelőtt kaptuk a hírt, hogy szívinfarktus következ­tében, 61 éves korában meghalt Darvas József kétszeres Kossuth-díjas író, a Magyar Írók Szöget' ' '■'k elnök-’. A bolgár vegyipart és a háztartásokat látja majd el gázzal a szovjet—bolgár gázvezeték, amelynek bulgáriai szakasza most épül. (Foto: BT A—MTI— KS) Tanácskoztak a Közös Piac m’niszterei (Brüsszel, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti.) Miután Nyugat-Európa számos országában vasárnap ismét nem közlekedhettek a gépkocsik, újabb energiakor­látozásokat rendeltek el, és Hollandiában bejelentették, hogy egy hónap múlva már csak jegyre kapható az üzem­anyag. A Közös Piac Minisz­teri Tanáósa hétfőn délután értekezletre ült össze Brüsz- szelben. Bár a külügyminisz­terek megbeszélés ének előze­tes napirendjén nem szere­A VI>K liuiugymhiSs£tér«uiU«BBia!í. közleménye A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszté- r urna nyilvánosságra hozott i demányéfeen. keményen el­s' élt© az Egyesült Államok í nyegetőzéseit a vietnami i éppel szemben. A minisztérium szóvivője é.'al ismertetett nyilatkozat f éhívja a figyelmet arra, hó|y 1973. november 30-án J Schlesinger, az Egyesült / ' amok hadügyminisztere 1 .elen tette: Nixon elnök 1 1-Vietnam (értsd: Saigon) 1 mogatására a kongresszus 1 xzájárulását fogja kérni 1 dműveletek indításához, li i „Eszak-Vietnam átfogó tá- l dóst indítana”. Schlesinger i ;,ranakkor azt állította, 1 .gy Nixonnak „felhatalma- : Ka van az indokínai bom- 1 támadások felújításának (.: endelésére”. Schlesinger e kijelentése — amely Richardson, volt ame- r kal hadügyminiszter ápri- l s 3-i, valamint John \ gt tábornok, a Csendes- i cán térségében állomásozó ■ iierikai légierő főparancs- róka november 2-i fényege- t ései után hangzott el — f háborító provokáció a v tnami néppel szemben, k hívás a világ, így az Egye- s ilt Államok béke- és igaz- s szedető közvéleményével s -mben is. A VDK külügyminisztériu­ma keményen elítéli Sollie­s'nger fenyegetőzéseit és ha­tározottan követeli: az Egye- s :!t Államok szüntesse be katonai' beavatkozását Dél- V.etnam belügyeibe, tegyen e' get a párizsi megállapodás rend elkezései n ek. ★ A DIFK külügyminisztériu­mának szóvivője szombaton i< mertetett nyilatkozatában ( esen elítélte a Dál-Vietnam í 'szabadított területei ellen v -gréhajtott saigoni bomba- t támadásokat és amerikai fel­derítő repüléseket. Arra sür­gette az Egyesült Államokat és a saigoni kormányzatot, haladéktalanul szüntesse be a Vietnamról szóló párizsi megállapodást és az 1973. jv nius 13-i közös köziem 1. . súlyosan sértő cselekmény két peltek az olajproblémák, a megfigyelők ezt tekintik a tanácsülés egyetlen fontos kérdésének. A külügyminisz­tereket az olajellátással fog­lalkozó megbeszélésekre, el­kísérték az energetikai prob- 1'mákkal foglalkozó szakmi­niszterek is. A tanácskozás küszöbén, az arab államok döntése által legjobban súlytott Hollandia, a lehető leghatározottabb for­mában vetette fel a „közös pbici szolidaritás” kérdését, azonnali segítséget követelve partnereitől. A tagá'lamok- nak egyformán kell részesed­niük a máshonnan beszerzett termékekből, következéskép­pen a nyersolajból is. ..Küzde­ni fogunk, hogy kivívjuk ezt a-döntést, mert ez lenne a';, teurópai szolídartl: ; merry”- . Váhulása.” — jelent - '.te k; hétvégi interjújában Don Uyl holland miniszterelnök. A kllencek lehetvén hely­zetbe kerültek, írja ezzel kapcsolatban hátion a „La Citee” című brüsszeli lap. . Neve elválaszthatatlan volt a népi írók mozgalmától. Az 1912-ben Orosházán született bérosgyerek nehéz körülmé­nyek között végzi el a ta­nítóképzőt. Állást azonban nem kapott: Budapestre uta­zott azzal a szándékkal, hogy író legyen. Itt korán bekap­csolódott egy kommunista diákszervexkedésbe és a gyűjtőfogházba került, majd öt évig rendőri felügyelet alatt állt. Kőműveseknél dol­gozott és más alkalmi mun­kákból tengette életét, szel­lemi szükségmunkásként, ring végül hivatásos újság­író lett. Első két regénye, a Fekete kenyér és a Vízkereszt­től szilveszterig. Különösen ez utóbbi keltett nagy fel­tűnést. Ezt követtek újabb regényei: az Állomások, A legnagyobb magyar falu — ez már a falukutató, szociog- ráfus Irodalomhoz tartozik — valamint A Törökverő cí­mű. Hunyadi Jánosról szóló történelmi regény. Az Egy parasztcsalád története című könyve is kimagaslott a pa­rasztság sorsát leíró művek közül. 1940-ben jelent meg ön­életrajzi regénye, az Elin­dult szeptemberben, majd Szakadék címmel írt drá­mát. ezt á Madách Színház mutatta be. A' felszabadulás után je­lent meg Város az íngová- nyon című könyve és kez­dődött meg aktív közéleti tevékenysége, amely szinte megszakítás nélkül haláláig tartott. A Nemzeti Paraszt­párt aíelnöke volt, a Szabad Sió főszerkesztője, később építésügyi, majd közoktatás- ügyi, azután népművelés- ügyi, azután népművelési miniszter; 1956-tól 1959-ig a Hunnia Filmstúdió igazgató­ja, majd a Kortárs című fo­lyóirat egyik szerkesztője lett. 1960-ban másodszor kapta meg a Kossuth-díjat. 1951-ben ismét elnökévé Vá­lasztotta az újjáalakult Író­szövetség. Érdeklődése a mindenkori jelen problémát iránt soha nem csökkent. Ezt bizonyítják a legutóbbi években írt művei, például: A térképen nem található című drámája. Az F!Pülése PÁRIZS; A PKP Központi Bizottsá­ga hétfőn délelőtt megkezdte kétnapos tanácskozását. A központi bizottság a napi­rend első pontjaként a gaz­dasági válság következmé­nyei ellen folyó népi küzde­lem továbbfejlesztéséről ta­nácskozik Roland Leroy je­lentése alapján, utána a KAB-ülés öaston Plissonier- nek a „Parasztok szerepe . a társad'i’mi haladásért, a de­mokráciáért és a szocializmu­sért folyó küzdelemben” cí­mű jelentését vitatja meg. ry.jüMrág wr-3, december 4» kedd Sokoldalú államközi kap­csolatok jellemzik a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság együttműkö­dését, amelynek fejlesztésé­ben jelentős szerepe van a párt- és állami vezetők köl­csönös látogatásainak. Ma­gyar párt- és kormánykül­döttség járt 1989-ben Bulgá­riában, s ez alkalommal meg­újítottuk az országaink kö­zötti barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződést. Kapcso­latainkat tovább mélyítette 1971-ben a két kormányfő, Fock Jenő és Sztanko Todo- rov budapesti találkozója. Ugyanebben az évben Ma­gyarországon járt a bolgár külügyminiszter, 1973. máju­sában pedig Péter János külügyminiszter tett hivata­los látogatást Szófiában. Az elmúlt időszakban került sor a két ország gazdasági ve­gyesbizottságának X. és XI. ülésszakára, s ezen kívül a vegyesbizottság elnökei két ízben folytattak megbeszélé­seket PART- ÉS ÁLLAMKÖZI KAPCSOLATAINK Elvtársaik, barátaik. Ma­gas szintű látogatások fém­jelzik az MSZMP és a BKP együttműködését. 1972-ben hazánkból Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja vezetésével kül­döttség vett részt a Dimitrov születésének 90. évfordulója alkalmából rendezett nem­zetközi elméleti konferenci­án. A két testvérpárt közötti ideológiai és kulturális együttműködés kiszélesítésé­re vonatkozó megállapodást írt alá — 1973. júniusában — bulgáriai látogatása során Aczél György, az MSZMP PB tagja, a Központi Bizottság itkára. Tavaly októberben az VISZMP Budapesti Bizottsá­gának küldöttsége Németh Károly, a PB tagja» A hu­Gyümölcsöző magyar-boígár áSJamköZd kapcsolatok ' dapesti pártbizottság első titkára vezetésével látogatott Szófiába. Bulgáriában járt az MSZMP Központi Ellen­őrző Bizottságának —Brutyó János elnök vezette — kül­döttsége. Pártmunkás delegá­ciónk több területen tanul­mányozták a BKP tapaszta­latait a szocialista építőmun- kában. Apró Antalnak, az MSZMP PB tagjának, a magyar or­szággyűlés elnökének vezeté­sével parlamenti küldöttsé­günk tett látogatást — 1972 őszén — a Bolgár Népköz- társaságban. Testvérkapcso­latokat ápol Magyarország és Bulgária több közigazgatási /egysége: ma már hat-hat ma­gyar és bolgár megye és két- két város áll közvetlen kap­csolatban, közöttük Heves megye is a bulgáriai Targo- viste megyével. Szélesednek társadalmi és tömegszerve­zeteink kapcsolatai is. Gás­pár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára ál­tal vezetett 1 szakszervezeti küldöttségünk bulgáriai láto­gatásának eredményeként faz utóbbi időben tovább mé­lyült a bolgár szakszerveze­tekkel való együttműködé­sünk. A két ország ifjúsági szervezetei és ifjúságpolitikai szervei hosszú lejáratú prog­ramot dolgoztak ki az együtt­működés elmélyítésére. GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS Vezető szintű konzultációi során miniszterelnök-hélyet,- tesek — Tímár Mátyás és Zsivko Zsivkov — megbeszé­lésein kívül az utóbbi idő­szakban folyamatosan talál­koztak egymással a tervhiva­talok elnökei és számos tár­ca vezetői, így a nehézipari, a gépipari, a belkereskedel­mi, a könnyűipart, a pénz­ügyi, a külkereskedelmi és a közlekedésügyi miniszterek. E találkozókon megvitatták a KGST komplex programjá­ból adódó kétoldalú feladato­kat. Több tárca hosszú lejá­ratú műszáki-tudományos megállapodást kötött. Szako­sítási szerződéseket hoztak létre különböző élelmiszer- ipari és mezőgazdasági gé­pek, továbbá a finomvegysze­rek gyártására. A szakosí­tás, a termelés, a műszaki­tudományos együttműködés terén azonban még nem ak­náztunk ki minden lehetősé- ' get Gazdasági kapcsolataink­ban egyébként továbbra i« az árucsere-forgalomnak van meghatározó szerepe, s ez ha nem is egyenletesen fej­lődik, de — növekszik. Az utóbbi tíz év során — az 1970-es évek elejére — két és félszeresére növekedett ma­gyar—bolgár áruforgalom te­rén" az ' 1971—75-ös évekre szóló megállapodás 427 mil­lió rubel forgalmat irányoz elő. Ebben már szerepet ját­szanak a gazdasági együtt­működés magasabbrendű for­mái is, így mindenekelőtt a devnjai szódagyár építésében való magyar közreműködés szódaszállítások ellenében, valamint — szakosított gyár­tásra — a vállalatok közötti keretszerződések. Magyar részről törekszünk a beho­zatal növelésére. KUI.TÜR A. TUDOM \ NY Államközi k"P ’ralis mun- katervek AÍa&jan ápoljuk, fejlesztjük kapcsolatainkat a művelődés, a művészet terü­letén. Jelentős várakozással tekinthetünk az idén tavasz- szal létrehozott magyar— bolgár kulturális vegyesbi­zottság munkája elé. Az ok­tatásügy és a felsőoktatás te­rén —* egy éve — miniszté­riumi szintű együttműködési megállapodást kötöttünk. Kiemelkedő esemény volt kulturális cserénkben a Ma­gyar Állami Operaház ba­lettkarának, az Állami Népi Együttesnek, valamint a Ma­gyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának bul­gáriai, illetve Szófia szimfo­nikus zenekarának a buda­pesti vendégszereplése. Dar­vas József, a Magyar Írók Szövetsége elnökének bulgá­riai látogatása nyomán meg­alakult a Magyar—Bolgár Irodalmi Vegyesbizottság. A két ország tudományos aka­démiái között gyümölcsöző kapcsolatok alakultak ki: je­lenleg 27 közös témán dol­goznak magyaf és bolgár tu­dósok. Kulturális értékek köl­csönös bemutatásában ered­ményes munkát végez a Ma­gyar Kulturális Intézet Szó­fiában, Budapesten meg a Bolgár Kulturális Központ. A BOLGÁR BELPOLITIKA A BKP 1971-ben tartott X. . kongresszusán elfogadott pártprogram szellemében é6 a jelenlegi VI. ötéves terv irányelvei alapján a fejlett szocialista társadalom gyor­sított ütöm i építését tekinti a legfőbb feladatnak. Előtér­ben áll a szocializmus anya­gi-műszaki bázisának meg­teremtése. A Bolgár Népköz­társaságban a népi hatalo m szilárd, a párt vezető szere : minden területen érvényesül A X. pártkongresszus ser­kentőleg hatott az állami életre. 1971. májusában új al­kotmányt fogadtak el, a ko­rábbinál nagyobb szerepkört biztosítottak a nemzetgyű­lésnek, megalakították az ál­lamtanácsot. Megélénkült a törvényhozói munka, a ré­gebbi törvényeket felülvizs­gálják, hogy összhangba hoz­zák az új alkotmánnyal. Több magas szintű jogsza­bályt készítenek elő, többek között ifjúsági, munka- és ta­nácstörvényt. Az állami és társadalmi élet irányításába mind szélesebb körben be­vonják a dolgozó tömegeket. BULGÁRIA KÜLPOLITIKÁJA — amelynek irányelveit leg­utóbb a BKP kongresszusán határozták meg — teljes összhangban van a Varsói Szerződés,) a KGST tagálla­mai, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom törekvéseivel. Nagyfokú ak­tivitás jellemzi évek óta a bolgár külpolitikát. A Szov­jetunióval és a testvéri szo­cialista országokkal meglevő kapcsolatok folyamatos és sokoldalú fejlesztése mellett — az enyhülő nemzetközi légkörben — a Bolgár Nép- köztársaság a fejlett kapita­lista országokhoz fűződő kapcsolatait is pozitívan ápolja. Napi. Ire került Bulgária viszonyának rende­zése az Egyesült Államokkal és az NSZK-val. Az utóbbi években a Bolgár Népköz- társaság egyre aktívabban kapcsolódik be a különböző nemzAtkn7í OTPTOpmafoie tévé- kenységébe, CMXij

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents