Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-29 / 303. szám
Napirendem i Hz 1974. évi köitségvelés - A megyei lakásépítési program helyzete - Személyi kérdések Ülésesett Heves megye Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) A megyei szintű feladatokra a következő esztendőben a tanács 922,9 millió forintot fordít. A kommunális célokra szánt összegek tervezésénél messzemenően figyelembe vették a tanácsválasztások során felvetődött r— és 1974-ben kielégíthető — lakossági igényeket, s megyénk sajátos feladatait, A közvilágítás továbbfejlesztésére és korszerűsítésére 1,2 millió forint többletköltséget irányzott elő a javaslat a következő esztendőre. A költségvetés — hangzott az előterjesztésben —■ gondoskodik a kiskörei vízlépcső körzetében levő községek kommunális ellátottságának javításáról és az ott levő állami lakások felújításáról, amelyekre a terv szerint együttesen kétmillió forintot fordítanak. A megye idegen- forgalmának fejlesztésével — mint ismeretes — kormányhatározat foglalkozik. E feladatokhoz a megye közel hétmillió forinttal járul hozzá A közúti közlekedés feltételeinek a javítása ugyancsak fontos feladat az elkövetkező esztendőben is megyénkben. A tanácsi utak, hidak karbantartására, felújítására az előző évinél 5 millió forinttal több, vagyis 59 millió forint áll rendelkezésre. Igen fontos, és időszerű lépés, hogy létrehozzák a megyei-járási útfelügyeletet, amely a jövőben szervezi, irányítja és ellenőrzi az útfenntartás szakmai és technikai feladatait, illetve az erre a célra adott forint fel- használását. Ugyancsak fontos feladat a következő évben a közlekedésbiztonsági eszközök beszerzése is. Az előterjesztés foglalkozott az egészségügyi feladatokkal is, amelyeket alapvetően az 1972. évi egészség- ügyi törvény határoz meg. Figyelembe véve a családi pótlék emelését célzó rendeletet, a megyében a jövő esztendőben fi millió forintot folyósítanak családi pótlékként a költségvetés terhére foglalkoztatott dolgozóknak. A meglevő bölcsődék ellátottságának a színvonalát tovább növelik, s emellett felépítenek két új, korszerű bölcsődét is, összesen száz férőhellyel. Az iskolai testedzés és a falusi sportkörök működési feltételeinek javítására a megyei tanács 2,4 millió forintot fordít 1974- ben. Érdemes megemlíteni, hogy milyen ütemben halad a napközi otthonok férőhely- fejlesztése. 1973-ban a tervezett 400 helyett 800 férőhely fogadta a kisdiákokat, a jövő évben pedig az előzőleg tervezett 300 férőhely helyett 600-at valósítanak meg. A napközi otthonok bővítésénél végeredményben már négy év alatt túlteljesítettük az ötéves tervciklusra előirányzottakat. Az alsó fokú oktatás feltételeinek javítására az 1973 évihez hasonlóan 3,1 millió forintot fordít a megyei tanács. Ez az összeg további 2,4 millió forintos központi juttatással bővül. A szakközépiskolák és gimnáziumok költségeire 29 millió, a kollégiumok működtetésére pedig 14,2 millió forintot biztosít költségvetésében a me-. gyei tanács. A KlSZ-létesít- mények felszereltségének javítására és az ifjúsági szervezetek működési színvonalának emelésére további félmillió forinttal járulnak Mw £ Az előterjesztést követő jliáh&n át, Varga József megyei tanácselnök-helyettes a tervgazdasági, valamint a termelési és ellátási bizottság véleményét tolmácsolva elmondotta, hogy a lakás- és közműfejlesztésben figyelembe kell venni: a megye nagyközségeiben több mint negyvenezer ember él. Támogatta azt a javaslatot, amely szerint a jövőben létrehozzák az útfelügyelőséget, mint az útépítéssel, korszerűsítéssel kapcsolatos feladatok jobb végrehajtásának biztosítékát. A felszólalók méltatták azt a széles körű társadalmi összefogást, amely a gyermekintézmények fejlesztését eddig is segítették. Az egészségügyi intézmények fejlesztésében elsősorban a minőségi feltételek javítását sürgették. Elmondották azt is, hogy a tantermi fejlesztést csak helyi erőforrásból a községek nem tudják megoldani, s kérték, hogy a jövőben a költségvetésben ez a téma nagyobb teret kapjon. A vitában a tanácstagok hangsúlyozták, hogy a tanács még jobban támaszkodjon a szocialista brigádokra, amelyek már eddig is példásan kivették részüket a társadalmi feladatok végrehajtásából. X felszólalásokra Kántor Imre osztályvezető válaszolt, majd a megyei tanács egyhangúlag elfogadta a jövő évi költségvetési javaslatot. Ezután dr. Hortobágyi Istvánnak, a megyei tanács tervosztály vezetőjének jelentését vitatták meg a megyei lakásépítési program eddigi teljesítéséről és a jövő évi feladatairól. A jelentés hangsúlyozta, hogy — a tanácsok anyagi erőfeszítéseinek ellenére — csak akkor biztosítható a lakásépítések terület-előkészítésének gyorsítása, ha az eredeti tervtől eltérően mérséklődik a tanácsi rendelkezésű lakások kivitelezésének üteme, s az így felszabaduló anyagi forrásokból a közművesítést valósítják meg. A jó intézkedéseknek köszönhető, hogy a több szintes lakások építésénél javultak a folyamatosság feltételei. Ezek hatására a negyedik ötéves terv első három évében az össziakásépítés lényegesen meghaladja a terv előirányzataik Javuló tendenciát mutat — állapította meg a jelentés •— a kivitelezés minősége. A műszakilag átadott épületeknél a hiánypótlási munkák összege kisebb, a hibák megszüntetésének időtartama azonban — nem csökkent. A megyeszékhelyen az 1973-ra előírt lakásszámot a területelőkészítő munka, a szükséges közművesítés lemaradása miatt nem sikerült teljesíteni. Több esetben akadályozta a kivitelezést a hosszadalmas szerződéskötési vita, a döntések elhúzódása is. A lakásépítéssel kapcsolatos közműve- sítési feladatokra a helyi tanácsok költségvetéséből 15 millió, a megyei költségvetési pénzmaradványból pedig 27,5 millió forintot fordítanak. E célra a Heves megyei Vízmű Vállalat jövőre 9 millió forintot biztosít. Az 1974-re tervezett 1835 lakás mintegy 300-zal haladja meg az 1973-ban átadásra kerülő lakások számát. A legfrissebb felmérés szerint ezzel a korábbi évek lemaradása csaknem teljes egészében megszűnik. Az 1974-re tervezett lakásépítéssel kapcsolatos területelőkészítés nagyrészben megtörtént. A jelentést vita követte. A tanácstagok elismerésüket fejezték ki a lakásépítés ütemének gyorsítását célzó intézkedéseket, s azt, hogy az úgynevezett járulékos beruházások — kereskedelmi, oktatási, szolgáltatási stb. létesítmények — építése egyre inkább lépést tart a lakóépületek építésével. Hangsúlyozták, hogy az üzemek, vállalatok még fokozottabban vegyék ki részüket a munkáslakások építéséből. Szó esett arról is, hogy — okulva az előző hibákból — már most, és nagyobb gonddal foglalkozzon a tanács az ötödik ötéves terv előkészítésével, a lakásprogram további megyei feladataival. A megyei tanács az előterjesztést és az 1974. évi lakásépítési tervvel kapcsolatos határozati javaslatot elfogadta. Fekete Győr Endre ezután bejelentette, hogy a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Nagy Lászlót, a megyei tanács osztályvezetőjét 1974, január 1-től főosztályvezető-helyettesi beosztásban kívánja alkalmazni Ezért a megyei tanács Nagy Lászlóit érdemeinek elismerése mellett — megyei osztályvezetői funkciójából és végrehajtó bizottsági tagságából felmentette. Fekete Győr Endre a végrehajtó bizottság megbízásából javasolta, hogy a tanács ® megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetőjének Kurunczi Istvánt, a Hevesi Állami Gazdaság igazgatóját nevezze ki, 'A megyei tanács a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Az ülésen került elfogadásra a megyei tanács 1974. évi munkatervjavaslata, valamint a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság jövő évi ellenőrzési programja is. A megyei tanács 1973. évi utolsó ülése az interpellációk és az ezekre adott válaszok után Fekete Győr Endre zárszavával ért véget. Elektronikus g^újtóberendezés Zsigulihoz A Sinus Finommechanikai Szövetkezetben elektronikus gyújtóberendezés gyártását kezdték meg, melyek elsősorban Zsiguli személygépkocsikba szerelhetők be. Érdekessége és jelentősége abban van, hogy az üzemanyag felhasználását mintegy 10 százalékkal csökkenti és a kipufogógáz szénmo- noxid-tartalmát pedig 25 százalékra redukálja. Ezeket a gyújtóberendezéseket az AUTOKER hozza forgalomba. (MTI foto: Erezi K. Gyula) A fiatalok egyre nagyobb felelősséget vállalnak a gazdasági feladatok végrehajtásában A KISZ-vezetőségválasztások tapasztalatairól A KISZ SZERVEZETI szabályzatának értelmében kétévenként választják újjá az alapszervezetek vezetőségétől a városi, járási és járási jogú bizottságokig a vezető testületeket. Ez az esemény jó alkalmat adott arra is, hogy az ifjú kommunisták számot adjanak a mozgalom eredményeiről, megvitassák gondjaikat, s terveiket készítsenek. A választások megyénkben is lezajlottak, melynek eredményeiről, tapasztalatairól Kiss Sándor, a KISZ Heves megyei bizottságának első titkára tájékoztatta munkatársunkat. HEVES MEGYEBEN 72S alapszervezet fogja össze a. KISZ-fiatalokat. A választások előkészítésekor az a cél, vezetett mindenkit, hogy a szervezeti kérdések mellett megfelelő hangsúlyt kapjanak a mozgalmi munka tartalmi kérdései is. Ennek köszönhető, hogy az alapszervezetek többségében az előkészítés ideje alatt figyelemre méltó politikai munka folyt. A tanintézetekben már az első félévben megtörténtek a vezetósegválasztások. A legtöbb beszámolóból érezhető volt, hogy kollektív munka eredménye, a vitáikra pedig a lelkesedés, a tenni akarás, az őszinte kritikus, vagy éppen önkritikus hangvétel volt a jellemző. Az év második felében került sor a megyében a többi alapszervezeti vezetőség választó és küldöttértekezletre. A fiatalok hangulata, aktivitása jól tükrözte e rendezvények munkajellegét, néhol azonban nem alakult ki tartalmas vita. talán a beszámolók túlzottan „hivatalos” jellege, hangvétele miatt. Ez néhány küldöttértekezleten is tapasztalható volt. AZ ALAPSZERVEZETI előterjesztések általában a KISZ-munka valamennyi fontosabb területét érintették, de nem volt következetesen érvényesített szempont a kongresszusi határozatok végrehajtásával kapcsolatos felmérés. Milyen témákkal foglalkoztak a beszámolók? Meglehetősen nagy teret kapott a szervezeti élet és a munka értékelése. A szabad idővel kapcsolatos kérdések szinte valamennyi beszámolóban szerepelték. A politikai nevelőmunkával ugyan csak foglalkozott valamennyi előterjesztés, de sajnos sok helyen nem jutottak él az érdemi részig, így csupán jelszavakban sűrűsödött e munka lényege, A beszámolók javára írhatjuk viszont azt, hogy az érdekvédelem és a különböző szerveknek az ifjúsággal kapcsolatos tevékenysége a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kapott. Szó esett a gazdasági feladatok megoldásában váló aktíva részvételről, s megfelelően értékelték a KlSZ-szerveze- tek kapcsolatait is. A taggyűlések és küldöttértekezletek vitáiban érezhető volt, hogy az ifjúság jelentős része igényli a megbízatások rendszerének nagyobb kiszélesítését. Sokan a vezetőképzés színvonalának javítását, folyamatosabbá tételét és változatosságát sürgették. A KISZ-oktatásokkál kapcsolatban is ezt hangoztatták a fiatalok. A termelési mozgalmakkal foglalkozva érezhető volt, hogy az ifjúság egyre nagyobb felelősséget érez a gazdasági feladatok végrehajtásáért. Kérték, hogy kapjanak több konkrét (lehetőleg külön kezelhető) feladatokat a munkahelyeken. A felszólalásokban elismeréssel nyugtázták azokat a törekvéseket, amelyek a fiatalok bérezésének, szociális helyzetének javítását célozták, de —- még többet várnak. Az ifjúsági törvény életbe lépése után például csak a tsz-ek 20 százalékánál készült konkrét intézkedési terv. A társszervek képviselői viszont azt vetik fel, hogy többet kezdeményezzen maga a KISZ. Az ifjúsági lakásépítési, akciókról, valamint a kulturális és sportlétesítményekről, az objektív feltételek javításáról — reális igényekkel — ugyancsak sok szó esett A VEZETŐSÉGEK választását a párt, állami és társadalmi szervek érdeklődéssel kísérték. A küldöttgyűléseken is hangsúlyozták, hogy kevés kivételtől eltekintve a pártszervezetek rendszeresen foglalkoznak a fiatalokat érintő kérdésekkel, támogatják a különböző akciókat, részt vesznek a rendezvényeken, s javaslataikkal, jó tanácsaikkal határozataikkal segítik az ifjú kommunisták munkáját. A TAPASZTALATOK azt mutatják, hogy a megválasztott alapszervi vezetőségek és a magasabb vezetőtestüle- tek tagjai alkalmasak a feladatok végrehajtására. Sok új fiatalt, választottak meg, akik korábbi mozgalmi munkájukkal kiérdemelték társaik bizalmát. A választások érdeme az is, hogy a figyelmet fokozottabban a KISZ-re irányították- Összességében megállapítható, hogy minden feltétel biztosított az új, eredményesebb és sikeresebb ifjúsági mozgalmi munkához. Káíai Gábor Rólunk és értünk Sokszor van úgy az ember, ha valakit hallgat, akkor meglepődik mert felfedezi saját gondolatait a másik mondandójában. Velem is ez történt a minap. A televízió előtt ülve figyeltem Gáspár Sándor felszólalását, aki a Központi Bizottság tagjaként lépett a mikrofonok elé, s amikor beszélni kezdett, úgy éreztem, hogy én is ugyanezt mondanám, amit a SZOT főtitkára mond, mert annyira közügy, annyira mindannyiunk ügye, amiről beszél, hogy minden magyar állampolgár azt érezhette, elmondták a véleményét az ország legilletékesebb fórumán, a Parlamentben. „ ... ne féljen senki, ha megalapozott véleménye olykor nem egyezik a felsőbb szervek álláspontjával,. Nálunk nem szabad, hogy annak legyen igaza, akinek ugyan nincs igaza, csak magasabb a beosztása. Az ilyen szellemet nem hagyjuk érvényesülni” — mondotta Gáspár Sándor és a televízió- készülékek előtt az ország minden részében hallhatták és láthatták az emberek, hogy a legmagasabb fórum előtt mondják ki ezeket a szavakat, mert párt- és állami vezetők nagyon jól tudják, hogy szocializmust valósággá változtatni nem lehet demokrácia nélkül. Tudják, hirdetik és alkalmazzák a tételt, akkor is, ha vannak — mert, vannak —, akik erről nem óhajtanak tudomást venni „odalenn”. „Vannak még szép számmal „bátor emberek”, akik a dolgozók igényeit... figyelmen kívül hagyják,, és megsértik a dolgozók demokratikus jogait”. Ezt is a főtitkár mondta el. S azt is, hogy igenis gondjaink és nehézségeink vannak, annak ellenére, hogy jó úton és jól haladunk. Világosan és félreérthetetlenül volt szó arról, hogy hibákat követünk el, mert abszolút tökéletes döntések nincsenek, hogy nem illúziókat építgetünk, hanem a mai magyar valóságon dolgoztaik, és vállaljuk ezt a valóságot az összes belső ellentmondásával együtt, mert jobban akarunk élni, alkotni és dolgozni egymásért és saját magunkért, hiszen „nem ellendrukkerei vagyunk egymásnak, hanem felelősek egymásért”. Felelősek bizony. Mert én csak akkor élhetek jobban, kedves ma- gyar-állampolgár-társam, ha te is jobban élsz. És ha ezt egyszer végre sikerülne megérteni és megértetni, annyira egyszerű és annyira emberi lenne, hogy sok drukkolás megszűnne. Megszűnne a diák drukkolása a tanár ellen az iskolában és fordítva, megszűnne a munkás drukkolása a művezető ellen és fordítva, s mondjuk a buszban a vezető is jobban odafigyelne, mert tudná, hogy ha hirtelen fékez, hatvan utas üti meg a fejét. Többek között ezért is nagyon fontos a demokrácia, s ezért fontos józan, gondolkodó módon elmondani, hogy nálunk a „dolgozó tömegek igénye mögött elmaradt az üzemi demokrácia fejlődése”. És ezért van, és lesz még nagyobb, szélesebb, erősebb sodrású a szocialista demokrácia, mert ezt az előbbi kijelentést jónak és szükségesnek tartották az emberek. Ezért, is éreztem, hogy felszólalásában rólunk van szó és értünk hangzik a szó az ország házában, mert én is tudom, mint ahogy sok dolgozó társam tudja, az új típusú társadalom építése közben „jó néhány embernél a forintban a tárgyakban és szolgáltatásokban kiú fejezhető gazdagodás együtt jár a. szocialista emberi értékek megkérdőjelezésével, a bezárkózással, a közösségtől való elszakadással”. S mindannyian azt szeretnénk elérni, hogy „csak a közösség iránt elkötelezett... embert övezze megbecsülés és ez legyen a■ legbiztosabb út az anyagi boldoguláshoz is”, örültem ennek a felszólalásnak, s a mai napig nem tudok attól az érzéstől szabadulni, hogy akkor, ott, a Parlamentben, együtt szólaltunk fel, mi mindahányan, akik döntő többségben vagyunk ebben az országban, teszünk, cselekszünk és ha kell, szólunk az érdekünkben. Szigethy András a 1973« december 29.4 szómból
