Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-29 / 303. szám

f Uj könyvtárak, közművelődési központok A művelődésügy 1974. évi teivei Miénk a szó Két fiatal színművész mu­tatkozik be a televízió kö­zönségének a ma esti mű­sorban, ha ugyan bemutat­kozásról szó eshet ebben a műsorban, hiszen Hámori Ildikót és Balázs Pétert már több ízben is láthatták a képernyőn. A Miénk a szó című mű­sorban azonban alkalmuk adódik a színészeknek, hogy felvonultassák képességeik legszélesebb skáláját, hiszen Karinthy Frigyestől Cseho- vig, Saint Exupéry Kis her­cegétől Presser Gábor Rin­gasd el magad kezdetű beat- számáig a legkülönbözőbb árnyalatokat kell felrajzol­niuk az egyórás műsor kere­tében. GAZDAGABB, tartalma­sabb kulturális, művészeti munkát tesz lehetővé annak a tervnek megvalósítása, amelyet a művelődésügy 1974-re dolgozott ki. A most körvonalazódott elképzelések nyomán elsősorban a mun­káslakta települések lakos­ságának kulturális igényeit kívánják az eddigieknél job­ban, magasabb színvonalon kielégíteni. A közművelődés intézmé­nyei országszerte gyarapod­nak. A tervek szerint Kecs­keméten befejeződik a me­gyei művelődési központ fel­építése, Debrecenben és Szol­nokon pedig hozzáfognak ha­sonló megyei művelődési központ megvalósításához. Az év első napjaiban nyílik Oroszlányban a városi mű­velődési központ, és ugyan­csak 1974. folyamán várható a vásárosnaményi járási centrum átadása. Folytatódik a gyulai, a dunaújvárosi, a siófoki, a váci, a lenti és a kőbányai kulturális központ építése, és hozzáfognak a nagykanizsai városi művelő­dési központ megvalósításá­hoz. Nyíregyházán új me­gyei könyvtár épül, ennek befejezése a?- ötéves terv végére várható. A központi közművelődési beruházások közül folytatódik a budavári palota újjáépítése, s meg­gyorsul a Vigadó helyreállí­tási munkája. Hasonlókép­pen folytatják a szentendrei szabadtéri néprajzi múzeum építését. VÁLTOZATLANUL FON­TOS a munkáslakta körze­tekben működő művelődési házak anyagi, erkölcsi tá­mogatása. Erre a tanácsok az idén több mint 18 millió forintos külön összeget kap­tak, s ez a támogatás jövőre is rendelkezésükre áll. A következő év feladatai közé tartozik a hazai színházi struktúra és a közönséghatás vizsgálata, továbbá az egyes színházak profiljának tisz­tázása. A vidéki színházak körzetesítési programját a közművelődés fejlesztési ter­veivel még szorosabb össz­hangban kell módosítani. Az előző évhez hasonlóan jelentős támogatást élvez a könyvkiadásban minden olyan alkotás, amely a szo­cialista kultúrpolitikai célok megvalósítását segíti elő, jö­vőre mintegy 120 művel több jelenik meg mint az idén. Elsősorban az ifjúsági köny­vek száma gyarapodik, ám számottevő mértékben emel­kedik az oktatási reform kö­vetkeztében a tankönyvek mennyisége is. Nagyobb ösz- szeggel finanszírozzák a Fejér István fotói az Egri Kisgalériában Fejér István, az egri foto- amatőrök „rangöregje” az év végére önálló kiállítással je­lentkezett az Egri Kisgalé­riában. A tárlat vallomásszerű hangvétele is mutatja, hogy az amatőr rangon is művész Fejér István eddigi egész munkásságát, kialakult szem­léletét, egyéniségét tárja a néző elé. Beszédes portréi, zsánerképei, pillantfelvételei mellé kalauzul három idé­zet, prózai szöveg, de na­gyon jellemző visszakérde­zés olvasható a tárlaton. Az egyikben így kérdez Somo­gyi Tóth Sándor: „Látott már kövér prófétát? Lötyögött rajtuk a háj, a szemük üres volt". Ez az idézet 1963-ból való. A másik már 1973-ból, Szigethy Andrástól szárma­zik: „Miért nem váltjuk meg részletekben a világot? Kü­lönben is fárasztó, hálátlan és kényelmetlen dolog világ- megváltással foglalkozni. Nem, nem érünk rá!" És még egy rövid idézet az idé­zetből, ugyancsak Szigethy Andrástól: „Hát mi a baj? Hát én nem is tudom ponto­san”. Nos, nyilvánvalóan szándé­koltak az idézetekből vett ki­sebb méretű idézetek is, amikkel fel akarom hívni a figyelmet arra a gondolatsor­ra, amely ebben a kiállítási anyagban bújkál. Fejér Ist­ván körképet ad önmagáról, jellemzést azzal, ahogyan a világot látja és azzal, amit a világból meglát. A Somo­gyi Tóth Sándortól és Szi­gethy Andrástól vett sorok azt bizonyítják a képekkel együtt, hogy ez az amatőr fotós érzékeny lelkiismeret­tel él az eszmélés első idejé­től kezdve és ma, 1973-ban azt kéri számon magától is, hová tűnt el a fiatalság, az a kor, amikor nemcsak az egyéni akarásban, de társa­dalmi méretekben, mintegy a kor felhajtó erőinek köz­reműködése rét'én meg lehe­tett változtatni, fel lehetett forgatni az egész világot. Legalábbis ami a magyar tájat, a magyar világot ille­ti. Most számvetésként élénk­be tárja, hogy ebből a fel­forgatásból mit lát, mekkora ez az egyveleg, amely az ő Qj$wwM m3, december 39., szombat szemében a nagy felforgatás, megforgatás után visszacsa­pódik — látásul és okulá­sul. Bizonyos szomorúsággal, az elvesztett idő és illúziók kopott ragyogtatásával te­kint vissza Fejér István a megtett évtizedekre. A kerí­tés rabságában kuporgó kis parasztházikó még mindig egyik legsikerültebb felfede­zése, mint ahogyan az öreg­ség rettenetes vigyázatlansá­gát és kiszolgáltatottságát is érzi-érzékelteti kitűnő pilla­natfelvételén, amikor az asz- szony öreges léptekkel már áttotyogott a veszélyes út- kanyarban. Dűledező sírkö­vek, a templomi hálálkodó márványkövek mögül kitet­sző asszonyarc, a megállj !-t jelző KRESZ-tábla szomszéd­ságában tömörülő templom­tornyok pontosan és tétele­sen jelzik, mire gondol a té­ma megörökítője. Van sajátos formája a ma­gány egészen absztrakt ér­zékeltetésére is: a homokban egy árva cseresznye, egy kő­darab szomszédol a napfény­ben, a járda mellett, azon túl van a viz, a maga elérhetet­len csillogásával. Mintha a kép egy meséből lépett volna ki. A szeminárista kispap fe­kete színfoltja a nagy fehér lépcsöházban ugyanez a ma­gány. A hanyatt fekvő férfi portréja, koponyatetőtől, hátulról nézve remek kísér­let egv újszerű összhang ki­munkálására. Szándékosan említettem Fejér István dinamikus ha­tású, de komor képeit előbb, hogy aztánv sort keríthessek az igazi mozgásra, a test és a fiatalság áradó szépségé­nek az ismertetésére. Nem­csak az aktok mutátják, mennyire érzékeny a fotós az emberi állapotok és tör­ténése^ iránt, hanem az a táncból elkapott mozgási dal­lam is, amely végigkíséri a fotóst egész eddigi pályáján. Az emberi test ezeken a ké­peken töretlen mozgásrit­musban tör ránk, sehol egy felesleges ív, vagy mozdu­lat, amely a ritmust bárhol is zavarná. Vagy nem ked­ves játék, ahogyan a lány és a kutya évődnek egy szellős- libegős szaladásban? Portréi közül ma is kie­melném Básti Lajosét, áme­nen a jellemszínész akarat­ié. magabiztossága, a ko­mor találás ellenére életerőt és optimizmust, biztonságot sugároz. Fejér István kiállí­tása a maga által felállított szigorú mércéhez képest is értékes. Nem hiszem, hogy ő azok között lenne említhe­tő, azok között a próféták között, akik elhájasodtak, akiknek a szemük kiürese­dett. ö nem is akarja rész­letekben megvilágítani a vi­lágot, de a szépség által köz­rehatva azt jobbá és neme­sebbé szeretné tenni és teszi is. Ez bizonyos. Ezért kö­szöntjük szeretettel ezt az évtizednél hosszabb pályára visszatekintő tárlatot Farkas András — Rokonaim, barátaim, Is­merőseim mind ott voltak körülöttem. Mindenki, aki becsült, aki bízott bennem. Semmi áron nem vállalhat­tam, hogy ők, akiket sze­retek, a hazaáruló megbé­lyegző elnevezéssel illethes­senek. ★ Egyetlen olyan tábornok volt a magyar vezérek kö­zött, aki semmiféle illúziót nem táplált sorsa felől az- esetben, ha fogságba kerül. S ez Nagysándor József. Nyíltan megmondotta, kül­földre szándékozott menni, mert: _ Tisztában vagyok azzal a büntetéssel, amely reám vár. Ügy látszik, ő ismert ben­nünket a legjobban. Erre volt is elegendő al­kalma, hiszen a honvédse­reg oly sok tisztjéhez ha­sonlóan Nagysándor József szintén az osztrák hadsereg­filmgyártást is: s ez többek között lehetővé teszi a szí nes produkciók számának növekedését. A kulturális vállalatok be­ruházásai szintén a telje­sebb, jobb művelődési lehe­tőségeket szolgálják. A TANÉRT mechanikai üzem­egysége Debrecenben 1974- ben elkészül. Dorogon építik a Hanglemezgyártó Vállalat új présüzemét, az Állami Könyvterjesztő Vállalat pe­dig a fővárosban létesít rak­tárát. A Magyar Cirkusz és Varieté Cinkotán épít üzemi telephelyet. Az anyagi erőforrásokhoz képest jelentős összeget for­dítanak tudományos kuta­tásra és fejlesztésre, új tu­dományos eredmények el­érésére és alkalmazására. Már működik a szegedi bio­lógiai központ második sza­kasza, s így a biológiai ku­tatások magas színvonalú, országos bázisaként szolgál­ja a hazai és a nemzetközi tudományos élet fejlődését. Üj létesítményként működik a Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet soproni szék­haza, a napfizikai obszerva­tórium debreceni épületré­sze, valamint gyulai megfi­gyelő állomása. A MAGYAR RADIO és Televízió szerepe a tömeg­kommunikációs szolgáltatás területén tovább növekedett az elmúlt évek során. A je­lenlegi adatok alapján száz háztartásra Budapesten 85, a vidéki városokban 79, a falvakban pedig 69 rádióké­szülék jut. A televíziós ké­szülékekből az arány: Bu­dapesten 68, .vidéki városok­ban 69, falvakban pedig 54. A felnőtt lakosságnak így mintegy 90 százaléka rend­szeres rádiózó, 73 százalé­ka pedig mindennapos tv­néző. A rádióban a későb­biek során elsősorban az ultrarövid hullámú adás mennyiségi növelése és mi­nőségi javítása a cél. A kö­vetkező esztendőben a Ma­gyar Rádió 25 400, a Magyar Televízió pedig 4431 órás műsor sugárzásával kívánja megoldani változatos. gaz­dag programját. (MTI) ben szerezte láváié katonai képzettségét. Annak ellené­re, hogy tizenhat esztendős korától 1842-ig, huszonhá­rom éven át szolgált sora­inkban, semmi hajlandósá­got nem mutatott sajátjává tenni a német szokásokat. Mint ahogy változatlanul megőrizte heves, lobbané­kony vérmérsékletét, éppúgy megmaradt nagyváradinak, bihari magyarnak. Legutóbb Olaszországban, a József fő­hercegről elnevezett huszár­ezrednél volt százados és századparancsnok. Szolgálat közben bukott lovával és olyan súlyos mellkasi sérü­lést szenvedett, hogy búcsút kellett mondania a kato­nai pályának. Legalább akkor azt hitte. A Bánátban telepedett le, s mivel vagyo­na nem lévén, bérlőként él­te magányos életét. Mindaddig, amíg el nem kezdődtek délen a rác és szerb lázongások. Régről is­merte Kiss Ernőt, úgy is, mint az olaszországi magyar huszártisztek egyik legneve­sebbjét, úgy is, mint bánáti földbirtokost. Amikor pa­rancsnokként megjelent a környéken Kiss Ernő, fölke­reste a régi bajtársat. Arra kérte, legyen segítségére a rácok lecsendesítésében. Nagysándor József nem ha­bozott. Rögtön Nagykikin- dára sietett és a néhai lob­banékony huszártiszt bebizo­nyította. hogy a kivételes lé­lekjelenlétre is képes. Jó szóval, türelemmel megelőz­te a lázadást, mielőtt az vé­rengzéssé fajult volna. A si­ker elismeréseképpen Nagy- kikinda térparancsnokává nevezték ki. Ekkor még forma és lát­szat szerint mi is a magyar kormánnyal teljes egyetér­tésben törekedtünk a délvi­Szilveszteri csapongás Még egy darabka idő és búcsúzunk az óévtől. Várjuk az újat. Azt már tudjuk, hogy milyen volt 1973, de hogy milyen lesz az új év, azt csak jósolni lehet. Meg remélni. — Mit hozott a búcsúzó esztendő? — Egy tündért kislányt. Most már ketten vannak... — És magának, fiatalember? — Az idén kaptunk lakást. A gyárban a fizetésemet is emelték. A feleségem sikeresen letette a vizsgáit és... Persze gondjai, bajai is voltak az óévnek, amelyeket a számlájára írunk. 4 — Miért szomorú, nagylány? — Nem vettek fel az orvosira. — És maga, András bácsi? — Ne is kérdezze! Az idén már kétszer voltam a reuma­kórházban. Tudja, a köszvény, meg az öregség. Nagyon' rendesek voltak hozzám, de azért ha az időjárás megbo­londul ... Tehát kinek ezt, kinek azt, legtöbbünknek jót is, rosz,- szat is hozott az 1973-as év. Az életünk gyarapodott, gaz­dagodott, jobban éltünk... És néhány gond véglegesen el­tűnt az életünkből. Nézzük csak egy 1936-ban kelt riport néhány kérdését: — Mikor árverezték el a házát? Mióta nincs állása? Honnan vett pénzt a patikára? Ne tessék rossznéven venni, de így újesztendő táján nemcsak az óévről, de az életünkről is készítünk valami­lyen mérleget. Számba vesszük, felleltározzuk önmagunkat, eltervezzük a jövőt. Igen, a jövő! Milyen is lesz a jövő? Az új év? — Mit várnak? — Békességet, egészséget, gyereket, autót, jobb állást, több fizetésit, szebb bútort, hobbikertet. ... Ugye, önmagunkra ismerünk? I Menmd gondolat kering az ember agyában így Szil­veszter előtt! Mennyi elégedettség, megbánás, bizakodás ... Egy pillanatra, ha nem zavarom. Csak egyetlen kérdés. — Mit vár a hölgy 1974-től? — Azt, hogy jobbak, kedvesebbek lesznek egymáshoz az emberek! Mellbe csap a válasz. Erre nem is gondoltam! És meny­nyire igaza van ennek az asszonynak! Miért is ne? Milyen jó lenne! .Gondoljuk csak el: kedvesek lennének velünk minden üzletben, az asszisztensnők a rendelőben, udvari»-, sabbak és szolgálatkészebbek a tanácsnál. Jobbak és meg­értőbbek lennének a lakótársak, a házastársak, a gyere­kek . .. És mindezek természetesen csak rajtunk, embereken múlhatnak. Akarat és elhatározás kell hozzá. És egy jó ta­nács: kezdjük önmagunkon! Szörnyű, mennyi minden eszébe jut az embernek így, év végén. Bocsánat, elnézést. Csak még azt szeretném mondani: Boldog új esztendőt! Szalay István déiki zavargások felszámolá­sára. Ez a magyarázata, hogy Piret osztrák altábor­nagy lelkesen helyeselte Nagysándor József működé­sét és köszöneté jeléül köz­benjárt az osztrák hadügy­minisztériumnál, hogy lép­tessék elő őrnaggyá Kikinda térparancsnokát A kérést átküldték a magyar had­ügyminisztériumnak, mivel a rendelkezések szerint ezt illette az előléptetés joga. Meg is történt az előlépte­tés, ám István főherceg, a nádor úgy kívánta, hogy az újdonsült őrnagy a pesti nemzetőrségnél folytassa szolgálatát. S ezzel az áthelyezéssel valóságos földönfutó sors szakadt Nagysándor József­re. Miként az egész magyar rebellió, az ő élete is szaka­datlan zaklatottság. A körül­mények és a vérmérséklete tette egyre makacsabb, egy­re eltökéltebb ellenségünk­ké. Elemében volt, ha győz­tes harcokban küzdhetett, de nehezen fékezhette magát, ha visszavonulásra kénysze­rítette a harctéri balszeren­cse. De egyelőre még messze volt a csataterektől. Alig lett a pesti nemzetőrök őrnagya, lovaglás közben kiújultak súlyos mellkasi fájdalmai. Erre való tekintettel kine­vezték parancsnokhelyettes­nek a mezőhegyes! állami méntelepre. Nyilván közre­játszott új állása megválasz­tásában. hogy értett a gaz­dálkodáshoz. De két hétig sem bírta a lázas időkben az elzártságot. Megint Nagyki- kindán termett, megbízást kapott a nemzetőrség szer­vezésére. A szerbek új nagy erejű támadása azonban visszavonulásra kényszerítet­te, noha eközben már ke­ményen harcolt Helytállásá­vá! érdemelte ki, hogy Nagybecskereken alezredessé léptették elő. Damjanich mellett aztán meglelte kato­naénjét. Szüntelen harcok­ban, éj jel-nappal védelmez­ték a felelősségükre bízott területet és Damjanich Já­nos, aki akkor már hadtest- parancsnok volt, felismerte Nagysándorban a kivételes katonai képességeket. Egyik dandárját bízta rá. A későbbi események iga- , zolták, hogy nem választott ' elhamarkodottan. Nagysán­dor József önmagának fé­nyes, nekünk fekete órákat szerzett dandárja élén a szolnoki csatában. Ö nem vívódott azon, hogy az oszt­rák hadsereg csapataival kell megütköznie. A szolno­ki csatát követően a tavaszi hadjárat összes nagy ütkö­zetében részt vett és mindig győzött. Tábornoki kineve­zése is a harctéren érte. Egyik nagy diadalát a ta­vaszi hadjáratot megkoroná­zó ütközetben, Komárom fel­mentésénél aratta, egyszer­smind Görgey parancsnok­sága alá került. Ugyanakkor rábízták Klapka hadtestét Budavár bevételénél derült ki, hogy Görgeyvel nem ké­pes a zavartalan együttmű­ködésre. Mi, osztrákok pon­tosan tudjuk: Görgey jobb és képzettebb hadvezér, mint Nagysándor József. A lobba­nékony, csatáról csatára sie­tő tábornok nem értette meg feljebbvalója indokolt óvatosságát. Nem értette meg, miért választják örö­kösen az egérutat, ahelyett, hogy a leszámolást keres­nék. Nagysándor József volt az. aki először -nevezte áru­lónak Görgey Artúrt még a világosi fegyverletétel előtt. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents