Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-28 / 302. szám
1 ízezer új óvodai hely — 540 új tanterem Az oktatásügy 1874. évi tervei Az új év jelentős továbblépést ígér a hazai oktatásügyben. Megfogalmazódtak az elképzelések, s a javuló feltételek révén minden bizonnyal észrevehetően emelkedik az oktato-neveló munka színvonala. Az óvodás korú gyermekek száma jövőre — az 1969— 1971. évek alacsonyabb élve- születéseik alapján — a korábbiakhoz képest átmenetileg csökken, ám továbbra is számolni kell az óvodai elhelyezés iránti társadalmi igény növekedésével. Beruházásból körülbelül tizezer óvodai hely létesül, emellett a tanácsok épületalakítással mintegy kétezer további óvodai helyet teremtenek. Ezzel az óvodában elhelyezett gyermek aránya a következő esztendő végére 63—70'százalékra emelkedik. Bővül a gyermekvédelmi, a gyógypedagógiai hálózat is. Jövőre befejeződik az aszódi 2-es számú nevelőintézet 480 személyes új otthonának építése, s ezzel elkészül az intézet rekonstrukciója. Felépül a 320 személyes miskolci gyermekotthon, a Szabolcs me- ' gyei 120 személyes gyermekes ifjúsági intézet. Folytatódik a Mozgássérültek Nevelő és Nevelőképző Intézetének építése, a hajdúnánási 200 személyes, a kisterenyei 260 személyes, a tiszadobi 100 személyes gyermekotthon, valamint a hajdúböszörményi 120 személyes, a győri 200 személyes és a pásztói 120 személyes gyógypedagógiai otthon építése. Az általános Iskolai tanulók száma a jelenlegi tanévben érte el a minimumot, a2 1 millió 32 800-at. A következő 1974—75-ös tanévre már szerény mértékű létszám- emelkedéssel kell számolni. Az összlétszámon belül jelentősen — mintegy 4 százalékkal •— nő az alsó tagozatos gyerekek száma, míg a felső tagozatosoké tovább csökken. A vártnál nagyobb mértékben javul a szakrendszerű oktatásban részesülő felső tagozatos diákok aránya. Ez egyrészt a diákottho- nya. Ezt egyrészt a diákotthonok építésének meggyorsulása, másrészt a körzeti iskolákba történő bejárási lehetőségek javítása teszi lehetővé. A tanácsok számításai szerint mintegy másfél ezer új általános iskolai hely létesül, emellett további 300 személyes gyarapodással lehet számolni a már működő diákotthonokban. A jelenlegi ötéves terv folyamán a tervezettnél sokkal szélesebb körű az általános iskolai gyerekek napközi otthonos gondozása. Jövőre a napközis csoportok száma, a napközis ellátásban részesülő diákok aránya egyaránt meghaladja az 1975-re tervezettet. A tanácsok terveiben 1974- ben 540 új osztályterem felépítés szerepel. Közülük 244 a tanácsi fejlesztési alapokból megvalósuló beruházás. A nagyobb hányad pedig a lakásépítések komplex beruházásai nyomán realizálódik. A községi iskolák pedagógusainak helyzetén javít, hogy gépkocsivásárlási akciót kezdeményeznek a kis településeken, a körzeti iskolák székhelyein működő, de nem ott lakó pedagógusok számára. Az általános iskolai alapvető taneszközök hiányának csökkentésére a tanácsok 1974-ben ismét 60 millió forintos központi céltámogatást kapnak. A kulturális szempontból leginkább elmaradt megyék jövőre 83 millió forintos külön támogatásban részesülnek. Az általános iskolák nyolcadik osztályát a demográfiai helyzetnek megfelelően jövőre hatezerrel kevesebben fejezik be, mint az idén. Az 1974—75. tanévre a végzői nyolcadikosok 43 százaléka tanulhat tovább középiskolában, vagyis körülbelül 54 000 első osztályos középiskolai diák felvételét tervezik. Tovább javul a középiskolai oktatás szerkezete: a szakközépiskolák első osztályaiban várhatóan a diákok 52—53 százaléka tanulhat, a gimnáziumokban pedig 47—48 százalékuk. Az 1974—75. tanévben a felsőoktatási intézmények nappali tagozatainak első évfolyamaira 15 300 diák felvételét tervezik. A tervezett 300 személyes növekedés döntően a pedagógusképző intézményekben realizálódik. A következő tanévben 31 000-re — a jelenlegihez képest másfél ezerrel — emelkedik az egyetemi-főiskolai diákotthoni helyek száma. Űj létesítményekkel gyarapszik a felsőoktatási intézmények hálózata. Befejeződik a Kaposvári Tanítóképző Intézet 250 személyes diákotthonának építése. Beköltözhetnek a diákok a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola új, 300 személyes kollégiumába, s megkezdődhet a munka a Budapesti Műszaki Egyetem korszerű építőipari laboratóriumába. A Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola beruházási programjának eLső állomásaként 1974-ben elkészül az ún. 4-es számú tanulmányi épület, a konyha és a 400 személyes diákotthon. Természetesen a főiskola építése nagy üzemben folyik. Tovább bővítik a Semmelweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjét, tovább korszerűsödik az Állatorvostudományi Egyetem is. Folytatják a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanulmányi épületének építését s tovább haladnak a munkában több egyetemi-főiskolai kollégium építkezésén is: így a Budapesti Műszaki Egyetem 830 személyes, a Kandó Kálmán Vüla- mosipari Műszaki Főiskola 520 személyes s a Kecskeméti Óvónőképző Intézet 300 személyes diákotthonának a beruházásában. A tervek szerint hozzáfognak a Külkereskedelmi Főiskola bővítéséhez, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 500 személyes s a Pénzügyi és Számviteli Főiskola ugyancsak 500 személyes kollégiumának építéséhez is. (MTI) Az „Es mégis mozog s föld" a reformkor kézikönyve — kétségtelenül. És az élete delén járó Jókai megalkuvásának is bizonyítéka. A legnagyobbak közül való e regénye, de a leggyengébb hibákat is felsorakoztatja az íróról vallván. A történés és a cselekményszá 1 ak bonyolultságukban magával raga- dóan izgalmasak, fordulatosak, ám gyakran feleslegesek és érthetetlenek: egyegv alakja feledhetetlen a nagyságban, másik az aljasságban, a harmadik meg éppen feleslegesnek tűnik. Az „És mégis mozog a föld” nélkül talán nem is lehet jól megérteni a reformkort, s anélkül 1848-at, de jobban magérthető a századvég, a kiegyezés utáni kor megalkuvása, politikai és gazdasági behódolása is a kétfejű sasnak. Egyszóval: irár.yregény. Más szóval: történelmi regény. Valójában a század harmadik felében élő író regényes visszaemlékezése a század' első harmadának hőseire, azok regényes életrajza és nem életrajzuk regénye. Mindösszesen: mégis Jókai Mór kiemelkedően szép, emberséges, fordulatokban gazdag, végső soron egy nemzet szabadságáért elkötelezett műve, amelyet nem is tudom miért — csak most vittek, ha nem is filmre, de képernyőre. Jobb későn, mint soha. N „A nagy lélegzetű mű átültetése válaszút elé állított. Ha azt adjuk vissza, amit Jókai irt. szemünkre vetheMai (^-ajánlatunk 17.15 Tízen Túliak Társasága A TTT ez évi utolsó adására kerül sor. Az évzáró kellemes meglepetést kíván szerezni a nézőknek: a műsorban részt vesznek a régi TTT-sek is, azok, akik négyöt évvel ezelőtt az adás riporterei, műsorvezetői voltak, így Gálvölgyi János, aki azóta színész lett, vagy Molnár Tamás és Benkő Péter. Egyszóval „régi gyerekek” és „újak” készítettek közi* műsort, amelyben felidézik az évekkel ezelőtt sugárzott TTT-műsorok egy-egy érdekes epizódját, riportját is. Az új riportok közül a 100 éves ütRENCSÍR Mr Óvoda szocialista brigádok pénzébe A kaposvári húsüzem kél szocialista brigádja, a „Május 1". női éi, a Petőfi Sándor" fel' ■ l intézett a váró: többi üzentéhez segítsenek egy ovoda építésében. A felhíváshoz 130 brigád csatlakozott, és annyi pénz gyűlt össze, hogy felépíthettek egy százszemélyes óvodát, amely 3 millió lí'I ezer forintba került. ÜJ oviban mesél az óvónéni. Mint ahogy nagyon jól érezte magát Becsben, felesége és három gyermeke társaságában Pöltenbarg lovag, úgy Török Ignác alezredes sem kívánkozott el kellemes állomáshelyéről, a horvátországi Károlyváros- ból, ahol fontos bizalmi munkája mellett kedve szerint tölthette szabad idejét hegyi tavaknál, vízeséseknél, vad regényes foly óknál, vagy akár • a tengernél. A károly- városi erődítési körzet' parancsnoki posztjából hasztalan folyamodott elöljáróihoz, hogy hadd maradjon a helyén. Tetszett, nem tetszett, köteles volt elfogadni kinevezését Komáromba, ebbe a dunai kulcserődbe, erődítési igazgatónak. Az új stallum előléptetésnek számított.. Mert igaz ugyan, hogy sokra becsülhette károlyvárosi posztját, és az ottani kedvezményeket, magas fizetést, természeti szépségeket, de születésnapját ünneplő Budapesttel kapcsolatost említenénk. Milyen foglalkozások voltak Budapesten 100 évvel ezelőtt, s ezek közül melyiket űzik ma is?! Kevesen tudják, hogy a lámpagyújtó- gató foglalkozásnak még a villanyvilágítás korában is van képviselője; (500 gázlámpa működik Budapested.) Felkeresték a TTT-sek 'az utolsó verklist, aki nyaranta még „üzemeltet”... és azt a bácsit, aki az 1900-as évek elején volt konfliskocsis. „taxisofőr”. K. S. előnyök dolgában mináez nem vetekedett a biroda- lomszerte híres Sandberg, a hadászati! ag olyannyira jelentős komáromi erődrendszer műszaki igazgatói tér kintélyével. Kétségtelen, szerényebb erre a Felső-Dunán a táj, mint odalent Horvátországban, de nagyobb a civilizáció. Ráadásul közel a birodalom fővárosa, még közelebb a bűbájos Pozsony és maga Komárom is dúsabb, elevenebb, nagyszabasúbb, mint Károlyváros. Arról nem Is szólva, hogy könnyen elérhető a kiterjedt rokonság, noha maga agglegény — ennek nevezhető, hiszen ötvennégy esztendős. Viszont, ha nincs feleség, annál több jó barátot, kedves ismerőst vallhat magáénak. Oktalanság lenne kételkedni abban, hogy a bécsi hadügyminisztérium gondosan megnézte, kit küldjön Komáromba, tehát a magyar hadügyminisztérium rendelkezése alá. Török Ignáctól a gyanú árnyéka is távol állt. Egészen biztos, feddhetetlen hűsége is közrejátszott abban, hogy kelletlensége ellenére ragaszkodtak áthelyezéséhez. A talpig jelleme« osztrák katonatisztet látták benne, a hadmérnöki kar kiválóságát, aki feltétlenül képviselni fogja a birodalom. a dinasztia érdekeit a Felső-Duna hadászatilag nélkülözhetetlen pontján. Megbízhatósága mellett szól az ts, hogy tanárként szolgált őfelsége testőrségénél. Gondos hadmérnökként, személyes hangulatát félretéve alapos munkához látott. Serényen végezte az erődítési teendőket, a korszerűsítést, ernyedetlen szorgalomra ösztönözve másokat is. Az arzenált szintén az ő felelősségére bízták. Tehát aamc&ak a védőművekkel, ds tik, hogy csupán illusztráltuk a regényt s nem végeztünk önálló) munkát. Ha viszont szükség szerint elszakadunk az írott műtől, nekünk szegezhetik a kérdési: milyen jogon mertünk eny- nyire önállósodni?” — vall a tv-film gondjairól Hajdúfy Miklós rendező, mintegy előre rá- és megérezve, hogy áldatlanul szép feladatra vállalkozott. E kort, e művet képernyőre vinni szép és nemes. utána a megjegyzéseket meghallgatni keserves. Nos, elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a regény tömörítése nemcsak filmszerűsége miatt vált szükségessé, hanem önmagában való ter- jengőssége, számtalan és elkalandozó, sőt az olvasót is elkalandoztató mellékszála miatt is. Hogy így egyértelműbben került a középpontba Jenőy Kálmán alakja, azt csak helyeselni lehet; hogy a regényt elindító csitvári krónika nem kapott a kelleténél nagyobb teret, az érthető; és hogy számos, a regényben fontosnak látszó cselekményszál — mint például Csollán Berti és feleségének válópöre — nem került a képernyőre, az is indokolható. Nehezen érthető azonban, hogy miért kellett sietni? Miért kellett ezt a sokszínű, sokszínűségét jól felhasználandó, a kort pompásan festő regényt három estére tömöríteni? Miért kellett megváltoztatni — ez talán hamisításnak Is beillik? —Jenőy Kálmán halálát? Miért maradt el Béni bácsi, a tök- kelütött, anyja nevelte föld- birtokos alakjának rajza, amikor ez a rajz, az elhülyült, senkit és semmit vezetni képtelen középnemes figurája hozzátartozott ahhoz az „alvó országhoz", amelyet a reformkor felébreszted! akart? Miért csak futó figura Csollán Berti, ez a tipikus paraszt-nagybirtokos, aki a könyvet csak arra tartja jóra, hogy lapjaiból fidibuszt készítsen? Hiszen Csollán Bertik nélkül, a Bálvándy bárók nélkül és az erődrendszer fegyverzetével is tartozott elszámolni. Csakhamar kitűnt, a vár egész parancsnoki karában ő a legrátermettebb vezető. Hiúságával, intrikákkal, pártoskodással nem törődött. Végezte a dolgát. Oda sem figyelt a háta mögötti vádaskodásra. Akkor sem, amikor az osatrákpárti tisztek a magyarok iránti túlzott lojalitással gyanúsították, akkor sem, amikor az osztrákokat gyűlölő magyarok hiresztelték róla, hogy a szive mélyén a császáriakhoz húz. Végül a magyar hadügyminisztérium adta meg a feleletét. Török Ignácot nevezték ki tábornokká, és a komáromi vár parancsnokává. Ezt sem akarta elfogadni. De meghajolt sorsa és vélt kötelessége előtt. Változatlan akaraterővel folytatta munkáját. önmagáról úgy vélekedett, hogy hadmérnök létére nem ért eléggé a katonai vezetéshez. Ezért állandó parancsnoki tanácsost állított maga mellé, hogy taktikai kédésekben építsen ennek véleményére. S már nyakig belesodorták az események a magyar ügyekbe. Török Ignác emberként is, parancsnokként is nehéz helyzetbe került. Az osztrák hadsereggel vallott bajtársias nézeteit alaposan megcáfolták Win- dischgraetz kegyetlenkedései, oktalan embertelenkedései a kezébe kerültekkel, s szüntelen fenyegetései azok felé, akik még nem kerültek bosszúálló kezei közé. Köny- nyen kitalálhatta Török Ignác, hogyan bánna el vele a gőgös herceg, ha megkaparinthatná. Így váltak irántunk való érzései eleinte döbbenetté, később keserűséggé, majd gyűlöletté. Ebben az átalakulásban m természetesen a Decséryek nélkül Jenőy Kálmán története csak egy törtető ifjú szerelmi története? Semmi más. Ami még önmagában is lehet korfestó, lehet tragikus, szép, megírni és képernyőre vinni való —, de már nem az, amit Jókai megírt és nem az. amit -— gondolom — végül is Hajdúfy Miklós rendezni akart Kapás Dezső forgatókönyvéből. Nem, semmiképpen sem a regényt kerem én számon a televíziós filmen — hanem önmaga felesleges sietségét, s az emiatti elnagyoltságot. Jó, közepes, gyenge külhoni alkotások kerülnek a képernyőre néha megszámlálha- tatlanoak tűnő folytatásokban. A Ben Quick tizenhárom héten át ábrándoztatta el a gyengébb szívű gyengébb nemet. Jenőy Kálmán korunkra hangolt története nem érdemiette volna meg a szende leányzók és a lelkes ifjak ábrándozását? Ha már nem néhány hektár paradicsomföldért, hanem a magyar nemzetért élt és bukott el? Elnézést: messzire vitt a hév és oktalan volt a vád is. Az egészben csak annyi a józan igazság, hogy az „És mégis mozog ar föld”, ha bátran hosszabbra sikerül, akkor mélyebben és igazabban merít abból a korból, amelyet méltatlanul kevésbé méltatunk, talán azért, mert a fegyver helyett a tollat és a nyelvet „forgatta”, s me t Kevésbé mélyen méltatunk, ím azt rójuk fel hibául, ami erénye: szellemileg készítette elő azt, amit a szabadságharc, a bukása ellené e is megteremtett — egy későbbi és korszerűbb Magyar- országot. És a néma harcnak is lehetnek hősei és áldozatai! Volt. Van. Lesz. Jenőy tüdőbajban halt meg, nem golyó álfal — a regényben. Jókai nem szé- gyellte elmondani ezzel azt is, hogy a hősök néha ágyban halnak meg, s nem állva. Gyurkó Géza sem akadályozta meg. hogy közben a magyarok oldalán is sokan bizalmatlanul vélekedtek róla. Az osztrák hadmérnököt, a bécsi katonai vezetők volt kedvencét látták benne. Ezt másképp ítélte meg, mint a mi haragunkat. A magyarok — egyes magyarok — bizalmatlanságát természetes visszahatásnak tekintette. , A bekerítettek, a bajba sodortak. az igazságukért jogosan küzdők önvédelmi ösztönének. Ezért nem sértődött meg, ezért maradt nyugodt és belátó, amikor a helyére lépő új várparancsnok, a szerencsétlen állapotú Len- key János vizsgálatot javasolt ellene. Görgey volt az, aki kezességet vállalt Török Ignác megbízhatóságáért. Soha nem tagadta, a forradalom szélsőséges híve előtt sem, hogy egész komáromi tartózkodása alatt szakadatlanul vitázott benne a régi osztrák tiszt és a hazáját. mindenekelőtt szerető magyar. Két lelkiismeret élt benne, de mindig az utóbbinak kellett győznie. A körülmények tették kötelességévé, hogy mindig az utóbbi győzzön — ezt ő vallotta. A körülmények .pedig abból állottak, hogy mi megtámadtuk a magyarokat, és a magyarok védekeztek. Ennek következtében Török Ignác, a honvédsereg legfőbb hadmérnöke mindent elkövetett Komáromnál, a Rába- vonalnál, Párkánynál, Esztergominál és legutóbb Szegednél, hogy minél több műszaki védelemmel biztosítsa a megtámadottakat. Természetesen, már Komáromnál átjöhetett volna hozzánk, Épp úgy szabad elhatározásától; függött ez, mint az, hogy maradt. Miért? — kérdezték tőle. .{Folytatjuk,!
