Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-28 / 302. szám

1 ízezer új óvodai hely — 540 új tanterem Az oktatásügy 1874. évi tervei Az új év jelentős továbblé­pést ígér a hazai oktatásügy­ben. Megfogalmazódtak az el­képzelések, s a javuló feltéte­lek révén minden bizonnyal észrevehetően emelkedik az oktato-neveló munka színvo­nala. Az óvodás korú gyermekek száma jövőre — az 1969— 1971. évek alacsonyabb élve- születéseik alapján — a ko­rábbiakhoz képest átmeneti­leg csökken, ám továbbra is számolni kell az óvodai el­helyezés iránti társadalmi igény növekedésével. Beru­házásból körülbelül tizezer óvodai hely létesül, emellett a tanácsok épületalakítással mintegy kétezer további óvo­dai helyet teremtenek. Ezzel az óvodában elhelyezett gyer­mek aránya a következő esz­tendő végére 63—70'száza­lékra emelkedik. Bővül a gyermekvédelmi, a gyógypedagógiai hálózat is. Jövőre befejeződik az aszódi 2-es számú nevelőintézet 480 személyes új otthonának épí­tése, s ezzel elkészül az inté­zet rekonstrukciója. Felépül a 320 személyes miskolci gyer­mekotthon, a Szabolcs me- ' gyei 120 személyes gyermek­es ifjúsági intézet. Folytató­dik a Mozgássérültek Nevelő és Nevelőképző Intézetének építése, a hajdúnánási 200 személyes, a kisterenyei 260 személyes, a tiszadobi 100 személyes gyermekotthon, valamint a hajdúböszörményi 120 személyes, a győri 200 személyes és a pásztói 120 személyes gyógypedagógiai otthon építése. Az általános Iskolai tanu­lók száma a jelenlegi tanév­ben érte el a minimumot, a2 1 millió 32 800-at. A követke­ző 1974—75-ös tanévre már szerény mértékű létszám- emelkedéssel kell számolni. Az összlétszámon belül je­lentősen — mintegy 4 száza­lékkal •— nő az alsó tagoza­tos gyerekek száma, míg a felső tagozatosoké tovább csökken. A vártnál nagyobb mértékben javul a szakrend­szerű oktatásban részesülő felső tagozatos diákok ará­nya. Ez egyrészt a diákottho- nya. Ezt egyrészt a diákottho­nok építésének meggyorsulá­sa, másrészt a körzeti iskolák­ba történő bejárási lehetősé­gek javítása teszi lehetővé. A tanácsok számításai szerint mintegy másfél ezer új álta­lános iskolai hely létesül, emellett további 300 szemé­lyes gyarapodással lehet szá­molni a már működő diákott­honokban. A jelenlegi ötéves terv fo­lyamán a tervezettnél sokkal szélesebb körű az általános iskolai gyerekek napközi ott­honos gondozása. Jövőre a napközis csoportok száma, a napközis ellátásban részesülő diákok aránya egyaránt meg­haladja az 1975-re tervezet­tet. A tanácsok terveiben 1974- ben 540 új osztályterem fel­építés szerepel. Közülük 244 a tanácsi fejlesztési alapok­ból megvalósuló beruházás. A nagyobb hányad pedig a lakásépítések komplex beru­házásai nyomán realizáló­dik. A községi iskolák peda­gógusainak helyzetén javít, hogy gépkocsivásárlási akciót kezdeményeznek a kis tele­püléseken, a körzeti iskolák székhelyein működő, de nem ott lakó pedagógusok számá­ra. Az általános iskolai alap­vető taneszközök hiányának csökkentésére a tanácsok 1974-ben ismét 60 millió fo­rintos központi céltámoga­tást kapnak. A kulturális szempontból leginkább elma­radt megyék jövőre 83 millió forintos külön támogatásban részesülnek. Az általános iskolák nyol­cadik osztályát a demográfiai helyzetnek megfelelően jövő­re hatezerrel kevesebben fe­jezik be, mint az idén. Az 1974—75. tanévre a végzői nyolcadikosok 43 százaléka tanulhat tovább középisko­lában, vagyis körülbelül 54 000 első osztályos középis­kolai diák felvételét tervezik. Tovább javul a középiskolai oktatás szerkezete: a szakkö­zépiskolák első osztályaiban várhatóan a diákok 52—53 százaléka tanulhat, a gimná­ziumokban pedig 47—48 szá­zalékuk. Az 1974—75. tanévben a felsőoktatási intézmények nappali tagozatainak első év­folyamaira 15 300 diák felvé­telét tervezik. A tervezett 300 személyes növekedés döntően a pedagógusképző intézmé­nyekben realizálódik. A kö­vetkező tanévben 31 000-re — a jelenlegihez képest másfél ezerrel — emelkedik az egye­temi-főiskolai diákotthoni helyek száma. Űj létesítményekkel gya­rapszik a felsőoktatási intéz­mények hálózata. Befejező­dik a Kaposvári Tanítóképző Intézet 250 személyes diák­otthonának építése. Beköl­tözhetnek a diákok a Nyír­egyházi Tanárképző Főiskola új, 300 személyes kollégiu­mába, s megkezdődhet a munka a Budapesti Műszaki Egyetem korszerű építőipari laboratóriumába. A Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola beruházási programjának eLső állomása­ként 1974-ben elkészül az ún. 4-es számú tanulmá­nyi épület, a konyha és a 400 személyes diákotthon. Ter­mészetesen a főiskola építé­se nagy üzemben folyik. To­vább bővítik a Semmelweis Orvostudományi Egyetem el­méleti tömbjét, tovább kor­szerűsödik az Állatorvostudo­mányi Egyetem is. Folytat­ják a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanulmányi épületé­nek építését s tovább halad­nak a munkában több egye­temi-főiskolai kollégium épít­kezésén is: így a Budapesti Műszaki Egyetem 830 szemé­lyes, a Kandó Kálmán Vüla- mosipari Műszaki Főiskola 520 személyes s a Kecskeméti Óvónőképző Intézet 300 sze­mélyes diákotthonának a be­ruházásában. A tervek sze­rint hozzáfognak a Külkeres­kedelmi Főiskola bővítéséhez, a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem 500 személyes s a Pénzügyi és Számviteli Főiskola ugyancsak 500 sze­mélyes kollégiumának építé­séhez is. (MTI) Az „Es mégis mozog s föld" a reformkor kéziköny­ve — kétségtelenül. És az élete delén járó Jókai meg­alkuvásának is bizonyítéka. A legnagyobbak közül való e regénye, de a leggyengébb hibákat is felsorakoztatja az íróról vallván. A történés és a cselekményszá 1 ak bonyo­lultságukban magával raga- dóan izgalmasak, fordulato­sak, ám gyakran feleslege­sek és érthetetlenek: egy­egv alakja feledhetetlen a nagyságban, másik az aljas­ságban, a harmadik meg ép­pen feleslegesnek tűnik. Az „És mégis mozog a föld” nélkül talán nem is lehet jól megérteni a reformkort, s anélkül 1848-at, de jobban magérthető a századvég, a kiegyezés utáni kor megal­kuvása, politikai és gazda­sági behódolása is a kétfejű sasnak. Egyszóval: irár.yregény. Más szóval: történelmi regény. Valójában a század har­madik felében élő író regé­nyes visszaemlékezése a szá­zad' első harmadának hősei­re, azok regényes életrajza és nem életrajzuk regénye. Mindösszesen: mégis Jókai Mór kiemelkedően szép, em­berséges, fordulatokban gaz­dag, végső soron egy nemzet szabadságáért elkötelezett műve, amelyet nem is tudom miért — csak most vittek, ha nem is filmre, de képer­nyőre. Jobb későn, mint so­ha. N „A nagy lélegzetű mű át­ültetése válaszút elé állított. Ha azt adjuk vissza, amit Jókai irt. szemünkre vethe­Mai (^-ajánlatunk 17.15 Tízen Túliak Társasága A TTT ez évi utolsó adá­sára kerül sor. Az évzáró kel­lemes meglepetést kíván sze­rezni a nézőknek: a műsor­ban részt vesznek a régi TTT-sek is, azok, akik négy­öt évvel ezelőtt az adás ri­porterei, műsorvezetői voltak, így Gálvölgyi János, aki az­óta színész lett, vagy Molnár Tamás és Benkő Péter. Egy­szóval „régi gyerekek” és „újak” készítettek közi* mű­sort, amelyben felidézik az évekkel ezelőtt sugárzott TTT-műsorok egy-egy érde­kes epizódját, riportját is. Az új riportok közül a 100 éves ütRENCSÍR Mr Óvoda szocialista brigádok pénzébe A kaposvári húsüzem kél szocialista brigádja, a „Má­jus 1". női éi, a Petőfi Sándor" fel' ■ l intézett a váró: többi üzentéhez segítsenek egy ovoda építésében. A felhí­váshoz 130 brigád csatlakozott, és annyi pénz gyűlt össze, hogy felépíthettek egy százszemélyes óvodát, amely 3 mil­lió lí'I ezer forintba került. ÜJ oviban mesél az óvónéni. Mint ahogy nagyon jól érezte magát Becsben, fele­sége és három gyermeke társaságában Pöltenbarg lo­vag, úgy Török Ignác alez­redes sem kívánkozott el kellemes állomáshelyéről, a horvátországi Károlyváros- ból, ahol fontos bizalmi munkája mellett kedve sze­rint tölthette szabad idejét hegyi tavaknál, vízeséseknél, vad regényes foly óknál, vagy akár • a tengernél. A károly- városi erődítési körzet' pa­rancsnoki posztjából haszta­lan folyamodott elöljáróihoz, hogy hadd maradjon a he­lyén. Tetszett, nem tetszett, köteles volt elfogadni kine­vezését Komáromba, ebbe a dunai kulcserődbe, erődítési igazgatónak. Az új stallum előléptetésnek számított.. Mert igaz ugyan, hogy sok­ra becsülhette károlyvárosi posztját, és az ottani kedvez­ményeket, magas fizetést, természeti szépségeket, de születésnapját ünneplő Buda­pesttel kapcsolatost említe­nénk. Milyen foglalkozások voltak Budapesten 100 évvel ezelőtt, s ezek közül melyi­ket űzik ma is?! Kevesen tudják, hogy a lámpagyújtó- gató foglalkozásnak még a villanyvilágítás korában is van képviselője; (500 gáz­lámpa működik Budapested.) Felkeresték a TTT-sek 'az utolsó verklist, aki nyaranta még „üzemeltet”... és azt a bácsit, aki az 1900-as évek elején volt konfliskocsis. „ta­xisofőr”. K. S. előnyök dolgában mináez nem vetekedett a biroda- lomszerte híres Sandberg, a hadászati! ag olyannyira je­lentős komáromi erődrend­szer műszaki igazgatói tér kintélyével. Kétségtelen, sze­rényebb erre a Felső-Dunán a táj, mint odalent Horvát­országban, de nagyobb a ci­vilizáció. Ráadásul közel a birodalom fővárosa, még kö­zelebb a bűbájos Pozsony és maga Komárom is dúsabb, elevenebb, nagyszabasúbb, mint Károlyváros. Arról nem Is szólva, hogy könnyen el­érhető a kiterjedt rokonság, noha maga agglegény — en­nek nevezhető, hiszen öt­vennégy esztendős. Viszont, ha nincs feleség, annál több jó barátot, kedves ismerőst vallhat magáénak. Oktalanság lenne kétel­kedni abban, hogy a bécsi hadügyminisztérium gondo­san megnézte, kit küldjön Komáromba, tehát a magyar hadügyminisztérium rendel­kezése alá. Török Ignáctól a gyanú árnyéka is távol állt. Egészen biztos, feddhetetlen hűsége is közrejátszott ab­ban, hogy kelletlensége el­lenére ragaszkodtak áthelye­zéséhez. A talpig jelleme« osztrák katonatisztet látták benne, a hadmérnöki kar ki­válóságát, aki feltétlenül képviselni fogja a biroda­lom. a dinasztia érdekeit a Felső-Duna hadászatilag nél­külözhetetlen pontján. Meg­bízhatósága mellett szól az ts, hogy tanárként szolgált őfelsége testőrségénél. Gondos hadmérnökként, személyes hangulatát félre­téve alapos munkához látott. Serényen végezte az erődíté­si teendőket, a korszerűsí­tést, ernyedetlen szorgalom­ra ösztönözve másokat is. Az arzenált szintén az ő fe­lelősségére bízták. Tehát aamc&ak a védőművekkel, ds tik, hogy csupán illusztrál­tuk a regényt s nem végez­tünk önálló) munkát. Ha vi­szont szükség szerint elsza­kadunk az írott műtől, ne­künk szegezhetik a kérdési: milyen jogon mertünk eny- nyire önállósodni?” — vall a tv-film gondjairól Hajdúfy Miklós rendező, mintegy elő­re rá- és megérezve, hogy áldatlanul szép feladatra vállalkozott. E kort, e művet képernyőre vinni szép és ne­mes. utána a megjegyzéseket meghallgatni keserves. Nos, elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a regény tö­mörítése nemcsak filmszerű­sége miatt vált szükségessé, hanem önmagában való ter- jengőssége, számtalan és el­kalandozó, sőt az olvasót is elkalandoztató mellékszála miatt is. Hogy így egyértel­műbben került a középpont­ba Jenőy Kálmán alakja, azt csak helyeselni lehet; hogy a regényt elindító csitvári krónika nem kapott a kelle­ténél nagyobb teret, az ért­hető; és hogy számos, a re­gényben fontosnak látszó cselekményszál — mint pél­dául Csollán Berti és fele­ségének válópöre — nem került a képernyőre, az is indokolható. Nehezen érthető azonban, hogy miért kellett sietni? Miért kellett ezt a sokszínű, sokszínűségét jól felhaszná­landó, a kort pompásan fes­tő regényt három estére tö­möríteni? Miért kellett meg­változtatni — ez talán ha­misításnak Is beillik? —Je­nőy Kálmán halálát? Miért maradt el Béni bácsi, a tök- kelütött, anyja nevelte föld- birtokos alakjának rajza, amikor ez a rajz, az elhü­lyült, senkit és semmit ve­zetni képtelen középnemes figurája hozzátartozott ah­hoz az „alvó országhoz", amelyet a reformkor feléb­reszted! akart? Miért csak futó figura Csollán Berti, ez a tipikus paraszt-nagybirto­kos, aki a könyvet csak arra tartja jóra, hogy lapjaiból fidibuszt készítsen? Hiszen Csollán Bertik nélkül, a Bálvándy bárók nélkül és az erődrendszer fegyverze­tével is tartozott elszámolni. Csakhamar kitűnt, a vár egész parancsnoki karában ő a legrátermettebb vezető. Hiúságával, intrikákkal, pár­toskodással nem törődött. Végezte a dolgát. Oda sem figyelt a háta mögötti vá­daskodásra. Akkor sem, amikor az osatrákpárti tisz­tek a magyarok iránti túl­zott lojalitással gyanúsítot­ták, akkor sem, amikor az osztrákokat gyűlölő magya­rok hiresztelték róla, hogy a szive mélyén a császáriak­hoz húz. Végül a magyar hadügy­minisztérium adta meg a fe­leletét. Török Ignácot nevez­ték ki tábornokká, és a ko­máromi vár parancsnokává. Ezt sem akarta elfogadni. De meghajolt sorsa és vélt kö­telessége előtt. Változatlan akaraterővel folytatta mun­káját. önmagáról úgy véle­kedett, hogy hadmérnök lé­tére nem ért eléggé a ka­tonai vezetéshez. Ezért ál­landó parancsnoki tanácsost állított maga mellé, hogy taktikai kédésekben építsen ennek véleményére. S már nyakig belesodor­ták az események a magyar ügyekbe. Török Ignác em­berként is, parancsnokként is nehéz helyzetbe került. Az osztrák hadsereggel val­lott bajtársias nézeteit ala­posan megcáfolták Win- dischgraetz kegyetlenkedései, oktalan embertelenkedései a kezébe kerültekkel, s szün­telen fenyegetései azok felé, akik még nem kerültek bosszúálló kezei közé. Köny- nyen kitalálhatta Török Ig­nác, hogyan bánna el vele a gőgös herceg, ha megkapa­rinthatná. Így váltak irán­tunk való érzései eleinte döbbenetté, később keserű­séggé, majd gyűlöletté. Ebben az átalakulásban m természetesen a Decséryek nélkül Jenőy Kálmán tör­ténete csak egy törtető ifjú szerelmi története? Semmi más. Ami még önmagában is lehet korfestó, lehet tragi­kus, szép, megírni és képer­nyőre vinni való —, de már nem az, amit Jókai megírt és nem az. amit -— gondo­lom — végül is Hajdúfy Miklós rendezni akart Ka­pás Dezső forgatókönyvéből. Nem, semmiképpen sem a regényt kerem én számon a televíziós filmen — hanem önmaga felesleges sietségét, s az emiatti elnagyoltságot. Jó, közepes, gyenge külhoni alkotások kerülnek a képer­nyőre néha megszámlálha- tatlanoak tűnő folytatások­ban. A Ben Quick tizenhá­rom héten át ábrándoztatta el a gyengébb szívű gyen­gébb nemet. Jenőy Kálmán korunkra hangolt története nem érdemiette volna meg a szende leányzók és a lel­kes ifjak ábrándozását? Ha már nem néhány hektár pa­radicsomföldért, hanem a magyar nemzetért élt és bu­kott el? Elnézést: messzire vitt a hév és oktalan volt a vád is. Az egészben csak annyi a józan igazság, hogy az „És mégis mozog ar föld”, ha bátran hosszabbra sikerül, akkor mélyebben és igazab­ban merít abból a korból, amelyet méltatlanul kevésbé méltatunk, talán azért, mert a fegyver helyett a tollat és a nyelvet „forgatta”, s me t Kevésbé mélyen méltatunk, ím azt rójuk fel hibául, ami erénye: szellemileg készítet­te elő azt, amit a szabad­ságharc, a bukása ellené e is megteremtett — egy ké­sőbbi és korszerűbb Magyar- országot. És a néma harc­nak is lehetnek hősei és ál­dozatai! Volt. Van. Lesz. Jenőy tüdőbajban halt meg, nem golyó álfal — a re­gényben. Jókai nem szé- gyellte elmondani ezzel azt is, hogy a hősök néha ágy­ban halnak meg, s nem áll­va. Gyurkó Géza sem akadályozta meg. hogy közben a magyarok oldalán is sokan bizalmatlanul vé­lekedtek róla. Az osztrák hadmérnököt, a bécsi kato­nai vezetők volt kedvencét látták benne. Ezt másképp ítélte meg, mint a mi hara­gunkat. A magyarok — egyes magyarok — bizal­matlanságát természetes visszahatásnak tekintette. , A bekerítettek, a bajba sodor­tak. az igazságukért jogosan küzdők önvédelmi ösztöné­nek. Ezért nem sértődött meg, ezért maradt nyugodt és belátó, amikor a helyére lépő új várparancsnok, a szerencsétlen állapotú Len- key János vizsgálatot java­solt ellene. Görgey volt az, aki kezességet vállalt Török Ignác megbízhatóságáért. Soha nem tagadta, a for­radalom szélsőséges híve előtt sem, hogy egész komá­romi tartózkodása alatt sza­kadatlanul vitázott benne a régi osztrák tiszt és a hazá­ját. mindenekelőtt szerető magyar. Két lelkiismeret élt benne, de mindig az utóbbi­nak kellett győznie. A kö­rülmények tették kötelessé­gévé, hogy mindig az utóbbi győzzön — ezt ő vallotta. A körülmények .pedig ab­ból állottak, hogy mi meg­támadtuk a magyarokat, és a magyarok védekeztek. En­nek következtében Török Ignác, a honvédsereg legfőbb hadmérnöke mindent elkö­vetett Komáromnál, a Rába- vonalnál, Párkánynál, Esz­tergominál és legutóbb Sze­gednél, hogy minél több műszaki védelemmel bizto­sítsa a megtámadottakat. Természetesen, már Ko­máromnál átjöhetett volna hozzánk, Épp úgy szabad el­határozásától; függött ez, mint az, hogy maradt. Mi­ért? — kérdezték tőle. .{Folytatjuk,!

Next

/
Thumbnails
Contents