Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-24 / 301. szám

Gyermekeink kultúrája Sas i Iveszt erre — Farsangra AZ UTÓBBI években meg­lehetősen kérdésessé vált a család szerepe a gyerekek nevelésében. Gyakran mind­két szülő dolgozik, és — val- juk be őszintén — nem ez kedvez a gyerektársadalom­nak. A szülők lekötöttségéta gyerekek rendkívül erősen megsínylik. Nagyon is fel­mérhetők azok a fogyatékos­ságok, nevelésbeli hiányossá­gok, amelyeket éppenséggel az intenzív családi kör együtt töltött óráinak megritkulása okoz. Szociológusok megállapí­tották, hogy a szülők húsz perctől három és fél óráig bezáróan naponta kisebb na­gyobb időt fordítanak gyere­keikre. Sajnos inkább keve­sebbet mint többet. Pedig a családi környezet hatása döntő. A család kezében rej­lik a legfontosabb fegyver, a befolyásolás lehetősége. Így a kulturális ráhatás lehe­tősége is, attól kezdve, hogy a gyerek egyre többet kérdez és a szülő, kötelességének tartva, cseppet sem restel­kedve válaszol is a kibonta­kozásra kész értelemnek. NAPJAINKBAN gyakorta (sőt mind gyakrabban) esik szó az egyre differenciáltabb nevelési gondokról. A szülők és gyerekek közös kultúráló- dásáról viszont szinte egyál­talán nem vagy legalábbis nagyon ritkán beszélünk. Ezt hiányolták a szociológusok és gyerekpszichiáterek is » Hazafias Népfront szülőbi­zottságainak 100 ankétből ál­ló (ötezer szülő bevonásával történt) beszélgetéssorozatán. Éppen a kulturális ráhatáso­kat, a közös élmény gyűjtést, a családi szórakozásokat, ol­vasmányokat, a hírek és él­mények együttes megvitatá­sát Jól tudjuk mindannyian, mi az első tapasztalatok, is­meretek, érzelmi élmények és természetesen a kultúr- élmények következménye. A szülők szerepe felmérhe­tetlen gyermekeik korai szel­lemi arculatának kibonta­koztatásában. Már rögtön a kezdetek kezdeténél, a já­tékfeltételek megteremtésé­nél. A gyerek játékkultúrája fundamentuma lesz későbbi kulturáltságának. A gyerme­ki alkotószellem elsődleges megnyilvánulásai, a felnőtt világ cselekedeteinek után­zása, mímelése, amelyet a gyerekpszichológusok „alko­tójátéknak” neveznek. Játék­szert és lehetőséget kell adni a játékra, minnél bőségesebb választékban gyerekeinknek. Tudomásul venni fokozato­san kialakuló társasjáték igényeiket Részt venni ha csak lehetséges játékaikban, s ami még döntőbb, mindig együtt örülni velük. Mindezt szeretettel és odaadással. Hi­szen csakis így lehetséges megalapozni a kultúrált csa­ládi közösséget A SZÜLÖK régen is igye­keztek foglalkozni gyerkeik­kel spontán módon. Manap­ság a szülőknek tudatosan kell vállalniuk a nevelést A család alapozza meg a gye­rek érzelmi, erkölcsi életét gondolkodásának alapjait vi­selkedését Mindezt nem szabad a vé­letlenre bírni. A gyerek befo­gadóképessége gyakorlatilag felmérhetetlen. Éppen ezért a szülőnek lépten-nyomon meg kell ragadnia a lehető­séget a beszélgetésre, kapu­nyitásra a világ megismerte­téséhez és megértetéséhez. Az a gyerek, aki apró ko­rától azt tapasztalja, hogy családi környezete olvas, könyvtárba jár, vitatkozik szellemi élményeiről, zenét hallgat filmeket néz, szín­házba jár, s nemcsak megné­zi, de helyére is teszi a tele­vízióban látottakat kézi­könyveket lexikonokat hasz­nál, sportot turisztikázik, ér­tékeli és látja a természeti, és esztétikai szépet, — az maga is fokozatosan idomul a csa­lád természetes kultúrájához. Az elsődleges hatású kultú­rához. SZOCIOLÓGUSOK azt is felmérték, hogy a családi együtüét idejét egyre inkább felemészti a televízió, a ház­tartás, stb. A gyerekek neve­lését a szülők éppen ezért mindinkább minden vonat­kozásában az iskolára hárít­ják, Alig vesznek részt gye­rekeik szellemi alkatának megformálásában. A mai gyereknek egyre kevesebb a szabad ideje. Azt a keveset jól kellene kamatoztatni. Az egész országban működő gye- rekkönyvtár-hálózat egyik fontos, döntő láncszeme le­hetne a kulturális ráhatás­nak. A szülők maguk vigyék és írassák be gyerekeiket a könyvtárba. Am mindehhez elengedhetetlen a családi pél­damutatás, az olvasás meg- kedveltetése. A szülők elfog­laltsága, kultúráltsága vagy kultúrálatlansága eleve le­szűkíti a mindent befogadni kész gyerekvilágot A szülői odafigyelés, szere­tettel történő törődés, a csa­lád egész atmoszférája segíti vagy hátráltatja a gyerek ké­sőbbi pályaválasztását, kul­túrájának megalapozását, társadalmi beilleszkedését. Nagy, döntő, átháríthatatlan tehát a felelősség! Szémann Béla Decemberben, és Szilvesz­terrel kezdődik meg tulaj­donképpen az ünnepélyes al­kalmakra — táncmulatság, társas vacsorák, stb. — való ruhák szezonja. A változatos divatból egyszerű, finom ele­gáns és kissé merészebb vál­tozatokat ajánlunk, az utób­biakat különösen a fiatalok részére. A ruhák egyike-má- sika egyben alakítási ötletet is ad. Nagyon divatosak idén a több színből, vagy különbö­ző anyagokból összeállított kombinált ruhák. A divatos ruha hossza a térdet fedi, vagy a lábikrát takarja, sőt, az elkövetkezen­dő szezonban bizonyára töb­ben csináltatnak hosszú esté­lyi ruhát is. Az alkalmi öltözékek kö­zött is divatos a nadrág-meg­oldás, és ha ez bársonyból vagy finom posztóból készül, esetleg gyapjúzsorzsettból, akkor különböző stílusú, erő­sen dekoltált, vagy habfehér angolos ingblúzzal is hordha­tó. Nagyon divatos az ujjas, mellényszerű kabátka, — nevezhetnénk kardigánka­bátkának is, — amely bár­milyen ruhára elegáns, ha az anyagot is jól választjuk ki. Így például a bársony, a brokát vagy a luréxes jersey a legalkalmasabb ehhez. A nagyon modem ruhákat kedvelő lányoknak ajánljuk a csipkéből vagy mintás Be­írjátok be «z ábrá vízszintes soraiba az alább felsorolt neveket úgy, hogy a kö­zépső függőleges oszlopba kerülő betűk felülről le­felé olvasva egy ezeréves magyar város nevét ad­ják eredményül. Megfejtésül ezt a városnevet küld­jétek be. BERTA, ILO­NA, IZSÁK, PE­TER, DEMETER, GERGELY, GER- ZSON, HERMI­NA, KELEMEN. Megfejtés: Esz­tergom. TÖRBB A FEJSB Lóugrás J N N T E M A Ú GY 1 ' L GY V 0 T E B A Z P B R K 0 B E 0 H M é cJrjaz mese a Lueleiiyői'őL A szegény embert még az ág is húzza. Hát ha még hét gyermek rá az áldás. 1936- ban édesapám jobb lábát amputálták. Így az egri káp­talan nem is alkalmazta to­vább cselédnek. Ami jószá­gunk volt, azt mind elvitte a kórház, az édesapám be­tegsége. El is kellett men­nünk Szihalomról lakni, Me- zőtárkányba. Az akkori mondás szerint „kegyelem­lakást kaptunk. Régi cseléd­lakás volt, amit előttünk már libaólnak használtak. Ezt a lakást édes jó anyám egy hónapig csinálgatta, hogy egyáltalán lakható le­gyen. Nagyon szegények vol­tunk. Még a kukoricake­nyérből sem jutott valami bőven az asztalunkra. Mo­soly nélkül múlt el nálunk a nyár, az ősz Mit várhat­tunk a téltől? A káptalan papjai nem küldtek nekünk meleg ruhát, se lábbelit, a nővéreim soványka summás keresetéből került ránk né­hány gönc az ócskapiacról. Szépre vágyó gyermeki ál­mok között így köszöntött ránk a karácsony. Egyszerű­en, csillogó fények nélkül, de mégis csodálatosan. A karácsonyt nálunk egy szál szép borókafenyő Jelentette szegény módon kidíszítve, de nagyon szépen. A sok pattogatott kukori­cától úgy nézett ki, mintha ezer angyal szállt volna rá pihenni. A piros krepp- papírba csomagolt kocka­cukrok láttán a nyál is ösz- szefútott a számban. En jó teremtőm, micsoda édes cse­mege! A fényesre érett vac­koralmák úgy ültek az ága­kon, mint a főintéző úr de­res lován. Kevélyen és sava­nyún. A szalagóriás tésztá­ból sütött csillagok, mint a mesék szereplői, úgy forog­tak az ágakon. Ünnepi hangulat köszön­tött szegényes lakásunkra. Még a jó öreg petróleum- lámva is fényesebben vilá­gított azon az estén. Édes jó anyám ezüstös haja, mintfía glóriát font volna a feje kö­ré. Munkától meggyötört ar­ca kisimult, ragyogott, ahogy a „Mennyből az angyalt' dúdolta, öcsém ott ült az ölében, s én úgy csodáltam, mint a templomi Mária-ké- pet. Óriássá nőtt a szemem­ben. Még a tökhéjból készült szekérkét is majd elejtet­tem. Édesanyám szépen csen­gő hangja szállt... Szegény, de. nagyon boldog karácsony volt. De régen tör­tént. Ma már történelemmé vált az az idő ... Badari István oájár Induljatok el az ábra bal felső sarkából és lóugrásban olvassátok össze a betűket. Ha helyes útvonalon halad­tok végig, egy közmondást kaptok eredményül. Megfejtés: Jobb ma egy" veréb, mint holnap egy túzok. Tréfás népi találós kérdések 1. Mindig nyílik, sose vi­rágzik? (VlCvl 2. Száz szeme is van, mégse lát? (OUVJ) 3. Hanyatt fektetik, hús­sal döfölik? (yvCizsvßvp uo^tm 'vjzsajuffluaq) 4. Belül a héja, kívül a húsa? (vznz) 12. Ipádnak, napodnak, három papnak, hat kappan- nak hány körme van? (oioáuuaadeauzpzs ) M, L lyemből készült háromfodros — de egy bedolgozott — szok­nyával megoldott, derékban széles övvel karcsúsított ru­hát A betétrészek színben harmonizáló egyszínű anyag­ból vannak. 2-es rajzunkon igen bő sza­bású, posztóból készült nad­rágot mutatunk: be, erősen kivágott, aszimmetrikus, mel­lényszerű blúzzal, amely se» lyemből vagy jerseybői ké­szülhet. 3-as modellünk alakításra is alkalmas. A régi fekete szövetruhát nagy fehér betét­résszel láthatjuk el és erre fekete gyöngyből kis motívu­mokat hímezhetünk. A ruha szoknyája részekbe szabott és lefelé erősen bővül. Nádor Vera Néhány ünnepi recept Halleves. Szilveszterkor, de újév napján is kedvelt étel a sült hal. Fejéből, bel­sőségeiből kitűnő levest főz­hetünk. A hal fejét, ikráját vagy tejét sós vízben fel­tesszük főni. Egy kevés le­veszöldséget laskára vágunk és vajon megpároljuk, majd hozzáadjuk a halaprólékhoz és vékony hagymás rántás­sal berántjuk- (A halfejet, ha megfőtt, kiszedjük a fa­zékból, eltávolítjuk a cson­tokat és a húst apróra vág­va visszatesszük a levesbe.) Borssal, petrezselyemzóldjé- Vel, szerecsendióval ízesít­jük és végül a forrásban le­vő levesbe egy kevés vé­konymetéltet főzünk. Ha sa­vanyú hallevest akarunk ké­szíteni, a zöldségen kívül még babérlevelet, citramhé- jat, és rántás helyett tejfölt öntünk a levesbe. Végül egy kevés ecettel savanyítjuk, így kitűnő, úgynevezett „másnapos” levest tálalha­tunk az asztalra. Jót tesz az étel tői-italtól agyongyötört gyomornak. Pulykasült mandulás töl­telékkel. Különleges hideg­tál étel, de melegen is na­gyon finom. A pulyka combjából a vastag inakat sütés előtt eltávolítjuk. Ami­kor a lábait levágtuk és a térd csontot összezúztuk, az inak felszakadoznak, így egy­más után kihúzhatók a combból Ha az összes int sikerült kihúzni a comb igen ízletes, porhanyó« lesz. A nyakából, szárnyából le­vest főzhetünk. Majd 10—15 dkg füstölt szalonnát vé­kony csíkokra vágunk °s megtűzdeljük vele a pulyka mellét. Sütőlapra tesszük, kívül-belül besózzuk és a következő töltelékkel töltjük meg: egy db zsúrkenyeret apró kockákra vágunk, majd kb. 1/4 liter tejet öntünk rá. 3 tojássárgáját 10 dkg vajjal jól kikeverünk, hozzáadjuk a beáztatott kenyérkocká­kat, egy kevés reszelt szere­csendiót, 10—15 dkg lefor­rázott, a héjától megtisztí­tott és apróra vagdalt man­dulát, végül a három tojás keményre vert habját, sóval ízesítjük. A megtöltött puly­kát közepes tűznél, gyak­ran locsolgatva, megsütjük. Tejszínes torma. 1 dl tej­színt habosra verünk, egy pi­ci sót, citromlevet, kevés cukrot és egy kevés olvasz­tott Zselatint «©’ darabka reszelt almát és 5 dkg ne­szeit tormát adunk hozzá. Ezzel a töltelékkel meglőlt- jül/ á vékonyra felszelt hi­deg hússzeleteket, vagy son­kát, egyenként begöngyöijük és egymás mellé rakjuk a tálra. Tetejét tojásszeletek­kel, zöldséggel díszítjük. Sütés nélküli édesség. 18 dkg cukrot 4 kanál Tízben felfőzünk, 10 dkg reszelt cso­koládét, 10 őrölt diót és két kanál rumot adunk hozzá. Az egészet jól összekever­jük és kis golyócskákat for­málunk belőle. Ezeket cso­koládéban, vagy kristálycu­korban meghempergetjük, tetejüket rumos meggyel dí­szítjük, tálra helyezzük. Borkorcsolya, Egyforma súlyú vajat, túrót és lisztet veszünk. A vajat és a lisz­tet sodrófaval összedolgoz­zuk és hozzáadjuk a szitán áttört túrót, kissé megsóz­zuk, jól összegyúrjuk, ujjnyi vastagságúra kinyújtjuk. Szé­lesebb rudakat vágunk belő­le, tepsibe rakjuk, tojással megkenjük és reszelt füstölt sajttal meghintjük, pirosra sütjük. Csokoládékrém. Fél csésze vízben sűrűre főzünk 3 sze­let csokoládét 10 dkg cukor­ral, egy kiskanál liszttel. Ha kihűlt, egyenként belekeve­rünk 2 tojássárgáját, majd fél liter felvert tejszínhabot Talpas poharakban tejszín­nel, mogyorószemekkel dí­szítjük, kihűtve tálaljuk. Coctail. 1 liter jó minő­ségű fehér bort, 30—35 dkg cukrot, 2 db őszibarack­vagy rnandulaaromát, 3 deci alkoholt hidegen jól össze­keverünk. Különleges kávé. 2 tojás­sárgáját habosra keverünk hét és fél deka cukorral, majd másfél deci tejszínből kemény habot verünk, a to­jáshoz adjuk, és a keveréket hidegre tesszük. Négy és fél deci Vízből, és négy deka darált kávéból feketét készí­tünk. A kihűlt krémbe 3— 4 kanál rumot öntünk és ezzel feltöltjük a poharakat Jó étvágyat! Jó szórako­zást! Fási Katalin MMsUfä) 1973. december 24, hétfő

Next

/
Thumbnails
Contents